Közérdek, 1908. január-június (1. évfolyam, 1-24. szám)
1908-06-27 / 24. szám
KERESKEDELEM, IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG A Nagykárolyi Építő iparosok szövetsége és ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETI LAP. az Érmihályfalvai Ipartestület hivatalos közlönye. Megjelenik minden szombaton. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Gr. Károlyi György-tér 16. Hétsastol'-utcza 12. sz. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Főmunkatársak : Dr. Gelléri Mór Dr. Bisitz Béla. Felelős szerkesztő cs laplulajdonos: SIMKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre „ „ „ fél évre Vidékre postán küldve egy évre ,, „ „ fél évre (r— korona. 3— * 7.— 350 Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak a felelős szerkesztő és a Kölcsey-nyomda r. t. jogosult. Az iskolai év vége. Irta: Pallmann Péter. Nagykároly, 1908. jun. 27. Az emberi társadalomban kétféle időszámirást szoktunk használni. Az egyik a mindennapi élet harcában és tülekedésében álló, a pénzszomjas, élni vágyó ember időszámítása, a melyet polgári évnek nevezünk; napjai ujévtől-ujévig a kenyér kereset, a család és önfentartás szürke küzdelmeiben peregnek le. A másik a tanuini vágyó, tudomány-szomjas,! az ész arisztokracia világnak időszámítása, a melynek újéve a szeptember elseje, Szilveszter estéje az iskola „Te Deum“ napja. Az iskolai évnek napjai ^sem mindig tarkák. De tarkává teszi az iskolai év napjait a sok apró csatározás, a gerilla harcok érdekes felujulása, a mely tanító-tanár és a tanuló tanítvány között lefolyik, vagy, hogy a küzdő tanítvány sereg hátterét is megemlítsem a tanár vagy tanító és a szülök között lefolyik. A két időszámítás, t. i. a polgári év és iskolai év lényeges tulajdonságokban hasonlít egymáshoz, de ugyancsak lényeges tulajdonságokban eltér egymástól. Mind a kettő számadásokkal végződik. Számadásokkal végződik a polgári év, a mely nemcsak sz tbó, cipész iparos, a könyvkereskedő stb. számlájának kiegyenlítésében merül ki, hanem a társadalmi élet minden állásában, rétegjében és rangjában öntudatosan és megfontoltan élő emberre, a ki tudni akarja, hogy életviszonyai az anyagiak terén miképen állnak, mi a teendője a jövőjéhez, hogy úgy a maga, mint családja anyagi életét mindjobban biztosítsa. De az iskolai év is számadásokkal végződik. A számadást vizsgának szoktuk nevezni, a számlát magát bizonyítványnak. Az élet harcában álló ember nem ér rá sokat elmélkedni a polgári év végén a számadás felett, mert a Szilveszter estét az újévtől csak egyetlen egy éjszaka választja el. Újév pedig ismét olyan nap, mint az előző: enni, ruház- kodni, lakni stb. kell, mint eddig. De az iskolai év már szerencsésebb. Rövidebb, mint a polgári év és igy gon- dolkozási időt enged a családfentaríók- nak. Két hónapig érnek rá elmélkedni az iskolai év számlája, a bizonyítvány felett. Elmélkedik is sok szülő, de az öntudatos és megfontolt elhatározás és ennek nyomán a tett sokszor elmarad. Közel vagyunk az iskolai év Szilveszter estélyéhez. Hátra van még a „Te Deum“, a háiaadó istentisztelet és szét megy a tanuló-sereg az égi tájak minden iránya felé a szülői körbe, kezükbe az évi munkálkodásuk számlájával, a bizo- nyitványnyal, a melylyel az apának és anyának bőséges anyagot nyújtanak a gondolat láncolatok fűzésére. Nem hiszem, hogy csak egy szülő is közönyösen várná azt a napot, mert :gyenrieKe n .‘veiieiesepen, jovujeneK uiz- tositásában ez a nap sokszor a döntő : napok közé tartozik. Ha eljött a nap, a legváltozatosabb érzelmek váltódnak ki a szülők szivében, a legkülönbözőbb ítéletek hangzanak el tanítóról, tanárról,! tanulásról, tananyagról, szorgalomról, viseletből, igazságérzetről, szigorúságról stb. Hogy milyen ez az érzelem, milyen ez ítélet, azt rendszerint a bizonyítvány határozza meg. Természetesnek találjuk, hogy buldog az a szülő, a kinek gyermeke jó vagy legalább is a körülményekhez képest kielégítő eredménynyel fejezi be az iskolai évet. Boldog a szülő, mert gyermeke neveltetésében a helyes irányt vélte felfedezni. Annál nyugtalanabb és elégedetlenebb az a szülő, a kinek gyermeke nem ilyen jó eredményről számol be. A szülők kesergését nem csodáljuk, de már a legtöbb esetben nem helyeselhetjük. Mielőtt tovább folytatnék gondolatainkat, megjegyezzük, hogy nem any- nyira a népiskoláról, az elemiről van szó, hanem inkább a középiskoláról. Az i elemi iskolai bukás nem okoz olyan nagy gondot a szülőnek, mert hamar tisztába jön magával, hogy a gyermek nem arra való, hogy tanuljon és olyan életpályára szánja, a hol nincs égető szükség az észnek erősebb megfeszítésére. A mint az iskolai év belehelyezke- dik a polgári ész keretei közé, úgy az iskolai élet előkészítője a polgári élet legváltozatosabb kereleinek. Az elemi iskola megadja a mindenkinek szükséges alap műveltséget, a mely a polgári élet legegyszerűbb keretének betöltéséhez is szükséges. A középiskola (gymnasium, real) a társadalmi élet magasabb rétegeinek szükséges általános műveltséget adja meg és előkészítője a tudományos akadémikus műveltségnek. Az egyéni tehetség és tulajdonságok határozzák meg, hogy nem alkalmas minden gyermek a tudományos életpályára, és nem szükséges minden gyermeknek a középiskola falain felül elsajátítani az általnos műveltséget; tehát a tanulók egy részének ki kell hullania. Értjük a szülők kesergését, ha gyermekük rossz bizonyitványnyal szomoritja őket, mert a gyermekük jövője sötét felhőket von szemük eié! De nem helyeselhető mindig ez a kesergés, mert a szülők legritkábban önmagukban keresik a hibát, pedig először is ezt kellene nekik szemügyre venniük. Még most is nagyon az előítéletek és elfogultság világát éljük. Sok szülő nem azt nézi, hogy gyermekének mire van tehetsége, hajlandósága, kedve, hanem hogy mit óhajtanának belőle nevelni. Abba a gyermekbe legkönyebb bele nevelni, hogy ő belőle majd ur lesz, a gyermek hajlítható. Különösen fel kell itt említenem azt az unos-untalan hangoztatott tényt, hogy hazánkban még mindig nincs becsülete, vagy ha van is, hát nincs elég becsülete az iparos és kereskedői életpályának. Ha már sehogy sem tud a gyermek boldogulni a középiskolában, akkor kénytelen kelletlen inasnak adják oda, mintha bizony szégyen volna az iparos ember helyzete. Ha a szülők a müveit társadalmi körhöz tartoznak, akkor a legritkábban vagy egyáltalában nem történik meg, hogy valamely iparos ág művelésére adná gyermekét, mert ezt állásán alulinak tartja és a legnagyobb szégyennek, a mi e világon gyermeke neveltetésében érheti. De ezért hasábokat Írnak az ipar pártolásról, hazánk ipari ágainak fejlesztéséről ; a miniszterelnöktől lefelé mindenki panaszkodik, hogy hiányzü: a müveit SINGER MÁRTON és TÁRSA villanyvilágítás berendezési vállalata Nagykároly, Deák-tér. Díjmentesen készit költségvetést mindennemű electroteknikai berendezésekről. Csengőmunkákat is legjutányosabban vállal. "W Villamos csillárok és izzólámpák állandóan raktáron.
