Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-01-12 / 2. szám

6 KÖZÉRDEK 1907. január 12. előterjesztést tett Dűry Pál alispánhoz az is- j kólák bezáratása iránt. — Elfogott kivándorlási ügynök. A baranyamegyei Mecsekszaboles községben tegnap letartóztatták Stachel Mátyás dorth- | mundi illetőségű kivándorlási ügynököt, aki ! mint az aacheni hajótársaság megbízottja, ki­vándorlásra csábította a pécsvidéki bányászo­kat. A pécsi járás főszolgabirája hét havi tog- i házra és száz korona pénzbüntetésre itélta a kivándorlási Ügynököt. — Minden szőlőbirtokos részére nagy fontossággal bir az oltványok kiválasztása és mikénti kezelése. Erre nézve készséggel ad útbaigazítást a szakszerit és lelkiismeretes vezetés alatt állé és kitűnő hírnévnek örvendő „Milleniumtelep“ Nagyőszön, Torontálmegye. j melynek remek kiállítású és mümellékletekkel i ellátott magyar vagy német vagy román vagy szerb nyelvű főárjegyzéke minden érdeklődő- I nek ingyen és bérmentve raegküldetik. — Szabad Lyczeumi előadás. A dombó­vári „Szabad Lyczeutn Egyesületiben 6-án j Gyenis Antal ismertette Szibéria legéjszak- . keletibb végeit egy száműzött névtelen fel- 1 jegyzései alapján. — Befagyott a Dnna. A Duna Paks nál annyira beállt, hogy gyalog mára révek­nél átjárnak és ha a fagy tart, nemsokára kocsikkal is lehet a Duna jegén közle­kedni. — Kövei dobált étkező kocsi. E hó 4-én Kurd, Csibrák és Döbrököz állomások közt - a 1002. sz. gyorsvonattal futó buffet kocsi ablakát eddig ismeretlen tettesek kővel be- í dobták. Az ablak mellett ülő néhány utast az üvegszilánkok könnyebben megsértették. — Öngyilkos községi vógrehaj ó. Nagy István járási főszolgabíró és Vörösmarthíj József járási számvevő, f hó 9-én pénztár­vizsgálatot tartott Dombóvár községnél. A pénztárvizsgálat után a járási számvevő által eszközölt adó es illeték kezelés beszedésének vizsgálatánál hűtlen kezelés, illetve sikkasz­tás ténye állapíttatott meg. 10-én d. e. So- ! mogyi Lajos községi végrehajtó, ki az általa 1 beszedett illetékeket és egyéb kincstári köz- i tartozásokat a felektől beszedte s azok egy , részét el nem számolva, saját czéljaira for­dította, kihallgatása után, melyben, részleges beismerő vallomást tett, lakásán mellbe lőtte magát. A golyó a tüdőt és a mellhártyát roncsolta szét. A magáról megfeledkezett vég- j rehajtó életbenuiaradásához alig van remény, i A vizsgálat tovább folyik és a hiány csak ; később lesz megállapítható. — Tüzeset. Bátán f. hó 4-ón leégett j Simon György háza. Az eddigi nyomozások azt állapították meg, hogy a tüzet a káro­sult szándékosan idézte elő, mivel a háza biztosítva volt ; ezt megerősíti az is, hogy az értékesebb holmiját a károsult már előre i a pinezében rejtette el. Nevezett feljelente- j tett a bíróságnál. — A bor hatása. Oláh Pál decsi lakos vig zeneszó mellett mulatott f. hó 6.án Egyed Sándor decsi lakos korcsmájában, mig végre a bor egészen elvette az eszét s előbb egy i bottal, jnajd a nála levő forgó pisztolylyal * Sárközi András és Szajkó Antal zenészek hegedűjét darabokra törte. A kedélyes mula- tozót feljelentették a biróságnál­— Kivándorlás Amerikába. Alig múlik j el nap, hogy a dombóvári járási főszolgabiró- ságánál 8—10 útlevél ajánlási lap el ne legyen intézve. Az útlevelek majdnem kivé­tel nélkül Amerikába szólnak. A kivándorlók legnagyobb része Nak, Mucsi, Döbrököz, Szakcs és Kocsola községbeli. — Állitáskötelesek száma. Az 1907, évre felhívott állitáskötelesek száma a köz ponti járásban 1. korosztályú 323, II ik 147. 1 III-ik 134; a völgységi járásban I. 408, Il-ik 177, Ill ik 182; a tamási-i járásban I, 457, Il-ik 155, III-ik 167; a dombóvári járásban I. 251, Il-ik 154, III-ik 136; a simontornyai járásban I. 398, Il-ik 251, III ik ! 193; a dunaföldvári járásban I. 562, Il ik 328, III-ik 303 és Szekszárd városban I. 135, Il ik 49, III-ik 35. — Öngyilkos katona. Róz János, a kaposvári 44-es gyalog-ezred 9-es századánál öreg baka volt már és azt hitte, hogy az újév napjával szabadságolják. Nem igy tör­tént. E miatt aztán annyira elkeseredett sze­gény, hogy szolgálati fegyverével agyonlőtte magát. Szörnyet halt. Róz János bonyhádi illetőségű volt és a polgári életben a czipész mesterséget folytatta. Mucsi kocsi postát kér. Mucsiban kocsi postát kérnek. Mucsiban a lakosok száma már 2300, a forgalom is mindinkább élénkül; ötven-hatvan Amerikában és Németországban keresi a kenyerét; vasútja, de még ország­út ja sincs a közelben. Isten ments, bogy valakinek orvosra legyen szüksége a mos­tani mtban, mert lehetetlen azt elhozni. A postán is- csak öt kilóig lehet teladni cso­magot, ha pedig több csomag érkezik, mivel a gyalogpostás nem teherhordó állat, napokig kell várni, mig azokat egyenkint elhozza és igy méltányosság volna a postaigazgatóságtól, ha Mucsinak kocsipostát adna. A községi segéd- és kezelő személyzet újpesti országos gyűlése. — Saját tudósítónktól. — A dunaföldvári községi segéd- és ke­zelőszemélyzet' által a községi tisztviselők országos szövetségének megalkotásáért indí­tott fáradságteljes munkát nem remélt siker koronázta. 171 segéd- és kezelőszemélyzet! tag jött össze az ország legtávolibb és leg­különbözőbb részéről, s ezek, valamint a ven dégek és érdeklődők, kik gyűlésünket megtisz­telték, előre is biztosították az újpesti 1907. január liatodiki országos gyűlés sikerét. A nevezetes gyűlés megnyitása előtt Bauer Károly, mint a szervezkedő bizottság időleges elnöke, négy bizottsági taggal tisz­telgett Újpest község birájánál és főjegyző­jénél s a gyűlésre őket meghívta. A meg­nyitás után a gyűlés zavartalan lefolytatására Kuszli‘ Gyula ópalánkai segédjegyzőt válasz tottálc meg elnökül, ki az ügyrend s a prog­ramra betartását hatásosan megvédte. A gyű lés kezdetén voltak egyes heves felszólalások, de Bauer Károlynak, mint a szervezkedő bizottság ideiglenes elnökének s ezen gyűlés előadójának szavaira mind jobban álltak el a szótól s a dunafüldváriak által kidolgozott alapszabálytervezet tárgyalás alá kerülhetett. Ezt megelőzőleg azonban szavazás történt a czélból: vájjon a községi segéd- és kezelő­személyzet az országos jegyzői egylethez csatlakozzék-e, vagy külön egyesületet alkos­son „községi tisztviselők országos szövetsége“ elnevezés alatt. A jelenlevők nagy többsége, alig számbevehető kisebbséggel a „külön egyesület“ mellett volt s igy az önálló egye­sület nagy lelkesedéssel megalakult. Az országos szövetség tisztikarát a következőképen állapították meg: Elnök; Bauer Károly dunaföldvári segédjegyző, I. alelnök : (losztonyi Gyula piski-i aljegyző, II. alelnök : Darvas Bertalan újpesti községi írnok. Titkár: Vastagh Ferencz dunaföld vári segédjegyző, pénztáros: Szegő Lipót újpesti aljegyző, ellenőr: Erschinger Ignácz újpesti aljegyző. I. jegyző : Kuszli Gyula ópalánkai, II. jegyző: Dégenhardt Miklós móri segédjegyző. Ezenkívül különböző me­gyékből 30 választmányi tagot választottak. Az alapszabálytervezetet minden külö- sebb módosítás nélkül, beható eszmecserével egyhangúlag elfogadták, s jóváhagyására a in. kir. belügyministerhez felterjesztették. Az alapszabálytervezet megvitatása és elfogadása után Bauer Károly, mint az or­szágos bizottság elnöke, szép szavakban köszönte meg Újpest község elöljáróságának, minden előzékenységet felülhaladó szívességét s a sajtó lelkes támogatását. Az elnök szavaira elsősorban az „Egyet­értés“ segédszerkesztője válaszolt, megkö­szönte az egész sajtó nevében az elismerést s ígéretet tett, hogy a szövetség jogos és méltányos érdekeit jövőben még hatványo- zottabb küzdéssel védelmezni fogja az egész sajtó, de különösen az „Egyetértés.“ Majd Újpest község érdemekben gazdag bírája: Dr. Ugró Gyula válaszolt* Költői szavakban ecsetelte a szövetség megalakulá­sának szükségességét, meleg és rokonszenves szavakban adott kifejezést az elöljáróság ama örömének, hogy a községi segéd- és kezelő személyzeti tagok országos gyűlése Újpesten történt, és megragadó hatásos szavakban szólt a hazaszeretetről. A lelkes taps és él­jenzéssel fogadott beszéd után a 16 üdvözlő távirat felolvasása került sorra, mely után vidám dalok és felköszöntők mellett vagy 250 terítékű bankett volt. A felköszöntők legel sej ét'Vastagh Ferencz dunaföldvári se gédjegyző mondotta Újpest község elöljáró­ságára, tisztviselőire és közönségére, a jelen volt hölgyekre és Magyarország községi, se géd- és kezelőszemélyzetére, ennek most. meg­alakult országos szövetségére. Szép, magvas és tartalmas beszédet tartottak: Csóry Ferencz sióagárdi és Somogyi Vilmos bedegi segéd- jegyzők; első a gyűlésen, másik a gyűlésen és banketten is. A bankett után a szebb és jobb jövő reményében a „Hazádnak rendületlenül“ hangjai mellett oszlottak szét a Magyaror­szág községi segéd- és kezelőszemélyzetének a gyűlésen megjelent képviselői. A kezdet nehézségein átesve, a szövetség élete, dicső­séges és eredmény teljes működése most már annak tisztviselőitől, választmányától és összes tagjaitól függ, s hogy ez meg lesz, abban az újpesti lehető leglelkesebb országos gyűlésünk után kételkedni nem lehet. Dunaföld vár, 1907. január 8. N. N. EGYHÁZI ÜGYEK. A szekszárdi ev. ref. egyház közgyű­lése. A szekszárdi ev. ref. egyházközség szo­kásos évi közgyűlését f. hó 7 én tartotta meg, Borzsák Endre lelkész elnöklésével, az egyház tanácstermében, az egyháztagok szokatlanul nagy részvétele mellett. Az előző közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása után felolvastatott a terjedelmes 1906 évi gond­noki zárószámadás, melynek egyes tételei, de különösen a presbyterek által a gabona- nemüek összeszedése alkalmából felmerült ellátási napidij, majd pedig az épitési köl­csönből még hátralékos 6000 korona tőke tartozás mibenléte hívta ki erősen a köz­gyűlés bírálatát. A közgyűlés kívánatéra fel­olvasták a hátralékosok névsorát, \ de mert közülök többeket nem találtak teljesen sze­gényeknek 15 tagból álló bizottságot küld­tek ki azzal a feladattal, hogy kutassa ki és állapítsa meg, hogy a fizetésképtelennek jel­zett hátralékosokból kik azok, a kik térjy leg oly szegények, hogy tőlük a kivetett épitési adósság részlete épen nem behajt­ható. Ezután következett a presbyterium évi jelentése, különösen arról, hogy a pvesbyté- rium a jelenlegi gondnoknak, Török Lász­lónak kifogástalan működéséért köszönetét és bizalmat szavazott, s hogy ennek kapcsán ő továbbra is gondnok marad.. Az elnök ezen kijelentésére nagy zaj és lárma támadt, s több tag kívánta az egy­házi törvények 93. § ának felolvasását, de ezt az elnök megtagadta, s a közgyűlést, te kintettsl az izgatott hangulatra, berekesztette, később azonban a zaj csillapultával a köz­gyűlést ismét megnyitotta, felolvastatja a kí­vánt 93-mas paragrafust, a melynek értelmét S z e n d r e i László egyháztag megmagyaráz­ván, a közgyűlés felszólalásához képest ki­mondotta, hogy a gondnok működési idejé­nek megállapítása az egyházi törvényeknél fogva kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tar­tozik, s mivel a jelenlegi gondnok a presby­terium előtt tisztségéről amúgy is lemondott: elnök ezen lemondást a közgyűlésnek is be­jelenti, s ellentétben a Jpresbyterium előző határozatával: uj gondnok választást rendel el, mire a közgyűlés túlnyomó többséggel T Ö t- t ö » Pált választotta meg gondnokul, kimond­ván most már a törvény értelmében, hogy : hivataloskodási idejének tartama: 1 év, a mely után természetesen ismét és újból meg­választható. Ezután a közgyűlés befejeződött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom