Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-03-23 / 12. szám

8 Közérdek 1907. inárczius 23. Oranienburg mellett a Grabowsee partján é* még számtalan más! A legtöbbet produ­kált e téren Németország, ahol mintegy 60 milliónyi lakosság mellett, az 1904-ik óv elején kiadott hivatalos jelentés szerint és a 27 magánszanatóriumot nem is szá­mítva, nem kevesebb, mint 74 ngilvános népszanatórium volt már működésben! Valóban nem tudni, irigykedjünk-e vagy széggeljük magunkat, ha vesszük, hogy nálunk közel 1/s azaz 19 milliónyi lakosság mellett még csak egyetlen egy 12í ágyas szanatóriummal dicsekedhetünk! Ha meg­gondoljuk, hogy e 74 német szanatórium összesen mintegy 20 000 ágygyal rendelke zik s egy-egy tüdőbeteg tartózkodását átlag $ hónapra teszszük, évente 80.000 túdővészes egyén találhat ott gyógyulást, akik közül 30°/0 teljesen gyógyultan, 42°/0 ismét munka képesen és csak 2S°/0 hagyja el gyógyulat lanul az intézeteket! Mi ugyanazon idő alatt csak 496 embert tudunk elhelyezni 400.000 tüdőbetegünk közül. De mégis jó, hogy van legalább egy ilyen helyünk, mely a további fejlődés gerinczét Képezheti. Még az emliitett 1894 iki kongresszu­son bejelenthette Korányi Frigyes, hogy egy a Leyden által felhozott czélu szana­tórium alapvető adományaként Wodiáner báró 20.000 irtot adott át neki. Az erre megalakult „budapesti szegénysorsu tüdő­betegek szanatórium-egyesülete", melynek védnöke a király, elnöke gróf Battyhány Lajos és alapitója Korányi Frigyes, magáévá tevén az ügyet, az éveken át folytatott gyűj­tések, az állam és főváros hozzájárulásával lehetővé tették végre az első magyar szana­tórium, az »Erzsébet királyné-szana­tórium« felépítését, mely rövid fennállása óta összesen mintegy 2500 beteget kezelt (1906. év végéig) s közötte sokat megtartott az élűnek. Az intézet a budakeszi határ­ban, a János-hegy déli lejtőjén, lehetőleg pormentes helyen — lombos erdők között — 380 m. magasságban fekszik. .Jelenleg már a főépület második szárnyát épitik. Ha csak ez az egy szanatóriumunk van is, de ez legalább mintaintézet és berendezé­sében, vezetésében okolicsómyi dr. Kuthy Dezső magántanár és iqazgatóföorvost dicséri, aki a hasonczélu külföldi szanatóriu­mokat behatóan tanulmányozván, ehhez még saját eszméit is hozzáadta. Mintaszerű az intézel desinfectió-telepe, gépháza és szennyvizfiltráló szűrői. A szanatóriumok eredményes műkö­désére fontos a hely megválasztása, mert ha túl vagyunk is azon, hogy a gyógyulást a kiimához kösünk, azét az ártalmas, tüdő­rontó tényezőket, mégis számításba kell vennünk. Ezért keressük e czélra lehetőleg jó fekvésű, pormentes, erdős helyeket, ha móduukban áll szép kilátással is, ami a betegek kedélyére jótékonyan, felemelőleg hat, mint az Erzsébet-szanatáriiun kilátása a fekvő folyosókról. Az ilyen intézetekben a pedansságig menő tisztaság az első főkellék. A mi szanatóriumunkban e czélt szolgálják a 180 cm. magasságig email-festéssel bevont, könnyen lemosható falak, melyeken a por és baczillusnak megtelepedésre idő nem marad, a csupa világos színre festett bútorzat, hogy a legkisebb szenny is azon­nal meglátszódjék rajta a sima, hézagtalan asbest-padlók, melyek futószőnyeget imi­tálva, az egész hosszú folyosókat egyetlen darab burkolattal fedik s nem utolsó he­lyen a lejtős tetejű fehér ruhaszekrények a kórtermekben (az Erzsébet-szanatórium saját — eredeti — ujitása) melyekre se lim-lomot feldobni, se a tetejükön port gyűj­teni nem lehet. A bőséges, jó táplálékot a tágas, tiszta, ízlésesen megtérített ebédlőben, társas étkezés alakjában fogyasztják el a betegek, nem is remélt rekordokat érve el az evés terén. Az étvágynak e szükséges 'fokozása a sok szabad levegőélvezetnek az ered­ménye, amihez részben a szellős, 5 méter magas, folyton bőséges frisslevegőt nyerő helyiségek, de még inkább a délre néző teraszon és nyitott tornáczokon, az úgy­nevezett fekvő folyosókon való fekvés, a szanatóriumi nyelven u. n. „fekvő kuraL‘ jut­tatja télen-nyáron egyaránt a beteget. A szervezet edzésére s ezzel az eset­leges meghűlések által lefolyásában könnyen siettethető tüdővész megakasztására szol­gál az egyénileg külömböző mérvben és um dón alkalmazott hidegvizkura is, mely az Erzsébet-szanatórium bau kiváló szak­értelemmel lesz vezetve és az intézetnek egyik leghatalmasabb gyógytényezöje. Mond­hatni, hogy e szanatóriumban á vizgyógyá- szati berendezésnek aránylag egyszerű volta daczára, kétségtelenül sokkal több és intenzívebb vizkura folyik, mint a legdrá­gább külföldi szanatóriumok pompás fürdő­csarnokaiban ! A szabad levegőélvezetet és a tüdők gimnasztikáját mozdítja elő a 40 kát. holdnyi terjedelmű, gyönyörű park is, j melynek utai a tüdőműködés szabályozá­sára tervszerű beosztással, külömbözően ; menedékesek s egy-egy délre nyíló ponton a napon való sülkérezésre szolgáló kerti házikókkal várják a sétáló betegeket. De nemcsak hidegvízzel gyógyítanak ott; a tüdővész folyamán gyakran mutatkozó gyomorpanaszokat sokszor gyomortáji, me­legített borogatásokkal szüntetik és a be­tegség egyes kellemetlen vagy kínos tüne- j leinek a mérséklése és leküzdésére a kipró­bált belső gyógyszereket sem vetik meg. Sőt lépést tartva mindig a tudomány hala­dásával, bőven alkalmazzák mindazon tüdő­konzerváló gyógyszereket, melyekre újabban ismét nagyobb súlyt helyezünk s melyeket I nem is dobhatunk jó lélekkel félre mind­addig, inig a jövő meg nem termi a tiidő- gümőkórnak pontos és biztos hatású, speczifikus gyógyszerét! A kezelés lényege J azonban manapság nem e (tisztán tünteti) J gyógyszerekben van, hanem a fegyelmezett \ életmód, pihenés, táplálkozás és edzésben, amit intézeten kivid a beteg oly tökélete sen keresztülvinni képtelen. (Folytatjuk.) EGYLETEK, TÁRSULATOK '____________; ____- __________;_____• Fe lolvasó estély. A szekszárdi róm. kath. olvasókör múlt vasárnap a szabadság- harcz nagy napjainak emlékére hazafias fel­olvasó estélyt tartott. A hymnus elhangzása után Grósz Klára, Marton István, Wendl Gyula kitünően sikerült szavalatainak végez­tével Varga Ferencz főgimn. tanár, a kath. kör alelnöke tartott hatásos szabad előadást a franczia forradalomról, s annak kihatásai­ról hazánkra. Utána Taksonyi János és Bencze János kaczagtató monologot adtak elő. Az estély a Kossuth nóta elének - lésével végződött. Végül Szabó Géza elnök ezen utolsó nagybőjti felolvasó est alkalmá- : val köszönetét fejezte ki, mind a felolvasá- j sokon szereplőknek, mind az érdeklő közön­ségnek szives megjelenéséért. A Dunaföldvári Dal kór közgyűlése. A „Dunaföldvári Dalkör*' f. hó 12 én tar tóttá első rendes közgyűlését. A szép szám­ban összejött tagokat dr. Angyal Béla, mint j a dalkör elnöke üdvözölte, s remek szép beszédében a tagokat kitartásra buzditván, beszámolt az egy éves ifjú dalárda eredmény­teljes működéséről. A dalkörnek 12 alapitó, 56 működő és 133 pártoló tagja volt az el­múlt évben. Bevétele 930 kor., kiadása 825 kor. 56 fill. volt. A kiadásokat leginkább ; befektetésekre (kották, hangszerek stb.) for­dították. A dalárda leltári vagyona 301 kor. j 43 fillért tesz ki. A dalkör zenélő és dalár- dista tagokból áll, kik együttesen szoktak j i a nyilvánosság elé lépni. Többszöri fellépésű- j I két Dunaföldvár és közönsége nagy szere- [ | tettel honorálta, mulatságaik a legsikerüheb- j ; bek közt foglaltak helyet. A közgyűlés hálás elismeréssel adózott Rafael Leó dalköri kar­nagynak, Abbay György szertámoknak, kik minden szabad idejüket feláldozták a dal­körért. Nem kisebb elismeréssel adózott az egész tisztikarnak, köztük Csekey Károly zenekarnagynak, kinek vezetésével a dalkör sikereit aratta. Több fontosabb ügy letár- gyalása után az uj tisztviselők és a választ mány megválasztása következett. A választás a következő eredménnyel végződött: Elnök : dr. Angyal Béla. I. alelnöki dr. Schóber László. II. alelnök : Sopronyi Ferencz. Tit­kár: Tereslényi Béla. Ügyész: dr. Ringbauer Ferencz. Karnagy: Rafael Leó. Zenekar­nagy : Csekey Károly. Pénztáruok: Bernáth Lajos. Ellenőr: Bodor István. Szertárnok : Abbay György. Választmányi tagok: Hor­váth József, Novák Lajos, Czeitler József, Kovács Lajos, Salamon Márton, Heizer Endre, Pintér Iános, Stefán Kálmán, Sukkért Ká­roly, ifj. Halász Mátyás. Választmányi pót­tagok: Újvári András, Bukovics Antal, Pe- rényi József, Osztrieh Lajos ifj., Weszelák József. Számvizsgáló bizottság tagjai 1907. évre Bizottsági elnök: Vastag Ferencz. I. bizottsági tag: Szendeffi Miklós. II. bizott­sági tag : Osztl'ich Lajos ifj. Tagfelvétel. A szekszárdi rk. olvasókör inárczius 19-én tartott választmányi ülésén, a kör uj tagjaiul felvétettek: Dr. Fischer János, Serényi József, Aliquander Fusz Ká­roly, Szeghy Sándor, Márkvárt István, Fran- heim József, Görbéi János (Steiner), Ozv. Mayer Andorné, Búzás Ferencz, Kecskés Márton, Dr. Martin József, Kapossy Iván, Hermann Nándor és Geiger János. Érdekes­nek találjuk e helyütt megjegyezni, hogy ezen a választmányi ülésén vette fel a kath. kör a 809 ik tagot. Jelenleg a tagok létszáma a következő: 676 rendes tag, 124 pártoló és kültag, összesen 800 és 10 alapitó tag. A rendes tag tagdija évi 4 korona, a pártoló tagdija: 2 korona, alapitó tagok tagdija: 100 korona. Előadás. A dombóvári „Szabad Lyczeum.“- ban e hó 17-én Kovács Irma áll. tanitónő Madácht ól és az Ember tragédiájáról tartott igen érdekes szép előadást. TANÜGYI HÍREK. Rendelet. A m. kir. vallás- és közok­tatásügyi miniszter urnák 1907. évi március hó 7-én 112508/906. szám alatt kelt rende­letéből kifolyólag, minthogy a divó madár­irtás, fészekdulás és tojásszedés nemcsak leghasznosabb madaraink eltünedezését vonja maga után, hanem mert ez az általános madara szati szenvedély az iskolás gyermekek jellem- képzésére is nagyon káros hatású, felhívom tankerületem tanítóit, hogy különösen a gumi­puskák és paritytyák és az ezekkel űzött madárirtást az iskolás fiuknál a legszigorúbban tiltsák el és egyáltalában tegyenek meg min­dent az észszerű madárvédelem érdemében. Szekszárd, 1907 március 16. Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelő. Pályázat. A majosi községi nyári me­nedékházvezetőnői állásra Tolnavármegye hi­vatalos lapjának folyó évi 9. számában pá­lyázat vau hirdetve. Javadalom 90 korona 3 hóra és lakás. Április 20 ig a községhez kell folyamodni. Taniigy. Értesítem tankerületein tani- tóit, hogy a szekszárdi m. kir. selyemte­nyésztési felügyelőség szívesen ad a tanítóknak kiültetésre alkalmas szederfákat, ha azokat tőle minden év január havában kérelme­zik. Azonfelül ad 2—3 éves magágyi szederfa csemetéket is, melyek vagy tovább iskolá­zásra, vagy pedig eleven sövények létesíté­sére használhatók tel. Ezen fák kezeltetése a felügyelőség által kiadott utasítás szerint történhetik. Szekszárd, 1907. inárczius 18. Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelő. Községi iskolaszéki tagok választása. A kistengelicz pusztai községi iskolaszékbe tagokul Braun Ádámot, Stroh Frigyest Császár Istvánt és Török Jánost választot­ták meg pótlólag. — A simontornyai rk. iskolaszék 1907. 3 évre újra alakult. Elnök: j P. Katus Konstantin és Lukács ■ János; jegyző: Takács Ferencz; gondnok Fodor Imre lett. Körrendelet valamennyi kir. tanfel- Ugyelőségnek és tanfelügyelőségi kirendelt-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom