Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-11-30 / 48. szám

8 KÖZÉRDEK 1907. november 30 s--------------------­De m int mindennek a világon, úgy a tejnek is lehetnek hibái. Hogy nehányat említsek : 1. Túlságosan sűrű tej. Oka a buja takármányozás. Gyógyítása igen egyszerűen abból áll, ha silány takarmányt etetünk. 2. Nyúlós, nyálkás tej. Oka gombák, melyek a tisztátalanul kezelt tejes edények­ben támadnak. De lehet oka az állatnak rossz emésztőképessége is. Első esetben fertőzteleniteni kell az edé­nyeket, második esetben pedig az emésztést elősegíteni. 3. Vörös tej. Oka sokféle gomba, mely a tejet fösti. Csak fertőztelenités segít. 4. Véres tej. Oka tőgyvérzés. Itt már orvosi beavatkozás szükséges. 5. Kékszinii tej. Oka fertőzés gom­bák által. 6. Rossz szaga tej. Vagy a környe­zet levegőjéből pl. terpentin, karból, hagyma, amoniák szag, vagy pedig a takarmányba jutott rossz anyagtól származik, amely igy a szervezetbe jut és igy a tejet megfertőzi. Nézzük már most azt is, hogy miből áll tulajdonképpen a tej, amelyre a fiatal élet fenntartásához oly okvetlen szükség van. Áll ezen tápláló, édeses, fehér folya­dék átlag : 87-25o/o vízből iköOo/o zsírból 3’50°/o sajt anyagból 0'60o/o fehérnyéből 4-30°/o tejczukorból 0’85o/o ásványi anyagokból. Ez t. i. a tehéntejnek átlagos vegyi összetétele. «■ De hogy többféle tejnek vegyi össze­tételét lassulj ideiktatok néhány igen érde­kes adatot összehasonlítás czéljából. Különféle tejek vegytani átlagösszetétele: Alkat­részek ’ Tehéntej 0/0 Női tej o/o 1 Kecsketej I °/o " Ju htej o/o Kancatej °/o Szamár­te j o/0 Sertéstej °/o 87-1 — Viz 87-25 89-5 86-5: 81-2! 90 7! 89-9 88-17 Zsir 3-50 2-Ö-3-9 4-2 5-8 1 2 1 4 1-03 Sajt any. 3-50 2 8 5*5 1*3 1-3 7-3() Fcliérnye 0-00 1-6 1-7 • 0-7 0-7 Tejcukor 4-30 38-6-0 4-2 4 8 5'7’ 53 2-26 Asv. any. 0-85 0-1-2-4; 0-8| 4-0| 0 4 ,0'4 1-18 Magyarország tejkereskedelmét, illetve vajiparát a mostani füldmivelésügyi minisz­ternek, Darányi Ignácznak és boldogult Nagy Vincze, volt országos tejgazdasági felügyelőnek köszönheti; annak a lánglelkü, apostolszerü embernek, aki legnagyobb örö­mét abban találta, ha a kisgazdának jót te­hetett ; annak a fáradhatlan, tevékeny em­bernek. aki nem kiméit sem utat, sem fá­radtságot, hogy minél több tejszövetkezetet létesítsen. És midőn már-már elérte volna fáradtságának gyümölcsét, hogy büszkeség­gel tekinthetett volna vissza alkotására, mü­vére, a 170 ik tejszövetkezet megalakításá­nál a l»alál megirigyelte eredménydús életét és kioltotta azt. Szivszélhüdés érte. De em­léke azért Tllni fog azok szivében, akik őt ismerték. Csak azt lehet sajnálni, hogy a tejszövetkezetek nem tömörülnek és nem ál­lítanak neki méltó emléket, valami nevét viselő humánus alap létesítése által. De térjünk át tárgyunkra és — bár röviden — mondjuk el számokban tejipa­runk fejlődését 1897-től 1905-ig befejezőleg: 1897- ben volt 34 tejszövetkezet Ma­gyarországon, amelyek 191 "254 kgr. vajat produkáltak és azért 539.282 koronát vet­tek be; 1898- ban már 70 szövetkezet volt 429.838 kgr. vajjal és 1,153.456 korona be­1905. év végén már 597 tejszövetkezet 2,497.555 kgr. vajjal és 8,507.605 korona bevétellel. íme, milyen életre való eszme volt az, amelynek ruagvát Nagy Vincze hintette el ! Magamagát fejlesztette, magamagát növesz­tette anélkül, hogy érdekében nagyobb agi- tácziót fejtettek volna ki. Az ügy életreva­lósága maga agitált önmaga mellett. Itt is bevált a közmondás, hogy : „Jó bornak nem kell czégér!u Ezen előbb felsorolt 1—2 adatból is látni, hogy mennyi vaj fogyott el. Sokan pedig azt hitték, hogy túlprodukczió fog be- állani, amely a vaj árát tetemesen le fogja szorítani. Pedig éppen az ellenkezője történt, mert a vaj ára oly fokot ért el, amit sokan nem mertek még reményleni sem. Vagy nem szép ár az, ha a szövetkezetek 2 koro­nától 2 korona 33 fillérig kapnak egy kiló vajért ? És mi ennek az oka? Első sorban a magyar vaj finomsága, amely most már külföldön, a világpiaczon is helyet vívott ki magának. Második sorban pedig a külföldi fo­gyasztó közönség, amely nem zsíroz disznó­zsírral, mint mi magyarok, hanem „marha- zsirral“, olvasztott vajjal és amely közönség mindenhez és mindenkor vajat eszik. Hogy mégis 1—2 adatot adjak a lai kus publikum részére, hogy mennyi vaj kell a külföldön, csak megemlítem, hogy Ahl- mann és Boy sen hamburgi vajnagykereskedő czég, kinek raktárában magam is voltam, évenlcint körülbelül 1 és fél millió kgr. va­jat ad el. Ilyen vajkeroskedő ezég pedig magában Hamburgban — Boysen szavai sze rint — 20 van. Londonnak magának kell évenkint leg­alább 1900 métermázsa, vagyis 1,900.000 (1 millió 9 százezer) kgr. vaj. Dakson angol vajfirmának hetenkint kell 600 métermázsa. Bondesson — svalőti (Svédország) vaj- gyáros naponkint 10 métermázsa vajat állít elő, amit Angolországba küld és amit szin­tén saját szememmel láttam. De nem folytatom tovább. Elég ez a nehány adat annak illusztrálására, hogy mi lyen pozicziója van a tejnek és a vajnak a kereskedelemben. Csak azt akarom még megemlíteni, hogy ma már vajbörzék is van­nak éppúgy, mint gabona- és értékbörzék. Felhívás Tolnavármegye munkaadó közönségéhez. Értesülés szerint Amerikából a következő hetekben igen jelentékeny szám­ban fognak tömegesen hazatérni a kivándor­lók, a kiknek munkát biztosítani közérdekből szükséges ; felkérem a munkaadókat, ha gaz­dasági vagy ipari munkásokra vagy gazda­sági cselédekre szükségük lenne, a bérfelté­telek "közlésével munkásszükségletüket köz­vetlenül a m. kir. földmivelésügyi miniszté­rium munkaügyi osztályával levélben közöl­jék. Egyben felkérem a munkaadókat, hogy az esetben, ha munkásokat kértek volna, azok számáról és alkalmazásuk minőségéről engem értesiteni szíveskedjenek. Süss László Tolnavármegye közgazdasági előadója. Szerkesztői üzenetek. Tanító. Amint láthatja, hétről-hétre oly kimerítő részletességgel foglalkozunk a tanítóság személyi és más ügyeivel, hogy szaklap sem foglalkozik bővebben. Bármennyire hálásak vagyunk is tehát a tanítói kar irántunk tanúsított magatartásáért, a kívánt újítást be nem hozhatjuk. Egyébként, amint láthatja kérvénye kedvező elintézést nyert. I(. F. Mucsi. Köszönjük az értesítést, de más kézből már szintén vettünk tudósítást. NYILTTÉIÍ, Köszönetnyilvánítás. Fogadják ezúton is mindazon is­merősök, testületek és egyesek, kik felejthetetlen halottunk, dr. Hirling Adóm, Szekszárd rendezett tanácsú város polgármesterének temetésén való megjelenésükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, hálás köszönetünket. Szekszárd, 1907 nov. 24. A gyászoló család. A vajbörzék között a berlini, hamburgi vezet ez idő szerint. londoni és KÉRDEZZÜK MEG A HÁZIORVOST! Fentiekből megállapítható, hogy ami- ! lyen értékes a tejiparral foglalkozni, éppoly fontos az nemzetgazdászatilag is és azért megérdemelné, ha intelligencziánk is jobban érdeklődne iránta, mert ez által a népnek, a nemzetnek, a hazának használunk, mert jó­módhoz juttatjuk és ez által kiöljük belőle | az átkos kozmopolitikus szocziáldemokrácziát és megszerettetjük vele édes hazánkat, ezt az áldott földet, mely ápolt, nevelt és máj dán — el is takar! I természetes alkálikus strp<wBttt)t? Kiváló nyálkaokló és vizhajtó hatású, borhoz, pezsgó'höz legjobb ital. Főraktár: Schlesinger Ignácz ezégnéí, Szekszárd. P Csapó Vilmos kir. kamarás fehérmegyéi FelsÖ-Baracs birtokán (Világos-majorban) mintegy 50,000 szőlőkarónak megfelelő akáczfa eladó, A ligetszerü faállomány Dunaföldvárról, vagy Német- kérről könnyen elérhető. Bővebb felvilágosítással szolgál Teimer Hugó intéző, u. p. Tengelicz. 3-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom