Közérdek, 1908. január-június (1. évfolyam, 1-24. szám)
1908-02-29 / 7. szám
7. szám. KÖZhRDEK 5-ik oldal. el, hanem haza kellett jönniök régi adókönyvükért, vagy pedig újból megvenni a régit. Csanáloson pedig a régi adókönyvet nem fogadták el. Így javítgatják náiunk a közigazgatást és egyszerűsítik az adókezelést. Zeneestély. Nem nagyszámú, de intelligens és müértő közönség jelenlétében tartotta meg a nagykárolyi zenemükedvelők egyesülete ez idei első zeneestélyét. Az estélynek nagy várakozással tekintettünk elébe, mert a kik azon szerepet vállaltak, mindannyit mint művészeket ismerjük. Feltevésünkben nem is csalódtunk, mert igazi művészi játék volt az, a mit szereplők bemutattak. A zeneegyesület „Rákóci nyitánya“ oly összhanggal lett előadva, a mely azt bizonyítja, hogy a tagjai mindegyike igazi művész. Váczi Jolánka kiváló tehetséggel előadott zongora játéka mindenkit gyönyörrel töltött el. Stróff Gábor főgim. tanárnak Gaál József „Peleskei nótárius“ szerzőjéről tartott előadása lebilincselte a közönséget, melynek végeztével tetszésének lelkes tapsokban adott kifejezést. Pozorszky Béla egy hegedűszólót játszott el bámulatos technikával, mely után következett az estély egyik kimagasló pontja Péchy László, Dr. Schönflug Richárd és llosvay György „Gordonka trió“-ja. Ismeretes, hogy a mind a három mesteri módon kezeli a gordokát, de mégis meglepett bennünket az az összhang, a mely egész játékukat kisérte. A hálás közönség oiy tapsviharral jutalmazta játékukat, a milyenben eddig kevés műkedvelőnek volt része. Utolsó előtti szám volt Hetey Blanka és Juhász Ernő tréfás dialógja, a melyben Blanka nagysám talán csak akkor volt kedvesebb, mikor a „Rikkancs“ szerepét töltötte be. Általános derültség kisérte játékukat, a melyben mindketten teljes sikert arattak. Befejezte a műsort a zenekar feltűnést keltő játéka. Az előadás után a „Magyar Király -szállodában tombola, majd ezt kovetőleg tánc volt. Emlékeztető. A polgári olvasókör ma este tartja tombolával egybekötött táncmulatságát saját helyiségében, mely élvezetesnek igér- j kezö estélyre felhívjuk olvasóink figyelmét. Halálozás. Súlyos csapás érte özv. Pápay Ferencné helybeli lakost, szeretett leánya Róza, nagyecsedi m. mir. postamester élete 28-ik évében, hosszas szenvedés után folyó hó 22-én elhunyt. Temetése e hó 24-én délután ment végbe nagy részvét mellett. Róm. kath. hizközségi közgyűlés. A nagykárolyi róm. kath. hitközség folyó évi márczius 8-án délelőtt 10 órakor tartja évi közgyűlését, a melyre a tagokat tisztelettel meghívja az elnökség. Tárgysorozat: 1. Az 1907. évi zárszámadás bemutatása. 2. Az 1908. évi költségvetés megállapítása. 3. Indítványok. Meghívó. Az erdődi ev. ref. egyház gróf Dégenfeld Sándor védnöksége és dr. Falussy Árpád főispán, llosvay Aladár aiipán és Pilisy István országgyűlési képviselő, valamint Ujfalussy Miklós cs. kir. kamarás nagybirtokos diszel- nöksége alatt Erdődön a „Pannonia“ összes termeiben jövő hó 1-én műkedvelői szinielő- adással egybekötött zártkörű tánczvigalmat rendez. A katholikus legényegyesület farsangi mulatsága. Adjuk tudtára mindenkinek, a kit illet s a ki még vigadni tud s az igazi kedélyes szórakozást szereti, hogy a kath. legény- egylet az idén is megtartja saját bogárhátu viskójában március 2-án farsang hétfőjén este 8 órai kezdettel házi mulatságát. Szavalni fognak Fetzer Jolánka és Szikszay Andor. Előadnak egy egyfelvonásos vígjátékot. Virág Gyulának „A hajléktalan“ cimü mulattató színdarabját, amelyhez szerepelnek : Bolemann Margitka, Fé- zer Ilonka, Adamecz Teruska, Bolemann Lajos, Bolemann István, Kőszeghy Jenő, Kiss János és Kovács Sándor. A talpalávalót Jónás Gyuri huzza, a táncot az ifjúság rendezi, a jókedvet pedig ingyen osztogatják. A Kossuth Lajos asztaltársaság táncvigalma. A „Kossuth Lajos asztaltársaság“ a kereskedő ifjakkal karöltve f. hó 22-én tartotta meg műkedvelői előadásokkal egybekötött táncvigalmát a Polgári Olvasókör összes helyiségében. Az előadáson, tekintve azt, hogy az összes jegyek el lettek adva, átlag csekély kö-\ zönség jelent meg, minek oka egyfelől a zene-! ■egyesület és a cipész iparosok által másnapra rendezett mutatságok voltak, de leginkább az, ■ hogy sokan, sőt az érdekeltek is elfeledkeztek arról, hogy volt idő, mikor az asztaltársaság fillérenként egybegyült vagyonából tekintélyes összeget áldozott a vármegyei ellentállást eszközlő férfiak illő módon való megünneplésére. Akik azonban megjelentek, kiknek élén ott láttuk Dr. Falussy Árpád főispánt, Papp Béla országgyűlési képviselőt, Dr. Adler Adolfot a függetlenségi 48-as párt elnökét kedves nejeikkel, azoknak igazán élvezetes műsorban részük. A műsort Szabó Mariska szavalattal kezdte meg. Kedvesen és kifogástalanul előadott szavalatán meglátszott, hogy nehéz feladatának igyekezett hiven megfelelni. Szűnni nem akaró taps jutalmazta szavalatát. Ezután Friedl Mariska cimbalomjátéka következett, kit kedvesen előadott játékáért a közönség zajos ovációkban részesített s az általános óhajnak engedve, a műsoron kívül több darabot játszott el. Az estély egyik kimagasló pontja volt Dr. Bisitz Béla fővárosi hírlapi ró, lapunk főmunkatársa felolvasása, ki az amerikai életről igen figyelemre méltó részletekkel ismertette meg a közönséget, mely mindvégig általános figyelemmel hallgatta az élvezetes felolvasást s annak végeztével ovációkban részesítette. Magért a felolvasás kéziratáért valóságos versengés támadt az újságírók között, inig végre a pálmát „Nagykároly és Vidéke“ laptársunk nyerte el. Fézer Ilonka valódi művészies kivitelben egy „Monológot“ adott elő. Őt már többször volt alkalmunk a színpad deszkáin látni, de mostani játékával eddigi sikereit felülmúlta. A műsort befejezte Szenczer Géza énekes vigjelenete, ki kellemes hangjával és kifogástalanul előadott játékával feltűnést keltett, úgy, hogy cupléit kétszer is meg kellett ismételni. Az előadást tánc követte, mely a késő reggeli órákig tartott. Az első négyest 36 pár táncolta. Vacsora alatt több pohárköszöntő volt, melyből kiemeljük Dr. Adler Adolf, Kun István, Dr. Bisitz Béla, Vétzák Ede, N. Szabó Albert és Simkó Géza felszólalásait, kik mindegyike a testvériség, összetartás és az egymás iránti szeretetért emeltek poharat. A. Olvastad a „Nagykárolyban“ a járás- birósági tisztviselők állítólagos fenyegetését a „Közérdek“ ellen ? B. 01 vastam. De egy szó sem igaz belőle ! Először, mert ha a tisztviselők, akik egyáltalán megsértve nem lettek nyilatkozni akarnak, azt nem a „Nagykároly“-ra bízzák. Másodszor a „Nagykárolyban“ már annyi sajtóperrel való fenyegetés jelent meg, amely a bíróságnál beadva nem lett, hogy ha tényleg beadatnék, egy vádtanácsot egy évig foglalkoztatna. Meglőtte a barátját. Kóré József és Helmeczi Imre sárközujlaki lakosok, mint jóbarátok, betértek a korcsmába egy kis itókára. Poharazás közben valamin összevesztek, aminek az lett a vége, hogy Hekneczi a nála levő revolverrel kétszer rálőtt barátjára. Az első lövés nem talált, a második azonban súlyosan megsebezte, úgy, hogy Kóré most a halállal vivődik. A gyilkost a csendőrség letartóztatta. A nyomor áldozata. Szerdán éjszaka egy szatmármegyei úri család sarja titokzatos öngyilkosságot követett el a fővárosban. Majos Istvánnak hívtak a fiatal embert, ki harmadéves jogász volt. Már az ősz óta nagy nyomorúságban élt és napokig nem volt mit ennie. Elkeseredésében azután kedden éjjel megmérgezte magát a szerencsétlen fiú. Özvegy édes anyja megyénkben lakik. Az öngyilkos állítólag rokona Majos Károlynak Szatmárme- gye volt darabont alispánjának. Az Olympi-estélyek rendezősége, melynek első előadásában a múlt évben volt alkalmunk gyönyörködni, március 18-án ismét városunkban rendezi ötödik estélyét. Mi, akik ismerjük e társaság magas művészi programm- ját, örömmel üdvözöljük a vendégszereplőket és dacára a folyó években elhangzott nagyszámú hangversenyeknek, szép sikert jósolhatunk nekik, amire nézve egyébként a gondosan megválogatott és minden banálitástól ment műsoruk elég kezesség. A hangverseny helyét és műsorát művészi kivitelű falragaszok fogják hirdetni, de jövő számunkban mi is vissza fogunk arra térni. Meghívó. A Nagykárolyi Dalegyesület a városi színházban 1908. március 3-án kedden este sáját pénztára javára, tánczczal egybekötött műkedvelői előadást tart, melyre a n. é. közönséget ezúton tisztelettel meghívja a rendezőség. Színre kerül a budapesti Vígszínház nagy sikert ért müsordarabja a Doktor ur. Bohózat 3 felvonásban. Irta: Molnár Ferenc. Rendezi Luczay János. SZEMÉLYEK: Dr. Sárkány ügyvéd Puzsér, betörő Csató, rendőrfogalmaző Cseresnyés tanár Bertalan, ügyvédgyakornok Földrajz-tanár Igazgató Egy rendőr Másik rendőr Sárkányné Lenke, húga Marosné, felügyelőnő Szobalány Szécsényi Lajos Dienes István Makay Lajos Mangu Jenő Reszler Antal Mózsa Pál Reich Dezső Csepreghy Ernő Réthy Lajos Fetser Józsefné úrnő Réthy Mariska k. a. Stötner Rózsika k. a. Hágen Mariska k. a. Helyárak: Földszinti páholy 8 korona. Emeleti páholy 7 K. Támlásszék I—IV sor 2 K. Körszék V—Vili. sor 1 K 60 f. Zártszék IX—XIII. sor 1 K 20 f. Emeleti erkélyszék I. sor 2 K. II. sor 1 K 60 f. Karzati ülőhely I—II. sor 80 f., Ill- -IV. sor 60 f., V—X. sor 40 fillér. Egv szinlap ára a pénztárnál 20 fillér. Pénztárnyitás 6 órakor. Kezdete este fél 8 órakor. Jegyek előre válthatók Luczay János fodrász üzletében. Az előadás után a „Magyar Király“ összes helyiségeiben Fátyol Józsi zenekara közreműködése mellett táncz lesz, szünet közben pedig a dalárda fog hangversenyezni. A n. é. közönség szives pártfogását kéri a rendezőség. Klein Salamon tajtékpipa-metszö Budapest, VII., Király-utca 1. (Báró Orczy-féle ház.) Különlegesség kiszívott tdjtékpipákban. Javítások gondosan eszközöltetnek. Árjegyzék ingyen és bérmentve. Az érmihályfalvai Kossuth Lajos asztaltársaság március 15-ének méltó módon való megünneplése tárgyában f. hó 22-én választmányi ülést tartott, melyen elhatározta a társaság, hogy a dicső nap emlékét beszéd és hazafias szavalatokkal egybekötött társasvacsorával fogja megünnepelni. Az emlékbeszéd megtartására Csutoros Albert érendrédi lelkészt kérik fel. A gyűlés befejezte előtt Timkó István az asztaltársaság fáradhatatlan és tevékeny jegyzője az utóbbi időben több oldalról személye ellen irányuló támadás miatt ebbeli állásáról lemondott. E tárgygyal legközelebb bővebben fogunk foglalkozni, most csak constatálni óhajtjuk azt, hogy ismerve az érmihályfalvai iparos osztály helyzetét, melynek folytonosan küzdenie kell az ellene irányuló támadásokkal szemben, nem engedheti azt meg, hogy egyesek intrikája miatt egyik régi és kitartó vezére otthagyja azt a helyet, amelyen az iparos osztálynak oly sok dicsőséget és becsületet szerzett. A cipész iparosok táncvigalma f. hó 23-án folyt le a „Polgári Olvasókör“ helyiségében, mely úgy erkölcsi, mint anyagilag igen szépen sikerült. A mulatságon jelen volt a polgárság szine-java. Az első négyest 52 pár táncolta. Kisiparosok államsegélyes kérvénye. Az iparfejlesztési törvény előírja, hogy a kisiparosok államsegélyes kérvényeiket a kamara utján terjesszék elő. Mégis gyakran előfordul, hogy közvetlenül a kereskedelmi miniszterhez adják azt be. Minthogy ez a kezelésben akadályt okoz és zavarokat kelt, a miniszter most rendeletben hívja fel az érdekeltek figyelmét, hogy ily kérelmeket kizárólag a kamaránál nyújtsák be. Halálozás. Özv. Spitz Ignáczné magánzóim, a szegények jóltevöje, Spitz Mór vaske- reskedö polgártársunk édesanyja f. hó 22-én hosszas szenvedés után 86 éves korában elhunyt. Országos állatszámlálás 1908-ban. «A földművelésügyi m. kir. minisztérium elrendelte a tavaszi állatszámlálást. A számlálás az állategészségügyi vizsgálattal kapcsolatban még a legelőre kihajtás előtt, de legkésőbb március hó 31-éig ejtendő meg, még pedig faj, kor és ivar szerint. Az összeírást a községi elöljáróság végzi az állami és helyhatósági állatorvosok ellenőrzése mellett. Az összeirási lapok május 1-éig terjesztendők fel a földmivelésügyi minisztériumhoz. Különös súlyt helyez a minisztérium a tenyészapaállatok pontos számbavételére és igy annak szigorú ellenőrzésére, hogy a községek beszerezték-e kellő számú és te- nyészképességü apaállatokat.
