Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-05-11 / 19. szám

Szekszárdi, III. évfolyam. 19. szám. Szombat, 1907. május II. K (adóhivatal: Báter-nyomda, Kaszinóbazár épület Az előfizetési pénzek és hir­detések ide küldendők. HIftDETÉSHK Iegjutányosabb számítással, díjszabás szerint. Megjelenik minden szombaton. TOLNAVÁRMEGYE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÉRDEKEIT KÉPVISELŐ HETILAP AZ ORSZÁGOS NI. KIR. SELYEMTENYÉSZTÉSI FELÜGYELŐSÉG HIVATALOS LAPJA KÖZÉRDEK Szerkesztőség: Széchenyi-utca 1085 szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. ELŐFIZETÉS : egész evre 10 kor., félévre 5 k. negyedévre 2 kor. 50 fill NÉPTANÍTÓKNAK, lia az előfizetést egész évre előre beküldik : 5 kor. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Beinni ukatársak : JANOSITS KÁROLY. KOVÁCH ALADÁR. Kiadja: BÁTER JÁNOS NYOMDÁJA. Pécs ünnepe. Nem ok nélkül írjuk ünnepnek, de Pécsnek e hó 15-én csakugyan ün­nepe lesz. Ekkor nyitják meg országos kiállítását. A jó pécsiek nagyon bizhatnak magukban, mert eddigelé nem igen verték a reklám nagy dobját. Barnum sokkal nagyobb csodát csapott egy-két napos ott léte alkalmával s lám, lám olvasunk is, nem is a kiállátás előké­születeiről. Ez az utolsó hét s a kör­nyék ma még csak annyit tud, hogy lesz, de hogy mi lesz ott, alig van sejtelme róla Pedig dolgoznak ott, de csendben és zajtalanul. Ezer meg ezer fürge kéz készíti elő az ünnepség fényét, a ki­állítás hasznos látnivalóit. A szebbnél- szebb épületek gombanövéséhez ha­sonló gyorsasággal emelkednek ki a puszta földből, tündérmesébe illik az a fürgeség, a sügő-forgó apró törpécs- kék építik igy a mesebeli kastélyokat s csak ők tudják ilyen, hamar előva­rázsolni a semmiből az olyan szép, káprázatos tündérkertet, mint amilyen a kiállítás területe lesz. Szebbnél-szebb pavillonok, gyönyörű pázsit, temérdek gázláng, a villanyvilágítás ragyogó nap­jai, a hatalmas ivlámpák, a csillogó ezer meg ezer apró fénybogár, 11 ezer izzó villanylámpa, a káprázatos színek­ben pompázó fontaine lumineus adják meg a kiállítás pazar külső fényét, de lesz annak belső világossága is. Tar­talmas, szép, tanulságos lesz a kiállí­tás. Ragyogó, fényes már csak a megnyitás is. Frigyes kir. herczeg a fővédnök, nejével Izabella kir. herczeg- nővel s leányaival Gabriella s Izabella Mária kir. herczeg kisasszonyokkal, a diszes udvari kísérettel, a régi királyi udvarok fényét viszik le az ősi koro­názó városba. Baranya vármegye, Pécs szabad kir. város, a pécsi püspök szin­tén óriási fényt és pompát fejtenek ki, úgy a kir. herczeg családja fogadásá­nál, mint a megnyitásnál. Lesznek ott miniszterek, országos, vidéki notabilitá- sok. Ott lesz Baranya s a szomszéd vármegyének színe java, úgy, hogy a rendezőbizottságnak már is fő a feje, hogy mit tegyen a sok jövevénnyel, hogy illő, megfelelő módon tudja elszál­lásolni. Külön bizottság alakult ezen czélból, a mely pompásan meg is fe­lelt feladatának. Összeírták mindazon lakásokat, melyeket hajlandók kiadni, ezeknek árait, úgy hogy az érkező idegenek a kiállítási irodában mindig nyerhetnek útbaigazítást, hogy minő lakások állnak rendelkezésre. Leszá­mítva a szállodákat, melyek mintegy 200 szobát adhatnak ki, a jelentkező ma­gánosok összesen 370 szobát írattak össze, melyeknek ára 3 és 12 korona között ingadozik, a külvárosokban ter­mészetesen lényegesen olcsóbbak a szobák. Szóval a zajtalan munka végered­ményében zajos lesz. Pécs a Dunán­túl legnépesebb, mondhatni legszebb városa gyönyörű ünnepségnek néz elébe, s hogy sikere fényes leend, nem irigykedünk reá, mert tudjuk, hogy rászolgált, megérdemli. Régi nevezetes város volt Pécs már a rómaiak idejében is. Akkor Sopianeának, később a középkorban QuinqueEcclesiae, vagy Quinque Bazi- licaenek nevezték. Püspöki székhelylyé még szent István tette az 1000-ik év év aug. 22-én. 1046-ban itt temették el Péter királyt 1064-ben itt koronáz­ták meg Salamont másodszor. Itt állí­totta fel Nagy Lajos hires egyetemét, mely a mohácsi vész alkalmával 2000 hallgatóval dicsekedett, igaz, hogy a török háromszázat levágott belőle. A | Szekszárd körül lezajlott szerencsétlen ütközet után Korvin János is itt húzta meg magát a szent koronával. Talán még szebb lenne a mostani kiállítás, ha a régi magyar bűn, az egymásra fenekedé kaján irigység az ő fejére engedi feltenni azt a szent szimbó­lumot ?! A mohácsi vész után a törökök porig égették a várost, csak főtemplo­mát kímélték meg. De úgy látszik, rohamosan felépült, mert Il-ik Szoli­mán 1543-ban, amikor a várost elfog­lalja: földi paradicsomnak nevezi. Bi­zony soká volt még törökmecset a fő­templom, csak 1686 okt. 14-én kerül ismét magyar kézre, a hol azonban nem sokáig maradt, mert 1691-ben Bajorország szorgalmas — svábjaival te­lepítik be. Mária Terézia 1780 január 21-én szabadkirályi várossá teszi. De mai nagysága újabb keletű, mondhatni a magyarság jelében született. 1850-ben még csak 15318 lakosa volt, s ma 40 ezeren felüli a lakosság, ha még nem is: tiszta magyar nyelvvel, de szinma- gyar érzéssel. De hol lenne Pécs is, ha mi velünk nem volna közös a sorsa. A dicső magyar vasúti politika neki is a nyakába akasztá azt a bizonyos zsákot — a melyből a modern hala­dás nagyot ugró macskája — a silány, bűnös és ostoba vasúti közlekedés folytán egyátalán nem akar és nem tud előugrani. Egy pár királyi látogatás s ennek ügyes, bölcs kihasználása ugyan sokat lendített rajta, de Pécs jövője ezután, talán most születik meg. Szülessék is meg. Ismételjük, nem irigykedünk reá, bár mellette szégyen­kezhetünk. Becsületünket, a tolname­gyei selyemtenyészíéfc, a tolnamegyei gazdasági egyesület, jó boraink, kitűnő lo­vaink s egy pár törekvő iparosunk mentik ugyan csak ott meg, de mégis örülnünk kell, a mikor hozzánk közel ilyen hatal­mas vidéki emporum fejlődését látjuk. Mert végét kell szakítani az eddig ta­lán megokolt vasúti smás egyéb siralmas gazdasági politikának. Fővárosunkat, ha kissé mesterkélten is, nagygyá tettük. Ren­dezzünk tehát egy kis pünkösdi kirán­dulást vidékre is, mert az a mester­kélten csinált főváros elveszhet, de a nemzeti erő, a minden idegennek ellen­álló energia, mint az akkumulátorok vil­lanyereje legbiztosabban, a hatalmas, virágzó, vidéki városokba raktároz­ható el. Ennek a vidéknek szüksége van egy hatalmas Pécsre, amelyhez, mint az óra nagy mutatójához, a többi ki­sebb nagyobb környékbeli város, mint perez, vagy másodpercz mutató iga­zodjék. így együttesen érhetünk el a XII-es számhoz, a mely az Idő teljessége. Üdv tehát e tervelő agynak, mely a szép kiállítás eszméjét kigondolta, üdv minden munkás kalapácsnak, a mely ott, ha nem többet, de egy szeget is be­verni segített. Éljenek a derék pécsiek ! B —r. Iskola fölavatás. Lélekemelő, hazafias szép ünnepsége volt most csütörtökön délelőtt 11 órakor a szekszárdi izraelita hitközségnek. E napon avatták fel a Goldberger Arnold főmérnök tervei nyomán üiczenty László építőmester által a Sédpatak partján pompásan épített, modern iskola épületet. Már magában véve az is, hogy a szek­szárdi izraelita hitközség — csaknem erejét felülmúló áldozatkészséggel emelt a kultúra alapjának uj és diszes, minden tekintetben megfelelő hajlékot — elegendő és méltó ok lett volna a szép ünnepségre, de ez az ünne­pély ennél több volt, mert tekintet nélkül a felekezetiségre, igazán a nemes, a magasz­tos, az ideális gondolkodású emberek talál­koztak itt ez alkalommal, hogy a magyar kultúra egyik kicsiny alapkövének a volta- képi rendeltetésre való átadásához megjele­nésükkel a külső, igazán fényes díszt és kere­tet megadják. Megjelent vármegyénk főis­pánja, az alispán, a vármegyei főjegyző, a járási főszolgabíró és városunk polgármes­tere. A közoktatásügyi kormány képvisele­tében Tihanyi Domokos kir- tanácsos, tan- felügyelő, a főgimnázium képviseletében Szabó Ferencz, Varga Ferencz tanárok, a polgári íiu, illetve leány iskola részéről Krammer János, Kovácsáé Nagy Luiza igazgatók s az ev. ref, egyház képviseletében Rácz Gyula

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom