Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-05-04 / 18. szám

8 KÖZÉRDEK Hírnév és halhatatlanság. (Bölcseleti morfoudirozások.t Irta : Valaki. A legtöbb ember töri, zúzza magát, csakhogy hírnévre és halhatatlanságra szert tegyen. Az egyik fúr, farag, a másik pingál és fest, a harmadik ir és szónokol, a negye­dik költ és komponál, szóval: mindenki tesz- vesz, agitál és verbuvál, csakhogy hires és halhatatlan legyen. Pedig ha komolyan gondolkodunk fe­lette, nem tudjuk, hogy sajnálkozzunk-e, vagy nevessünk az egész törekvés fölött, mert bi­zony az egész csak hiúság, hiábavalóság. Nézzük csak az emberiség történetét, a világtörténetei. A sok milliárd és milliárd ember közül, kik már — mondjuk csak a történeti időben — éltek, hánynak nevét tudja és ismeri az emberiség ? És a kinek a nevét fentartotta az emlékezet, jobban mondva a történet, há­nyadrésze az emberiségnek ismeri azt ? Csak igen-igen csekély, elenyésző része az embe­reknek. Néhány pápaszemes tudós emlékezik néhány névre, a többinek fogalma sincs, hogy valaha létezett. Akikre pedig emlékeznek, azok is csak elsőrangú nagyságok, kikről a történelem egy-két sorban megemlékezik. A többi milli­árd elveszett a föld porában és a feledékeny- ségnek lett átadva. Hát még aki nem történeti személy, hanem csak olyan lokális hirnevesség ? Azt rövid 20—30 év alatt elfedi a feledékenység mindent eltakaró pora. És mégis, miért akarja annyi ember nevét az utókorral is emlittetni ? Miért akarna mindegyik hírnevet, halhatatlanságot kivívni magának, holott tudhatja, hogy az emberiség roppant háladatlan szokott lenni, főleg olya­nok iránt, kik neki jót tettek; kik egész életüket neki szentelték. Mig ellenben azok iránt, kiknek csak kárát vallotta, azok iránt az emlékezés igen hálás. Szóval: A herostra- tesi dicsőség sokkal állandóbb és nem oly mulékony, mint a becsülettel szerzett di­csőség. Hogy azonban bizonyítsak, kérdem. Ki volt dr. Jenner ? Stephenson ? Morse V Pasteur ? Szemmelweisz ? Ismeri-e ezeket a milliónyi nép? Pedig ezek igazán jót tettek neki, mert naponkint élvezzük jótéteményüket. Éllenben úgy Rózsa Sándor, Sobri Józsi nevét minden parasztgyerck és minden ka­nász ismeri szép Magyarországon. Égy Napóleonról, ki millióknak halálát okozta és több nyomorúságot hozott a vi­lágra és több könnyet facsart ki az emberi­ség szeméből, mint más millió és millió kor • társa, arról minden iskolás gyerek tud be­szélni és több könyvet Írtak róla, mint a többi jótevőről — betűt. Furcsa logikája az emberiségnek ! Az igazán jót és szépet, vagy közönyösen fo­gadja, vagy pláne háladatlansággal, hogy úgy mondjam : kelletlenséggel. Hanem az igazán ördögi müveket va­lóságos szeretettel örökíti meg. Hol itt a logika? Ez a világ logikája! Az emberiség hálája ! Aki kenyeret ad, azt kővel dobálja. De aki az emberiséget dobálja kővel, azt kenyérrel csalogatja. Úgy tesz, mint' a rossz kutyával szo­kás tenni, hogy ne bántson. Éurcsa felfogás! Még is egy kivétel van. Ez a kivétel a vallás terén mutatkozik, azaz olyan embe­rekkel szemben, kik az emberiséget a vallás és erkölcs terén vezérelték és szolgálták; kik életüket az önmegtagadás és szeretet gyakorlásában feláldozták, hogy példát ad­janak az emberiségnek, miként kell boldogul élni, miként »kell tulfenni magát a köznapi élet kívánalmain és egy magasabb eszméért lelkesülni. Mondom: ezeknek van legtöbb népszerűségük, ezeknek emlékük él legele­venebben a nép milliói között. Ezek vívtak ki maguknak halhatatlanságot nemcsak itt a földön, hanem túl a másvilágon is. Vagy van-e hadvezér, tudós, költő, vagy iró, kinek neve oly népszerű volna, mint egy szent Péteré, vagy szent Pálé? De nem baj. Nem lehet mindenki szent és nem lehet mindenki tudós, hires és halhatatlan, de be- csülétes és szorgalmas lehet, csak akarni kell. Tegyük meg kötelességünket, amivel az emberiségnek tartozunk. Tegyünk jót felebarátunknak ott, ahol és amikor lehet. Törekedjünk az emberiség kultúrájához erőnk és tehetségünkhöz képest hozzájárulni és bíz­zuk a többit a feledékenységre. Hogy ismerik-e a nevemet holtom után az mellékes. De hogy amig ismerték a ne- j vemet, azt becsülettel is emlegessék, ez a fő. Ne a névhez fűződjék a mű, hanem a mű­vemhez a nevem. A jóban éljek tovább. Mü­vemben legyek halhatatlan, ne pedig ne­vemben. Ez az én törekvésem. Azért félre azzal a hiú, sőt ostoba vágygyal, hogy nevünk halhatatlan legyen, mert ez nem más, mint hiúság. „Vanitatum vanitas!“ Levélpapírok legcsinosabb kivitelben a legjobb minőségben, nagy választékban Irodalmi művek Xe7ö fizetésre Községi, közigazgatási, lelkészi stb. Nyomtatványok “„jÄ árakon beszerezhetők Mindennemű nyomtatványok ízlésesen, gyor­san és olcsón készíttetnek Vidéki rendelések g^n és pontosan eszközöltetnek A MAGYAR NÉP MŰVÉSZETE Irta: Malonyay Dezső.- ' | Öt kötet, számos képpel, műmelléklettel, díszes bekötés i j táblával, 3 koronás havi részletfizetés mellett kapható ! I Báter János könyvnyomdájában, könyv-, papir-, . rajz- és Írószer-kereskedésében . Szekszárd, Kaszinó-bazár Muzeum, közintézetek ügyei. — Ajándék a múzeumnak. A múzeumok I és könyvtárak orsz. főfelügyelősége, a dr. Té rey Gábor szerkesztésében megjelent „Mo­dern festők“ czimü ditzinunka 1904—1906. év folyamait állami letétkép a múzeumnak ajándékozta. EGYLETEK, TÁRSULATOK Szinp&rtoló egyleti közgyűlés. A dombóvári szinpártoló egylet első három éves cziklusa után április 28-án tartotta újra ala- j kuló és tisztújító közgyűlését, melyen elnök­nek egyhangúlag újból Dőnj Hugót válasz- ! tótták meg; alelnök lett Rozsits Endre, j titkár Gyenis Antal, pénztáros Gasparec: ! István. TANÜGYI HÍREK. Iskola bezáratása. Hangos-pusztán a zugiskola megszűnt. Népkönyvtár. A dunántúli közműve­lődési egyesület néhány tolnavármegyei köz­ségben gazdasági népkönyvtárt fog ingyen felállítani. Iskolalátogatás. A győri m. kir ál­lami fa és fémipari szakiskola igazgatója, Flórián Ambrus a múlt héten szakfelügyelői szempontból meglátogatta a dunaföldvári és a paksi iparostanonez iskolát. Tanterei» saaporitás. A kisvejkei rk. iskolaszék elhatározta, hogy a II ik tanitói állomást szervezi. lskolavizsgálás. Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelő e héten megvizs­gálta a kistápéi, a németkéri és a környékbeli iskolákat. Gazdasági tanfolyam tanítók Mámára. F. évi julius 13-tól augusztus 10-ig gazdasági tanfolyam lesz a tanitók számára. Államsegély 100 kor. Kérvények a kir. tanfelügyelősóg- hez adandók be. Iskola avatás. A szekszárdi izr. iskola új épületének felavatása f. hó 9 én délelőtt 11 órakor lesz. A felavatási ünnepélyre dr. Leopold Kornél elnök az elöljáróság és is­kolaszék nevében külön meghívókat bocsá­tott ki. Államsegély. A szálkái községi nyári menedékház 1907 évi szükségleteinek részben való fedezésére 90 kor. államsegélyt utlavá- nyozott a miniszter. Iskola bezáratása. A furkói községi iskolát a gyermekek között fellépett beteg­ség miatt bezáratták. 1907. május 4. SPOIST­A „Dunaföldvári Athlctikai Club" a következő felhívást bocsájtotta szét: Ap- ponyi Géza gróf főispán és Szemese Miklós orsz. gyűl. képviselő ajánlatára a nágymél- tóságu m. kir. honvédelemügyi miniszter úr a Dunaföldvári Athletikai Clubnak czélba- lüvő berendezést adományozott és pedig 5 drb. Manlicher fegyvert, teljes felszereléssel, 26 drb. különféle czéltáblát, iránygépet a czélzás begyakorlásához stb. A Club ezen hathatós támogatás alapján Dunaföldvárön rendszeres, katonailag szervezett czéllövészetet szándé­kozik létesíteni, melynek vezetését Dr. Schóber László v. tart. hadnagy volt szives elvállalni. Minthogy a felszerelés és fenntartás nagyobb összeget kíván, a Club a czóllövé- szetben való részvételt bizonyos mérsékelt dijakhoz köti és pedig: 1. az Athletikai Club rendes tagjai 8 kor.; mások 12 kor. használati dijat űzetnek, melyben a felhasznált töltények ára is bennfoglaltatik. A részletes szabályzat, mely a beosztást, az elhasználható töltények számát (kb. 150 drb. évente) fogja tartalmazni, később fog a résztvevőkkel küzöl- tetni. A czéllövölde május hó elején az Athletikai Club helyiségében (Hitelbank) fog megnyílni. A legteljesebb óvintézkedések be­tartása felett a katonai hatóság fog őrködni. Midőn ezt T. ur b. tudomására hozzuk, tisztelettel felkérjük, hogy az esetben, ha a czéllövészetben szándékozik rósztvenni, ezt lehető rövid határidő alatt a Dunaföldvári Athletikai Club elnökének: Dr. Péter Ká­roly nak tudomására hozni szíveskedjék. Duna- földvái’, 1907. április hó. Hazafias üdvözlettel a Dunaföldvári Athletikai Club. A clubnak ezernyi kiadásai s a kezdet nehézségei szép fejlődéséhez segélyt igényelnek, mert ezeket a tagdijakból fedezni vajmi nehéz. Mily szép volna, ha a megye egyetlen ilyen clubját Tolnavármegye nemcsak elimerésben, de anyagi segélyben is részesítené! írószerek

Next

/
Oldalképek
Tartalom