Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-04-13 / 15. szám
11)07. április 13. KÖZÉRDEK 7 — Véres választás.,A szakcai képviselő- választás alkalmával az Értény ben gyülekező néppárti választók a Koppáuyszántón gyülekezett függetlenségieket a választási székhelyre való bevonulásukban meg akarták akadályozni. A választási elnök erről tudomást szerezve, öt csendőrt vezényelt ki, hogy az értényieket Eledény pusztán át való felvonulásua kényszerítsék. A kirendelt kar hatalom Koppány hidján foglalt állást, mivel a széles uta-’ máskép nem bírták elzárni. A választók azonban a csendőröket megtámadva, keresztül törtek a lódon, miközben a csendőrök szuronyt használtak s több embert megsebesítettek. — Veszett kutya garázdálkodása. Keresztes István, bölcskei lakos ludját és kutyáját kóbor és veszettségre gyanús eb f. hó lü én megmarta, miért is a paksi jár. állatorvos a helyszínére utazott a veszettség megállapítása végett. — Czirkusz. A Wollner fivérek Szek- szárdon működő czirkusza nap-nap után uj műsorral mulattatja a czirkuszt látogató közönséget. Kiváló számok : Wollner Róza sodrony művésznő, Mettro és Hetta abroncs manipulátorok, Mr. Josefi japán bambusz művész, a Wollner család zeneszámai, a kerékpár és a korcsolyázó művészek mutatványai. A társulatot, amely elsőrangú erőkből áll és mutatványai a kényesebb Ízlést is kielégítik, ajánljuk a kellemesen szórakozni vágyó közönség támogatásába. — Kinematograf Dombóváron. Jansen Antal világkörüli utazó, saját villanyvilágítása mellett, igen szép és érdekes kinematografiai előadásokat tart, mintegy 10 nap óta Doin- bóvárott. A közönség legnagyobb érdeklődése tanúskodik az előadások tökéletessége mellett. — A gyermek szamárhurutos. Ne kés sen tehát megkérdezni az orvostól, hogy mit tart, a „Sirolin-Rohe“ nevű szerről. Számtalan orvosi vizsgálat eredményeként megái la- pittatott, hogy szamárhurut gyógyításánál semmiféle más szer nem állja ki a versenyt a „Sirolin-Roche“-al. A köhögést szünteti és gyorsan egészben elmúlik. A gyógyszertárak loan kapható „Sirolin Roche“ teljesen ártalmatlan, nem izgat és a gyermekek kellemes jó ize miatt szívesen veszik be. — Férfi ruhás nő. Folyó hó 10-én Szekszái'don a csendőrök a kapitányságnál előállítottak egy ifjút, akiről a kihallgatás során kiderült, hogy Stefánovics Mária 19 éves szálkai illetőségű leány, aki Nagy Pál Sándor őcsényi lakosnál térti cselédként szolgál. — Előszeretettel vbeltetik a férfi ruha iránt és ezért cserélte fel ezzel a nőf ruhát. — Elfogott rablógyilkosok. E hónap 9 én Bülcske községben meggyilkolták és kirabolták Árvái János czipész feleségét. A gyilkosságot, mint a nyomozás megállapította, Bordács Antalné munkásnő követte el, fia, Bordács Antal budapesti villamos kocsivezető segédkezésével. Bordácsnét Bölcskén tartóztatták le, Bordács Antalt pedig f. hó 11-én Budapesten fogták el és elszállították Bölcskére. — Brutális rendörök. Szűcs Györgyné sz. Bagó Júlia dunaföldvári lakost Hérics Imre, Holmi Ferencz és Biirngóczki József ottani rendőrök s-.olgálat teljesítés közben úgy megverték, hogy legalább 8 napig lesz fekvő beteg. — Verekedés. Pakson Fölhercz István korcsmájában Vörös István és Vörös Lajos, hires verekedő legények a korcsmárossal összeverekedtek és az ablakokat beverték. Amig azonban a csendőrök megérkeztek, már elmenekültek, de az utczán sikerült őket elfogni. Vörös Lajos a csendőröket is bántalmazni akarta, mire az egyik csendőr mindkét czombját keresztül szúrta s ezután a községházához bekísérték őket. — Véres boszuállás. B. Kiss József és Bordács György böleskei lakosokat Lendvai József, Sulár Imre, Szabó János, Bors Ist- István és Horváth Mihály ottani legények késsel súlyosan összeszurkálták, mert Kiss József fia több társával együtt előzőleg őket verte meg. A tamási i hetipiac/. Stokinger Rudolf tamási községi képviselő-testületi tag kezdeményezésére mozgalom' indult meg Tamásiban, hogy az eddig egy helyett, hetenként két Ízben tartassák hetipiacz Tamásiban. Hogy menyire szükséges ez, bizonyítja azon körülmény, hogy a Stokinger Rudolf által e tárgyban a községi képviselő testülethez benyújtott kérelmet csekély kivétellel az ösz- szes, Tamásiban lakó és a piaczról élő tisztviselők is aláírták, számszerűit mintegy hetvenen, s hogy az elmúlt télen a rossz idő következtében 7 Ízben nem volt heti piacz. A községi képviselő testület a múlt hé- j ten tárgyalta az ügyet és elhatározta, hogy a heti készeri piacz engedélyezéséért a ke- I reskedelmi in. kir. Minisztériumhoz kérelmet intéz. A képviselő testületi ülésen ugyan el- . lenzöje is akadt a kétszeri betipiacznak, de a község érdeke mégis diadalmaskodott. Szép példáját mutatta a közügyek iránt való önzetlen tevékenységének dr. Friihwirth Jenő ügy- I véd, — kinek közvetlen ablakai előtt van a | hetipiacz-tér s igy engedélyezés esetéti hetenként kétszer kell a hetipiaczi lármát és zajt, valamint a hátramaradt anyagok elsöprése j alkalmával keletkező port nyelnie, — akkor | midőn igennel szavazott. Tekintve a képviselőtestület határozatát, tauiási-i közóhaj remélhetőleg rövid időn belül teljesül is. CSARNOK. A tuberkulózis. A budapesti Uránia-szioház, a budapesti Erzsébet-sza- natórium és a düsseldorfi Liesegang czég 115, diapo- sitiv-vetitett képével illusztrált felolvasás czéljára irta és a szekszárdi múzeumban 1907 január 6-án felolvasta : Dr. Kramolin Gyula. XIV. Befejeztük volna szenlénket a haderő felett, melyet a tuberkulózis ellen harczba vihetünk! Látván a külföld hatalmas, tett- f erős szervezkedését és áttekintve a még j megoldandó feladatok nagyságát, melyek idehaza várnak reánk, bizonyára minden- I kinek Montccnccoli hires mondása jut eszébe, j alkalmazva a mi hadjáratunkra, mert: j | ehhez a hadviseléshez is bárom dolog j volna szükséges: L. pénz, 2. pénz és 3. ismét pénz! E pénz legnagyobb részét pe dig csakis a jószivü közadakozás, áldásos, meleg forrásából meríthetjük! Es ez a szó- \ j mór a! Mert tudjuk jól, hogy e forrás vize \ \ minő megbízhatatlan ingadozásoknak van j kitéve! Örömmel kellene tehát minden \ módot megragadnunk, mely ezen, a mi kiimánk alatt oly könnyen elapadó forrás minden egyes cseppecskéjének a fel- | fogására alkalmas". Nagyon üdvös lenne pl. a tiidővészellenes Svéd nemzeti egyesület- nek az utánzása mely lOOí-ben karácsony ' táján egy jótékonysági bélyeget bocsájt- ván ki, e csekély összegű (egyenkint 2 őrés azaz czirka 21/a filléres) a portójegyek i mellé ragasztott bélyeggel alig másfél hónap I alatt 100.000 koronát szerzett a szegény í tüdőbetegek javára! No, de leng már nálunk is a zászló és ! folyik a toborzás, hogy uj és nj segítséget í vigyen az elkeseredett harczba és az egye- j i sült erővel— »viribus unitis< —folytatott j küzdelem élén ott áll nemesszivii ősz uralkodónk maga is, midőn egy egy ilyen intézményt elismerő, serkentő, magas látogatásával kitüntet. És mégis elszorul a szivünk, ha fontolóra vesszük azt a — végeredményében — felelte mostoha elbánást, mely az állam, a nemzet pénzértjéből ezen életmentő hadjárat arzenáljának semmit ' vagy csak alig juttat valamit, a másiknak, az életfosztő igazi hadseregnek ellenben — mindent áldoz! Pedig mi az, amit a reánk törő külellenség letarol, a tuber- j kulőzishoz képest'?! Hova törpiil a leg- j i véresebb háborúk áldozatainak a száma, a : I tüdővész aratása mellett?! Halig. ssuk csak kissé a számok kegyetlen beszédét! Gracza könyvéből szedett adatok szerint 48/49 i szabadsápharczank összesen mintegy 16.000 magyar életet döntött a csataterek sírjaiba, liadetzkgnek 1848-ban Custozzdnál nyert döntő csatája csak 1000 emberünk életébe került. Az összes történetírók által rendkívül véresnek rajzolt solferinói vereségünk alkalmával is csupán 22.350 katonánk, az egész 59-i háború alatt pedig mindössze czix’ka 31 000 katonánk esett el. A 66-i fényes custozzai diadal 7056, a fejetlen futással végződött véres königrützi nap 20.900, mindkét 66 i, az olasz és porosz háború együttvéve pedig összesen mintegy kh-.OOO harczosunK halálát okozta és Bosnia okkupácziója sem nyelt el többet 12.000 életnél. Micsoda törpe számok ezek a belügyminiszteri jelentéshez képest, mely szerint csak az 1905-ik évben 77 923 egyén 1905-ik évben pedig 89,000 egyén pusztult el tüdővészben Magyarországon! Hiszen, ha e számokat összegezzük, odajutunk, hogy királyunknak közel 60 éves abszolút és alkotmányos uralkodása alatt felmerült összes háborúinkban körülbelül csak annyit, vagy nem sokkal többet veszteti az egész monarchia együttvéve, mint amennyit Magyarország egymagában, minden évben! Mert az össszes felemlített háborúk 58 év alatt czirka 90.000 osztrák és magyar katonát emésztettek fel, a tüdővész pedig csak Magyarországban és egy évben 89 ezret, 58 év alatt pedig mintegy 3lhi millió embert vitt a sírba! Tehát egyik oldalon 90.000, a másikon 3 millió 500.000, Ausztriát nem is számítva! Nem nehéz eldönteni, melyik a veszedelmesebb, a hatalmasabb ellenség s melyik érdemli meg jobban, hogy — vele szemben — küzdelmünk fegyvereit erősítsük és tökéletesbbitsük ?! Hallom az ellenvetést, hogy a háborúk sebesültjeit és nyomorék invalidusait is számításba kell venni s azt a sok embert, akiknek egészségét a háborúk viszontagságai és nélkülözései ásták alá. De ezekkel bátran szembe merem állítani a tiidővészes apák korcs utódait, a satnya nemzedéket, mely nemzetünket a faji degeneráczió lejtőjére sodorja 1 Akik pedig a kiilellenséget azért értékelnék magasabbra, mert az — anyagi javainkat is fenyegeti, azoknak azt kell mondanom, hogy az öt milliárdos franczia hadisarezot sem a Sedánnál foglyul esett büszke hadsereg fizette meg, hanem azon dolgos családapák millióinak a békés munkája fedezte, akiket a tüdővész idő előtt sírba nem döntött! S ezért jó uralkodónk.-felkent homlokára az fonná a legszebb babért, ha Ő, aki fegyveres seregét oly féltékenyen gondozza, nem tartaná kisebb dicsőségnek akitv fővezére leimi e másik, leikés hadseregnek is, mely az ő atyai gondjaira bízott népek legveszedelmesebb ellensége — a tüdő- vész ellen — száll síkra! Hódolatteljes kegyelettel tekintünk tehát fel ö hozzá, nemes atyai jó szivétől s ettől sugalmazott vezért parancsszavától rámáivá, hogy — úgy legyen ! Muzeum, köziutézetek üg)rei. A vármegyei imizenwbizottság ülése. A vármegyei inuzeumbizottság f. évi április hó 8-án tartotta rendes évi ülését, mely alkalommal a bizottságnak a muzeum 1903. évi működéséről szóló jelentést tárgyalták és megfelelő módosításokkal elfogadták a vármegye törvényhatósághoz leendő felterjesztését. A jelentés rövid kivonatát jövőre közöljük. Ezután a múzeumnak további kezelését tárgyalták, mely alkalommal felolvastatott a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének e tárgyban
