Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-03-31 / 13. szám
TOLNAVÁRMEGYE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS GAZDASÁGI ÉRDEKEIT KÉPVISELŐ HETILAP. AZ ORSZÁGOS Hl. KIR. SELYEMTENYÉSZTÉSI FELÜGYELŐSÉG HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden szombaton. Kiadóhivatal: Széclieiiyi-utcza 140. szám. TELEFON-SZÁM: 22. Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Hirdetések legjutnnyosabb számítással, díjszabás szerint. Az utolsó csata. Mint akit fejbe ütöttek s elszédült, mi is most kapkodunk — fegyverek után, hogy magunkat védjük. Nem baj, mert a fejbeütés használt : észre tértünk. Tisztán látunk már egészen. Pezseg, forr a szilaj magyar vér, ágaskodik a kigunyolt nemzeti érzés, a porig alázott önérzet. A magyar nemzet csatát vesztett a politika mezején, beillik ez Szedánnak, de a döntő ütközetet meg fogja nyerni, — társadalmi téren. Lelket emelő lángolást látunk mindenfelé, izzanak, forrnak a szivek, a tettvágy, a hazának használni vágyás igyekezete sarkalja, készteti előre a lelkeket, mint a vérig hasitó sarkantyú az amúgy is tüzes paripát. Gyönyörűség ezt látni nekünk, kik mindenkoron nem a politikában, de a társadalom megújulásában, az összetartásban, egymás megértésében az igazi mély hazafias érzésben s tettekben láttuk a nemzet nagyságát. Igen, nem ismerünk rá erre a mi lomha, elpetyhüdt társadalmunkra. Vir- goncz, fürge, 'mint a esik, repül mint a madár, mintha csak most nőtt volna ki csonka, suta szárnya! Esztendők nem termettek ennyi életre Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Bel munkatársak: JANOSITS KÁROLY. KOVÁCH ALADÁR. Kiadja Báter János nyomdája Szekszárdon. való eszmét, a magyar faj, magyar mivoltunk erősítésére ezélzó ennyi jó szándékot. Budapest tüzes ifjúsága magyar ruháért rajong, ugyanott kivirult a magyar hazafias érzés tulipánja, ma még tán százezrek, de holnap talán már milliók hordják, bár eléggé diszkredi- tálta az elterjedt rágalom: hogy — Bécsben csinálják! Feltámadt a régi magyar védegylet is, fárad, tesz, lelkesen agitál, a magyar ipari termékek érdekében s a debreczeni kereskedelmi kör létre kívánja hozni a magyar ipar támogatására a magyarországi összes kereskedők szövetségét, a „Magyar országos kereskedelmi szövetkezet és ipari részvénytársaság“ czimmel . . . s nincs város, ahol valami szépet, nagyot ne tervelnének . . . A maga szomorúságában is gyönyörű idő ez. Lelkek megújulása, az egész társadalom vérnélküli forradalma. Nagy idők, talán kisebb emberekkel, de úgyszólván édes mindnyájunkkal.. . Igen, igen ez az: mindnyájan együtt és egyért, a magyar hazáért! Jöjj el Idők teljessége! Cselekvés, tettek órája. Eszmék, ideák megérlelő fényes napja! Előre magyar asszonyok: Perényi Imrénék takarítsátok el a holtakat a csaSzerkcsztőség: Széclicnyi-utcza 10S5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. ELŐFIZETÉS : egész évre 10 kor., félévre 5 kor., negyedévre 2 kor. 50 fül. NÉPTANÍTÓKNAK, ha az előfizetést egész évre előre beküldik: 5 kor. tatérről, Dobó Katiczák, Zrínyi Ilonák fel a várbástyára! Fegyverre mindnyájan. Nem- elég az csak, hogy a magyarság égő tulipánját feltüzzük mellünkre, itt a cselekvés, a tettek órája. Magyar szép asszonyok, • a világ gyöngyszemei, győzzétek le először önmagatokat, a nő, az asszony természetes hiúságát. Legyünk igazán magyarok: rongy, czáfat, a legdrágább selyem, a legpompásabb ruhaszövet is, amely nem magyar gyárban készül, el velük, mig csak nem idehaza szövik! De félre még a magyar kokárdával is, mig selyme idegen. A drága brüsselinél többet érjen az itthon verett csipke s a honi varrottas, Bécs, Páris legelső divatárusainál a még félénk, bátortalan magyar varró leány ... De asszonyok neveljetek sovén magyar lelket gyermekeitekbe is s hozzátok haza férjeteket, hogy ne legyen a külföld czifraságá- nak, drága divatjának továbbra is •majma és rabszolgája. Okulhattak volna már. Hollandia követe azt vágta szemébe a czifra magyar uraknak, Rákóczi fényes daliáinak, mikor azt panaszolták, hogy nincsen a háborúra pénz: Urak, lesz pénz, de előbb vágják tok le azt a sok aranygombot és arany TARCZA. A tulipánról Egyre hódit, mindinkább terjed : A hazafias-tulipán, Holnap nagy büszkén viselem majd A gomblyukba magam is tán ? S azért irom ezt gy, ki, mégis : Félre ne értsék versemet : Előttem is szent minden érzés, Mi honfi tűz, láng, hevület. Jól van, hordjuk hát ezt a jelvényt Mutassa : magyarok vagyunk ; De hát kérem, értsük meg egymást: Voltakép mit is akarunk ? Mert, ha szegény, árva hazánkért Mást nem cselekszünk egyebet: A tulipán múló divat csak És — gomblyuk-hazaszeretet. . . BODNÁR ISTVÁN. Egyiptom. Irta: Dr. Tanárky Árpád.. V. Mielőtt elhagynánk Kairót, tegyünk még egy látogatást a legszegényebb néposztály által lakott Fostat külvárosba, melyet 0.-Kairónak is neveznek, mert a város, ! midőn az arabok Egyiptomot, elfoglalták, itt épült föl először a rómaiak Babylon nevű erősségének helyén. Itt látható Kairó legrégibb mecsetének romja, melyet az országot meghódító Amer, Omár kalifa vezére építtetett. Az arab hagyomány szerint Omár kalifa nagy varázsló volt s egv napon Mekkában a próféta mecsetében ülve lelki szemeivel meglátta, hogy a messze Kairóban az ő vezére Amer templomot építtet s a munkásoknak egy oszlop felállítása sehögysem si- I kerül. Megparancsolja tehát Omar az ő varázsló hatalmánál fogva egy előtte fekvő oszlopnak, hogy repüljön Kairóba az építendő templomhoz, de az oszlop nem mozdult. Midőn második felszólításának sem volt eredménye, Omar ráüt korbácscsal az oszlopra, igy szólt: „A mindenható Isten nevében eredj !“ Erre az oszlop megszólalt: Miért felejtetted el hát Isten nevét segítségül hívni V s azzal felemelkedvén Kairóba repült s a megrémült munkások bámulatára az épülő mecsetben helyet foglalt. a pyramisok. . Mondjunk most búcsút Kairónak s a középkori arabs emlékeknek s látogassuk meg az őskori Egyiptomból a fáraók birodalmából visszamaradt építészeti alkotásokat. A legfenségesebbet, a legmommentalisabb müvet, mit csak emberi kéz valaha létrehozott, itt közelben Kaijó mellett találjuk : ezek a pyramisok. Kairótól nyugatra Gizeh falu mellett a lybiai sivatag szélén állanak ezek az óriások négyezer év óta daczolva az idővel és múlandósággal. Városok épültek és pusztultak el azóta, népek születtek és tűntek el a föld szinéről, de a pyramisok mozdulatlanul állanak ős időktől fogva, mintha a múlandóság s az örök változás törvénye egyedül csak őket nem érintené. „Minden fél az időtől, de a pyramisok- tól maga az idő is fél“ mondja egy arab iró a XIII-ik században. A pyramisok tulajdonlapén óriási sírok, melyeket Egyiptom hatalmas uralkodói azért építtettek, hogy földi maradványaik örök időkre fennmaradjanak. A régi Egyiptomiak vallása szerint a lélek halhatatlansága a test fennmaradásához volt kötve; a lélek csak addig él, a mig a porhüvely meg van, ha a holt lest megsemmisül, elvész a lélek is. Ezért balzsamozták be halottaikat Kérjük az előfizetések megojitását s a hátralékos előfizetési pénzek beküldését, hogy a lap szétküldésében akadály ne legyen.
