Közérdek, 1908. január-június (1. évfolyam, 1-24. szám)
1908-05-02 / 16. szám
16. szám. KÖZÉRDEK 3-ik oldal. Városi közgyűlés. Nagykároly r. t. város képviselőtestülete f. évi április hó 26-án rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a tagok igen csekély számban jelentek meg. A gyűlést Debreczeni István polgármester nyitotta meg. Első tárgy volt a vallás és köz- oktatásügyi m. kir. miniszter leirata a polgári fiúiskola létesítése ügyében érdemleges határozathozatal, s az 1908 '9. tanévben megnyitandó polgári fiúiskola ideiglenes elhelyezése ügyében, melyre nézve a közgyűlés akként határozott, hogy az iskola részére ingyen telket ad s annak helyéül a felsőbb leányiskola melletti üres telket jelöli ki. Minthogy pedig az iskola a f. évben megnyílik az épület felépítéséig alkalmas helyiségről a város tartozik gondoskodni, miért is megbízta a polgármestert, hogy eziránt haladéktalanul intézkedjék. A vármegyei törvényhatóság 87/1908. Pjkv. sz. véghatározata, amely szerint a hus- vágatási szabályrendelet módosításától a jóváhagyás megtagadtatott, tudomásul vétetett. Az iparos tanonciskola fejlesztése érdekéből szeptember 1-től 2 rajzcsoport beállittatott. A város villamostelep fejlesztése céljából egy 300 lóerős gép beszerzése elrendeltetett. A színkör építési költségeinél mutatkozó hiány fedezése a Jelinek- és Bátori-féle utcaalap jelöltetett meg. (Erre még visszatérünk). A piactér pontos ktjelölése elrendeltetett. A gróf Károlyi István-utca mentén levő úgynevezett régi baromvásártérnek óvodatelek céljaira leendő felhasználása iránti javaslat elvben elfogadtatott, de a kivitel jobb időkre ha- lasztatott. Az anyakönyvi kivonati dijjak julius 1 -töl a városi szertárba utaltattak ki. A Nagyhajduváros-utca szabályozási ügye a napirendről levétetett. Szalay Bálint kérelme asphalt gyalogjáró létesítése és felerészben a város általi fedezése ügyében elfogadtatott. Rupeczky Jánosnénak megengedtetett hogy a sétatér mellett bódét állíttathasson fel. A Verbőczy-utcza szabályozási vonalának megállapítása és az asphalt gyalogjáró létesítése elrendeltetett. Az elhagyott gyeimekek gondozási költségeire a képviselőtestület 3000 koronát kért a vármegyétől. HÍREK. Vörös május. Tegnap volt a vörös május évfordulója. A szociálisták ünnepe, hivatalos, nemzetközi ünnep. Ezen a napon nem dolgoztak, hanem a nemdolgozással tüntetnek, de tüntetnek máskép is. A Marseilles és a nemzetközi dalok eléneklése mellett bejárták a város utcáit és pirosló arccal és piros lobogókkal felcicomázva harsányan éltették a világot megszabadító szociáldemokráciát, követelték az általános titkos választói jogot nemcsak prózában, hanem sokszor énekelve is. A vörös május sikere érdekében liónpok óta folyik a lázas agitálás, a Népszava már napok óta óriási betűkkel figyelmezteti olvasó közönségét, hogy készüljenek a májusi tüntetésekre. Az agitálás tehát folyt mi természetes is, hisz ha nem agitálnának szóval, tettel, fenyegetésekkel, akkor még az a csekély tömeg sem ünnepelné május elsejét, mely naponként olvassa hivatalos szócsövüket, a Népszavát. Agitálni kell, a siker érdekében. A siker azonban rendesen el szokott maradni el maradt most is, mert nem egy munkás jobban szereti a napibér megszerzését, mint a tüntetést, különösen akkor, ha családja van és a gyermekek kenyeret kérnek. A mostani tüntetéseket nagyobb szabásuaknak fogják feltüntetni, persze ez sem egyéb, mint agitálás, illetve reklám- hajhászás, az emberiség gyengéjét, a kiváncsi- askodást felkölteni. Kiváncsi ember nagyon sok van és sokan ott is voltak, de nem azért, hogy tüntessenek, hanem lássák, hogy azok, kik már kevésbé hisznek a világ felszabadító eszmékben, — de azért mégis hisznek— ugyan hogy tüntetnek. A hetek óta folytonos agitá- lásnak, ugyan volt eredménye. Kiabálás, éneklés, dikciózás és abczugolás, volt mint rendesen. A családos munkás pedig este, családja körében, le hajtotta szomorúan a fejét és azt mondta: — Elvesztettem napibéremet, a gyermekek szájától elvontam a falatot. Szegény gyermekek . . . Megérte-e a tüntetés ezen nagy áldozatot ? Munkások, megérdemelte-e ? ! Halálozás. Súlyos csapás érte a városunkban köztiszteletnek örvendő Balika-családot. Ugyanis Dr. Balika Ferencz fővárosi orvostudor múlt hó 26-án elhunyt. A család a következő gyászjelentést adta ki: Özv. marosnémethi Balika Sándorné szül. Bernáthfalvi Bernáth Ilona, mint anya s alulírottak fájdalomtól megtört szívvel tudatják forrón szeretett fiának, illetve testvér, sógor és rokonnak, marosnémethi Dr. Balika Ferencznek, élete 37-ik évében rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. A megboldogult földi maradványai folyó hó 29-én délelőtt tizenegy órakor fognak a róm. kath. egyház szertartásai szerint Kocsordon a családi sírboltban örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozat folyó hó 30-án fog a mátészalkai róm. kath. templomban az Egek urának bsmutattatni. Kelt Nyirmegyes, 1908. április hó 26-án. Isten angyala őrködjön drága porai felett! Balika Sándor, Balika Erzsébet férj. Vicenti Gyuláné, Balika Etelka özv. Szo- boszlay Jőzsefné, Balika Mária férj. Fogarassy Károlyné, Balika Jolán férj. Baróthy Jőzsefné, Balika Ida, Ruttkay Ferencz, Ruttkay Jolán, férj. Marschalkó Leóné, Ruttkay Erzsébet mint édes és nevelt testvérei. Balika Sándorné szül. Pellet Mária, Vicenty Gyula, Fogarassy Károly, Baróthy József, Marschalkó Leó mint sógornő és sógorai. Eljegyzés. Ferencz Ignácz királydaróczi czipészmester eljegyezte Spitz Jónás helybeli terménykereskedő leányát — Etelkát. Vizsgaletétel. Dr. Taub Géza ügyvéd- jelöltet a kolozsvári jogtudományi egyetemen jogtudorrá avatták fel. Kath. népszövetségi gyűlés. A kath. népszövetség f. hó 26-án délután megtartotta az előre hirdetett első nyilvános ülését, amelyen a szervezkedés alakilag is teljesen megtörtént, a csoportok végleges beosztása végbe ment és ennek kapcsán a csoportvezetők megválasztása is. A gyűlést Péchy László a fiókszövetség igazgatójának távollétében — aki másirányu elhalaszthatatlan kötelességek miatt meg nem jelenhetett — Palimann Péter nyitotta meg és vezette. A csoportvezetőkre nézve előterjesztést tett a gyűlésen, amely előterjesztéshez a jelenlevők mindenben hozzájárultak. Ennek értelmében csoportvezetők lettek: Dr. N. Szabó Albert, Szabó József p. ti. tisztviselő, Palimann Péter, Kuuk Jenő, Gründli Ede, Loch- inayer Márton, Fetzer János, Kinál János, Gyu- lay János, Nagy Ádáin, Papp Gézáné, Lőrinc Jőzsefné, Lőrinc Ferenc, Róth Alajos kereskedő, Betuker József, Steib János, Sefler József, Buck- mann Antal, Hágen Anna. A csoportvezetők megválasztása után a gyűlés vezetője röviden és főbb vonásokban vázolta a megválasztott csoportvezetők kötelességeit, a mely nemcsak abból áll, hogy a tagsági járulékot kiosztják és a tagsági dijakat beszedjék, hanem abból főkép, hogy a csoport tagjai keresztényi kötelességeiket a társadalmi téren pontosan teljesítsék és az összetartozás érzetét növeljék. Ezután szóba került a gyűlésnek másik fontos kitűzött tárgya : a sajtó, az újság. A gyűlés vezetője a kath. sajtó pártolására hívta fel a kath. nép- szövetségi tagokat mert ez a népszövetségi tagok első kötelessége. Vagy ne olvassanak újságot, ha a viszonyaik nem engedik meg vagy ha olvasnak, akkor keresztény újságokat olvassanak. Minden fillér, a melyet kiadunk keresztény ellenes sajtóra, ellenségeinket gazdagítja és a mi kárunkra fordul. Főkép a csoportvezetők kötelessége a kér. sajtó, kiváltkép az „Uj lap“ pártolása és terjesztése. Dr. N. N. Szabó Albert beszélt ezután, a ki a kath. népszövetség eddigi működéséről számolt be. A három hónappal ezelőtt megalakult kath. népszövetség tagjainak száma 60—80 ezer között áll, de szervezése folyik mindenütt Eddig több helyen szervezték megyeileg mi is a megyei szervezkedésre készülünk. A nagykárolyi járásban is mindenütt szervezve van már a kath. népszövetség, tagjainak száma mintegy 2500. Ez volt a népszövetsági működésének egyik ága. Bizonyos eredményről is beszámolhatunk már, amelyet a kath. népszövetség eleddig elért. Ilyen eredmény a kath. népszövetség befolyása a vall. és közoktatási miniszter titkár dr. báró Barkóczy ügyének igazságos elintézése. A liberális s keresztény ellenes sajtó országos ügy- gyé fújta fel Barkóczynak teljeskorekt és a törvényben biztosított eljárását, a mely szerint polgári házassági tanúsága alkalmával a jegyzőkönyv aláírását megtagadta. — a kath. népszövetség nagykárolyi fiók egylete is hozzá kíván csatlakozni az eddigi népszövetségi gyűlésekhez is utólag jegyzőkönyvileg köszönetét mond a függetlenségi pártnak is a néppártunk, hogy a katholikusok lelkiismereti szabadságát megvédelmezte a gyűlés dr. Szabó indítványát lelkesedéssel fogadta és ahhoz örömmel hozzájárult. — Ezután Palimann Péter a gyűlést befejezi. A csoportvezetők minden hónap első vasárnapján délután Va4 órakor gyűlnek össze az elemi fiú iskolába és itt beszélik meg részletesen teendőiket. (P. r.) A „Kölcsey-Egyesület“ művészestélye. A „Kölcsey-Egyesület múlt hó 28-án (kedden) tartotta meg utolsó felolvasó-estélyét. A jótékonyság szólította mégegyszer a közönség elé, hogy a József-szanatóriumnak juttathasson egy nehány fillért. De nemcsak a jótékony szív, hanem az ügyesen összeállított s remekül sikerült programm is dicséretüket tolja tollaink alá. Gyurovits Mariska Balla Miklós prológusát szavalta el ügyesen és kedvesen. Azután Vende Margit cimbalom művészete gyönyörködtetett remek játékával és szédületes technikájával. Kétszer is volt alkalmunk benne gyönyörködni. Verner László néhány meleg szóval a közönség érdeklődését hozta fel a József-szanatórium pártfogására. Kovács Béla Vitek Károly diszkrét kísérete mellett hegedüjátékával bilincselte le a műértő közönséget. Valahányszor halljuk, mindig jobban lekötnek édesen búgó dalai. Tóth Miczi, kit mint ügyes szavalót, már töb- ször hallottunk, most, mint kedves hangú énekesnő jelent meg előttünk. Szépen kidolgozott s próza nélkül előadott néhány meleg dalát a közönség lelkesen megtapsolta. Az est fénypontja nagy tragikánknak, Jászai Marinak fellépése volt. Vörösmarthy: „A sors és a magyar ember“ Petőfi Sándornak több költeményét interpretálta mély érzéssel és magával ragadó tűzzel. Ismert költeményeket adott elő s épen ezzel mutatta meg, hogy mily nagy kincs és mennyi érzés van benne, mit mi eddig észre nem vettünk. Második fölléptekor egy humoros apróságot olvasott fel. Mosolygó humora és kedves előadásával mint írónő mutatta be magát, ki ha a tragikát bámultuk, az Írónőt megszerettük. Még nehány endrődi-féle kuruc- dalnak kurucos elmondásával tette felejthetetlenné itteni szereplését. Barabás Béla tette e szépen sikerült estre a pontot — mint mondotta. De felkiáltó jel lett ez: az irgalmas sze- retetre serkentő meleg beszéd. Reméljük, hogy termékeny talajra hullottak szavai. — De nem mulaszthatjuk el ez alkalommal, hogy a hátul mozgatót, a mindig észrevétlenül szereplőt is ne szerepeltessük. Klacskó István, az irodalmi szakosztály elnöke ez. Őt illesse tehát hálás és köszönő szavunk. Mert az ő buzgóságának köszönhetjük ezeket az élvezetes s irodalmi magaslatokon álló estéket. Utazási ösztöndíjak. A debreczeni ke- resk. és iparkamara egy 600 és két 300 kor. utazási ösztöndíjat bocsát pályázat alá. Ezek elnyerésére folyamodhatnak oly törekvő és jó készültségü iparos és kereskedő ifjak, akik a nevezett kamara kerületében bírnak illetőséggel és tanulmányaikat külföldön óhajtják folytatni. A 600 koronás ösztöndíjra csakis iparosok, a másik két ösztöndíjra pedig mindkét foglalkozású ifjak pályázhatnak. Határidő junius 1. Zsidó-ünnep nem ok a postán érkezett pénzküldemény át nem vételére. Alperes váltóbeli tartozását postai utón juttatta el felperes váltótulajdonoshoz. A pénz a lejárat napján meg is érkezett, de felperes sem az nap, sem a következő napon nem vette át, mert, zsidó ünnep lévén, e napon ünnepet tartott. A váltó e közben megóvatoltatott s felperes alperest a váltókövetelés erejéig, majd a per folyamán a kereseti összeg leszállításával csupán a késedelmi kamatok, óvásköltség és perköltségek erejéig beperelte. Az ügy a Kúriához jutott fel, mely felperest követelésével elutasította, a következő elvi kijelentést állapítván meg: a pénz postai elküldése esetén a fizetés napjául rendszerint ugyan csak annak kézhezvétele ál-
