Közérdek, 1908. január-június (1. évfolyam, 1-24. szám)
1908-03-21 / 10. szám
KERESKEDELEM, IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETI LAP. A Nagykárolyi Építő iparosok szövetsége és az Érniihályfalvai Ipartestület hivatalos közlönye. Megjelenik minden szombatonSzerkesztőség: Kiadóhivatal: Gr. Károlyi György-tér 16. Hétsastoll-utcza 12. sz. Nyiltér sora 40 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Főmunkatársak: Dr. (íelléri Mór Dr. Bisitz Béla. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SIMKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre .... 6’— korona. „ „ fél' évre .... 3 — ., Vidékre postán küldve egy évre . . . 7.— „ „ „ „ fél évre .... 3*50 Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak a felelős szerkesztő és a Kölcsey-nyomda r. t. jogosult. Egy kis igazság. Teljes világéletünkben tábiabiró nemzet voltunk. Szónokolni a zöld és fehérasztalnál egyaránt kevés náció tud úgy, mint mi. Barátság, szerelem, haza- fiság mind-mind e két asztalnál puffog el színes szórakéíák alakjában. S amit még ezenkívül tudunk, az az urhatnám- ság. Persze ma már nincs miből, de azért urizálunk az adósságaink kamataiból. Urak voltunk mindig. És fájdalom, többet adtunk a kutyabőrre, mint a magunk bőrére. Annyi nemes familia nincs a föld kerekén, mint nálunk. Nemességet osztottak az Anjouk, a Habsburgok, a Rá- kócziak, Bethlenek, Bocskayak, az erdélyi fejedelmek. Még a magyar parasztban is van valami a nemesi gőgből. És az armálison foltot nem tűr a család. Azaz distingváljunk. A túlterhelt birtokok, a fején főiül érő adóssághalmazt nem tartja foltnak.! A letört familiák címeres vizitkártyáju sarjadékai lehetnek dijnokok, kishivaíal- nokok, legjobb esetben szolgabirák, még j ez sem ejt foltot a kutyabőrön, bár némileg restellik a dolgot, de már iparos vagy kereskedő ? ... Apage satanas! . . . Egy alsó és felsőárthándi Árthándy Árpád csak nem lehet kereskedő! S mit szólna hozzá a világ, ha fenyvesházy Fenyeő Balambér specerájos üzletet nyitna?! . . . Nem, ez képtelenség, ez égbekiáltó vétek a család ellen, ez valóságos hazaárulás ! . . . Magyarországon még mindig nincs meg az a gyakorlati szellem, amely egyedül van hivatva az ország anyagi helyzetén javítani a virágzó közgazdasági életet teremteni. Akadémikus, elméleti a mi műveltségűnk. Csak azt tekintjük igazán müveit embernek aki humanista tantárgyakkal tömte meg a fejét, aki gimnáziumot és egyetemet véglett, sikerrel tette le vizsgálatait s ráadásul megszerezte a dók-' tori címet is. A szülők gyermekeiket ügyvédnek, orvosnak, bírónak, tanítónak szánják és csak ritkán adják gyakorlati pályára: kereskedőnek vagy iparosnak. Állítottunk ugyan fel reál, gazdasági és kereskedelmi iskolákat is, technikumokat, politechnikumot. De ez mind kevés. Minél több gazdasági és kereskedelmi akadémiát kellene létesítenünk. Legelhanyagoltabb a kereskedelmi kiképzésünk. Annak a kereskedőnek nem elég ;csak a könyvviteltant és esetleg nehány ínyelvet tudni, mert ez még nem képesíti arra, hogy nagy vállalatokba bocsátkozzék. Annak a kereskedőnek ismernie kell a kereskedelmi törvényeket, a váltójogot, az állampolgári és népjogokat, a földrajzi és az áruismét, a nyersanyago- I kát és a különböző gyártmányokat, azok előállítását, beszerzési forrását, árát, szállítási módját és körülményeit, ismer- I nie kell a természettudományt és a technikát, szükséges, hogy európai látóköre legyen, azonfelül szükséges, hogy ne lesak szakférfiú és gyakorlati ember leigyen, hanem erős és szilárd jellemű, erkölcsös és öntudatos férfiúnak is ke’! lennie. Elengedhetetlenül szükséges, hogy széles látókörrel bírjon a világ gazdasági helyzetéről, a várható gazdasági alakulásokról és azoknak célszerű kihasználásáról. Ha másként nem, ösztöndijakkal kellene arról gondoskodni, hogy a kereskedelmi pályára készülő akadémiai hallgatók a világ minden táján, a Az alföld képe. Irta: Gaál József.* Laudabunt alii claram Rhodon, aut Mitylenen, aut Ephesum, biniarisve Corinthi Moenia, vel Bacho Thebas, vel Apolline Delphos insignes, aut Thessala Tempe. Horatins A tengerek végetlen vizlapja, a borzasztó sziklamagasban és mélységekben s a kellemes völgyekben egyiránt regényes hegyvidék s a * Gaal József, Nagykároly dicső szülötte, neves népies költő, kiváló elbeszélő, a történeti regényírás úttörője, gazdag munkásságu drámairó: a színpadi Pe- leskei Nótárius szerzője, az alföldi élet költészetének felfedezője, melynek szépségeivel müveiben lépten-nyo- mon találkozunk. A múlt század ez absolut értékű iros dalmi férfiénak szobrára történő megyei gyűjtésre városunkban mozgalom indult meg. E jelen tárcacikk a Petőfinek „Az alföld“ c. lírával átszőtt költői leirás- között szoros eszmekapcsolat van mindkettőben az alföld a szabadság hazájaként tűnik fel: — Gaal a gondolatfelfedezö, Petőfi a müremekalkotó. Különben Gaál ez alföldi rajzában jósló vágy, sejtelmes remény alakjában azon hitének ad kifejezést, hogy nemsokára megszületik az az irodalmi zseni, kinek költészetében a magyar alföldi élet változatos szinpompában bontakozik majd ki. És ez a költö csakugyan napvilágra is jött Petőfi személyében, kinek teremtő lángszelleme hathatatlan müvei révén a magyar alföldi élet költészetének örök szépségeit a világirodalomban is köztudatra emelte . . . A tárcacikket a hozzáfűzött megjegyzésekkel együtt közli: Sróff Gábor, kegyesrendi fögimn. tanár. határtalan rónák, puszták és síkságok alkotják földünk főrészeit s ezeknek váltakozása s ve- gyülete teszi phisonomiáját. A tenger a teremtő szellem végtelenségének legélénkebb képe s legalkalmasabb annak valóját képzeletünkbe tüntetni, midőn tükörsimaságában annak örökké munkás nyugalmát ; ábrázolja s mennykövek közötti eget vívó hullámaival haragját zúgja el. Az óceán a világ- I nak eposza, mert csak az terül el végtelen és I még sem untató egyszerű felségben; de oly I hirtelen is változik majd lassan, sötéten és tom- ! pán háborgóvá, majd a szélvészek egész erö- ! szakában viharzóvá. De idegen rajta a halandó ; s rá nem az élet édes örömei, hanem mellékes, néha nemes, néha haszonvágyó ösztönök vezetik s ámbár veszedelmei közt a legerőszakosabb elemet megzabolázó ember hatalma oly fényesen tündöklik s tetsző egyidomuságábói a leg- elragadóbb jeleneteket festi ki a habok istene, mégis borzasztó, sót lehetetlen birodalmában egy elkülönzött életet képzelni, mert: . . . „Deus abscidit Prudens oceano dissociabili Terras.“ A bércek vidékeinek magas, regényes szépsége minden érző lélekre bájolva hat. Országokból zatándokolnak vándorok csudálni egy tavaszló völgyet, egy csergő vizomlást, egy örök hó ezüstjében csillogó ormot s annál ingerlőbbek egy bércvidék szépségei, mert rejtve vannak, mert gyakran csak veszedelemmel láthatók. „In den Bergen ist die Freiheit,“ mondja egy német költő. S mi nem tagadjuk állítását, de hasonló egy körülfogott várhoz a hegyek között létező szabadság s egy szobát világitó gyertyaként sugarai a szűk falakon megtörnek, nem ragyogja át a világot büszkén és fényesen, mint a felséges nap. Fiavasai közé csak a száműzött szabadság rejtheti magát, tér kell nekie, tág és határtalan, mint a tőle hevített lelkek magas érzése. S hogy gerjeszthetne egy haza szabad érzést lelkűnkben, melynek minden része kicsiségünket veti szemünkre? Tekintsen csak az ember a havasokra, a természetóriás müveire, melyeknek őszsmindig erős fején évezredek viharai törtek meg s gyakran emberi lábtól érintetetlen fellegmagasságban tűnnek el, akkor bámulni fogja a természetet, de érezni is a roppant alkotmányokkal szemben a maga kicsiségét, hiszen itt annyi van felette, mi máskép a földhöz tartozik és gyakran halálos dörgéssel jelenti fenlétét, ha léttemetö lavináit robogtatja le vagy a békés völgyet zuhanó árjaival önti el. Fejünk feletti látjuk azokat a hatalmas sziklatömegeket s a keskeny látóhatár szűkíti és szorítja keblünket. De álljon ki az ember egy nyílt sik tájra, hol legfeljebb is csak emberi müvek magasla- nak ki a sima föllapon, tekintsen végig az el Megérkeztek a tavaszi ujdoságok SZABÓ KÁLMÁN deáktéri üzletébe, ahol r öi és lányka raglánok és gallérok, elegáns rövid és hosszú kabátok, női és férfi porkopenyegek, férfi ruhák, táraszi felöltők, sport ruhák igen jutányos árakon árusittatnak. Brassói, zsolnai és angol szövetekből mérték szerinti ruhák elkészítése elvállaltatik. 0C* Papi és katonai egyenruházat és felszerelési cikkek raktára. ~WI
