Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-03-09 / 10. szám
1907. márczius 9. KÖZÉRDEK 7 járási főszolgabíró tudomásul vette és hatósági biztosul Siefergall Nándor dunafóldvári községi főjegyzőt rendelte ki. Már napok előtt óriási nagy érdeklődés mutatkozott a tervbe veti népgyülés iránt. Auti főleg annak tulajdonítható, hogy a gyűlés egyhehivói utón útfélen azt terjesztették. hogy Budapestről e gyűlésre le fog jönni Bokányi Dezső, ismert szoeziálista vezér és egy hatalmas beszédben fogja a község lakosait a tespedés és közönyösségből felrázni és a tettek mezejére vinni. Az érdeklődést még nagyobb mértékben felcsigázta azon körülmény, hogy sokan azt hiresztelték, hogy a kikiildeudő szocziá- lista vezér a napibérek csekélységével a napszámosokat, különösen a szőlőmunkásokat béremelésre izgatni fogja s ennek hatását a nagyszámú szőlősgazda közönség érthető izgalom és kíváncsisággal leste A gyűlés reggelén vérvörös falragaszok lepték el a várost. A kiváncsi nép mohón olvasta a sorokat, mely szószerint a következőket tartalmazta: „Dunaföldvár népe! Munkások ! Elvtársak ! Készüljetek az 1907. évi folyó hó 3. napján délután 3 órakor az Erzsébet téren megtartandó nyilvános népgytllésre a követ kező napirenddel: 1. A nép gazdasági helyzete és politikai joga. 2. NI it akar a szocziál- demokráczia. Dunaföldvái polgáraihoz és munkásosztályaihoz szólunk ! Mert meg kell tudniok, hogy Magyarországon még a mainál nyomorúságosabb helyzet, nem volt. Rövid időn belül az élelmiszer ára rohamosan 1 emelkedett és ez a kormány az élelmiszer uzsorások ellen nem tesz semmit. Mit is várhatunk mi ettől a nagy nemzeti kor- j mánytól ? Sőt még tovább megy és lekenye- rezi a polgári lapokat, hogy a munkásságot a meglevő jogaitól megfoszthassák és egyenesen az öntudatos munkásságra uszítja. Kis gazdák ! Ipari és mezei munkások! Jöjjetek a gyűlésre mindannyian és hallgassátok, mit akarnak a szocziálisták! Hoznátok el magatokkal ismerőseiteket, barátaitokat, mert l a ti érdekeitekről lesz szó, mutassátok meg j ti is, hogy tenni készek vagytok! Testvéri üdvözlettel, az egy behívók.ll A gyűlés megkezdése előtt egy két í órával bejárták a vörös nyakkendős rendezők | (mintegy 20 főből állottak) a várost S az Erzsébet teret a gyűlésre előkészítették. Felhangzott a „Marseilles“ s hangjai mellett gyűltek össze a szocziálisták, közéjük vagy j 6—7000 lélek. Valóságos népgyülés volt, mikor néhány j szocziálistával a vasútról az Erzsébet-térre j jött a várva-várt szónok, csakhogy nem Bokányi ■ Dezső, hanem Ehrenfeld Adolf j budapesti lakos. Érthető, hogy az első csaiatkozás már kezdetben nagyon leluhasz- totta az érdeklődést. Délután pont 3 órakor megkezdődött a gyűlés. Előadó: Ehrenfeld Adóit (Budapest), elnök : Sterk Mihály szabósegéd (Dunaföldvár), jegyző : Bóka János kőmives- segéd (Dunaföldvár) lett. A gyűlést Török János dunafóldvári lakos iparos, segéd nyitotta meg. Ehrenfeld Adolf hosszantartó beszédé- j ben inkább csak a kongó frázisokért lelke- i sedett, beszédjének izgató, vagy lelkesítő | hangja alig-alig volt s amúgy is gyenge j hangját csak a mellette levők hallhatták. Jobban a szocziáldemokráczia hivatásáról elmélkedett és a közönségnek a „Népszaváét olvasásra ajánlta- Ami a jelenlevő földvári 10—20 szocziálistának jobban tetszhetett, az egyedül csak a mai kormányról tett megjegyzések lehettek, mint pl. a nagy Kossuth, kis ferencz fia mindent Ígért, de semmit ( sem tesz, vagy Polóuyi a falrafestett primadonnák ügyvédje és pártfogója, mely megjegyzéseiért a kirendelt hatósági biztos I figyelmeztette is, hogy beszédjét személyes- ; kedésre ne vigye által. A nagyközönség azonban nem várta be j a szónok alig hallható beszédének végét. Az ezrekre menő sokaság a gyűlés végével alig pár százra apadt s még ezek is néhány szervezett szoeziálista kivételével a beszédet „éljenzés“ helyett „abczug“-gal honorálták. Dunaföldváron nincs talaja a szociiáldemokrácziának; lehet, hogy erre az évekkel ezelőtt nagy kudarczczal végződött szoeziálista lázongás befolyással van. A gyűlés a legnagyobb rendben folyt le. A rendet X'iefergall Nándor dunafóldvári községi főjegyző, mint hatósági biztos, a Paksról kirendelt, 7 tagból álló csendörcsapat, valamint a helyi csendőrség és rendőrség támogatásával tartotta fenn csendőrségí : közbelépésre azonban nem volt szükség. Fél 5 óratájt vége volt a gyűlésnek s a néhány j helyi szoeziálista vezéren kivül a nagy- közönség estefele már elfelejtette, hogy Földváron szoeziálista népgyülés is volt. EGYHÁZI ÜGYEK. Kitüntetések. A pécsi egyházmegye papságának két kiváló tagját magas kitüntetés érte. < (szentsége X. Tins pápa Zdnyi György faddi plébánost pápai kamarássá, Virág Ferencz pécsi papnöveldéi lelki igazgatót pedig pápai káplánná nevezte ki. Zányi György, aki rövid várdombi plebá- noskodás után 1878-tól Pécsett működött és itt mint szemináriumi alkormányzó és ké- pezdei tanár szerzett érdemeket, 1884 óta buzgó és fáradhatatlan plébánosa a faddi r. k. híveknek, akiknek körében lelki pásztoruknak jól megérdemelt kitüntetése általános örömet keltett, ép úgy, mint az egész egy- j házmegyében. A másik kitüntetett, Virág j Ferencz, mint papnöveldéi lelki-igazgató, J tunitóképezdei hittanár, oltáregyleti igazgató, J a theologián a szocziológia és paedagógia lanára s mint az ifjabb generáczió egyik j legfáradhatatlanabb és legtevókenyebb tagja j szerzett érdemeket a kitüntetésre, mely vármegyénk tien is széles körökben okozott örömet, minthogy a kitüntetett, vármegyénknek, Bonyhádnak szülötte és az április 1 éré megüresedő bátaszéki plébániára a legkomolyabb jelöltek egyike. U.j templom, llelecska ág. ev. hitközség 40,000 koronáért díszes tcinloinot épitte- j tett és iskola termét megnagyobbittatta, illetve a régi imaházat iskolává alakíttatta át Lelkész választás. Tordu Lajos szá- razdi ág. itv. ev. lelkész a vasvármegyei Felső-Eőr községbe választatott meg lelkésznek. Derék magyar, hazafias, igazi pap volt, sokat magyarosított Szárazdon, igy őszintén sajnáljuk távozását vármegyénkből. PÉNZINTÉZETEK A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank közgyűlése A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank f. hó 4 én délután 5 órakor tartotta alaptőkéi felemelése tárgyában közgyűlését. A közgyűlést gróf Széchenyi Sándor főrendiházi alelnök nyitotta meg, aki igen szép szavakkal emlékezett meg a közelmúlt napokban elhunyt Wosinszki Mórról, az in- j tézet igazgató tanácsának tagjáról. A jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Tanárky Árpád és Szeghy Sándor választattak meg. Az igazgatóság javaslatát dr. Leopold K. olvasta fel. A javaslathoz első sorban Szeremley Lajos szólalt fel, aki szerint a részvénytőke felemelésének szüksége nem forog fent. Leopold Sándor vezérigazgató kifejti a részvény tőke felemelés szükségét. Az intézet hosszú lejáratú (annuitásos) kölcsön- üzletekkel foglalkozik, amelyek nagy tőkét j kötnek le. Dr. Leopold K. szükségesnek tartja a j tőke felemelést, mert az intézetnek az'élénk, j üzlet menet mellett, daczára a tekintélyes betétállománynak tőkére van szüksége. Attól nem ke!’ tartani, hogy az igazgatóság az igy nyerendő tőkét elhelyezni ne tudná, hisz az elmúlt év végén is 567.567 kor. j visszleszámitolása volt 323.893 kor. 95 fill, mozgótőkével szemben. Orffy L. elfogadja az igazgatóság javaslatát Szükséges az alaptőke felemelése, hogy a baja—bátaszéki hid megépítésével kifejlődő partvidékek gazdasági harczában az intézet poziczióját és versenyképességét megtarthassa. Perczel Dezső helyesli a tőkefeleine- lést, amelyet megkíván a megye közgazda- sági érdeke és fejlődése, fontosnak tartja még a tőke felemelést azon szempontból is, hogy a nem megyei pénzintézetek leszorítás sanak megyénk pénzpiaczárói Ezek után a közgyűlés általánosságban az igazgatóság javaslatát elfogadta. A részletes tárgyalásnál I'ördös Dezső Szeremley L. Ör/Jy L Leicht L. Toth K. Tanárky Á. és az igazgatóság részéről Leopold Sándor és Leopold Kornél szólaltak fel, mely után az igazgatóság javaslatát a 6. pontnál eszközölt azon csekély módosítással, hogy a részletfizetés utolsó határideje után is még 15 napig teljesíthet részletfizetést a részvényt- jegyző, egész terjedelmében (úgy mint lapunk hirdetései közt olvasható) elfogadták. Az igazgatóságnak az alapszabályok módosítására vonatkozó javaslatát szintén minden változtatás nélkül elfogadta a közgyűlés. A Szegzárdi Takarékpénztár közgyűlése. A Szegzárdi Takarékpénztár alaptőkéi felemelést- tárgyában f. hó 5-én délelőtt 10 órakor tartotta közgyűlését. A közgyűlésen mintegy 40 részvényes 600 nál több részvényt képviselve jelent meg. Orffy L. igazgató- sági elnök bejelentvén, hogy a közgyűlés határozatképes, kéri a közgyűlést, hogy elnököt válasszon. Elnökké egyhangúlag Hódil Vilmos választatott meg- Boda V. üdvözölvén a megjelenteket, az ülést megnyitja és engedőimet kér, hogy a vita folyamán az elnöki székből is megtehesse észrevételeit az igazgatóság javaslatára. A jegyzőkönyv hitelesítésére Perlaky J. és Mehrwerlh F. választattak meg. Dr. Steiner L. igazgató felolvassa az igazgatóságnak az uj részvények kibocsájtása és az alaptőkék felemelésére vonatkozó javaslatát. A javaslatot az igazgatóság szépen okolta meg és azok, akik a pénzintézetek ügyei iránt érdeklődnek és azokat értik is, örömmel hallották az indokolásba szorosan tömörített uj programmját a Szegzárdi Takarékpénztárnak, mely hatalmas lépésekben viszi az intézetet arra a térre, a melyen működnie ily tekintélyes intézetnek kell és szükséges is. A felügyelő bizottság véleményét Szondi) István olvasta fel. A vitát dr. Haidekker B. vezette be. Két kérdést intézett az igazgatósághoz. 1. Mi fog történni az 1907. évi üzleti eredménnyel, vájjon az mind a régi részvényesek között fog-e fel osztatui, vagy ha nem. mikép véli az igazgatóság ezért a régi részvényeseket rekompenzálni, 2. az uj részvényekre az 1907. éviién befizetendő több mint 240,000 K. utáni üzleti haszon kit fog megilletni. Vájjon az az 1907. évi üzleti nyereség javára fog-e szolgálni, vagy sem Y Orffy L. mindkét kérdést részlet kérdésnek tartja és olyannak, a mely felett a közgyűlésnek nem most, hanem az 1907. évi zárszámadás tárgyalása alkalmával kell döntenie. Az intézetnek alaptő-- kéit tekintettel nagy betét állományára és, hogy a pénzpiaczon eddig elfoglalt positióját megtarthassa, fel kell emelni. Dr. Haidekker most kiván, még kötetlen kézzel e tárgyban határozni. Kijelenti, hogy bár a Szegzárdi Takaréknak értékpapírban és takarékbetétben több mint fél millió elhelyezetlen tőkéje van és mert az alaptőke és a betét állomány közt az arányt úgyszólván lehetetlen megállapítani, a töke emelést nem ellenzi, de kifogásolja azt, hogy a befizetendő 510 K. legnagyobb részét nem a tulajdonképeni alaptőkéhez, hanem a 310 koronával a tartalék tőkékhez kívánja az igazgatóság csatolni, továbbá a fizetési határidőket, tekintettel arra, hogy az uj részvényesek az 1908. évi üzleti haszonban fognak csak részt venni, megváltoztatni kívánja. A következő két javaslatot terjeszti be • 1. Mondja ki a közgyűlés, hogy tekintettel a kezelésünkre bizott tőkék és a társaság saját vagyona közötti aránytalanságra, a társasági tőkéknek, uj részvények kibocsájtásával való felemelése iránti igazg. javaslatot elvileg elfogadja és egyúttal az igazgatóságot arra utasítja, hogy a tőke fel-
