Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-11-30 / 48. szám

6 KÖZÉRDEK [907. november 30 ' Ilonka jálszotta, kit szép és nehéz énekéért, ügyes mozgásáért és jó játékáért több ízben megtapsoltak s szép csokrokkal leptek meg. Nagyon jó volt még e darabban H. Lévai Berta, Makai Elemér és Némtt János. Vasárnap, f. hó 25-én, délután Bánk Bán került színre ifjúsági előadásként. Este „A harang“, énekes legendát adták telt ház előtt Művésziesen játszott Szilágyi Dezső. Kitűnő volt még; Lévai Berta, Kemény Lajos és Szilágyi Erzsiké. Hétfőn a „Durand és Durand“ bohózat volt színen. Szilágyi Dezső kitünően játszott, de többi társai is derekasan megálltak helyü­ket. Különösen ki kell emelni Makai Elemért. Kedden, a „Vig özvegy“ adatott elő. Ez a darab aratott az eddig előadottak kö­zül a Milliárdos kisasszonyt kivéve alegnagyobb sikert. Itt mutatták ki leginkább a társulat tagjai művészi játékukat. A vig özvegy Zol­tán Ilonka, Daniló gróf Kemény Lajos volt. E két főszereplő jeles játékával, jó énekével, szép tánczával -tűnt ki. Nagyon jó volt még Makai Elemér, ki minden tekintetben kitűnő színész. Továbbá II. Lévai Berta és Németh János. Általában mondhatjuk, hogy Szilágyi társulata jó evőkből áll, sok köztük a gyakorlott szinész, — a társulat méltó tehát a pártolásra. E darab különben telt házat csinált. Az intelligentzia nagy szám­mal jelent meg. Az előadást végig nézte gróf Apponyi Géza főispán is. Szerdáin, cabaret estély volt. Tréfás kuplékat énekelt dakai Elemér és Németh János, nagyon szépen tánczolt Szilágyi Er­zsiké, ki gyönyörű csokrot kapott. Énekeltek még II. Lévai Berta és Zoltán Ilonka. Csütörtökön az „Ideges nők“ ez. fran- czia vigjáték került színre. A darab elég jó. Márkus Lenke jól adta szerepét Pénteken, itt másodszor, a Milliárdos kisasszonyt adták elő zóna előadásban. Szombaton, a Salome czimü színmüvet adják. Muzeum, közintézetek ügyei. Felolvasások a múzeumban. A Muzeum Egyesület abban a hitében, hogy a müveit közönség nagyon érdeklő­dik a történelmi tárgyú felolvasások iránt, a téli felolvasások keretébe két történelmi tár­gyú felolvasást is felvett. Az egyiknek tárgya: Erdély története a nemzeti fejedelmek korá­ban ; a másiké : A kurucok. Mindkét felol­vasást Varga Ferencz főgimn. tanár tartja. Igen kívánatos volna, ha nagyközön­ségünk ezeket a felolvasásokat megjelenésé­vel honorálná, mert igy nem kerülne a Mu­zeum Egyesület abba a furcsa helyzetbe, hogy az Urániától s külföldről nagy költség gél megrendelt vetítő képeket használat nél­kül kénytelen visszaküldeni, mivel nagy közönségünk akár kényelemszeretetből, akár nemtörődömségből nem látogatja ezeket a kellemesen szórakoztató s vamban magas színvonalon álló előadásokat. Másrészt meg a Muzeum Egyesületnek is az a czélja, hogy kedvet keltsen vezető­inkben felolvasások tartására, de ez nagyon természetes, hogy akkor sikerül csak, ha a felolvasók látják, hogy a nagyközönség fel­olvasásukat megjelenésével jutalmazza. A deczember 1 ón esti Vdbkor tartandó felolvasás Erdély változatos és érdekfeszitő történetéből éppen azt ragadjí ki, ami a közönség igazi érdeklődésére számithat A mohácsi csata után az ország két pártra szakad, ezt a szakadást növeli a reformálás is, amennyiben két politikai párt mellé állítja a felekezeti tagoltságot is. Ez időben szüle­tik meg az önálló független Erdély, amely­nek szükségességét a magyar Cicero, Páz­mány bíboros érsek is elismeri, a midőn Erdély fennállásának szükségességéről szólva azt mondja: „mihelyt Erdély függetlensége elvész, mindjárt gallérunk alá pökik a német.“ Az önálló Erdély tulajdonképeni meg- alakitója a nagyeszű, furfangos, sokszor na­gyon is ravasz politikát követő Pálos barát, Fráter György, korának legnagyobb diplo­matája. Sokszor kétszinü politikát követ csakhogy nagy tervét: Magyarország bárom részét egyesíteni, végrehajtsa. Kétszinü po­litikája okozza vesztét is, majd a török több­szörös beavatkozását. Báthori István távo­zása Lengyelországba, Erdély végtelen siilye- dését, nyomorát hozza magával. Báthori Zsigmond, Básta György, Mihály Vajda, Szé­kely Mózes nevei Erdély nyomorúságának, kétségbeejtő helyzetének felső oszlopai. Bocs- kay István, majd a liberális Bethlen Gábor fejedelemsége idejében Erdély jobb napokat lát, sőt az utóbbinak uralkodását egyenesen Er­dély fénykorának nevezhetjük. (3 alatta a független Erdély, mint keleti nagyhatalom szerepelt, a melylyel a nyugati nagy protes­táns államok is örömmel szövetkeztek. Beth­len G. után anyagiakban még emelkedik Erdély, de már II. Rákóczy György szeren csétlen lengyel hadjárata a lejtőre viszi. Rhédey Ferencz, Barcsay Ákos, Kemény János, Apaffy Mihály kora a Habsburgok és a török beavatkozásainak kora. Úgy a tulajdonké­peni Magyarország, mint Erdély a legnagyobb elnyomatás és nyomorúság színhelye. A ku ruezok és labanezok féktelen gyűlölködésének kora ez. Végre az igazi honfilelkek vágyai nak, reményének megtestesüléseként IL. Rá­kóczi Ferencz veszi kezébe; a zászlót, pro Deo patria et libertate. Erről majd a decz. 15-én tartandó felolvasás számol be bővebben. A tanulságos felolvasásokat melegen ajánljuk a közönség pártoló figyelmébe. Ajándék a mamimnak. Dr. Hangéi Ignácz három kötet értékes könyvet aján­dékozott a múzeumnak. Az egyik Römer Floris hírneves régészünk életéről, kettő pedig Pozsony vármegye növény és állat világáról szól. tolnai rk., Kovács Lajos gyönki izr., Vár- konyi Sándor szekszárdi rk., Unfried Mária mucsi-i rk., Segesdy Fereucz, Erdős Ilona és Tasehek Anna koppányszántói rk., Rácz Gyula j és Bereczky Endre szekszárdi ev. ref., Pin- ; gitzer Róza és Fónay Jenő értényi rk. és Merhwerth Erzsébet, Orbán Julia, Kálmán Teréz és Geiger János szekszárdi rk. tanítók I illetve tanítónők kérvényét. A dunaföldvári községi iparostanonczis- kola 1906/7. tanévi számadását a bizottság 2089 kor. 75 fill, bevétellel, 1321 kor. 80 fill, kiadással, 767 kor. 95 till pénztári marad­ványai és 10 fillér tartozással jóváhagyta. Az ozorai községi ovoda épületének | átalakítási tervét és költségvetését a bizottság jóváhagyta Az átalakitás költsége 7871 kor. I 18 fillér. Szelestey Ilona magyarkeszi i rk. ! tanitónő államsegély kérvényét a bizottság el­utasította, mert a dijlevele a javadalmi jegy­zőkönyvével nem egyezik. A hátai rk. III. és IV., a tolnai rk. II—IX. sorszámú, valamint a Xövesd-pusztai községi tanitó javadalmáról újonnan felvett jegyzőkönyvet a bizottság jóváhagyta. A mucsi-i rk. V. tanítói állomás szerve- ( zéséhez a miniszter államsegély igénybe- í vétele czéljából előzetes beleegyezését megadta. Erről az iskolaszéki elnök azzal értesittetett, hogy az állomást azonnal töltse be és az államsegélyt kérelmezze. Végül itt említjük fel, hogy 1 hónap alatt a vármegye kir. tanfelügyelŐségéhez a többi ügyeken kívül 230 közigazgatási ügy darab érkezett, mely mind fel is dolgoztatott, mit csak a legnagyobb erőfeszítéssel lehetett megtenni, úgy hogy iskolalátogatásra idő nem maradt. Személyszaporitásra fedezet hiányá­ban pénz nem jutott. tanügyi hírek. A közigazgatási bizottság tanügyi határozatai. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága november hó 27-én tartotta rendes havi ülé­sét, melyen Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelő jelentette, hogy október hónap­ban 8 tanteremben 6 iskolát látogatott meg. Nevezetesen megvizsgálta a grábóczi, möcsényi, szálkai rk., az alsónánai, szálkai gör. kel. és az alsónánai ág ev. el. iskolákat. Az eredményt kielégítőnek minősítette. A kisebb mérvű hiányok iránt saját hatáskörében már intézkedett. A bizottság eme jelentést tudomásul vette. Az előadott egy es ügydara bókról a következőket említjük fel: Az 1907. évi 27. t. ez. 2. és 3. §-a alapján- az iskolaszéki elnökök tanitóik fize­tésének 1000 koronára való kiegészítésére és korpótlékuk fedezésére államsegélyért folya­modtak A kérvényeket és mellékleteit a vármegye kir. tanfelügyelője átvizsgálta és annak alapján a felterjesztést elkészítette. A teljesen jól felszerelt és indokolt kér­vények közül a közig, bizottság a követke­zőket terjesztette fel pártolólag a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez : Kresz János, László Ágnes és Käszdorf Károly kisdorogi rk., Kelemen Károly, König Géza és Linhardt Hilda szekszárdi izr., Székely Hedvig és Farkas Lajos kakasdi rk., Cserti József, Fazekas Pál és Sűdy Zzigmond ma- docsai ev. ref., Egri Béla, Kálmán Károly, Jártas Róza, Kálmán Ferencz, Horváth Er­zsébet, Tarlós János, Nemes Győző, Bállá Sándor, Balláné Mehrwerth Józsa, Babies Anna, Horváth Ignácz és Bergmann Ilona szekszárdi rk., Eberhardt János és Torna József mucsi-i rk., Láng Ignácz szakcsi izr., Szántó Ottilia kölesdi ev. ref., Pfeiler Lajos nagyszékelyi ev. ref., Szalay László magyar­kéri ág. ev., Gere Antal ozorai izr., Ráczné Länderer Leona szekszárdi ev. ref., Polgár József németkéri rk., Lex József apari rk., Grün Jakab, Weisz Ábrahám és Halász Janka paksi orth. izr., Adolf Ádám alsónánai ág. ev., Kardos Ferencz mucsi-i rk., Hilde­brand Miksa izményi ág. ev., Perler Mátyás Tanitóváiagztások. A mucsi-i rk. V. tanítói állomásra Polácsi János, — a naki rk. osztálytanitói állásra pedig Varajti Ká­roly oki. tanítót választatották meg. — Pompái1 Viktor a kisvejkei rk. osztálytanítói, Baier János a szárazdi ág. ev. kántortanitói, — Halász Ármin pedig a szárazdi ág. ev. osztálytanítói állomásra választatott meg. U.j javadalmi Jegyzököuyv. A tanítók javadalmának összeírására a közoktatásügyi miniszter adott ki uj javadalmi jegyzőkönyv mintát. Kapható Báltér János könyvnyomdá­jában Szekszárd, Kaszinó-bazár. Ezután ezen veendők fel a javadalmi jegyzőkönyvek. Iskolüfentartói dij. A szekszárdi rk. el. iskolánál újonnan szervezett 15. 16. és 17-dik tanitói állomás után 1907 év szept. és decz. havára 18 korona, 1908 évre pedig 17 állás után 408 korona fentartói dij ro­vatott ki a tanitói nyugdíjalapra. A bonyhádi rk. óvoda megszűnése a közoktatásügyi miniszter tudomásul vette, de egyben elrendelte, hogy azon esetben, ha szükség volna rá, helyette községi óvoda j állittassék fel. A regölyigazdasági ismétlőiskolai 100 k. díj kiszolgáltatására a miniszter a rk. hit­községet kötelezte. Dijlevelek jóváhagyása. A miniter elrendelte,^ hogy a magán polgári iskolai tanerők dijlevelét is a közigazgatási bizottság hagyja jóvá. Államsegélyek. Pápay Ödön mözsi rk. tanítónak fizetéskiegészitésre 900, Hafner János ladományi rk. tanítónak 556, Ravasz Lajos dunaföldvári ág. ev. tanítónak 910 K. azonkivül korpóttékx-a Hum József paksi rk. tanítónak 200, Erdős Gyula paksi ev. ref. tanítónak 400 és Ravasz Lajos dunaföldvári ág. ev. tanítónak 400 K. Müller Emilia bátaszeki községi tanitónő fizetésére 1000 K. Töpfer Emma, kistormási ág. ev. tanítónő fizetésének kiegészítésére 424, korpótlékára pedig 200 K., Kuthy Jolán dunaföldvári ev. ref. tanitónő fizetésére 590, korpótlékára 200 K. államsegély utalványoztatott. — Thalv Endre szedresi elaggott volt tanitó részére 1908 ra 200 korona nyugdijtpótló államsegélv engedélyeztetett. Iskolák megnyitása. A kanyaró miatt hatóságilag bezárt tolnai népiskolák újból megnyittattak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom