Közérdek, 1908. január-június (1. évfolyam, 1-24. szám)

1908-02-08 / 4. szám

2-ik oldal.

lis árakban parcellázzák azt föl a földre vágyó és az intenzivebb gazdálkodási rendszer felé hajló nép között.

A földjét szerető középbirtokos (a dzsentri) osztály tartsa meg földjét és racionabilis gazdálkodással, vagy haszonbérbeadás mellett tanuljon, kvalifikálja magát: vállaljon hivatalt, vagy legyen oly szellemi munkás, ki ily módon kettős forrásból meritetí tisztes jövedelemmel biztosíthatja igényeinek megfelelő exisztenciáját.

A városok, mint fogyasztási középpontok környékén éiő falusi gazdálkodók foglalkozzanak tejtermeléssel, baromfi- tenyésztéssel, konyhakertészettel és kisebb arányú belső fogyasztásra szánt gyümölcstermeléssel, hogy az egyoldalú magtermelés rendszerétől eltérve, egész éven át megtalálják kis gazdaságuk körében a megfelelő munkafeladatot, melynek teljesítése mellett vagyoni jólétüknek vetik meg helyes alapját. A távolabb eső községek lakosai pedig mezőgazdaságuk mellett foglalkozzanak házi iparral is.

Nagyobb kiterjedésű földbirtok felett rendelkező városaink kezdjék meg területeiken a parcellázást. Létesítsenek a „kertvárosok“ mintájára kialakított telepeket s ezzel a fogyasztás igényeit kielégíteni hivatott termelők számát szaporítván, a perifériákon elhelyezett telepesekkel egyben tetemesen gyarapíthatják az adótárgyak és adóalanyok számát.

Ha minden darab föld megtalálja hazánkban a nemzet kulturális haladására törekvő és az ország közvagyono- sodását előmozdítani hivatott gazdáját; ha a nemzet minden rétegében él munkakézség és annak alkalmát a hivatott tényezők meg is teremtik; akkor megszűnik a kivándorlás és a magyar nemzet kulturfejlődésének egészséges légkörében eljut a közvagyonosodásnak azon céljához, melynek stádiumában, a szó legnemesebb értelmében vett igazi szabadság és függetlenség kezdődik.

Az általánosan követendő szociális elv az legyen: „Dolgozzék minden munkabíró magyar ember naponként 8 órát!“

talni azon esetre, ha ön engem kegyetlen szeszélyével s magaviseletével jónak látna tovább is kínozni. Dezső“.

— Hogy meg fog ijedni; tudom, többé nem lesz szeszélyes és kacér! — mondogatja magában Dezsőnk.

Amint Rózsika e sorokat megkapta, egy édes mosoly vonult kis ajkán át. Leült és válaszolt a levélre. Mikor készen volt, igy monologot tart:

— No szegény Dezsőm, hogy fogsz erre a levélre ide rohanni.

Dezső reszkető mohósággal bontja föl a levelet. Olvassa:

„Jó Dezső! Őszinteségét őszinteséggel óhajtom viszonozni, ön vétkes, de én is az vagyok. Vallók. Egyszer, egy bizonyos órában behatolt egy „jó barát“ oda, hova mint hitte, egyedül ön léphetett és átkarolta azon kedves Rózsikát, kit ön oly nagyon szeretett. E barátom kezdetben csak az utcán enyelgett velem, ha esetleg találkoztunk. Később meglátogatott és oly kedves, oly „fénylő“ tulajdonsága volt... Bevallom, hogy szeretem... E barátom önnek régi ösmerőse. Ön oly sokszor dicsérte őt egész hévvel. Szép, szőke ifjú. Édes mosolyával egészen elvarázsol. Hogy játszadozik fölbomlott fürteimmel, mily édesen, lágyan érinti ajkamat, nyakamat. Éljen hát boldogul „drága kedvesével“, én is nagyon boldog leszek az én „jó barátom“-mal. Rózsika“.

Midőn Dezső ezen sorokat átfutotta, rohant egyenesen Rózsikéhoz. Rózsika a pamla- gon ül. Nagy lelki harcot viv. Hiszen az irt

KÖZÉRDEK.

Az uj uzsoratörvény.

(Dr .B.) Günther Antal igazságügyminiszter a képviselőház december 18-án tartott ülésében beterjesztette az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883 : XXV. t.-c. módosítását és kiegészítését tárgyazó törvényjavaslatát, vagyis az uj uzso‘atörvényt. A törvényjavaslatot egész terjedelmében a következőkben közöljük:

1. §. Aki a vele szerződő fél szorult helyzetének, könnyelműségének, értelmi gyengeségének vagy tapasztalatlanságának kihasználásával, akár hitelnyújtás és általában bármely szolgáltatásának előlegezése fejében, akár a másik felet terhelő kötelezettség teljesítésére engedett halasztás vagy a másik fél ellen fennálló valamely követelésének módosítása vagy megszüntetése fejében oly vagyoni előnyt köt ki vagy szerez a maga vagy harmadik személy javára, amely a saját szolgáltatásának értékét — az eset körülményeihez képest — feltűnően aránytalan mértékben mehaladja : az uzsora vétségét követi el s egy hónaptól hat hónapig terjedhető fogházzal, 200 koronától 4000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, valamint hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő.

Az uzsora vétségét követi el és az előbbi bekezdésben meghatározott büntetéssel büntetendő az is, aki az uzsorás vagyoni előnyt, habár nem az előbbi bekezdésben említett szolgáltatások fejében, a vele szerződő fél szorult helyzetének, könnyelműségének, értelmi gyengeségének, vagy tapasztalatlanságának tervszerű kihasználásával köti ki vagy szerzi meg a maga vagy harmadik személy javára.

2. §. Bűntett az uzsora és két évig terjedhető börtönnel, ötszáz koronától nyolcezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, valamint hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő, ha az uzsorás: ^

1. azt kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy ellen követte el;

2. az uzsora elpalástolása végett előzetesen ítéletet, Ítélet hatályával biró más határozatot, vagy bírói egyezséget eszközölt ki;

3. az uzsorás vagyoni előnyt váltó alakjában vagy más módon palástolva kötötte ki, vagy szerezte meg ;

4. a teljesítést a kötelezett fél esküjével, becsületszavával vagy hasonló megerősítés mellett, vagy oly módon igértette meg, mely a kötelezett felet bűnvádi vagy fegyelmi eljárásnak teheti ki;

5. uzsorás szerződésekkel üzletszerűen foglalkozik ; vagy

6. uzsora miatt már büntetve volt és büntetésének kiállása óta három év még nem telt el ;

neki „olyan“ levelet, kit úgy szeret, de úgy... Jobban, mint önmagát.

Dezső egyenesen Rózsika lábaihoz borul s szomorú hangon szavalja:

— Ah, Rózsika! ne tegyen őrültté, legyen szánalommal fájdalmaim iránt. Ugy-e levele csak koholmány ? Lábaihoz borultan esdek szóért. Szólj, beszélj ?!

— Uram, foglaljon helyet és beszéljünk komolyan. Amit írtam, az olyan igaz, mint az ön levele, melylyel elszomoritott. Hisz önnek is van egy kedvese, miként nekem. Így rendben vagyunk.

— Nekem kedvesem ? Ah, igen... El is feledtem! Hisz csak tréfa volt az egész. E kedves — susogja Dezső, átölelve Rózsika karcsú derekát, — e kedves a — könyvtáram . . .

— Mily kegyetlenség engem igy megbántani, Ah, Dezsőm . . .

— De beszélj, Róssikám, csak nem i... igaz, amit Írtál ? Ez lehetetlen !

— Igen, az valóság, — mondja Rózsika lehajtott fővel.

— Valóság ? — kiált Dezső magánkívül.

— Igen.

— Esküdjél, Rózsikám, esküdjél!

Dezső oly halvány, mint a fal. Rézsika

megszánja. Megfogja a kezét, oda vonja magához és halkan suttogja:

— Dezsőm, ne hagyj el ma engem, ne hagyj el. Holnap reggel látni fogod őt bejönni.

— Hogyan ?! kérdé Dezső rémülten.

— Igen, e kedvesem — napsugár.

Tttrr A. VikUr.

4. szám.

Ezenfelül az elitéit, ha külföldi, az országból egyszer s mindenkorra vagy határozott időre kiutasítandó, ha pedig belföldi, az 5. és 6. pontok eseteiben abból a községből, ahol az uzsorát elkövette, esetleg az egész törvény- hatóság területéről, sőt a szomszédos törvény- hatóságok terőletéről is egyszer s mindenkorra, vagy határozott kiutasítható. Belföldi elitéit illetőségi községéből és abból a törvényhatóságból, amelyhez ez a község tartozik, ki nem utasítható.

3. §. Ha az elitéit az uzsorát engedélyhez kötött ipar vagy foglalkozás gyakorlás körében követte el, ennek az iparnak vagy foglalkozásnak folytatásától egy évtől öt évig terjedhető időtartamra eltiltható.

4. §. Az 1—3. §-okban meghatározott büntetéssel büntetendő az is, aki oly követelést, amelyről tudja, hogy az 1. §-ba vagy a 2. §-ba ütköző szerződésből származik, megszerez és azt vagy érvényesíti, vagy másra átruházza, vagy reá biztosítékot szerez.

5. §. Uzsora miatt büntetésnek nincs helye, ha a tettes a feljelentés megtétele előtt a szerződés semmiségét a sértettel szemben elismeri és a 7. és 8. §. szerinti kötelezettségének eleget tesz.

6. §. Semmis minden oly szerződés, amely által az egyik szerződő fél a másik fél szorult helyzetének könnyelműségének, értelmi gyengeségének vagy tapasztalatlanságának kihasználásával oly vagyoni előnyt köt ki vagy szerez a maga vagy harmadik személy javára, amely a saját szolgáltatásának értékét az eset körülményeihez képest feltűnően aránytalan mértékben meghaladja.

7. §. A szerződő felek mindegyike köteles természetben, vagy ha ez nem lehetséges, értékében az időközben húzott hasznokkal együtt visszatéríteni a másiknak azt, amit a semmis szerződés alapján kapott. A sérelmet okozó fél köteles visszatéríteni azt is, amit a semmis szerződés alapján harmadik személy kapott és a másik félnek okozott kárért teljes kártérítéssel tartozik.

A sérelmet szenvedő fél felszabadul a visszatérítés kötelezettsége alól, amennyiben a kapott vagyoni előnytől hibáján kívül elesett.

Ha a visszatérítés tárgya készpénz, a bíróság a teljesítésre a sérelmet szenvedett félnek kérelmére az itéletken méltányos halasztást adhat és megengedheti azt is, hogy tartozását részletekben törlessze. Az engedett halasztás arányában a másik felet terhelő visszatérítési kötelezettség teljesítésének határideje is méltányosan meghosszabbítandó.

8. §. Ha a sérelmet okozó fél a sérelmet szenvedő fél által váltó vagy egyéb oly okiratot adatott magának, vagy másnak, amelyek harmadik jóhiszemű birtokosával szemben az alapul fekvő jogviszonyból merített kifogásnak helye nincs, a sérelmet szenvedő fél követelheti, hogy a sérelmet okozó fél bírói letétbe helyezés által biztosítsa annak az esetleges kárnak összegét, amely a sérelmet szenvedő felet az által érheti, hogy az okiratot harmadik személy érvényesíti ellene.

9. §. A semmis szerződésben megállapított követelésre szerzett biztosíték a visszatérítési és kártérítési követelés fedezetére szolgál.

10. §. Ha a büntető és polgári eljárás egyidőben van folyamatban: a büntető bíróság a nála folyamatban lévő eljárásról a polgári bíróságot értesíti.

Ha a büntető bíróság vád alá helyező, főtárgyalást vagy közvetlen idézést elrendelő határozatot hozott (1896 : XXXIII. t.-c. 266., 268., 283. §-ok), ez a polgári bírósággal közlendő s ennek a határozatnak a polgári eljárásban a végrehajtásra a bűnvádi eljárás jogerős be.ejezéséig az 1881 : LX. t.-c. 36. §-ában meghatározott halasztó hatálya van.

Ha a büntető bíróság az uzsorát jogerős ítélettel megállapította, a polgári bíróságnak ezzel ellentétes ítélete hatályát veszti és a polgári bíróság a per folytatólagos tárgyalását rendeli el. Ennek a végrehajtásra ugyanoly hatálya van, mint a felsőbb bíróság azon határozatának, amely a végrehajtás alapjául szolgáló határozatot feloldotta vagy póteljárás elrendelése mellett megsemmisítette (1881 : LX. t.-c. 39. §-ának b) pontja). Ezen szabály megfelelően alkalmazandó akkor is, ha a polgári bíróság az ügyet nem ítélettel, hanem végrehajtható végzéssel intézte el.

11. §. E törvény nem alkalmazható az