Közérdek, 1908. január-június (1. évfolyam, 1-24. szám)
1908-04-25 / 15. szám
4-ik oldal KÖZÉRDEK 15. szám. A kath. népszövetség megalakulása Mező-Petriben. F. hó 20-án, hétfőn Mező- Petri községében a kath. népszövetség megtartotta alakuló gyűlését. A gyűlést Vilmos Endre segéd, lelkész nyitotta meg. Lelkes szavai élénk tetszést arattak. Ezután beszélt Dr. N. Szabó Albert. Hosszabb beszédjében kifejtette a kath. népszövetség célját és rámutatott a már eddig elért eredményekre. Beszédjét mindvégig növekvő figyelemmel és lelkesedéssel fogadták. — Utánna szólt még Pallmann Péter különösen arról, hogy a kér. embernek legelső társadalmi kötelezettsége a kath. népszövetség pártolása. E beszédek hatása alatt számosán beiratkoztak, és a taggyüjtés buzgón folyik tovább. — A Mező-Petri községében megalakult fiók népszövetség az utolsó láncszem abból a láncból a mely Nagykárolyt körül veszi, és a melyre még nagy kötelességek s nagy feladatok várnak. Közgyűlés. Az újonnan szervezett kereskedő ifjak köre, holnap vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Polgári Olvasókör helyiségében alakuló gyűlést tart, melyre a tagokat ez utón is meghívja az Elnökség. Csalás a fogyasztási szövetkezetnél. A fogyasztási szövetkezett tudvalevőleg italméréssel is foglalkozik. Igaz hogy finom jó italt már literenként 80 fillérért, de az is igaz hogy a literből mindig hiányzik valami. A múlt hónapban feltűnt ;az, hogy a szövetkezet uj fajta üvegeket kozott forgalomba. Megnézték az üvegeket s kitűnt, hogy abból 1/10 liter hiányzik. Körülbelül egy hónap alatt tehát 80—100 literrel károsi- tolta meg vevőit a fogyasztási szövetkezet; anélkül, hogy Pakfon a főrészvényes érdemesnek tartotta volna tekintélyét nem csak a szegény polgársággal szemben de vele szemben is érvényesíteni. Hiába! ő csak a nadrágos embert respektálja. Azt haljuk, hogy az uj üvegeket Lévay Béla a direktor ur szerezte be. Reméljük, hogy ebbe a kérdésbe belefog szólam Plachy ur is! Az ipartörvény ankét őszre marad. Az ipartörvényjavaslat megvitatására ez idén tavaszra tervezett ankét őszre marad. A kereskedelmi minisztert ebben az elhatározásában az indította, hogy időt kíván adni az iparosságnak arra, hogy a törvénytervezettel alaposan foglalkozhassál Tényleg csak most indulnak meg a kamarákban a részletes tanácskozások, melyek bizonyára nyár elejéig fognak tartani, vagy még tovább is. A decentralizált tanácskozásokra a miniszter kellő időt kiván adni az érdekeltségnek. A második oka e halasztásnak az, hogy a törvénytervezet második része még távolról sem kész, sőt még sok beható tanácskozást fog igényelni, mert — több között — egy teljes sztrájktörvényt foglal magában. így természetes, hogy ankétszerü tárgyalásokra csak őszre kerülhet a sor, a mibe az érdekeltség, tekintettel a megvitatandó anyag nagy tömegére, bele fog nyugodni. Első a kereskedő tisztessége! Egyik helybeli rőfös-üzletből egy paraszt leány a napokban sírva ment ki és az utcán reája váró asszonyoknak elpanaszolta, hogy milyen lelketlenek egyes kereskedők. Ugyanis egy ruhára való szövetet vásárolt. Ruhájára 6 méter szövet kellett és annyit is kért és a 6 méter szövetért fizetett 4 frt 80 krt. Már az üzletben, midőn a szövetet mérték kérte a segédet, hogy lelkiismeretesen és pontosan mérje a szövetet, de úgy látszik a segéd felsőbb utasításra alkalmazta a „mérési fogást“ és véletlenül 6 méter szövet helyett csak 5 métert mért le a leánynak. A leány megfizette a 4 frt 80 krt s azután a maga módja szerint újból megmérte a szövetet és elszörnyedve tapasztalta, hogy a szövet nem lesz elég egy ruhára. Visszament az üzletbe. Sirt, könyörgött, hogy adjanak még egy métert a szövetből, mert megfizett érte, de siket fülekre talált, a kereskedő nem adott többet, sőt még le is szidta a szegény leányt. A tisztességes kereskedők jó hírneve érdekében szellőztetjük ezen esetet és csak a legnagyobb elitélés hangján emlékezhetünk meg olyan kereskedőkről, kiknél nem a „tisztességes“ szempont a vezérlő elv. Sajnos Nagykárolyban több kereskedő él ezen kegyes „csalással“ úgy a rőfös, mint a füszerkereskedők közül s mi minden alkalommal a tisztességtelen kereskedőket kegyetlenül ostorozni fogjuk, már a többi tisztességes utón kenyerét kereső kereskedő érdekében is. Ha ezen figyelmeztetés nem fog használni és még egyszer ilyen jeleneteknek leszünk tanúi, akkor egyenesen leleplezzük és kiírjuk a nevét, hogy melyik kereskedő szokott 6 méter szövet helyett 5 métert mérni, melyik kereskedő szokott 1 kiló helyett 80 dekát adni s ezért megfizettetni az egész összeget, mert nem tűrhetjük, hogy egyesek nyerességvágya miatt a város összes kereskedői gyanúsításoknak legyenek kitéve. Nagykárolyi pénzhamisító. Donka János a nagykárolyi pénzhamisító ügye úgy látszik a szomszéd vármegyét, sőt a főváros rendőrhatóságát is foglalkoztatja. Ugyanis folyó hó 22-én Szender László őrsvezető és Kollo Péterből álló püspökladányi csendőrőrjárat érkezett városunkba, a kik egy ottani pénzhamisitási ügyből kifolyólag 8 napi folyton tartó nyomozás mellett kiderítették, hogy a pénzhamisítás értelmi szerzője Donka János nagykárolyi lakos. Vádlottat a csendőrség erős kihallgatás alá vette, az eredményt azonban az ügy érdekéből el- hasztjuk, annyit azonban közölhetünk, hogy a csendőrök a nyomozást kiterjesztik a főváros területére is, a hol az illetőnek bűntársai vannak. Megnyílt tekepálya. Özv. Tóth Lajosné a „Zöld erdőhöz“ czimzett fényi-utczai vendéglőjében újonnan parkettezett tekepályáját folyó hó 19-én megnyitotta. Uradalmi épületek. A gróf Károlyi Gyula mérki és halmii uradalmában létesítendő tisztilak, illetve iskola felépítésére Bede Antal szolnoki építész nyert megbízatást. Mit fizet az állam a főispánoknak? 39 nyugalmazott főispánnak 242-704 (Kovács Gusztáv 8448 kor.) A jelenlegieknek 800.490, összesen 1,043.104 koronát. Kristóffy évi nyugdija 13.920, Kaffkáé 11.400 kor. Rudnay Béláné 5520 korona. A nyugalmazott főispánok között 12 darabont, ezek évi illetménye 85.000 korona. Ezenkívül sok főispán végkielégítéssel ment el; hát a kinevezett tisztviselők 2 évi fizetése? Summa summarum egy olyan összeget lehetne kiszámítani, amiből a vidéki rendőrség államosítása jól kitelnék. És minden demagógia nélkül tény az, hogy az államrendőrség átvehetné az államhatalom vidéki képviseletét, mert annak tagjai csak szakképzett egyének lehetnek. Ez lenne az igazi plus az államháztartásra, sajnos, ma csak ideák, a mely felé mégis törekedni hazafiui kötelesség. Városunk szégyene. A húsvéti ünnepek alkalmából városunkba érkező idegen vendégek a legnagyobb felháborodással és megbotránkozással tárgyalták azon talán az ország egyetlen rendezett tanácsú városában elő nem forduló esetet, hogy a helybeli bérkocsi tulajdonosok lovai, valamint maguk a kocsik is oly állapotban vannak, hogy abba ruháik veszélyeztetése nélkül bele nem ülhetnek, s igy sokan kénytelenek voltak hordárt fogadni csomagjaik beszállítása végett s gyalog bejönni az állomásról, mintsem ódon és rondaságánál fogva ószerész boltjába való piszkos bérkocsiba üljenek. A mi a minden percben a szél fuvalmatól is eldőlhető kiéhezett gebék ügyét illeti, arra felhívjuk a városi állatorvos figyelmét, de tudomásunk szerint a bérkocsi tisztántartása iránt van városunkban szabályrendelet s követeljük, hogy az annak betartásának ellenőrzésével megbízott közegek kötelességüknek ismerjék — már a város jó hírneve érdekében is — hetenként legalább egyszer vizsgálatot tartani a bérkocsik felett, mert a mostani állapot tovább tarthatatlan s rövid időn belül elérhetjük azt, hogy városunkról épen oly hirek kapnak lábra, mint Mucsáról, a hol maga a rendőrség feje is be- álott fiakeresnek. Egyben figyelmébe ajánljuk a hatóságnak a sok bekötött fejű fiákeres tulajdonos és kocsist is s ajánljuk annak kipuhato- lását, vájjon mi okból kellett nekik az orvosi segítséget figyelembe venni ? . . . Lobi Jakab városi állatorvos í. évi május hó 1-től lakását Gróf Károlyi György-tér 54. szám alá, Frits Nándor házába helyezi át. i_4 Rendkívüli városi közgyűlés. Nagykároly r. t. város képviselőtestülete 1908. évi ápr. hó 26-ik napján dételőtt 10 órakor a városháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart. — Tárgysorozat érdekesebb pontjai: Vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter 19,385—1908. számú leirata a polgári fiúiskola létesítése ügyében érdemleges határozathozatal s az 1908/9. tanévben megnyitandó polgári fiúiskola ideiglenes elhelyezése ügyében- A vármegyei törvényhatóság 87—1908. Bjkv. sz. véghatározata amely szerint a husvágási szabályrendelet módosításától a jóváhagyás megtagadtatok Az iparos tanoncziskola fejlesztése. A városi villamostelep fejlesztése ügyében intézkedés. A szin- körépitkezés költségeiről leszámolás előterjesztése s a hiány fedezetére vonatkozólag előterjesztés. A piacztér pontos kijelölése s erre vonatkozólag Szokolowszki Lajos és társai kérelmére. Előterjesztés a Gróf Károlyi lstván- utcza mentén lévő úgynevezett régi baromvásártérnek óvodatelek czéljaira felhasználása iránt. Előterjesztés anyakönyi kivonati dijak felhasználása tárgyában hozott 17—1907. kgy. számú véghatározat hatályon kívül helyezése iránt s a városi jegyzőknek anyakönyvvezetői helyettesekké kineveztetése czéljából a vármegyei köz- igazgatási bizottság utján belügyminiszter úrhoz felterjesztés. A Nagyhajduváros-utcza mindkét oldalának szabályozási ügye. Szalay Bálint kérelme a Petőfi- és Wesselényi-utczák sarkán levő telke előtt készített asphalt-gyalogjáró építési költségei fele részének a város általi viselése iránt. A Verbőczy-utcza sarkán a szabályozási vonal megállapítása s ezen utczán asphalt- gyalogjáró kéezittetése. A 7-től 15 éves elhagyottgyermekek gondozási költségeinek részbeni megtérítése tárgyában a vármegyei törvényhatósághoz felterjesztés intézése. Panaszt vettünk egyik helybeli beteg- segélyző pénztári tag részéről, hogy dacára annak, hogy a pénztári orvosok egy fontos operáció végett a fővárosba utasították a pénztár vezetősége azon indokolással, hogy „nem tartja szükségesnek az operációt“ a felutazáshoz szükséges vasúti költség kiutalását megtagadta. Ha a pénztárnál a költség kiutalását megtagadják, az egyáltalán a betegeket ne aggassza, eziránti kérésüket azonban adják be a vezetőséghez s követeljék annak írásban való elintézését is, s ha a legkisebb jogtalanságot tapasztalják a pénztár részéről, forduljanak annak felsőbb hatóságához, amely bizonyára intézkedni fog aziránt, hogy hasonló esetek többé elő ne forduljanak. — Mi részünkről szívesen állunk a „Közönség köréből“ cimü rovattal rendelkezésre ; de csak akkor, ha a beküldő kijelenti, hogy felszóllalásáért a felelősséget elvállalja. — Ez utóbbi ügyben az országos Pénztári igazgatóságot megkerestük s a nyerendő választ legközelebb közöljük. Uj vonat Nagykároly és Tasnád között. A nagykárolyi—zilahi vonalon folyó évi május 1-től kezdve Nagykároly és Tasnád között egy- egy vegyes vonat helyeztetik kiséretkép forgalomba. Az uj vonat Nagykárolyból délelőtt 10 óra 5 perczkor indul s Nagykárolyba vissza délután 1 óra 21 perczkor érkezik. Hírlapok árverezése. A protestáns társaskör a körben megrendelt összes napi és heti lapok árverezését holnap tartja meg a kör helyiségében. Pikáns hir. A „Nagykároly és Vidéke“ a róm. kath. népszövetség gyűlési meghivóját, mint a szövetség élén álló személyiség közli le, t. i. a meghívó végén meghívjuk kifejezést használ. Ezek szerint az egyesület élén a Nagykároly és Vidéke szerkesztősége áll, a mit örömmel vennénk ugyan tudomásul, ha .................. ne m tudnók azt, hogy oknélkül ugyan, de az előzményekből kifolyólag a Népszövetség leg- elkeseredettebb ellenségeivel van dolgunk. Rendelet a hatósági orvosokra vonatkozólag. Lapunk megelőző számában már megemlékeztünk arról a tényről, hogy Andrássy Gyula gróf, belügyminiszter valamennyi törvényhatósághoz leiratot intézett, amelyben figyelmezteti a hatósági orvosokat, hogy a be- tegsegélyző pénztári tagokat a rendes orvosi díjtételek mellett még akkor is kötelesek kezelni, ha a pénztári orvosok és a betegpénztárak között nem sikerült egyezséget létesíteni. Tekintettel arra, hogy múltkori hírünknek egyik kifejezése, amely szerint „az a hatósági orvos,
