Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-01-05 / 1. szám

I y07. január 5. 3 KÖZERDBK reudeletünket az országos, tűzoltó szövetség által alkotott szabályrendelet-tervezettel, másrészt a ma létező tűzrendészed állapotain­kat azon állapottal, mely a szabályrende­let-tervezet életbe léptetése folytán előállana, — összehasonlítom. Az 1890. évben 28. szám alatt alko­tott vármegyei szabályrendelet 42 rövid paragrafusban öleli fel a községi tűzrendé­szed szabályrendeletek irányelveit Ma már majdnem ugyanannyi oldal is alig elég, ba a tűzveszélyes állapotokat, a tűzveszélyes anyagoknak szaporodását, a technika és ipar fejlődését, a háztelkek drágaságát, az ebből folyó építkezési viszonyokat és a községek terjeszkedésének nehézségét figyelembe vesz- szük. Áttérve a részletekre, a szabályrende­let a csépiéjt és nyomtatást mindenütt a községen kivül rendeli végeztetni; ez általá­nos szabály alól azonban kivételt tesz s a cséplést, nyomtatást belterületen is megen­gedi akkor, a mikor a külterület a gabona összehordására nem alkalmas s a mikor a beltelek oly7 nagy, hogy a gabona az épü­letektől 40 méter távolságra elhelyezhető, illetve a cséplés ily távolságban végezhető. A szabályrendelet-tervezet pedig, cséplés és nyomtatás czéljára, a községen kívüli alkal­ma* helyek kijelölését czélozza, tehát a beta- karodást belterületre nem engedi meg Hogy a cséplésnél foglalatoskodó több munkás között könnyebben kadhat .vigyá­zatlan ember, kinek gondatlansága tűzve­szélyt okozhat, kétségtelen. S ha ily vigyá­zatlanság folytán tűz keletkezett, a külterü­leten kellő távolságra elhelyezett szomszédos kazal a tűz ellen sikeresebben oltalmazható ; mert itt az égő kazal minden oldalról olt­ható, mig a belterületen összerakott ktzal- hoz tűz esetén legtöbbször csak az udvaron át lehet hozzájutni, más oldalról a legtöbb esetben kerítéssel vau elzárva, ami az oltás hoz igyekvőknek útját állja. Ha már most hozzávesszük, hogy a tervezet az ily szérű­kön mindennemű tüzelő szernek — termé­szetesen a cséplőgép fűtéséhez használt tü­zelő anyagot kivéve — használatát, továbbá a pipázást és szivarozást kifejezetten tiltja, kétségtelenül előnyösebbnek kell tekintenünk a tervezet intézkedését a szabályrendelet rendelkezésénél. A cséplés és nyomtatás czéljára — külterületen — nem minden gazdának van a terepviszonyoknál fogva alkalmas helye; ily esetben magának a községnek kell gon­doskodni szérüskertekről s a gazdáknak a cséplés, utry a szalmaelhelyezés czéljára — esetleg díjfizetés mellett — átengedni. Számtalan községben találunk még há­zakat, melyek embermagasságon aluli ere­szeikkel, nem ritkán egész hosszában, az ut- czára vannak' építve ; a tervezet az ily épü­letekre is gondol, midőn ezeknek ereszei alatt, ha a tető nád, vagy zsuppszalma, a pipázást és szivarozást tiltja, valamint tiltja ug\anezt a takarmány és szalmanemüekkel rakott szekereken is, mig a szabályrendelet ily részletes tilalmakat nem tartalmaz. A szabályrendelet a takarmány és szalma, úgy minden egyéb — a kicséplést váró szalmás gabonán kivül levő — tűzveszélyes ter- mesztményeknek beépitett belterületen való elhelyezését az épületektől 40 méter távol­ságra rendeli. Ez egyfelől sok, mert ennél kevesebb, pl. 20 méter távolságnak, a jel­zett termesztmények szempontjából éppen akkora előnye van, amint ezt az újabban al­kotott és jóváhagyott szabályrendeletek pél­dája is mutatja ; csakhogy természetesen a tűztávolságnak 20 méterre leszállítása a tűz­rendészet szigorú kezelését s jól felszerelt, jól kiképzett tűzoltóságot kíván meg. Más­felől pedig kevés, mert a helyi viszonyok­nál fogva lehet eset, amidőn a tűztávolság­nak 40 méternél is nagyobbnak kell lenni, p . lőporraktár fenyőerdő, vasút közelében. A tűztávolság tehát részint kisebbre, részint nagyobbra állapítandó meg, amint — a lehető helyi viszonyok figyelembe vételével — ezt a tervezet is teszi. A szabályrendelet a község belterüle- I tén kivül fekvő takarmányos kertek elhelye­zésére, — ezekben a kazlak egymástól való ; távolságára — és az uralkodó szélirányhoz vi­szonyított elhelyezésére, — a kazlak közti uta­kon levő hulladék eltakarítására, — víznek, oltószereknek ily kertekben is készletben tartására intézkedéseket nem tartalmaz, míg a tervezet ezekre is kiterjeszkedik. A szabályrendelet az épület és tűzifa- -j telepeknek belterületen való elhelyezése esetére j is az épületektől számított 40 métert szabja j meg távolságul s ezzel az egy intézkedéssel j gondoskodott csak ezen telepek tüzbiztonsá- j gáról. Pedig az ily telepen való tüzelés sza bályozása, a vízkészlet menyiségének, az ol­tószerek minőségének meghatározása is tételes rendelkezést igényel! Ily rendelkezést pedig az engedélyező hatóság hogy tehetne, ha arra szakértő nem figyelmezteti '< Igazi szakértő j pedig az ily telepek engedélyezését megelőző helyszíni szemléken csak ritkán vesz részt, mert a hatóság — legtöbb esetben — igazi szakértőt nem is talál. Nem közömbös azután az ily telepeknek egymás mellett való elhe­lyezése esetén azoknak egymástól való elvá­lasztása sem ! Fatelepeken kívüli — tehát házi szűk- \ ségletre szánt —- hasábos tűzifának mennyi sége, a felvágott fából készült farakások térfogata, mindkettőnek az épületektől való távolsága részletes intézkedéseket igényelnek, J s ezek a szabályrendeletből hiányoznak. A szabályrendelet-tervezet a tűzvészé- j lyes-, gyúlékony- és robbanó anyagok rak tározása-, feldolgozása-, és árusítására-, a j J robbanékony anyagokból (mint petróleum, j szesz, szeszfélék, petroleum-essentia, I groin, [ neolin, benzin, naphta, gazolin, kénaethe:, J J terpentin olaj, szénkéneg) házi szükségletre | szánt mennyiség-maximumnak mégália- : pitására, — petróleumnak, benzinnek, szesz- j | nek stb. kereskedésekben (a bolt helyiségben), j I és ettől, valamint lakásul szolgáló helyektől j távol eső helyiségekben tartható mennyiség- [ maximumának megszabására, — ily nnya- I gok nagyobb raktárainak telepengedélyhez I kötött felállítására-, petróleum, benzin, gazo- j iin, stb. áltat hajtott motorok felállítására, j zsiradékok főzésére, kőolaj raktáraknál na; j gyobb homokkészlet tartására-, kőolajjal való tűzgyújtás eltiltására vonatkozó rendelkezése­ket is ölel fel magában ; természetesen az ily intézkedések szabályrendeletünk megalkotása idején fölvehetők nem voltak) mert ez idő óta teijedt el a fentebb jelzett anyagok házi és ipari használata; de mivel ezzel egy­idejűleg a tűzbiztonság követelményei is ezen anyagokkal szemben szaporodtak, szabály­rendeletünk ezen anyagokra vonatkozó ren­delkezésekkel kétségtelenül kibővitendő. Nem i tekintek ugyan itt el attól, hogy ezen fen­tebb jelzett anyagok használata, kezelése, raktározása esetről-esetre megjelent minisz­teri rendeletekkel nagy részben szabályozva van ; de ezen szabályoknak a vármegyei tüzrendészeti szabályrendeletben is felsorolva kell lenni, mert ez által ezen szabályok köny- nyebben házzáférhetőkké lesznek, a köztu­datba könnyebben átmennek, és mert ez az ellenőrzést megkönnyíti, hatályosabbá-, a tűz­veszélyt könnyebben megelőzhetővé teszi. (Folyt, köv.) VÁROSI KLET. A városi gyámpénztár megvizsgálása. A Szekszárd város képviselőtestülete által kiküldött pénztárvizsgáló bizottság, melynek tagjai: dr. Hirling Ádám polgármester, mint l elnök vezetésével, Bodnár István és Schnei- der János, Nagy László h. számvevő köz-. ; remüködésével a múlt vasárnap vizsgálta meg a gyámpénztárt s annak kezelését rend­ben találta. HÍREK. .-----------------------v.—r---------•—*------1— ------• — Személyi hírek. Apponyi Géza gróf főispán, ki az utóbbi pár hetet Bécsben töl­tötte, e hó 8-án városunkba érkezik s 9-én elnököl a közigazgatási bizottság ülésén. — Sinwnlsits Elemér vármegyei főjegyző e hó 2 án haza érkezett Nagy kátéról, hol családjával az ünnepeket töltötte s átvette az alispánt hivatal vezetését, mivel Dőry Pál alispán Budapestre utazott s csak ma este érkezik haza. — Kinevezések. Schaomburg Lippe her- czeg dárdai uradalmába Schmidt Oszkár volt fáczánkerti intézőt főtisztté nevezte k /• A főtiszt uj állását január l én már el is foglalta. — A budapesti posta- és távirda- igazgatóság Tóth Gyula érettségit tett szek­szárdi lakost gyakornok-jelöltté felvette és szolgálattételre a hódmezővásárhelyi m. kir. posta és távirda-hivatalhoz osztotta be. — A közigazgatási bizottság ülését f. hó 9-én fogja megtartani. — Tormay Béla halála. A magyar köz­életnek ismét nagy vesztesége van. Tormag Béla, volt földmivelésügyi államtitkár halt meg e héten. Az elhunyt államtitkár, kit különbm az itt születés, kapcsa szorosabban fűzött városunkhoz, a maga erejéből küzdötte fél magát diszes állására és kiváló szaktudá­sával, fáradhatatlan munkásságával, minta­képe volt a pontos és lelkiismeretes tisztvi­selőnek. Tormay bivatalnokoskodása alatt nagy érdemeket szerzett a mezőgazdaság minden ágában, de különösen a hazai állat- tenyésztés és állategészségügy, a mezőgaz­dasági tanügy és mezőgazdasági irodalom terén. Érdemeiért több kitüntetésben része­sült. Az elhunyt levelező tagja volt a Ma­gyar Tudományos Akadémiának s disztagja az Országos Magyar Gazdasági Egyesület­nek. Életrajzi adatai a következők : AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES ÍZŰ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER. slő Zsuzsi. Valószinü, ' hogy leveleztek egy larabig, s megírták egymásnak, hogy jobb rolna együtt élniük, de az idő sima kezével setapasztotta Mikes szivének sebeit, s aztán ovábbra is egyedül hallgatta a tenger mor- nolását. Lassan-lassan elhullottak társai, mig régre teljesen egyedül maradt, a száműzettek ,básbugja“ lett s 1758-ban (nyolcz évvel Zsuzsi halála után) hatvankiléncz esztendős corában ő is meghalt. Eltemették a rodostói emetőbeu, de csontjai összevegyültek az idavalók csontjaival, mikor a rodostói teme- őt kiürítették, Rákóczi Ferenez egyik leg- lűségesebb emberének porait nem lehetett íaza hozni Erdélybe, „a tündér országba “ rizenhét éves korában szakadt el hazájától s soha többé nem tért vissza. 0, a ki úgy ipekedett a családi élet csendes boldogságá­ét, sohasem érhette el. Szeretett, de viszout- zerelcmben nem részesült. Kajafás I-tván.

Next

/
Oldalképek
Tartalom