Közérdek, 1908. január-június (1. évfolyam, 1-24. szám)

1908-01-18 / 1. szám

4-ik oldal.

KÖZÉRDEK

1. szám.

szerét rendre és takarékosságra való jótékony ösztönzésnek fogja elismerni.

A különböző életviszonyokra áttérve:

Tisztviselők, lelkészek, tanítók stb. rendesen szerény fizetésükből keveset takaríthatnak meg, az özvegyeknek esetleg járó csekély nyugdíj gondolata legkevésbbé sem alkalmas arra, hogy őket hozzátartozóik sorsa iránt megnyugvással töltse el. Morális kötelességük a takarékosság s ezt sikeresen csak az életbiztosítás utján tehetik.

Művészek, orvosok, ügyvédek, mérnököknek gyakran jelentékeny jövedelmük van. Azonban vagyonuk tisztán személyes, a halállal megszűnő tulajdonságból vagy tehetségből áll és ha övéik számára lelkiismeretesen takarékoskodnának is, a halál mégis idő előtt elragadhatja őket, ínségbe és nyomorba taszítva családjukat. Itt ismét csak az életbiztosítás nyújtja az egyetlen garantiát.

Vállalkozók, kereskedők, gyárosok, iparosok különösen kivannak téve a szerencse változékonyságának és még a vagyonosok se mulasszák el egy tartalékalap létesítését, miáltal nemcsak vagyonukat gyarapítják, hanem esetleg rosszul sikerült vállalkozásaikért is kárpótlást nyernek.

Az üzletet gyakran szívesen támogatná egy jóbarát vagy rokon, hacsak biztosítva volna a kölcsönzött összeg azon esetre, ha a vállalkozó korán meghal és még rendezetlen vagyoni viszonyokat hagy hátra. Nem segít itt is az életbiztosítás ? Hány elveszett tőke volna megmentve, ha a hitelező adósának életbiztosítása által kellő időben fedezte volna magát!!

Földbirtokosok, földmivelők, kiknek oly földbirtokuk van, mely jelentékeny kár nélkül nem osztható fel, gyakran csak az életbiztosításban találják meg az egyetlen lehetőséget arra nézve, hogy a családi birtokot eladás vagy szétdarabolás ellen megóvják. Egy viszonyaiknak megfelelő életbiztosítási összeg által módjában áll a földbirtokos utódának, örökösének testvéreit a birtok súlyos megterheltetése nélkül kielégíteni.

Látjuk tehát minden társadalmi körben, hogy magunk és hozzátartozóink érdekében legjobban cselekszünk, ha életünket biztosítjuk, mert emberi mivoltunkkal nem bírunk befolyással egészségünkre, szerencsénkre, jövőnkre; ez mind a gondviseléstől, sorsunktól, Isten akaratától függ. Nem tudhatjuk mit rejt méhé- ben a jövő. Ezért kötelességünk hozzátartozóinktól a szerencsétlenséget a lehetőségig távoltartani vagy legalább annak hatását gyengíteni. Ezt csak úgy tehetjük, ha addig, mig erőnknek és képességünknek teljes birtokában vagyunk, hitveseink és gyermekeink javára biztosítjuk magunkat. Bármit hozzon is ezután a jövő, következik be halálunk előbb vagy utóbb, nyugodtan nézhetünk azon pillanat elé, midőn szemeinket örökre le kell hunyni, mert hiszen tudjuk, hogy munkaerőnk és keresetünk elvesztéséért családunk egy — ha még oly szerény — ellenértéket kap és hozzátartozóink biztosításunk által az élet első támadásai ellen védve vannak és mi ezáltal legelső moralis kötelességünket az életben mint férfi, férj és atya híven teljesittettük.

Ismertetésem zárszavául a legnagyobb magyar költőt — Jókait — idézem:

„A hangyák és méhek már régen tudják, hogy gyermekeikről gondoskodniok kell, az embereket erre most kell megtanítani.“

HÍREK.

Lapunk terjedelme. Lapunk jelen száma 8 oldal terjedelemmel jelent meg, a többi számok a szükséghez mérten 4, 6, 8 vagy 12 oldalon fog megjenni.

Személyi hir. Mint örömmel értesülünk Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja, ki meghűlés következtében nehány napig gyöngélkedő volt, már felépült.

Kinevezés. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara Kinczel János ipartestületi elnököt a kamara levelező tagjának nevezte ki.

Ezüst lakadalom. Bekker Orbán helybeli jóhirnevü szabóiparos és neje Mészáros Terézia folyó hó 15-én ünnepelték házasságuk 25-ik évfordulóját. Az ünneplőket úgy vidékről, mint városunkból sokan keresték fel, hogy kifejezzék nekik jókivánataikat, a mihez részünkről legtisztább szívvel csatlakozunk.

A szabad Líceum folyó hó 12-én tartotta 2-ik előadását. Ez előadás iránt nagyobb érdeklődés mutatkozott mint az első iránt. Dr. Lutz Ignácz nyug. főreáliskolai tanár az egyetemes nemzetközi világnyelv eszméjét és ez eszme történetét ismertette beható módon és a közönség érdeklődését mindvégig lekötő élvezetes előadással. A hallgató közönség nálás elismeréssel adózott az élvezetes előadásért. — Utána Orosz György fögimn. tanár tartott előadást a szoczialÍ7«nusról, annak különböző formáiról és a valódi szoczializmus lényegéről. Végül pedig épen azt jelentette ki — nem mint a „Nagykároly és vidéke“ tudatlanul, vagy roszhiszemüleg elferdít — hogy a Szabad Líceum czélja egyedül a tanítás, az ismeretek terjesztése, nem pedig az a törekvés, hogy a közönségre ráerőszakoljuk a véleményünket.

Gyászeset. Súlyos csapás érte Dr. Sternberg Géza kórházi igazgató főorvost. Neje szül. gyömörői Áldor Nelli f. hó 12-én este hosz- szas szenvedés után 37 éves korában, boldog házasságának 18-ik évében jobblétre szende- rült. A temetés kedden d, u. rendkívüli nagy részvét mellett folyt le, amikor is Fürth Fe- rencz főrabbi megható beszédben búcsúztatta el az elhunytat, kinek koporsóját a kegyelet elhalmozta koszorúkkal, majd hosszú kocsisortól követve kivittték a temetőbe s tették örök nyugalomra.

Követésre méltó példa. Tankócy Gyula szatmári főkapitány előterjesztést adott be a tanácshoz, hogy az iparos-tanonciskolába járó szorgalmas és jó magaviseletü tanoncok buzdítás képen részesitessenek bizonyos jutalomján. A tanács a főkapitány előterjesztése alapján. Flontás Kálmán asztalos, File Ferenc ács Mayer Lajos'Nakatos és Érdi Károly kőműves, iparos tanoncokat 25—25 kor. pénzjutalomban részesité és a kiosztással a főkapitányt bízta meg. Úgy látszik Szatmári jobban megbecsülik az iparost mint városunkban.

A Kossuth-asztaltársaság táncvigalma.

Az elagott iparosok s azok özvegyei támogatására alakult s a szegényeket a múlt évben is 350 korona adományban részesítő asztaltársaság elhatározta, hogy a helybeli kereskedő- ifjúsággal együttesen a farsang tartama alatt felolvasás és szavalattal egybekötött tánczvigal- mat rendez. A mulatság rendezésére Drágus István alelnök, Simkó Aladár titkár és Orosz Lajos pénztárnokból álló bizottságot küldött ki. A bizottság érintkezésbe lépett a kereskedő ifjúsággal, akik csatlakozásukat a legnagyobb készséggel megígérték. E tárgyban a legközelebbi napokban értekezlet lesz, hol közösen megállapodnék a mulatság programmja iránt.

Iparosok panasza. Általános a zúgolódás az ipariskolai tanítók ellen. A zúgolódásra az adott okot, hogy a tanoncziskolai tanítók úgy akarják kezelni az iparosokat, mintha azok az ő alárendeltjeik volnának. Nyári időben, amikor a munka legjobban folyik, egyik-másik iparos elviszi tanonczát vidékre dolgozni, a vállalt munkája színhelyére. Avagy olyan rendkívüli üzleti, vagy családi esemény adja magát elő, hogy a tanonczot iskolába küldeni lehetetlen. Az iparos megírja szépen a tanoncz elmaradásának okát, a tanító pedig mit lesz? Összetépi és nem fogadja el igazolásnak az iparos indokolt okait. De van még egy harmadik eset is. A tanoncz 5—10 perczczel később lépi át az iskola küszöbét, mert tudja Isten honnan jön, 3—4 kilométer távolságról. Az ilyen későnjövőt nem eresztenek be az iskolába, hanem beír a tanító ur egy igazolatlan elmaradást. Ennek pedig vége az, hogy bejelentik az igazolatlan órát a hatóságnak ez pedig elveri a port a boldogtalan iparoson. Elismerjük, rendnek muszáj lenni, de viszont kell egy kis humanizmust is gyakorolni, vagyis : van az iparosoknak más dolga is, mint a tanító urak jelentgetései folytán félnapokat a városházán tölteni.

Meghívó. A szatmármegyei Széchenyi- társulat f. évi január hó 19-én d. e. lOVa órakor, 25 éves fennállásának megünneplésére Szatmár-Németi szab. kir. város városházának nagytermében díszközgyűlést tart, melyre az egyesület összes alapitó, rendes és pártoló tagjait, valamint Szatmárvármegye és Szatmár-Németi szab. kir. város társadalmát tisztelettel meghívjuk: Dr. Falussy Árpád főispán társ. elnök, mezőmadarasi Madarassy Dezső igazgató.

Az iparosok nyugdíjintézete lassan ugyan, de egész biztosan közeledik a megvalósításhoz. Ugyanis a beérkezett ügyészi jelentés valamint a rimaszombati ipartestület pártoló átiratai alapján Kinczel János elnök vette az ügyet kezébe s mindent elkövet arra nézve, hogy az iparos osztály tagjait az intézmény megalakítására bírja. E tárgyban az évi közgyűlés elé részletes jelentést terjeszt be, melyben kifejti az intézménynek az iparos osztály érdekében való mielőbbi megalakításának szükségességét. Részünkről a legmesszebb menőbb támogatásunkról biztosítjuk az elnök urat nemes czélja elérésénél.

Pénzintézeti közgyűlés. A „Központi Takarékpénztár Részvénytársaság Nagykárolyban“ folyó hó 12-én délelőtt saját helyiségében tartotta meg 13-ik évi rendes közgyűlését. Bemutattatott az igazgatóság jelentése a lefolyt üzletév eredményéről, a múlt évi zárszámadás és mérleg, valamint az erre vonatkozó felügyelő-bizottsági jelentések, a tiszta nyeremény felosztására vonatkozó tervezet, melyek a részvényeseknek megküldettek, miért is ezek felolvasottaknak vétettek, helyben hagyattak, tudomásul vétettek és elfogadtattak; elhatároztatott, hogy a szelvények február hó 1-től kezdve 30 koronával beváltatnak. Az igazgatóságnak és felügyelő-bizottságnak a felmentvény megadatott és Vetzák Ede részvényes indítványára Reök Gyula elnöknek, Dr. Jékel László vezér- igazgatónah és Sternberg Jenő ügyvezető-igazgatónak buzgó működésűkért és az elért széperedményért a közgyűlés jegyzőkönyvi elismerését és köszönetét fejezte ki. Ezután elnök bejelentette, hogy indítvány nem adatott be, miért is következett a felügyelő-bizottság megalakítása, elnök a szavazást elrendelvén, a szavazatszedő küldöttség elnökévé Vetzák Ede, tagjaivá pedig Kardos Lipót és Róth Károly részvényeseket kérte fel, a szavazás időtartamára pedig a gyűlést felfüggesztette. A szavazás megejtése után elnök a közgyűlést ismét megnyitván, szavazatszedő-küldöttségi elnök bejelentette, hogy beadatott 179 szavazat s ezen összes szavazatokkal felügyelő-bizottsági tagokká Demidor Ignácz, Sarkady Adolf és Had- nagy Ignácz eddigi felügyelő-bizottsági tagok, póttaggá pedig Czilli György eddigt póttag 3 évi időtartamra újra megválasztattak s elnök által megválasztottaknak kijelenttettek.

Iparos otthon. Az iparos osztály tagjai között mindinkább terjed az az óhajtás, hogy maguk részére az ipartestület helyiségében egy otthont létesítsenek, a hol magukat családi körben érezve, ügyüket megvitathassák, tanácskozzanak és szakkönyvek álljanak a tagok rendelkezésére. Ez ügyben lapunk egyik legközelebbi számában Becker Orbán szabó-iparos tollából érdekes közlemény fog megjelenni.

Lemondás. Dr. Tóth Zoltán ügyvéd a helybeli tisztviselői fogyasztási szövetkezetnél viselt ügyészi állásáról lemondott.

A kath. legényegylet mulatsága. A r. kath. legényegylet ez idei farsangi mulatságát jövő hó 2-án tartja meg. A rendezőség Papp István alelnökkel élén mindent elkövet a siker érdekében. Bálanyául Hárász Pálnét kérték fel, kinek köztiszteletnek örvendő személye már eleve biztosítja azt, hogy a tánczvigaloin egyike lesz az idei mulatságok egyik legsikerültebbjeinek.

Lapunk legközelebbi számában Gelléri Mór kir. tanácsos lapunk főmunkatársa tollából érdekes cikket közlünk, mely végtelen sajnálatunkra postai késés miatt lapzárta okából kimaradt.

Megszűnt hetilap. Az „Ipartestület és Iparosok szövetsége“ hivatalos közlönyeként eddig vasárnaponként megjelenő „Iparosok Lapja“ folyó hó 12-étől kezdőJőleg megszűnt.

Pénzintézeti közgyűlések. A nagykárolyi Hitelbank részvénytársaság f. hó 22-én d. u. 3 órakor; az Önsegélyző Népbank 26-án d. e. 10 órakor rendes közgyűlést tart. A közgyűlések tárgyai az évi üzleteredményekről szóló jelentések.

Iparosok szövetsége f. hó 14-én választmányi gyűlést tartott az ipartestület helyiségében, amelyben tárgyalás alá került az alap-