Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-02-23 / 8. szám
IÍK)7. február 23. KÖZÉRDEK 3 Az egész tamásii járásnak, a dombosán járásnak a simontornyai járás legnagyobb részének, ha Szekszárdra akar menni, sagy föl kell kerülnie Sárbogárdra, Fehór- megyébe, vagy pedig le kell utaznia Dombóváron át Baranyába, hogy azután Báta- •eéken keresztül a megye székhelyére jusson. A járási székhelyek közül egynek sincs direkt vasútja Szekszárdra. Ezeken a szerencsétlen közlekedési állapotokon segíteni kell. Legutóbb Tolnamegye gazdasági egyesülete foglalkozott megyénk vasutkérdésével. Ennek az egyesületnek a választmánya igen helyesen vette a beépítendő megyei vasutak sorába a Pakstól Tolna Mözsig terjedő vonalat, mert ez által egy nagy járás és két birósági székhely Dunaföldvár és Paks lenne összekapcsolva megyénk székhelyével. Azonban a gazdasági egyesület választmánya által javasolt hidegkút—gyünk— : paksi vonal helyett, úgy Szekszárdra, mint az érdekelt vidékre nézve sokkal jobb lenne | a Gyünk, Varsád, Kötesd, Medina és Sió- | agárd községeket érintő hidegkút—gyünk— i szekszárdi összeköttetés. Ha rá tekintünk, Tolnavármegye térképére, rögtön látni fogjuk, hogy ez a vasút északnyugattól délkeleti irányban egészen keresztül hasítaná a megyét. A SzekBzárdtól legmesszebb eső tamásii járást a siraontor- nyai járás legnagyobb részét, Tamási és Gyünk járási és bírósági székhelyeket kedvező közlekedési viszonyba hozná a megyei •zékhelylyel. A kiépítendőnek jelzett Kányától Ságh- Kónyiig menő szárnyvonal helyett is előnyösebb lenne a Felsőiregh. Tengőd, Kánya községeken keresztül vonuló tamási-i—tahi vasút. Szóval a mennyire csak lehet arra irányuljon törekvésünk, hogy a mi, a megyénkben lévő vasutaknál ez ideig figyelmen kívül hagyatott, azt a jövőben helyre hozzuk. Úgy épit8ük tehát vasútjain kát, hogy azoknál a megye és a járások székhelyei mindig előnyben részesüljenek. B—®. J. A második hajlamosságcsökkentő tényező a jó táplálkozás. Nehéz kérdés, miSzekszárd két uj vonatot kap. j Kossuth Ferencs kereskedelemügyi rui niszter úgy látszik, végtére orvosolni óhaj tje a szekszárdi nyomorúságos vasúti közlekedési állapotokat. Legilletékesebb helyréi azt az értesítést vettük, hogy a kereskedelemügyi miniszter, leiratot intézett a zágrábi üzletvezetőséghez, amelyben hangsúlyozza, hogy a szekszárdiak jogos óhaját a lehetőséghez képest a legközelebbi májusi menetrend-változáskor figyelembe venni kívánja, ezért felhívja az üzletvezetőaéget a szükséges előmunkálatok megtételére. Értesülésünk szerint az eddigi összes vonatközlekedések megmaradnának, azzal a különbséggel, hogy azok menete gyorsittatnék s ezek mellett még két vonat járatása illesztetnék be az uj me netrendbe. Vagyis Szekszárdról éjjel 3 éra 20 perczkor elindulva, Sárbogárdra reggel 6 óra 30 perczkor érnéuk, ahol csatlakozva a fiumei 1003. sz. gyorsvonathoz, már reggel 8 óra 50 perczkor Budapesten lehetnénk. Viszont Budapestről este 6 óra 50 perczkor indulva, az 1004. számú fiumei gyorsvonattal 8 óra 32 perczkor este Sárbogárdon volnánk, ahonnan 8 óra 40 perczkor indulva, Szekszárdra 11 óra 40 perckor érkeznénk. Ennyire tehát már volnánk. Apponyi Géza gróf főispánunk hathatós közbenjárására úgy látszik, Kossuth Ferencz kereskedelem-ügyi miniszternél nem hiányzik a jóakarat. Most tehát még csak a zágrábi iizlet- vezetőség van hátra. Eddigelé nem dicse > Ijedhettünk ugyan valami nagyon az említett üzletvezetőségnek városunk forgalmi érdekei iránt való valami kitüntető jóakaratától. A hol csak lehetett, mindenkor mi huztuk a rövidebbet. Hisszük azonban, hogy egyszer már ott is s az államvasutak igazgatóságánál is tekintettol lesznek sanyarú közlekedésügyi állapotunkra s megtesznek minden lehetőt, hogy a két uj vonat életbeléptetése elé tornyosuló csekély nehézséget némi jóakarattal legyőzzék. Úgy tudjuk, mindössze 8 őrház építéséről van szó s általában az összes befektetés 44 ezer koronára tehető, ez pedig már csak nem olyan egetverő nagy összeg, hogy egy város és vármegye közlekedési érdekeinek előmozdítására az évi beruházási kiadások közé beilleszthető ne volna. | 4o/o kai számítva a befektetett tőkét évi 1760 koronája még talán az államvasutaknak is akad, bogy ezzel végre-valahára megszüntesse egy vármegye közönségének a tarthatatlan állapot felett való nagyfokú elkeseredését és jogos megbotránkozását. Tűzrendészetünk. Irta: Bajé János rsrmsgysi srvaszéki ülnök és képesített Uizoltótisst. (Vá*s.) A felügyeletet a tervezet is a tűzrendészet! felügyelőkre bízza, a mikor a vármegyei tüzrendészeti felügyelőt a községek és városok tűzrendészete és tűzoltósága felett való felügyelet és ellenőrzés szakközege gyanánt az alispán mellé, a járási tűzrendészet» felügyelőket pedig a vármegyei tüzrendészeti felügyelőknek a járásokban való helyettesítésére a főszolgabirák mellé állítja. A tüzrendészeti felügyelő hatáskörét a tervezet a következők szerint állapítja meg: Időközönként beható szemlék utján meggyőződést szerez a vármegyei szabályrendelet és a hatóságok idevonatkozó rendelkezéseinek mikénti végrehajtásáról, különösen pedig, hogy a község tűzoltói intéz ménye a helyi viszonyoknak megfelelő-e, az előirt szerek meg és jókarban vannak-e, a tűzoltóság megfelelő kiképezési fokon áll e, s a megelőző tűzrendészet következményeinek elég tétetett-e? A hiányokról az illetékes hatóságnak jelentést tesz, mely azután a községek tehetségéhez képest intézkedik. A szemlék alkalmával tehát tényeket fog meg állapítani, szakértői véleményt tények alapján fog nyilvánítani, igy a tüztelügyelő és a községi elöljáróság közötti vitatkozásoknak eleje fog vétetni. A vármegyei tüzfelügyelőnek, mint az alispán szakközegének feladata a vármegye, a városok és a községek tüzrendészeti ügyeit véleményezni s a tűzrendészet kezelését a járásokban és községekben, évenként lehetőleg többszöri kiszállásokkal, felülvizsgálni. A járási tüzrendészeti felügyelőnek, mint a főszolgabíró szakközegének kötelessége a községek tűzoltóságait szervezet, bel- igazgatás, technikai működés, fegyelmezettség tekintetében évenkint alaposan megvizsgálni, s a vármegyei tüzrendészeti felügyelő ellenőrzése alatt állva, azt minden tekintetben helyettesíteni, annak utasítása szerint eljárni A vármegyei tüzrendészeti felügyelő egy tűzoltóságnak sem lehet rendes (működő) tagja. a farsangi újdonságok: báli keztyük, harisnyák, zsebkendők, álarezok, legyezők, szalagok, csipkék óriási választékban. 27—M dísz- és játékáru üzletében Szekszárd, Kaszinó-bazár. TÁRCZA. Visszhang. A* .Eltörött a hegedűm !“ dalra. Összetörlek, pennám! nem akarok írni, Inkább szeretnék most keservesen sírni! — De nem törlek mégsem. — újra kézbe veszlek ! — Sokszor írtad búját — örömét lelkemnek. Ha meg Írtad búmat, az mindjárt könnyebb lett. - Viszont örömömet, édesebbe tetted! — Töltsük el hát együtt ezt a zordon telet. — Majd csak megjön ismét a vidám kikelet! Gerjenben, 1907. február 14. SZÉKY GÉZA. A tuberkulózis. A budapesti Uránia-szinház, a budapesti Erzsébet-sza- ■atórium és a düsseldorfi Liesegang czég 115, diapo- »tiv-vetitett képével illusztrált felolvasás czéljára irta M a szekszárdi múzeumban 1907 január 6-án felolvasta : Dr. Kramolin Gyula. VII. UUI1 cl IC^lUUU v giuugi iigiv cj/jU/ii cvn a baja, hogy csekély keresményéből nem tudja szervezetének visszaadni azt, amit nehés és rosszul fizetett munkájával attól elvon. S még ha a kereső családfő számára ki kell is szorítani valahogyan a sovány jóllakást, a gyermeknek már alig jut annyi, hogy ellenállóképes felnőtté fejlődhessék. Nem dicsérhetők tehát eléggé azon jótékonysági intézmények, melyek mint a »népkonyhák«, • tanulók ebédje«., »ingyen tej« ezen irányban működnek s egyik leghatalmasabb szövetségesei a tíidővész elleni küzdelemnek. Milyen öröm nézni a szegény gyermekek ebédelését a „napközi otthonban“ és az emberszeretetnek minő szent templomává válik a legprózaibb hely — a konyha is, mint pl. a budapesti Wesselényi-utczai iskolának a konyhája, melyben naponta közel 2000 tanuló számára főznek! ? Mindez főleg annak a világmozgalomnak a hullámverése, mely a 19. század vége felé a tuberkulózis terjedésének a rneggát- lására a »kettős vörös kereszt« szép jelvénye alatt megindult s mely a baj elleni védekező hadjáratot azzal igyekszik támogatni, hogy ilyen intézmények létesítésén fáradozik. E mozgalom kelté életre a séünahonnét a vézna, városi gyermeksereg meg- 1 hízva, piros-pozsgás arczczal tér vis; za * I ahol a szegény sorsú üdülők, akik éppen i valamely nagyobb betegségből lábadozva, a tuberkulózis veszélyének fokozottan ki van- I nak téve jó levegőben, jó táplálás mellett, kiméiő életmódban várhatják be erősödésöket, niunkaképességöket. S bogy a lakásviszonyok javulása és a népélelmezés olcsóbbá tétele, tehát javítása tényleg mennyire képes a nép ellenállóképességének a fokozására, azt Anglia példája mutatja, ahol az e téren létrehozott nagyarányú szocziális intézkedések következtében a tüdővész a 19. század folyamán jelentékenyen csökkent, holott Európa minden más államában éppen ezen időszak alatt jelentékenyen megnövekedett! — Angliában u8yanis, ahol a 19. század elején évente átlag 162.900 egyén halt el tüdővészben, ugyané század végén már csak 54 320 ra szállott alá a halálozás, tehát 20.000 egyénnel kevesebb hal meg e bajban évente, mint a* alig félaunyi lakost számláló Magyar- országban ! A jó lakáson és jó táplálkozáson kívül hatalmas fegyver a hajlamosság csökkentésére
