Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-02-02 / 5. szám

8 közérdek a reggeli órákig maradt együtt a társaság. Január hó Hl éu Wilezek Sándor József- puszlai bérletén rendezett vadászatot, 29 nyúl eseti. A vadászat után a társaság a vendég­szerető házigazda házánál jött össze, hol a reggeli órákig együtt maradtak kedélyes hangulatban. • BÍRÓSÁGI ÜGYEK. Eskiidtazéki tárgyalás. A f. hó 11 én kezdődő esküdtszéki ülésszakban a követ­kező ügyek kerülnek tárgyalás alá: Február 1 l-én B. Bárdos János alsó- nyéki lakos ügye, szándékos emberölés bűn­tettének kísérlete miatt. Február 12. ,lfj. knoch Antal báta széki lakos ügye, szándékos emberölés bün­tette miatt. Február 13. Bencze István szekszárdi lakos ellen halált okozott stilyos testi sértés büntette miatt. Február 14. Feid József bátaszéki lakos ellen gyilkosság bűntettének kísér­lete miatt. MULATSÁGOK. A szekszárdi kulit, olvasókor tánca- estélye. A szekszárdi kath. olvasókör 1907. évi február hó 10-én, vasárnap, saját helyi­ségeiben zártkörű tánczestéiyt rendez. Belépő díj személyenkint 60 fillér. A bátaszéki katholikns legényegylet folyó évi február hó 10-én az „Arany Nap“- hoz czimzett vendéglő helyiségeiben műked­velő előadással egybekötött zártkörű tánez- vigalmat, február 11 és 12-én tánczestéiyt rendez, melyre t. cziruet és b. családját tisz­telettel meghívja a rendezőség. Belépő-dij a sziui előadásra: I-ső hely 1 kor. 20 fill., II. hely 80 fill., állóhely 60 fillér. A ll és 12 iki tánezestélyre: férfiaknak 60 till., nőknek 40 i fillér. Kezdete mindenkor este 8 órakor. A ki tévedésből meghívót nem kapott és arra igényt tart, forduljon az egylet elnökségéhez. E meghívó másra át nem ruházható és kí­vánatra felmutatandó. Színre kerül: Rá.tkay László „Felhő Klári“ H telvonásos népszín­műve. A szekszárd-ujvárosi róni. kath. ol­vasókör és i»J. egylet folyó évi február hó 10-én (vasárnap), saját egyleti helyiségében, zártkörű tánczraulatságot tart. Bánya-tisztviselők mulatsága. A szász- vár-mányok-váraljai hányák tisztviselői 1907 évi február hó 9-én Szászvárott, a Kovács- féle nagyvendéglőben a szászvár-bányai ka­szinó könyvtára javára Barátit Lujzi bony­hádi zenekarának közreműködésével zártkörű tánezmulatságot rendeznek. Belépő jegy ára személyenként 2 kor., családjegy 5 korona. Kezdete este 8 órakor. Kifogástalan kony­háról és italokról gondoskodva van. A faddi katholikns iijusági egylet 1907 február hó H án, vasárnap este a „Ko­rona“ nagytermében, saját könyvtára javára tánczczal egybekötött szinielőudást tart. Be­lépő dij: I—Il-ik sor 1 korona; a többi széksor 60 fillér. Állóhely 40 fillér; gyer­mekjegy a szombati előadásra 20 fillér. Színre kerül: „A Kincses Molnár“ czimü népszínmű. A „Dunaföldvári Dalkör“ 1907 évi február hó 10-én az* „Egyenlóségi kör“ he­lyiségében saját pénztára javára tánczczal egybekötött hangversenyt rendez. Műsor : 1. Szerenád. Marschnertől. Énekli a dalkör. 2. A virágok suttogása. Bion Ferencztöl. Elő adja a dalkör zenekara. 3. Mi a haza ? Melo­dráma, Ábrányi Emiltől. Zenéje dr. Horváth Ákostól. Rotter Ilonka zongorakisérete mel­lett előadja Pintér János. 4. Magyar népda­lok. Cziiniialmou előadja Csekey Laezika, hegedűn kiséri Csekey Károly. 5. Népdal­egyveleg. Lányi Ernőtől. Énekli a dalkör. 6. A Pepitant. Énekli a dalkör. 7. Loin du Bal. Gillet Ernőtől. Előadja a dalkör zene­kara. 8. Magyar népdalok. Énekli Halász Mátyás, zongorán kiséri Horváth József. 9. A nők ellensége. Monolog. Peterdi Sándortól. Előadja Lovodics András. 10. Vígan ezim- bora. Galopp. Dr. Fáik Zsigmondtól. Zene­karának kisérete mellett énekli a dalkör. Á tolnai „Jótékony sási Nöegyesület“ 1907 évi február hó 9-ón, a „Tolnai Kör“ helyiségében tánczczal egybekötött farsangi fánk-estélyt rendez. Az estélyen, a szünóra alatt fánkok tálaltatnak, darabja 10 fillér. Minden 100-ik fánk egy darab 10 koronás aranyat rejt magában, mely annak a tulaj­dona lesz, ki a fánkot megvette. Bolond az emberrel főleg kétszer esik: A mikor születik, meg mikor temetik. A legbolondabbat mégis akkor teszi, A mikor mindkettőt nagy komolyan veszi. GAZDASAGA Népszerű gazdasági fel­olvasások. i. A takarmányról. Irta: Kircz István. A Szentirásból tudjuk, hogy mindent Isten teiemtett. A föld, amelyen élünk és minden, ami rajta van: emberek, állatok, növények és ásványok, mind-mind az ő teremtményei. Véghetetlen hatalmával és bölcseségével mindent úgy alkotott, hogy minden ugyanazon alkotórészekből áll, mint maga a föld, amelyen lakunk és éppen ezért idővel minden megint vissza is. tér a földbe, ahonnét tulajdonképen jött és ismét földdé változik, ami eredetileg- volt. Csak a lélek kivétel, mert ez Isten lehelete, Isten szelleméből való. Testünk ugyan visszatér a földbe, ahonnét jött, de lelkünk utat tör magának a halhatatlanság ősforrásához, a jó Istenhez, ahonnan ered. Bármiféle tárgyat nézünk, az mind vagy közvetlenül vagy közvetve a földből ered és idővel ismét azzá lesz. Vegyük ruháinkat, eszközeinket, a gépeket vagy a művészi tárgyakat, az mind a földből ered, — ha nem is közvetlenül, de közvetve biz­tosan. Mivel azonban ugyanazon alkotóré­szekből állanak, mint maga az nnyafold, ép ezért ismét csakis azzá lehetnek megint, azaz : földdé. Vagy ha a fából vagy vasból készült tárgy tönkre megy, talán ezüstté vagy aranynyá lesz? —. Nem, mert nem ilyen alkotórészek­ből áll, tehát nem is válhatik azzá, hanem csakis megint földdé. Csakhogy ezek az alkotórészek oly vég- hetetlen sokféle, alakban fordulnak elő az anyafóldben, hogy önkéntelenül is le kell borulnunk Isten véghetetlen bölcsessége és hatalma előtt. Az állati test alkotórészei is ugyan­azok, mint a földéi, azért azok, ha részben elhasználtattak, a föld által lesznek ismét pótolva. Mert amig az állat él, mozog, vagy ha nyugszik is, testének alkotórészei azért el­használódnak a lélegzés, vérkeringés stb. által. A test által elhasznált anyagokat azon­ban pótolnunk .kell és ezt a pótlást, ezen I anyagokat megtaláljuk a külnféle terményben 1 mely a földön és a földből nő. Ezt a takarmányt az állatok fogaikkal , megrágják, nyállal vegyitik és igy lenyelik a gyomorba. A gyomorban az emésztés vagy rög­tön kezdődik, vagy pedig — mint a kérőd- | zőknél — a takarmány újra visszalöketik a | szájba, az állat újra megőröli és csak azután : nyeli le. Azétt a kérődzőknek a gyomruk 4 : részből áll, u. in : 1. bendöből, 2. reezés gyomorból. Innét visszalöketik a már egyszer megrágott étel ismét a szájba és újra meg lesz rágva. Csakhogy most a fogazat nem ^merőlegesen mozog egymásra, mint az első rágásnál, hanem inkább egymáshoz dörzsölődik — mint két malomkő egymás fölött mozog — és igy megőrlik újra a takarmányt. Innét a 3-ik részbe, a százrétibe és onnét a 4-ik részbe, az oltó-ha kerül, honnan átmegy a belekbe, hol a bélbolyhók a tápszert kiszívják és a vérnek átadják. A levegőt is, mint tápszert kell tekin­tenünk, mert tisztogatja vérünket és testün­ket életképessé teszi. Továbbá a vizet, mely a tápszereket feloldja és igy a testbe való fölvételre ké­pessé teszi, szintén tápszernek kell vennünk. Háziállataink tnlajdonképeni tápszerét vagyis a takarmányt fölosztjuk a) füvekre b) nem fii vek re. Ha egy szál takarmányt — mondjuk pl egy szál szénát, lobért vagy füvet -— kezünkbe veszünk, úgy azt hinnők, hogy az csak egyféle anyagból áll. Azonban a vegytan tudománya különféle alkatrészekre bontja a takarmány fii veket és pedig főiét;: proteinra, (fehérnye), keményítőre, ezukorra, szénhydratokra és zsírra stb.. De bármilyen különfélék legyenek is ezen anyagok, azért ezek mégis két főcso­portba oszthatók, u. i. olyanokra 1-ször, amelyek elégnek és ezeket szerves részek­nek hívjuk és olyanokra, amelyek, mint hamu visszamaradnak és ezek a takarmány­nak szervetlen részei A szerves részek megint vagy légeiigt tartalmaznak, vagy nem tartalmaznak légenyt, tehát légeiig mentesek. A légeny a hús képzéséhez és a többi testalkatrészek képzéséhez szükséges. A lé- genyinentes részek azonban, mint a keményitő, ezukor, zsir, fejlesztik a testben a meleget, mert valamint a saját testünkben, ép úgy az állati testben is folytonos, lassú égés van, mit oxidálásnak nevezünk, mely az állati test melegét folyton 37°—42° Celsius közt tartja fönn. Ha tudniillik a légenymentes alkotó­részek a testbe jutnak és a vérbe átmennek, akkor elégnek és ezáltal oxigén (éleny) hasz- náltatik el, mely a levegővel a tüdőn át a testbe jut és szénsavat alkot, amely ismét a I lélegzéskor eltávolittatik. Ezek a légenymentes alkotórészek az állati test melegének föntartásához igen i szükségesek. De mint inár előbb is mondottam, nemcsak szerves, hanem szervetlen anyagok­ból is áll a takarmány, t i. a hamuból, mely az égés után visszamarad. Ezen hamu azon­ban olyan alkotórészeket tartalmaz, melyek­ből a csont képződik, t. i. foszforsavas és szénsavas ineszet. Ezenkivü! még van a hamuban valamelyest só, vas, kálium, nat- i ron stb, llogv tehát mindent röviden összegez- zünk, mondhatjuk, hogy a takarmány követ­kező alkatrészekből áll : 1 Fehérnyé-b&\, vagyis olyan alkotó­részekből, melyek sok légenyt (nitrogénium) tartalmaznak. Pl: A gabonafélék, a hüve­lyesek — ezek húsképzők. 2. Légenymentes alkotórészekből vagy széjihgdratokból, melyek a meleg képzéséhez szükségeltetnek, u. m. ezukor, keményitő, zsir stb. 3. Szervetlen alkatrészekből, t. i. sók és savak, mint fosztorsavas és szénsavas mészből, mely a csontképzéshez szükséges. Miután most már tudjuk, hogy tulaj­donképen milyen alkotórészekből kell a ta­karmánynak állania, hogy tápláló legyen áttérhetünk tulajdonképeni tárgyunkra és beszélhetünk a takarmányról általában. aj Füvek. A legjobb takarmány, mit háziállataink­nak adhatunk, a jó réti széna. A széna jó, ha sokféle fii van benne főleg léherfélék. — Ha virágozni kezd, akkor le kell kaszálni, jól szárítani és jól szárítva kell elrakni. A legjobb széna az alpesi széna, utána a jó réti széna, a stájerlóher és a luczerua- szóna, főleg ha nagyon leveles, mert a leve lekben van a fő tápanyag. A szárakban csak I szervetlen részek vannak. A szalma is jó takarmány, de fejős tehe- nekkel ne etessünk szalmát — ha lehetsé­ges, — de ha nein lehet másként, akkor csak más takarmánynyal vegyitve, mert igen kevés fehérnyét és szénhydratot, — tehát kevés tápanyagot tartalmaz. 1907. február 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom