Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-08-24 / 34. szám

1907. augusztus 24. 5 — Esküvő. Buyer Károly závodi kán- tortanitó, hétfőn tartotta esküvőjét Egri Jolán tanítónővel, Magyar Miklós závodi plé­bános unoka húgával Závodon. — A honvédség köréből. Holndotmer Béla cs. és kir. (56. gyalogezredbeli főhad­nagyot, Holndonner Ferencz bátaszéki nyug. prépostplébános unokaöcscsét, áthelyezték a szegedi 11. honvédkerületi liadbiztossághoz. A pécsi országos gabonavásár. A t pécsi országos kiállítás végrehajtó-bizottsága, a pécsi kereskedelmi és iparkamara és a baranyaváruiegyei gazdasági egyesület Pé esett, augusztus 22. és 23-án a pécsi orszá gos kiállítás területén országos gabona vásárt rendezett. — Tanár választás. Á szekszárdi szár­mazású Harsány Lajos zentai községi főgim- ' náziumi helyettes rajztanárt, ugyanoda ren­des tanárnak választották meg. — Halálozás. Sokan ismerték szekszár dón Enyel Mór gépészmérnököt, ki mint nyelvmester pár éve itt működöt. Most, a mint olvassuk, Zentán a pályaudvaron hirte­len összeesett és meghalt. Élt 65 évet. Az elhunyt alapjában nagyon képzett ember volt, több nyelvet beszélt; különcz természete miatt ugyan sokszor tréfálkoztak vele, de nem egyszer ritka elmeélle! tudott vissza­vágni s ő maradt győztes a porondon. Egv jó mondására mi is emlékszünk. Valaki igy tréfált vele: Hallja Engel bácsi, hiszen ma­gát még a pap sem temeti el. Mit, nem? szeretném látni. Legyen nyugodt egészen, én is az vagyok, majd eltemetnek, ha — büzlöm. A tdjszövetkezetek országos kon grdSSZUSa. A pécsi országos kiállításon meg­tartandó tejszövetkezeti orsz. kongresszusra háromszáz tag jelentkezett. Az érdeklődés rendkívüli. Tolnavármegye képviseletében megjelenik Apponyi Géza gróf főispán és Dory Pál alispán is. — Inasok Pécsett. A pécsi kiállítást 67 bonyhádi iparostanonciskolai tanuló lá­togatta meg, teljesen ingyen. A tanulókat Blumenstock Jakab és Schlenker Mihály ipariskolai tanitók kisérték el és látták el a szükséges magyarázatokkal. A tanulók pél­dásan viselték magukat. — Táncmulatság. Dunaföldváron, 1907 augusztus 25-én, vasárnap az egyenlőség! kör összes termeiben Juh isz József okleveles táneztanár növendékeivel tánczmulatságot rendez. Beléptidij: Személyenként 1 korona. — Árlejtés a vármegyénél. A vármegye 1908. évi irodai s más szükségleteire beér­kezett ajánlatok felett e hó 19 -én döntött az alispán. A ruházati és szövetezikkek szállí­tását a Pirnitzer és Kron ezég, a szabó- és zsíuormunkákat Benczelics Ferencz, a csiz­madia munkákat Boday Gusztáv czipész- mester, a nyomtatványok szállítását' Molnár Mór nyomdatulajdonos', a bolti czikkek szál­lítását Fischof Jakab kereskedő, a könyv­kötő munkákat Ferencz Gyula könyvkötő - mester és a faszükséglet szállítását Bosmayer Ferencz nyerte el. — Tanitó választás. Folyó hó 15-éu lett betöltve a decsi róm. kath. osztálytanitó állás. Egyhangúlag Mayer Nándor dunaszek- csői lakost választották meg. A mi ritkaság, több pályázó nem is volt. A megválasztott tanító állását f. évi szeptember elsején fog lalja el. — A telefon és a rendőrség. A telefon tudvalevőleg majdnem nélkülözhetetlen ma már nemcsak minden nagyobb üzletben, hi­vatalban, de legkivált a rendőrségnél és Szek- szárdon a városházánál még ma sincs heve zetve. Hasznavehetetlen úgy tudjuk a tűz­oltói czélra bevezetett telefon is, igy itt az ideje, hogy ezt a nem is olyan sokba kerülő, lukszusnak sem nevezhető készüléket is ren­delkezésére bocsássuk a rendfentartásra hiva­tott csendőrségnek. Hisszük, hogy az ez évi költségvetésben már gondoskodás törteink minderről. — Hivatal és pénztár vizsgálat. Ras- sovszky Julián főszolgabíró e hó 16-án, Bloch Miksa járási számvevő közremüködé sével Bülcske község ügykezelését és pénz­tárát megvizsgálta és azt teljesen rendben találta. — Tűz Deesen. E hó lö-án este 9 KÖZÉRDEK órakor Baján Lajosnak a községtől bérbe vett csengőháti birtokán 500 kereszt búzája leégett. A gabona biztosítva volt. — A fiú bosszúja. Folyó hó 21-én este 8 óra után tűzi lárma verte fel Szekszárd lakóit. Óriási szélben Eke* József újvárosi kereskedő sarkháza gyúladt ki s le is égett egészen A tűz keletkezését egy kis, családi dráma'előzte meg. Ifj. Ekés József, Ékes Jó­zsefnek 20 éves fia az atyja üzletében volt alkalmazva, de indulatos természete s meg lehetős korlátolt szellemi képességénél fogva nagyon sok baja volt vele atyjának és anyjának. 21-én este vacsoránál ült a család, amikor a hu valami csekélységen összeveszett kis leány testvérével s azt dur­ván megtámadta. A szülők közbeléptek, mire a hu fenyegetőzni kezdett, hogy igy-meg úgy, majd Jánosi esetet rögtönöz ő még ma a házban; de nem sokat adtak a fenyege­tésre. A hatal Ékes erre kirohant a szobából, felment a padlásra, hol egy szál gyufával meggyujtotta az ott levő szalmát. A padlás cstkhamar lángba borult, a magáról megfe­ledkezett hu pedig a temetőnek tartott s onnan szemlélte házuknak égését. Pár pilla­nat múlva óriási csődület támadt, de a tüzet a nagy szél miatt elfojtani már nem lehe­tett, mivel egy kicsit a tűzoltóság is elkésett a megjelenéssel, aminek úgy mondják az volt az oka, hogy a tűzjelző telefon nincsen használható állapotban. Nagy veszély fenye­gette az egész városrészt. A szomszéd Sipos ház kétszer is kigyult s nem messze van oda a Fleischer féle fatelep sem. Nagy nehe­zen azonban mégis sikerült a tüzet helyhez kötni s igy Ékes sok kárán kívül mások kárt nem szenvedtek. A gyújtogató hu maga jelentkezett a csendőrségnél, a hol tettét tö­redelmesen beismerte A kihallgatás alkal­mával azonban oly gyanúsan viselkedett, hogy mielőtt a további eljárást ellene meg­indítanák, a kórházba adják, elméjének meg­figyelése végett. Ékes háza biztosítva volt, azonban a biztositó tár aságok a családtagok által okozott gyújtogatásért nem szavatolnak, ha csak a gyújtogató emebeli állapota nem kifogásolható, igy sok kárának némi meg­térülése az orvosi vizsgálat eredményétől függ. — Öngyilkosság. Szalhmáry Sándor 24 éves paksi gyógyszerész gyakornok e hó 9-én délelőtt lakásán eddig ismeretlen okból morphiummal megmérgezte magát és még aznap délután meghalt. Két levelet hagyott hátra. Az egyiket Dr. Somogyi Zsigmond járás orvoshoz intézte, melyben kérte, hogy ne bonczolják fel, mivel morphiutn mérgezés esete forog fenn, a 2-dik levelet Kecskeméten lakó özvegy édes anyjához irta. Temetése e hó 10-én volt a városi szegényházból. 2 dí­szes koszorú borította koporsóját, egyiket jó barátai, másikat pedig főnöknője özv. Griindl Tivadarné helyezte a koporsóra. A temetésen jó barátai és nagyszámú közönség volt jelen. — A Pécs-bátaszáki vasút. „Minden órádnak leszakítsd virágát“ igy dalol a költő. —- Prózára lefordítva annyit tészen ez, hogy a hol nagy, befolyásos ember megfordul, egy perczet se mulassz el, hogy tőle valamit ne kérj, mert ha te nem teszed, megcselekszi más; megérezték ezt a sarkigazságot a jó pécsváradiak is, akik különben mellesleg legyen mondva, nagyon is rászorultak, hogy valamit kérjenek. Most, hogy Szterényi ál­lamtitkár az iparos kongresszus alkalmából Pécsett időzött, ezt az elsősorban érdekelt pécs- váradi járás községeinek lakossága felhasz­nálta arra, hogy személyesen kérje tőle a vasút számára az állami hozzájárulást. Gödé Sándor lelkész, a függetlenségi párt elnöké­nek vezetésével egy harmiuezöt tagú küldött­ség kereste fel lakásán az államtitkárt, ki előtt a vezető vázolta a vasút nagy közgaz­dasági jelentőségét, a vidék eminens érdekét, mely ahhoz fűződik és kéfte, hogy hatal­mas befolyásával segítse elő a pécs—pécsvá- rad — bátaszéki vasút kiépítését. Szterényi József államtitkár kijelentette, teljes mérték­ben informálva van a vasút fontosságáról s a kormány részéről a legmesszebbmenő tá­mogatásra számíthatnak. Határozottan Ígéri, hogy nem rügyeznek ki még egyszer a fák és a vasút építését megkezdik Helyiérdekű vasút lesz csak, de ami a költségből hiányzik, a kormány ennek fedezéséről okvetlenül gon­doskodni fog A megelégedett küldöttség lelkesen megéljenezve az államtitkárt, azon reményben távozott, hogy jövő évben már vasutou utazhatnak községeikbe. A pécsiek régi kívánsága valósul meg az által. A pécsi—bátaszéki vasút az ő közlekedési poli­tikájuknak eminens érdeke, többb Ízben igye­keztek már, hogy czélt érjenek s most úgy látszik a baja bátaszéki vasúti Ind megnyílta adott döntő fordulatot az ügynek. Mi szek­szárdiak s tolnamegyeiek örömmel üdvözölhet­jük az uj vasút létrejöttét, mert mi reánk is élet kérdés az, ha a vidék emporumaival végre valahára közelebbi összeköttetésbe jut­hatunk s igy csak örülhetünk, hogy a jó pécs­váradiak leszakították Szterényi államtitkár Pécsett töltött pár órájának a — virágját. — Társas kirándulás. A tolnamegyei Gazdatiszti-kör a pécsi orsz. ipari és mező- gazdasági kiállítás megtekintésére társas ki­rándulást rendez, s erre a Gazdatiszti-kör t. tagjait meghívja. A kiállítás ideje f. évi szeptember hó 3. és 4. napja (az állat kiállí­tás ideje). A kirándulásban résztvevők I. osztályban 11. oszt. jegygyei, II. osztályban III. oszt. jegygyei utazhatlak. Kollmunn Gyula, elnök. Fantus Fülöp, titkár. — lmok választás Dunaföldváron. A báró Jeszenszky Ödön dr. szolgabiró elnök­lete alatt f. hó 22-én tartott képviselő tes­tületi ülésen Halász István paksi lakost egy­hangúlag községi Írnokká választották. — Az idei borárak. Hála Isten, már most beszélhetünk a borárakról. Mivel meg­szűnt az olaszbor-konkurrenczia s általában csak közepes termés várható országszerte, sőt több vidéken, mint a ilegyalján a ter­mést, majdnem egészen tönkretette a pereuos- póra, nagyobb borkereskedőink megmozdul­tak, hogy szükségletüket úgy, a hogy biz­tosítsák. E héten a Frohner ezég egyik beltagja Schindele József járt itt Tolname- gyébeu s vásárolt össze egy pár ezer hektó­liter bort. Többek között megvette Széchenyi Sándor gróf v. b. t. t. nagydorogi, körülbe­lül 1800 hektoliter bortermését, hektónkint 34, Bezerédj Andor kir. kamarás jegenyési termését 34, Sftankouánszky János kir. kamarás kajdacsi termését 29 koronával. Összevásárolt Szekszárdon is egy pár száz hektoliter bort s valószinüleg megveszi Ap­ponyi Géza gróf apáti-i 14 holdas, Perczel Dezső v. b. t. t., Bariul Béla kir. kamarás termését is, mert a ezég szükséglete 20 ezer hektóliter bor. ügy látszik tehát az idén l lesz egy kis borkereslet. Az elég tisztessé ges árt ajánló ezég megjelenése valósággal lesujtólag hatott azokra a ezégekre, a melyek a szegény termelőknek mind a „hét bőrét“ szeretnék lehúzni a leszorított árakkal. — Református felsőbb leányiskola Buda­pesten. A budapesti ref. egyház bennlakással kapcsolatos felsőbb leányiskolát állít. Az is­kola hat osztályú lesz, melyből azonban f. évi szeptember 1-én csak az I. és II. osztály nyílik meg. Az intézet a II. kér. Albrecht- ut 26. sz. alatt fekvő gróf Lónyay-féle villá­ban lesz, mely Budapest egyik legegészsé­gesebb és legszebb helyén fekszik, homlok­zatával a Dunára. Az intézet czélja, hogy művelt lelkű, tanult, kedélyükben derült, vidám és testileg edzett, szóval munkás, erő­teljes, öntudatos, házias keresztyén leányokat neveljen, igy készítse őket elő jövendő hiva­tásukra, melyet később a családban és a társadalomban betölteniük kell. Az intézet harmonikus nevelést ad növendékeinek Első sorban lelki műveltséget, melynek alapja a vallásosság, de a modern igényeknek meg­felelőig különös gondot fordít a testi neve­lésre is. A növendékek jól szellőzött háló­termekben alusznak, egy-egy tanítónő fel­ügyelete alatt. A táplálék könnyű és egész­séges. Ellátás és tanítási dij 1400 korona. Beiratási dij 10 korona. Fölvételre jelent­kezhetni levélben vagy személyesen az inté­zet igazgatóságánál VII., Wesselényi-utcza 71. sz. a. Felvesznek az intézetbe félkosztos és bejáró növendékeket is, az előbbiek évi 1000, az utóbbiak 450 koronát és 10 korona be­iratási dijat fizetnek. Az intézetben már az első évben kedvezményes helyek is lesznek s ezek betöltésénél az intézet vezetősége figye­

Next

/
Oldalképek
Tartalom