Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-07-06 / 27. szám

Szekszárdi, III. évfolyam 27. szám Szombat, 1907. julius 6 Kiadóhivatal: Báter-nyomda, Kaszinóbazár épület Az előfizetési pénzek és hir­detések ide küldendők. HIÜDBTÉSBK legjutáuyosahb számítással, díjszabás szerint. Megjelenik minden szombaton. TOLNAVÁRMEGYE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÉRDEKEIT KÉPVISELŐ HETILAP. AZ ORSZÁGOS NI KIR. SELYEMTENYÉSZTÉSI FELÜGYELŐSÉG HIVATALOS LAPJA KÖZÉRDEK Szerkesztőség: Bezerédj !stván-utca5szám. Ide küldendők a lapot érdeklő íisszes közlemények. HUÖFIZHTÉS : egesz evre 10 kor., félévre 5 k. negyedévre 2 kor. 50 fill. NÉPTANÍTÓKNAK, ha az előfizetést egész érre előre beküldik : 5 kor. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Heti Munkatársak : JANOSITS KÁROLY. KOVÁCH ALADÁR. Kiadja: BÁTER JÁNOS NYOMDÁJA. Népnevelésünk. A hazánk társadalmának osztályai között lappangó egyenetlenség elsimí­tása okoz ma mérhetetlen gondot mind a kormány, mind pedig a különféle társadalmi szervezetek élén álló vezér- tér Baknak. Nagyon nehéz feladat a sok helyen már osztálygyülöletté fajult egyenetlenség ellen orvosszert találni, 'mert a betegség kórjelének sokfélesége nehezen felismerhetővé teszi a baj gyökerét. Hallunk napról-napra ipa­rossztrájkról — hallunk gazdasági munkás- és cselédsztrájkról és ezek okozójának mindig az izgatást tartjuk. Izgatás szüli bizonyára, ezeket a tár­sadalmi kitöréseket a legtöbbször, de az izgatásra alkalmas talaj már készen áll, sokszor évtizedek előtti mulasztás által előidézve. A társadalmi egyenetlenség leg­veszedelmesebb jele: a legalsóbb osz­tály — a nép körében tapasztalható mély gyűlölet minden iránt, ami fö­lötte áll. Ez a megdöbbentő jelenség nem máról-holnapra támadt, nem egy­két évi izgatás eredménye, hanem pár emberöltőn keresztül lassan-lassan fej­lődött olyanok lelkében, akiknek lelki világát zsenge korban nem gondozták azok, akikre bizva volt. Nem tehetek róla, de valahány­szór a vidéken jártomban-keltemben látom, hogy a falusi gyerekek ahelyett, hogy tisztességesen üdvözölnék a kö­zéjük vetődő idegent, megdobálják azt, vagy kutyát uszítanak rá: mindig elém tolakodik az a gondolat, hogy itt gyökerezik az osztálygvülölet. Ezen szomorú jelenségen lehetne talán segíteni, de kell is rajta segí­teni. Népnevelésünk felügyeletével megbízott férfiak ne csak az iránt ér­deklődjenek, hogy a gyerekek meny­nyire magolták be az iskolai könyvek tartalmát, hanem figyeljék meg a gyermekek lelki világának miként való gondozását is. Folytonosan figyel­meztessék a tanítókat arra a nagy feladatra, ami a gondjaikra bízott gyermekek lelki világának hely es irá­nyítása terén rájuk háramlik. Jutal­mazzák az e téren kiváló tanítót és büntessék azokat, akik ezen fontos feladatokkal nem törődnek. A nép gyermeke a szülői háznál ma, sajnos, a legtöbbször olyan ne­velést. kap, ami őt ellenségévé teszi a társadalom többi osztályainak. Ellen­súlyozni kell ezen rossz házi nevelést a helyes iskolai neveléssel. Oda kell törekedni a tanítónak, hogy az isko­lában gondosan nevelt gyermek ne- mesitőleg hasson a szülők eldurvult lelkére. Apróságok Wosinsky Mór apátplébános életéből. Összeszedte : Kircz Isiván. I. Az európai liirü tudós, kinek halála oly megdöbbentőleg hatotta meg városunk j közönségét, első sorban a mi büszkeségünk volt. Sokkal közelebb állott hozzánk, sem- ! hogy igazi nagyságát kellőképen méltányol­hatnék. Hiszen lám, a külföld már többre 1 beesüli és becsülte, mint mi magyarok, kik magunkénak mondhattunk. De, hogy indolen(iával ne vádolhassa­nak, szenteljünk emlékének néhány sort. Szedjük össze — habár mozaikszel üleg is csak — élettörténetének adatait. Azért fölkérünk mindenkit, ki vele közelebbi érintkezésben volt valaha, szíveskedjék ka­rakterisztikus adatokat beszolgáltatni. .Meg­érdemli, mert nemcsak testileg, de szellemi­leg is kimagaslott inindatmyiónk felett. Es hogy e miatt ellenségei és irigyei voltak, azt nem csodáljuk, mert hisz „senki sem nagy 1 életében“ és csak halála után magaslik ki kortársai közül, mert nem rágódhatik már rajta a sárga irigység, melynek legfőbb óhaja, magához lerántani azt, ki magasabban me­részel állani ő nála. Különben is mi őt, mint emberi és tu­dóst akarjuk jellemezni, illetve karakterizálni apró vonásokkal. Wosinsky egyik főjellemvonása az örö­kös tevékenység és alkotás. A ki ismerte I A haza sokat, áldozott újabb idő­ben a tanítókért, viszonzásképen ők is tegyék meg annak jólétéért, azt. hogy részére nemesebb lelkű, tisztes­séges, megelégedett és hasznos polgá­rokat nevelnek. Ármentesités. A Nádorcsatorna társulat, mely a Nádor, Sió és Sárvíz csatornák árvé­delmének ellátására alakult, a mi vár­megyénk érdekelt lakosságának gaz­dasági ügyeit közelről érintő tárgya­lásokat folytatott a közel múltban » ezeknek a. tárgyalásoknak eredményét fogja a Zichy Nándor gróf elnöklete alatt f. hó 30-án Székesfehérvárott, a vármegyeház kistermében megtartandó közgyűlésen előterjeszteni. A társulat, eddig, a működési kö­rébe eső tolnainegyei részeken, legin­kább korlátolt anyagi helyzete folytán, érdemleges munkákat nem igen végez­hetett s igy a Sió és Sárviz alsó sza­kaszai mindeddig, jórészt, minden vé­delmet nélkülöztek, különösen Sióagárd és Palánk szenvedett sok kárt. Ezeken az állapotokon akar most a társulat segiteni és erre a czélra a földmi irelésügyi miniszternek 152.000 koronát, ajánlott fel. A miniszter az ajánlatot elfogadta, a munkálatnak a bizalmasabb magánéletét, annak be kell val­lania, hogy sohasem volt tétlen. Mindig dolgozott, tervezett, alkotott,, tett, vett. Karakterisztikus bizonyításul szol­gálnak ez állításunk igazolására azon tények, bog}- mindenütt, ahol plébános volt és ha még oly rövid ideig is csak, valamit alkotott, ami nevét jó hosszú időre emlékezetessé tette híveinek. így; Lengyelen uj iskr Uházat építtetett. (1880—=1885). Závodon restauráltatta és kifestette a temp’ouiot; istállót és pajtát építtetett a plé­bánia udvarán. (1885—1887). A páron a templomot festette és az or­gonát renováltatta (1887 —189-1). Es Szeksznrdon ? Nem utalunk másra, mint a múzeumra és parkjára, a belvárosi templom restaurá­lására, a templom ablakok festésére és a templom körüli parkra. De amellett tanult, dolgozott folyton kedvcncz stúdiumán és papi teendőit sem hanyagolta el soha. A breviárium mindig periiiánenciában volt és szónoklataira mindig készült. Különben is kitünően szónokolt ma­gyar és német nyelven. A pénzzel rendesen hadilábon állot'. Hol volt pénze, hol meg nem volt. ami kü­lönben más ember fiával is megesik néha. Egy ilyen alkalommal, amikor épen kevés volt az apró pénze, kopogatnak. Szabad ! Belép egy závodi német. — No was bringen Sie ? — kérdé Wosinsky. t No mit hoz?) _ TÁRCZA_ Leggyönyörűbb . . . Leggyönyörűbb, legédesebb A hajnali álom: Tündérország rózsaberkét Gyönyörködve járom. Nem földi ut vezet itten: Szárnyat kap a lélek, Oly könnyű lesz, mint az illat. Dalos, mint a fészek . . . Elcsitul a bú, szenvedés Annyi tenger b'.nat, S a földi gond sántalábbal Hátul szaporázgat, De hasztalan, el nem érhet Még, ha el is érne, Tündérszárnyon átreppenünk Szebb tündér vidékre . . .--------------S mégsem ezért leggyönyörűbb A hajnali álom: Csókkal ébreszt minden reggel Az én kicsi lányom! — 1905 — BODNÁR ISTVÁN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom