Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-07-06 / 27. szám
1907. Julius 6. KÖZÉRDEK 3 ly esen az uj plébánost, dr. Feni Ferencz szentszéki tanácsost, volt szék szárd-újvárosi plébánost. Maga az ünnepély szép és bensőségtel jes volt s méltó egy nagy hitközség tagjai lelki életének gondozása által magasztos hivatást betöltő lelkipásztor ünnepléséhez, úgy, mint a beiktatott lelkész kiváló egyéniségéhez is. A beiktatást az előirt szertartás szerint IJárlos Zsigmond kerületi esperes, inözsi plébános végezte, aki a papsággal, Mária leányokkal és a kath. kör, zászló alatt megjelent tagjaival tel 10 kor vonult át egyházi öltönyben a plébániára a beiktatandóért, a kit harangzúgás között kisértek a templomba. Mire a menet a villannyal kivilágított templomba ért, ott már elhelyezkedtek az összes hivatalok és egyletek küldöttei s a templomot zsúfolásig megtöltötték a hivek, hogy tanúi legyenek lelkiatyjuk beiktatásának. A templomba érve az uj plébános a ,,Veni Sancte“-t iutonálta, melynek elhangzása után a beiktatandó az esperessel és pap sággal a szentély korlátjához ment, a hol Partos Zsigmond esperes megkezdette a beiktatás szertartását. Magvas beszédje közben Wölfel Ferencz s. lelkész felolvasta a vallás és közoktatásügyi miniszter bemutató okiratát, a megyés püspök kinevezési okmányát és ugyanennek a kér. espereshez a beiktatás foganatosítása végett intézett felhívását. Az okiratok felolvasása után a kér. esperes melegen üdvözölte az uj plébánost s lelkes szavakká! átadta neki a templom és szentségtartó kulcsait, a mise-, az evangélium könyvet és a szertartások könyvét. A beiktatási szertartás végeztével dr. Fent Ferencz a szószékre lépett s az evangélium felolvasása után megtartotta mélyen járó gondolatokkal telt, vallásos és hazafias érzéstől duzzadó első szentbeszédét uj híveihez, ennek befejezése után pedig Wölfel Ferencz, Kaposy Iván, Mozsgui Sándor s. lelkészek, Seleznik Ferencz és Zahratka József papnövendékek segédkezése mellett szentmisét mondott. Mise után a papság és a hivek visszakisérték az immár beiktatott plébánost a plébániára. Délután fél kettőkor dr. Fent Ferencz •45 t'eritékü ebédet adott a plébánián. A lakomán az első felköszöntőt dr. kent Fe- renez mondta püspökre, a miniszterre és a vendégekre. A többi felköszöntő az ünnepeltnek szólt. Az ő egészségére emeltek poharat: Pártos Zsigmond esperes, Hazshnszky Géza törvényszéki elnök, dr. Hirling Ádám polgármester, Kurz Vilmos árvaszéki elnök, a káplánok nevében Wölfel Ferencz s. lelkész, Porzsák Endre ev. ref. és dr. Rubinstein — H’ah! Pfeifastierer t), (pipaszurkálót) Feuerstand 2), (tűzkövet) Dunnerkeit s), (meny- követ) und Schnecka 4) (és csigát.) (3 persze már ismerte a modern mükifejezéseket és kérdezte mindjárt, hogy hol vannak. Mikor meglátta és megtetszettek neki. — Ah, szapperlott! — felkiáltással vezette be a megelégedéstől áradozó szavait. Mikor felfodözte a telepen a praehisto- rikus temetőt és a lakásokat, olyan örömben volt, hogy alig tudott szavakat találni örömének kifejezésére. A vidék intelligencziájából egy jó csomót liivott akkor ki vakáezióban a telepre ebédre. Mikor az egész társaság együtt volt, oly lelkes előadást rögtönzött ott a praehis- torikus emberek életéről és haláláról, hogy mindannyian él voltunk ragadtatva. Csak egy örökösen jó kedvű paptársa, Németh Fránczi, volt te véli plébános, ki mint tamási i esperes halt meg, szólt az előadás végén: — No Móriczkám 1 igazán sajnállak, hogy ezekét az erdő közepén agyonütött lókötőket te praehistorikus embereknek nézed. Hisz ez abszurdum! Hát akkor mit szólnak majd a te kis csontjaidhoz '< Való szinüleg azt, hogy mamuthistorikus korabeli őslény csontjai'1. Szegény boldogult erre oly jóizüt tudott nevetni, hogy az egész társaság vele tartott. — Értette a tréfát! — ') csont tű, '-) véső és kés, :1) kőbalta, 4) amulett és nyakék. Mátyás rzr. lelkészek, Anderle József ka- kasdi plébános, Steiner Lajos ügyvéd, Poke Ferencz alügyész és az ifjúság nevében Ssubó Géza hittanár. .Jubileum. Társadalmi közállapotaink nagy változás előtt állanak. Harcz folyik a pöröly és j az ekevas között. Ebben a harezbau azonban nem lesz j legyőzött, hanem csak győztes, mert a küzdőknek egy a jelszava és egy a czélja. A jelszó: a munka, a czél : az egyén és a haza jóléte, boldogsága. Mindenki tudja, érzi, .hogy ez a boldogság csak úgy lesz osztályrésze a hazának és a nemzet tagjainak, ha erős, versenyképes ipart teremtünk. Ez az érzés tette igazán ünneppé és pedig valójában szép ünneppé a szekszárdi ált. ipartestület múlt hó 20-iki ünnepélyét, melyet fáradhatatlan, buzgó elnöke, Andre István 10 éves működésének évfordulója al- ! halmával rendezett. Az ünnepély napján reggel 9 órakor gyülekeztek az ipartestület helyiségébe a testület tagjai, ahonnét az ünnepélyre kül- döttségileg meghívott elnökükkel zászló alatt j a belvárosi r. k. templomba vonultak isteni | tiszteletre. A menetben résztvett Szabó Ká- i roly országgyűlési képviselő, Janosils Károly városi főjegyző és a bátaszéki ipartestület : küldöttje, Schuler József, ottani iparhatósági biztos is. Mise után az ünneplő közönség a Szek- | szárd-Szálló nagytermébe vonult, ahol a testület díszközgyűlést tartott. A Hahn Ferencz j alelnök által megnyitott gyűlésre Szűcs Ferencz, Schulcz Gusztáv és Falusy Józsefből álló küldöttség hivta meg az ünnepeltet, akit megjelenésekor lelkes éljenzéssel fogadtak. A közgyűlésen Kovács Dávid polgári iskolai j tanár mondott ünnepi beszédet. Tartalmas és lelkes beszédben méltatta | az ipar jelentőségét, az iparosság hivatását j és azokat az érdemeket, melyeket ezen a téren és a szekszárdi ipartestület felvirágoztatása körül Andre István, az ünnepelt, fáradtságot nem ismerő tevékenységgel, soha ; el nem lankadó buzgalommal végzett kitartó ; munkásságával szerzett. Zajos tetszéssel fogadott beszédét a következő szavakkal fejezte be: Most a mikor beszédemet befejezem visszatérek a már előbb is említett éremhez. | Az érem egyik oldalán az ipartestület minden tagja, a másik oldalán André István ur annak buzgó elnöke, vezére elválaszthatlanul I össze vannak forrva. Az ipartestületből került Egyszer találtak a telepen egy irtóza tos nagy fazekat, de száz darabra törve. Az ő végtelen szeretete a praehistoriához azt az óriási türelmet adta. hogy azt a fazekat hiánytalanul összeállította. Napokon át állott a présházban porköpenyben egy gipszes bögrével és ragasztotta, illesztette a darabokat egymáshoz, mig össze nem állította azt egészen. És mikor készen volt, oly szeretettel tudta azt végig nézni, mintha menyasszonya lett volna. Engem is már annyira belehajszolt — nem a praebistoriába, ahhoz ugyan kevés ereje volt, ha még olyan erős volt is — hanem inkább a tárgyaknak vörös kéregpapir lemezre való fűzésére, hogy úgy ment már nálam, mint akár a suszter inasnál a varrás. Hányszor ültünk bent a szobában még este 9 órakor és fűztük a vén csontokat, köveket, cserepeket, közben szivarozva, pipázva és theázva. A dolog ment, persze mindig porköpenyben voltunk, mert nem lehetett ám ilyen gyönyörűséges tinóm munka mellett szalon ruhában dolgozni. Rendesen éjfél után 1—2 óráig de sokszor 3 óráig is dolgozott Reggel azért elvégezte rendes időben szent miséjét. Hogy a szent misét elhanyagolta volna stúdiuma miatt, arra nem volt eset. (Folytatjuk.) ki az elnök, a vezér. Az iparos osztályból meriti erejét, munkakedvét. Most 10 éves elnöki működésének elmúlta alkalmából, a midőn öt az ipartestület minden tagjának nevében üdvözlöm, hosszú boldog életet kívánok neki, egészséget és erőt, azt a forró kívánságunkat tolmácsolom, hogy az eddigi kölcsönös bizalom mellet, a testületet még sok éven át vezethesse. A beszéd alatt lehullott a lepel az ünnepeknek Nyitray Lajos rajztanár által megfestett, sikerült arczképéről. Az ünnepi beszéd után Hahn Ferencz, az ipartestület aklnöke szívből fakadt beszéd kíséretében adta át az ipartestület emlékét, egy szép művű ezüst serleget. Andre István úgy az arczkép leleplezés, mint a serleg átadása után meghatva mondott köszönetét az ünneplésért, s ipartársainak szépen megnyilvánult szeretetéért. Diszgyiilés után d. u. 1 órakor a Polgári Olvasókörben bankett volt, • a melyen mintegy 100 an voltak jelen Özekszárdnak különféle társadalmi osztályához tartozókból. Az első felköszöntőt Boda Vilmos, a kör elnöke s igy a házigazda mondotta, szép szavakkal éltetvén Andre Istvánt. Utánna Szabó Károly mondott lendületes beszédet és a szekszárdi általános ipartestület és a magyar ipar felvirágoztatására ürítette poharát. Nyitray Lajos és dr. Véges Ferencz André Istvánt éltették. Poda Vilmos Kovács Dávidot éltette, Kovács Dávid pedig a magyar ipart dicsőítve, a szép ünnepség rendezőbizottságának egészségére ivott. Szabó Géza hittanár, mint a katholikus kör elnöke az ünnepeltet éltette és Nyitrai Lajos egészségére ivott, aki csinosan festette meg az ünnepelt képét. Elénk tetszést arattak Nyit- rayhoz intézett ama szavai, hogy Nyitray barátunk nagyon rosszul fest mikor beszél, de igen szépen, mikor fest. Poda Vilmos Porzsák Endrét éltette, mint ki éppen azon nap tölté be papságának 40 éves évfordulóját. Kovács Dávid és Szabó Károly siettek szintén Porzsákot él- | tetni. Porzsák Endre humorosan André Istvánt köszöntötte fel. Schneider János a vidéki vendégeket Szabó Károly országgyűlési képviselőt és Schuller József bátaszéki iparhatósági biztost éltette. <* Kovács Dávid a jelenlevő három felekezet lelkészét éltette, Rubinstein Mátyás szellemes toasztban az ipartestületet. éltette, André István megköszönvén az ovácziót, a magyar ipar lelkes zászlóvivőjének Kossuth Ferencznek egészségére űri tette ezüst serlegét. Szabó Géza hittanár az iparosok egészségére ivott és a Himnusz elének lésére kérte tel, a mit a jelenvoltak lelkesedéssel teljesítettek. A legszentebb ima hangjai ü'án Schneider János a kör közszeretetben álló elnökét, a házi gazdát éltette. Nyitray L. Székelyi J. köri igazgatót, dr. Véges F. Sziits Ferencz ipartestületi jegyzőt, dr. Rubinstein Mátyás Porzsák Endrét, Borzsák É. Krammer János polg. isk. igazgatót éltette. Krammer János kifejti, hogy a magyar ipar fejlődésére nem csak a kézi ügyesség, hanem az iparososztály szellemi képessége is nagy hatással van. Az ipariskolák fejlesztésére, támogatására hivja fel az iparososztály figyelmét és végül a magyar ipar fejlődésére emeli poharát. Nyitray L a kereskedelmet, mint az ipar ikertestvérét méltatja és annak egyik jelenlevő, kiváló harezosának, Mehrwerth Ferencz kereskedelmi tanácsosnak egészsé gére üríti poharát. Kovács Dávid indítványára az ünneplők elhatározták, hogy Kossuth Ferenczet üdvözlik. Szabó Károly fogalmazásában a következő táviratot küldötték Kossuth Fe- renezhez: rA szekszárdi ált. ipartestület mai disz- közgyülése alkalmából hazatiui érzelmekkel üdvözli Nagyméltóságodat, mint hazánk függetlenségének kipróbált éo lelkes bajnokát. André István elnök.“ i
