Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-02-16 / 7. szám

6

1907. február 16.

K.-ról 400,000 K.-ra emeltessék és az uj részvények a régi részvények birtokosainak átvételre felajánltassanak. Az uj részvények 1908 évi január 1 -tői részesüljenek az üzlet eredményben, a j régiekkel teljesen egyenlő értékkel és jogosultsággal bírjanak.

Az átvétel részletes feltételei a következők:

1. Három régi részvény alapján két uj részvény vehető át, vagyis minden egyes régi részvény */s_ad uj részvényre jogosít.

2. Az átvételi árfolyam minden uj részvény után a kibocsátási költséggel együtt K. 510 azaz ötszáztiz korona, melyből 200 K. a részvénytőke, további 200 K. a rendes tartalékalap és 100 K. a rendkívüli tartalékalap javára iratik, végül a kibocsátási költségek fedezése után a 10 K.-ból még fentmaradó összeg az osztalékalap javára esik.

3. A régi részvényesek elővételi jogukat folyó évi márczius 30-ig bezárólag a hivatalos órák alatt pénztárunknál személyesen, avagy intézetünkre czimzett postai küldeménynyel gyakorolhatják akként, hogy régi részvényeiket szelvényiv nélkül egy jegyzék kíséretében, melynek űrlapja intézetünknél rendelkezésre áll, az elővételijog rávezetése végett bemutatják és egyidejűleg az első részletfizetést teljesítik.

E határidő elmulasztása és egyidejűleg ezen első részletnek (110 kor.) le nem fizetése az elővételi jog elvesztését vonja maga után.

4. A benyújtott régi részvények az elővételi jog reáj egy zésével s a befizetésről szóló elismervénynyel együtt azonnal visszaadatnak, a postán érkezettek pedig ugyancsak postai utón, bejelentő költségére visszaküldetnek.

5. A befizetések határideje a következő :

I. részlet 1907. márcz. 30-ig bezárólag

110 K.

II. ,, 1907. október 1-ig 200 ,,

III. „ 1908. április 1-ig 200 „

összesen: 510 K.

Szabadságában áll azonban a részvényeseknek több részletet, vagy valamennyit egyszerre a kitűzött határidő előtt is lefizetni.

Aki a 11. vagy a 111. részlet fizetési határidőt be nem tartotta, további 30 napi halasztást nyerhet 6% késedelmi kamat fizetés kötelezettségével. Ezen 30 nap letelte után azonban a mulasztótól többé fizetés nem fogadtatik el, elismervén ve érvénytelenné válik és jogát úgy az uj részvényekhez, mint a befizetett összeghez az intézet javára elveszti.

6. Az elismervények, valamennyi részlet befizetése után 1908. évi április hó 1-től kezdve uj részvényekkel fognak kicseréltetni, melyek a régiekkel teljesen egyenlő értékűek lesznek.

7. Akinek nincs annyi részvénye, hogy reá egy egész uj részvény jutna, vagy annyi részvénye van, hogy a reá eső egész részvényeken felül még egy további uj részvény */*-hoz volna igényjoga, ezen */»-ad részvényekre nem kap elismervényt, hanem minden részvény- hányadra az átvételi jog gyakorlását tanúsító igazolványt, amelyre eső arány*

lagos befizetéseket az 5-ik pontban kitűzött határidőkben és következmények terhe alatt teljesiteni tartozik. Három darab ily igazolvány ellenében pénztárunk 1908. évi április hó 1-től fogva 2 teljes uj részvényt szolgáltat ki.“ Csak ennyit jegyzünk meg a ki- bocsájtási tervre, hogy az alaptőke és tartalék tőkék felemelésére irányuló mozgalom nem csak jogos, de kötelesség- szerű is egy ilyen nagy bizalmát élvező, tekintélyes intézetnél, mint a Szegzárdi Takarék, ahol 5.446,415 K. 57 f. betét van elhelyezve.

A Szegzárdi Népbank közgyűlése.

A Szegzárdi Népbank folyó hó 10-én tartotta Boda Vilmos elnök igazgató elnöklésével, saját helyiségében, rendes évi közgyűlését, amelyen 52 szövetkezeti tag 1169 betétet képviselve vett részt. Elnök az ülést megnyitván, jelezte, hogy a szövetkezeti tagok örömére az 1906 év igen szép eredménnyel záratott és hogy az uj XXl-ik év- I társulatnak már eddig 3000 betétje van. A jegyzőkönyv hitelesitésére Dicenty Lajos, Horváth Ignácz és Cseri József választattak meg. Az igazgató választmány jelentését dr. Pirnitzer Béla ügyész olvasta fel. A jelentésben az igazgató választmány kegyele- tesen emlékezett meg a múlt évben elhunyt Goldberger J. Mór, Zsigmond Ferencz és Bencsik Kálmánról, mint a szövetkezet tevékeny munkássairól. Az üzleti forgalomról a jelentés a következőket mondja: „Üzleti életünk kedvező haladásáról és fejlődéséről a zárszámadásokban számolunk be. Az ott közölt adatokból méltóztatik látni, hogy az

1905. év eredményével szemben 1906 évben minden tekintetben haladás mutatkozik.

1905 évben a pénztári forgalom volt j 1 430,400 kor. 50 fill., 190(5 évben a pénztári forgalom volt 1.552,706 kor. 16 üli., az emelkedés 122,305 kor. 60 fill., 1905 évben alakult évtársulat betétszáma 2299, 1906

évben alakult évtársulat betétszáma 2920, az emelkedés 621, 1905 évi személy hitel kői- : csünök 762,165 kor., 1906 évi személy hitel j kölcsönök 800,048, az emelkedés 37,883 kor ,

1905 évi jelzáíoghitelköcsönök 112,572 kor.,

1906 évi jelzálcghitelkölcsönök 155,596 kor., : az emelkedés 43,024 kor., 1905 évben a sző- j vetkezet vagyona volt 1.074,563 kor. 38 fill.,

1906 évben a szövetkezet vagyona volt

1.182,855 kor. 30 fill., az emelkedés 108,291 kor., 1905 évi tiszta nyeremény 33,425 kor. j 44 fillér, 1906 évi tiszta nyeremény 52,888 kor. 93 fillér, emelkedés 19,463 kor. 47 fii.

Ezt az örvendetes fejlődést elsősorban \ a fokozódó gazdasági jólétnek, a forgalom élénkülésének, másodsorban annak tulajdonit- i juh, hogy intézetünk megfelel hivatásinak j és a közönség igényeinek.

Ha szövetkezetünk tagjai heti betéteik befizetésében és szövetkezetünk adósai a kamatfizetésben pontosan eleget tesznek kötelességüknek : akkor intézetünk áldást hoz tagjaira, mert serkenti és szoktatja őket a takarékosságra és olcsó kamatú kölcsön mellett előmozdítja gyarapodásukat.

A kedvezően alakult gazdasági viszonyoknak tudjuk be azt is, hogy a lefolyt évben veszteség sem érte intézetünket.“

A felügyelő bizottság jelentését szintén j dr. Pirnitzer Béla olvasta fel, mely után a közgyűlés mindkét jelentést tudomásul vette, a zárszámadást elfogadta és az igazgatóság- j nak és a felügyelő bizottságnak a felmentvényt megadta. Ugyancsak elfogadta a közgyűlés a XV-ik évtársulat vagyonára vonatkozó felosztási tervezetet is, amely szerint minden egyes betétre 144 kor. 12 fill, fizettetik, ki márczius hó 1-től kezdve.

A választmány tagjaivá 6 évi időtartamra egyhangúlag a következők választattak meg: Dr. Aibersz Rezső, Boda Vilmos, Debulay Imre, Franek János, Frei János Takler, dr. Hangéi Ignácz, dr. Horváth Jenő, Janosits Károly, Leicht Lajos, dr. Mayer '

KÖZÉRDEK

Gyula, Mayer Antal, Molnár József, Nits István, Nikitits Imre, Nagy János Prantner, Pirnitzer Antal, Szondy István, Stockinger János, Schneider János, Székely i József, Schmideg Mór, Steinsdörfer József, Tóth Károly, Ujj János és Wolf Henrik.

A felügyelő-bizottság tagjaivá pedig egyhangúlag megválasztanak: Mehrwerth Ferencz, Krammer János és László Lajos rendes tagoknak és Ferdinand János pót tagnak.

Nagy hitelszövetkezet Gyönkön.

Néhányan a gyönki intelligencziából az ősz óta az Országos Központi Hitelszövetkezettel kapcsolatos gazdasági és ipari hitelszövetkezet felállításán fáradoztak, lerviik az volt. hogy a szövetkezetnek a központtal szemben, az általánosnál nagyobb önállósága legyen és bogy hatásköre kiterjedjen a Gyünkkel határos összes községekre. A vezetők a központ kiküldött bizalmi emberével ezen hónap elején megállapodásra jutottak s ennek következtében br. Jeszenszky György, a simontornyai járás főszolgabírója, aki nem nagy hanggal, hanem tettekkel barátja a népnek s a ki az eszmét elejétől kezdve helyeselte és pártolta, a folyó hó lü-ére Gyönk polgárságát értekezletre hívta össze, hivatalos helyiségébe. Az érdeklődés oly nagy volt, hogy fölülmúlt minden várakozást. Ä szomszédos községek közül is többen képviseltették magukat. Az értekezletet báró Jeszenszky György nyitotta meg a gazda sági hitelszövetkezetnek a népre, a kis emberekre való hasznáról szóló beszédével es ajánlatára dr Mányoky Gyula gyönki ügyvéd ismertette az alakulandó hitelszövetkezet czélját, szervezetét és előnyét magyarul, Kring Ödön evang. néptanító pedig német nyelven. Az érdeklődés nagy fokát mutatja, hogy a belépő ivet hatvanötén azonnal aláírták, egy gyönki polgár pedig kijelentette, hogy a szövetkezetnél, a mint működését megkezdi, rögtön ötezer koronát helyez el betétül. Az alakuló közgyűlés február 17-én lesz a gyönki evang. népiskolában és arra a központtól az egyik igazgató is lejön. Az érdekelt kilencz község jegyzői közül hatan említésre méltó buzgóságot tanúsítanak az ügy érdekében, különösen pedig Linde Gyula varsádi jegyző, a ki úgy nyilatkozott, hogy azonnal század magával lép be. A szövetkezet elnökéül Schmidt Ferencz tekin* télyes gyönki kereskedőt emlegetik és az igazgatóság akként lesz megalakítva, hogy felerészben földmives polgárokból álljon. A szövetkezet áldásos működését valószínűleg márczius 15 én fogja megkezdeni.

A Dunaszentgyörgyi Hitelszövetkezet közgyűlése és mé lege.

A Dunaszentgyörgyi Hitelszövetkezet f. hó 10-én tartotta rendes évi közgyűlését, amely alkalommal az igazgatóság tagjaivá megválasztattak P. Dömötör Sándor, Tóth János Héczey, Kaszás József, Halász kisbirtokosok és Takács Gyula községi főjegyző. A közgyűlés elfogadta az évi mérleget és az igazgatóság ama javaslatát, hogy. a tiszta nyereségként jelentkező 3372 kor. 27 fillérből üzletrészek után osztalékként 5°/0 fizettessék ki, amely 1929 kor. 90 till, tesz ki, a többi 1442 kor. 37 fill, pedig a tartalékalap gyarapítására for- dittassék, amely igy 11.645 kor. 87 fillérre emelkedett. A szövetkezet, melynek üdvös működését Dunaszentgyörgy község lakosságának vagyoni fejlődése fényesen igazolja, a lefolyt évben igen élénk tevékenységet fejtett ki. A mérleg főbb adatai a következők. A tagoknak nyújtott kölcsönökben 217.600 kor., az országos' központi hitelszövetkezeti üzletrészekben 1800 kor. van elhelyezve, üzletrész befizetések 38.598 kor. 60 fill., takarékbetétek 151.367 kor. 50 fillért, tartalékalap 10.203 kor. 50 fillért tesznek ki. A szövetkezet összes vagyona 219.433 kor. 30 fill, az évi tiszta nyeresség 3372 kor. 27 fill. A valóban nemes czélu intézmény élén ifj. Eötvös Károly nagy- birtokos áll, akinek kezdeményezésére ala-