Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-03-23 / 12. szám
1907. raárczius 23. KÖZÉRDEK 7 sót kiérdemelték és mindén énekszámöt meg kellett ismételniük. Dicséretet érdemel Kár- páthy Nándor a társulat festője, ki igen szép díszleteket festett, melyek az előadások külső fényét nagyban emelték. — Tüzeset Bátaszéken. f. hó 14 én este 10 óra után kigyuladt özv. Fogt Mihálynénak a Király utón levő háza padlásán az ott főihal mozott széna és szalma. Mire segitség érkezett, * cseréptető gerendái teljeseh elégtek. A tűzoltók a háznak fél tetejét megmentették. — Itt a hideg tél és vele a hurutok ideje, melyeknek különösen azok vannak kitéve, akik a légzőszervek chronikus megbetegedéseiben szenvednek. Akik nincsenek abban a kellemes helyzetben, hogy az enyhe délvidéket felkeressék, használjanak »Sirolin-Roch«-t, rnely- nekhosszabb vétele felette ajánlatos, mert kevesbiti a köpetet, száritla a légeőszerveket és előmozdítja az étvágyat. Minndenemü hurutban szenvedők részére valóságos mentőszer. Kapható a gyógyszertárban. — Agyonrugta a ló. Bucher Márton tolnai lakos f. hó 17 én a hajnali órákban, szolgája figyelmeztetésére az istállóba sietett, hogy a kötőfék közé került lovakat kiszabadítsa. De vesztére, mert az egyik neki vadult ló, oly erővel rúgta szivén, hogy ott pár percz- nyi kínlódás után szörnyet halt. — Szerencsétlenség. Rudiik János dunaföldvári hajóállomási hidőr a hajó kikötőjének beállítása alkalmával lábát eltörte. — Csendélet Pakson. Dr. Bernáth Béla szolgabiró lakásába e hó 19 én este Vall órakor ismeretlen tettesek betörtek és a pinczét kitörve, az abban talált cognac- és borkészletet ellopták. A zajra kiszaladt-inast a tolvajok a kezén megszűrték. Mire a szolgabiró az inas hívására az udvarra kiment, a tolvajok megszöktek. A csendőrség j a tetteseket erélyesen nyomozza. — Lopás. Dunaszentgyörgyün Klein Mérné kárára 3 darab kövér ludat, Nemes Sándorné kárára pedig 4 darab tyúkot f. hó 16-ára virradóra elloptak. Az ellopott baromfit a község végén levő szalmakazal tövében megtisztogatva, f. hó 18-án megtalálták. A ! lopással a károsultak szomszédjukat Kiss Sándort és feleségét gyanúsítják, a kiknek pinczéjében baromfi tollakat találtak Brutális férj. Kroneuald György izményi lakos f. hó 12-én éjjel udvarán feleségét fojtogatta s ütlegelte, majd a se gitségére siető Läufer János éjjeli őrt is többször földhöz vágta s csak a községi biró közbelépte után hagyott fel a bántalmazással. — Akinek az adó fáj. M Bay József nagyszokolyi lakos a községházánál f. hó 6-án a községi jegyzőt, mert az, szerinte igaz- j ságtalanul, sok adót vetett ki a terhére, kü- j lönféle sértő kifejezésekkel illető, sőt mikor j figyelmeztették, hogy e miatt baja lesz, még sértőbb kifejezéseket használt, amiért a kir. I ügyészségnél feljelentették.-— Decs hnlad. Sál-köz legnagyobb községe, derék bírája: Kis Szél Mihály és a község ügyei iránt melegen érdeklődő jegyzője : Kommandinger Kálmán kezdeménye- | zésére és a képviselőtestület dicsérendő hozzájárulása mellett nemsokára kiemelkedik 1 az e vidéket uraló sártengerből. A folyó évtől számított 5 év leforgása alatt a község | összes gyalogjárói' téglaburkolattal láttatnak i el. Ezen kövezetről, valamint a gyalogjárók j fenntartásáról való gondoskodásról a kép- j viselőtestület szabályrendeletet dolgozott, ki. ! — A répamag impregnálásáról. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület föid- mivelésügyi és növénytermesztő szakosztálya Kerpely Kálmán tanár elnöklésével ülést tartott, amelyen Rázsó Imre gazdasági akadémiai tanár tartott szakelőadást a répamag impregnálásáról és ennek gazdasági jelentőségéről. Az értekezletről szóló tudósitást részletesebben áttanulmányozva nekünk még volna néhány szavunk a tárgyhoz, mert mintha kis j konkurrencia izt éreznőnk ki a dologból. Az értekezleten ugyanis magkereskedők is vettek részt és pedig oly-.nok is, kiknél nem szerezhető be az impregnált répamag. Az értekezletnek olyan színezete volt, mintha azt a gazdák védelmére (7) tartották volna. Szép ■és nemes szándék, de talán nem is volt rá szükség, mert az impregnált répamag, melyet Mciuthner Ödön budapesti magnagykereskedő hoz forgalomba, határozottan sokkal jobb a nem impregnáltnál. Az impregnált répauiag 11 év óta elért sikereit nem lehet tudományos értekezletekkel kisebbíteni, mert azt ez ellen védi ezer meg ezer gazda, kiknél éveken át mindig jelesen vált be. — Verekedések. Alsónyéken f. hó 17-én Varga István és Takács István szolga legények Pintér Gézáné korcsmájában iddogálás közben összeverekedtek és Takács Vargát súlyosan megszurta. — A más malacza. Németh István törökkő„ipányi lakos a múlt héten pálinkás állapotban bandukolt Szakos határában, hol az ut mentén 3 disznócskát látott legelészni. Gondolt egyet magában és mivel senki nem őrizte a disznókat, megsajnálta őket és pártfogásába vette azokat. Szép csendesen haza- terelgette őket Törökkoppányba és másnap reggel, mint saját nevelésüekről járlatlevelet váltott, aztán behajtotta őket Tabra a heti vásárra, hol sikerült is a vásár, mert 68 forintok ellenében más gazdához kerültek a szakcsi disznók. Mire azonban Németh hazakerült, már keresték a „saját nevelésű“ ko- czákat és mivel azok addig ismeretlen mezőkön jártak, hát igy Németh uramat és a 60 forintját tartóztatták le, (8 forint már szintén más gazdához került). — Tolvaj lakó. Tauszig Ignácz medinai lakos kárára lakói Gojkoiitcs Czila és Miálovics Sándor, napszámosok a padlásáról kukoriczát loptak el Az ellopott kukoriczát a csendőrség a tetteseknél megtalálta. — Öngyilkosság Horváth Gyuláné felsőnyéki lakos raegtnérgezte magát. Mire segíthettek volna rajta, meghalt. Felhívás. A szekszárdi belvárosi plébánia hivatal egyrészről felejthetetlen lelkipásztora, boldogult Wosinsky Mór emlékét méltóképen meg- örökiteni, másrészről a boldogult rég ápolt óhaját teljesíteni és végakaratát érvényesíteni óhajtván, elhatározta, hogy a belvárosi templom főbejáratának ablakára Szent Cecíliának, mint az egyházi zene védőszentjének üveg- festményü képét elhelyezteti, s mindaddig, mig e kegyeletes czélra szükséges összeg egybegyül, az ablak kép megfestését függőben hagyja. E kegyeletes czélra széleskörű gyűjtést indít s a híveket szives adakozásra kéri. Minden szives adományt a belvárosi plébánia hivatal ^czimére kér küldeni és nyilvánosan fog nyugtázni. Szekszárd, 1907 raárczius 22. A belvárosi plébánia hivatal. CSARNOK. Visszaemlékezés. (Goethe.) Ki varázsolhatja vissza Az első csók gyönyörét f Ki gyógyítja be a válás Fájón sajgó, mély sebét f Múlnak. napok, múlnak évek, Fájó sebem újra éled, Visszasírom szép szerelmünk Bűvös-bájos édenét . . . Ki varázsolhatja vissza Ar első csók gyönyörét f . . . BALOG LÁSZLÓ. A tuberkulózis. A budapesti Uránia-szinház, a budapesti Erzsébet-sza- natórium és a düsseldorfi Liesegang ezég 115, diapo- sitiv-vetitett képével illusztrált felolvasás czéljára irta és a szekszárdi múzeumban 1907 január 6-án felolvasta : Dr. Kramolin Gyula. XI. Mindezek az említett magánszanatóriumok azonban igen drágák és ezért nem válhattak az emberiség szélesebb rétegeinek a közkincsévé. A bennök való gyógykezelést megdrágította s igy szegényebb sorsnak részére lehetetlenné tette az is, hogy item emanczipálódtak teljesen a már meghaladott klimatikus szempontok alól;1 rágás kodtak a hegyvidékhez s igy a relativ távolság s ebből folyó nagyobb költség révén nehezebben hozzáférhetők is maradtak. Rendkívül fontos és nagy horderejű volt tehát azon megismerésnek mindinkább Utat törő érvényesülése, hogy a tüdővész gyógyulása egyáltalán semmiféle klimatikus feltételekhez sincs kötve; a kiima legfeljebb csak előmozdítja és megkönnyíti a többi diaetetikus rendszabályok hathatósságát, de a gyógyulás lényege kizárólag az okszerű életmód, erősítő táplálkozás és pihenés körül forog, ez pedig zárt intézeti fegyelem mellett a legzordabb és leyvált'izékongabb kiima alatt is keresztülvihető! Ezt bizonyították a már említett bonczleletek is, melyek számtalan olyan ember spontán (önkénytes) gyógyulását hirdették, akik soha életükben túl sem lépték rossz égulju szülőlöldjök, szülővárosok i halárait, hőt reájöttünk arra az igazságra, I hogy a tartós munkaképesség és a visssza- esés elkerülésének a szempontjából csak az a gyógyulás bír igazi és reális értékkel, amit otthon, (már nem a lakást, hanem a vidéket értve) a kenyérkereső tevékenység színterét képező hazai égalj alalt ér el az illető! Mit is érhet egy szegéngebb sorsú i és kenyerét pl. a poros alföldön keresni kénytelen magyar részére az a gyógyulás, amit Ajaccio vagy Sicilia sós páradús, kék ege alatt szerzett s amely annak a szelíd kiimának helyt áll ugyan, de az alföldi portenger közepeit az érzékeny tüdő ujabbi bomlásának engedi át a teret? Vajmi keveset! Világos tehát, hogy csatc az lehet a helyes és gyakorlatilag is értékes gyógykezelés, melyben a güinőkóros géczok ártalmatlanná tétele és legyőzése karöltvejrúratüdő megedzésétml a lakóhely klímájából fakadó veszélyekkel szemben. A gazdag nagyur, aki helyett dolgoznak itthon mások, elmehet ezután is a távol klimatikus helyekre s akár egész életét a gazdagság inter- naczionális világában élheti le, hogy a hazai por meg ne ölje, de ne irigykedjünk többé reájok, mert a dolgozó millióknak, akiknek kenyere a munka fáján terem, munkájok pedig idegyökerezteti őket, itthonn is nyújthat már a tudomány teljes gyógyuléist! A Budapesten 1894-ben tartott nemzetközi közegészségügyi és demográfiái kongresszushoz fűződik ennek a dicsősége, hol is Leyden tanár szanatóriumok léte- sitését pendítette meg szegénysorsu tüdő vészes betegek számára. Egész addig a szanatóriumi kezelés csak a jobbmóduak privilégiuma volt; a külföldön létesített egyes tüdővészes kórházak más czélt szolgáltak: ezek a már előrehaladott stadiumu betegeknek nyújtottak csak hosszabb-rövidebb ideig tartó tüneti kezelést, de a kezdődő baj diaetetikus leküzdésével nem foglalkoztak. Legden kezdeményezésére gyors egymásutánban keletkeztek e népszanatóriumok — künn Németországban, nagy támaszra találván az ott magasfejlettségü inunkásbiztositó pénztárakban. Németország úttörő példáját követve siirüen alakultak mindenfelé szanatórium-egyesületek, tiidő- vész ellenes ligák, hatalmasan fellenditve a jótékonyság e hasznos intézményeit. A nevezetesebbeket véve, ilyen Sülzhayn a Harzhegységben, mely az észak- német bányász-nyugdijpénztár gyógyintézete 120 betegre, az 1807-ben 115 beteg szá mára megnyílt szász Albertsberg, az ugyanezen évben megyilt 120 ágyas Oderberg a Harczban, a Hanza-városok rokkaníbiztositó társulatának az alkotása és a német birodalmi főváros rokkantbiztositó társulatának bőkezűségét dicsérő nagy-beelitzi szanatórium Berlin mellett, több millió márka költséggel 252 beteg számára. Továbbá az angol »Royal national szanatórium for Consumptivs« Wight szigetén Veht- nor-ben, a német vöröskeresztszanatórium \
