Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1906-12-22 / 52. szám

9 1906. deczember 22.. pád miniszteri tanácsos ült a' föl olvasó asz­talhoz s az Én magyar népem czimmel mindvégig igen érdekes, tanulságos fölolva­sást tartott, melyet, szűnni nem akaró viharos tapssal fogadott a közönség. Tomm Béla hegedűművész száma után Lamperth Géza, a Petőfi-társaság tagja olvasta föl néhány kedves költeményét. Végül Váradi Antal a szÓkesfejérvári színészet történetéből mon­dott el néhány érdekes és mulatságos adatot. Vadászat. F. hó 19-én Spitzer Gyula, zombaú nagybérlő körvadászatot rendezett. Terítékre jutott 81 drb. nyúl. Vadászat után a vendégszerető házigazda a feher asztal mellett fogadta a vadásztársaságot, mely Garai] Ferkó ztenekara mellett a késő éjjeli órákig m. radt együtt. Jelen voltak: Weber János orsz. képviselő, Leicht Lajos, Krausz Zsiga, Veiner Imre, Keller József, Rácz Jó­zsef és az uradalom főtisztjei. EGYLETEK, TÁRSULATOK A kölesdi polgári olvasókör tisztuji- tása. A,,iKölesdi Polgári Olvasókör“ f. hó 16-án ..tartotta tisztújító közgyűlését, melyen a kövétkezőképen alakult meg a tisztikar: Elnök: Koritsánszky Dénes, Pénztáros: Ausch Mór, Könyvtáros: Tantó Imre, Jegyző: Várkonyi István, Háznagy : Kálmán Endre (uj). Választmányi tagok: Lágler Sándor alelnök, Kálmán Dezső, Csiba Lajos, Hesz Lajos, Illyés Gyula és Läufer István. Lap- felügyelő: Megyesi György (uj). í Felolvasó estély. A szekszárdi rom. kath. olvasókör f. hó 16-án tartotta az utolsó adventi felolvasást gazdag műsorral, a melyét Wendl Gyula r. t kitünően sikerült szava­lata nyitott meg. Utána Komjáthy Sándor építészmérnök felolvasása következett a földrengésekről és tűzhányó hegyekről. A szigorúan tudományos alapón nyugvó felol­vasás remekül sikerült, amit a felolvasás világosságának s a tárgy érdekes leírásának és a szerző szép előadásának köszönhetünk. Különösen szép volt a felolvasás befejező része, amelyben a szerző remek szavak kisé- retében hajlik meg az egész természeten uralkodó Isten előtt. Kreskai István, Falusi József, Marton István monológjai élvezete- nyujtottak a közönségnek. Kaczagtató volt Bencze János előadása, ki a „Nevető em­ber“ ez. monológot híven adta elő. Végül „A kosár“, ez. párbesszéd következett, mely nek szereplői: Hahn Annuska és Ujj János méltán kiérdemelték a közönség tapsait." A rom. kath. k#r közgyűlése. A »szek­szárdi Róm. Kath. Olvvasókor« 1907 év január hó G án, tartja évi rendes közgyűlé­sét d. u. 4 órakor. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. A múlt közgyűlés jegyzőköny­vének felolvasása és hitelesitése. 3. A kör tisztviselőinek évi beszámoló jelentése és le­mondása. 4. Tisztujitás. A módosított és jóváhagyott alapszabályok értelmében világi elnök, ügyvezető-elnök, alelnök, igazgató, pénztáros, 2 jegyző, 2 könyvtáros, 2 zászló­tartó és 12 választmányi tag megválasztása, 5. Indítványok (Az indítványok az elnök­ségnél írásban bejelentendők 3 nappal a köz­gyűlés előtt.) Közgyűlés. A szekszárdi polgári olvasó­kör 1906. év deczember 26-án és 1907. év január 6-énT délután 2- órakor rendes köz­gyűlést tart. Tárgysorozat deczember 26-án : 1. Hírlapok megrendelése és elárverezése. 2. Folyó ögyek s netáni indítványok. Tárgy- sorozat január 6-án: 1. Tisztujitás. 2. Folyó ügyek s netáni indítványok. MULATSÁGOK. SzilTester estély. A szekszárdi könyv- nyomdászok deczember 31-én a Szele szárd szálló nagytermében hangversennyel egybe­KÖZÉRDEK kötött Szilveszter estélyt rendeznek. Belépti díj személyjegy 2 K. családjegy (3 személy) 5 K. Kezdete este 8 órakor. A sikerültnek Ígérkező estély műsora a következő: I. Nyi­tány. Előadja a Zenekar. 2. Elő szobor (köl­temény), Vörösmarthy Mihály tói. Szavalja : Müller Mátyás. 3. Szeretem a férfiakat (monolog). Irta: Schiller Irma. Előadja: Gott- wald Gabi. 4. Egy kedves ember (monolog), Gabányitól. Előadja : PetrovicS Gusztáv. 5. Keresem az Istent (költemény). Irta : Ábrányi Emil. Szavalja: Wagner Antal. 6. Népdalok. Énekli: Szelepcsényi Lajos. 7. Petőfi Sándor legendája (költemény), Kolozsváry Józseftől. Előadja Tóth Pál. 8. Duett. Éneklik : Mül­ler Mátyás és Szelepcsényi Lajos. 9. Magyar zene (költemény). Irta: Szász Károly. Sza­valja: Almásy Mariska. 10. A féíjvadász (monolog), Fehér Árpádtól, Előadja: Kazamér Emmike. 11. Kupiék. Énekli: Müller Mátyás. 12. Éjfélkor: Szilveszter (prolog). Irta: —r —r. Szavalja: Dömötör Erzsiké. A tiszta jövedelem a szekszárdi könyvnyomdászok helyi csoportjának könyvtár alapjára, részben a népkonyha javára fordittatik s ezért felül- tizetések köszönettel, hirlapilag közöltetnek. A zenét Garay Ferencz jóhirü zenekara szolgáltatja. Akik tévedésből meghívót nem kaptak és arra igényt tartanak, forduljanak a rendezőséghez. Műkedvelői előadás. Tolnanémedi ifjú­sága folyó évi deczember hó 26-án, a tolna- némedi-i első posztóczipő gyár helyiségében, a három felekezet iskolái javára műkedvelői előadással egybekötött tánczmulatságot ren­dez. Helyárak: I-ső hely 1 kor. 60 fillér, Il ik hely 1 kor. 20 fillér, III ik hely 80 fillér. Állóhely 50 fillér. A jótékony czélra felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hir­lapilag nyugtáztatnak. Az előadás kezdete 7 órakor. Jó ételekről s italokról a helybeli vendéglős gondoskodik. Ez alkalommal színre kerül: ,,A két huszár és égy bakancsos“. Énekes népszínmű 3 felvonásban. Személyek : Kun János biró Szökodi György, Erzsi le­ánya g. Szabó Rózsika, Nagy Pál fogadós Ács Ántal, Zsuzsi leánya Duska Esztike, Anna gazdaasszony Dancz Juliska, Pista, Miska szabadságos huszárok Faragó Mihály, Bauer János, Matyi, szabadságos bakancsos Németh István, Peti, a biró unokaöcscse Cseszkó Sándor, Salamon boltos Danes Fe­rencz, Huszár káplár Győri József, Huszá­rok Ács Imre, Danes Ferencz, Győri Sán- dór és Tóth István. TANÜGYI HÍREK.-Gazdaasszonyokat keres a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter. Ta­nító özvegyek, állami tanító-és tanitónőképző intézeteknél havi 40 korona fizetéssel és tel­jes ellátással gazdaasszonyoknak elfogadtat­nak. Gyermektelen tanító özvegyek e hó végéig jelentkezzenek az Eötvös-alap titkári hivatalánál Budapest, VIII. kér., szentkirályi- utcza 47-es szám alatt. Közlendő a neve, vallása, életkora, lakóhelye, mily jellegű is­kolánál, mennyi ideig szolgált elhalt férje, vannak-e gyermekei és ha igen, mennyi és mily korúak. Tanítók flzetésjavitása. A közoktatás- ügyi miniszter 1907 január vagy február ha­vában nyújtja be a képviselőházhoz a taní­tók fizetésjavitása ügyét. Az 5600 állami tanító közül- azok, akik az első és második lakbérosztályba tartozó községekben működ­nek, 1300 kor. kezdőfizetést fognak kapni, a harmadik lakbérosztályba tartozóknál az alapfizetés 1100, a többi községekben mű­ködőknél 1000 kor. lesz. Öt c múlva az 1000 koronás 1400 koronába lé] elő; Aki 5 esztendőt már szolgált, az mo nelajut a magasabb fizetésbe. A 22 ezer ~ a ’ 1'éti ta­nító fizetése is javulni fog. Av. r jó és má­sodik lakbérosztályban 1200, a harmadikban 1100 és a többi községekben ezer korona lesz a kezdőfizetés. Tehát eltűnik a 600 ko­ronás minimum és lesz helyette 1000 kor. Há az iskolafenntartó ezt nem tudja fedezni, az állam kiegészíti. Ehhez jön még. a két első korpótlék 200—200 korona - és nem 100—100, mint most, a harmadik és negye­dik korpótlék 100—100, de az ötödik és hatodik megint 200—200 korona lesz. A fizetéskiegészitést csakx az kapja meg, aki elfogadja a miniszter által kiadott tantervét, tankönyveket és a kötelező magyarnyelvű tanítást. Iskolák szaporítása. A közoktatásügyi miniszter a 340.OUO iskolába nem járó gyer­mekek számára 8 év alatt négyezer iskolát fog felállittatni. Adomány. A m. kir. kereskedelmi mú­zeum igazgatósága a „Kiviteli Czimtár“-ból és pótfüzeteiből a tolnavármegyei általános tanítóegyesület tagjai számára 100 példányt ingyen adományozott, melyet a kir. tanfel­ügyelő, mint egyesületi elnök, a napokban küldött szét a tagoknak. Államsegélyek. Dézsi István gerjeni ev. ref. II. tanító fizetésének 300 koronára való kiegészítésére évi 260 korona, Szíjártó László szakc si községi gazdasági ismétl^ is­kolai tanító tiszteletdijának fedezésére 1905/6 tanévtől kezdve évi 100 korona, Horváth Józsa bölcskei rk. tanítónő I. év- ötödös korpótlékának fedezésére évi 100 ko­ronát, Fodor Róza simontornyai rk. tanítónő korpótlékának fedezésére 100 korona évi ál­lamsegélyt utalványozott a miniszter; Viner János őcsény-szőlőhegyi községi tanító fize­tésének 800 koronára való kiegészítésére évi 400 koronát, a faddi rk. el. iskolánál újon­nan szervezett V. tanítói állomás javadalmá­nak 800 koronára való kiegészítésére pedig évi 700 korona államsegélyt engedélyezett a val.- és közoktatásügyi miniszter. Tanitóvátasztások. A nagykonda-pusztai rk; iskolához Kuli Kálmán, a bács-gyula- falvai iskolához Blindala János nagykondái tanító, az ozorai rk. iskolához Horváth Ilona, a paksi rk. iskolához Geyer József oki. tanító választatott meg tanítónak. Határidőnapló. A szatmárvármegyei kir. tanfelügyelőség népoktatási ügyek határ­idő nyilvántartását adta ki Ajánljuk külö­nösen az állami tanítóknak beszerzésre, de használhatják a községek és a felekezeti ta­nítók is. Nyugdijigényfelemelések. Thomayer János bölcskei ev. ref. tanító nyugdíjigénye 908 koronára, — Horváth Erzsi szek­szárdi róm. kath. tanítónő nyugdíjigénye 700 koronára, — Mehrwerth Erzsi szek­szárdi r. k. tanítónőé 900 koronára, — Jártas Róza szekszárdi rk. tanítónőé 700 koronára, — Adolf Ádám alsónánai ág. ev. tanitóé 900 koronára, — Kring Gyula kétyi ág. ev. tanitóé „663 koronára emeltetett fel. Nincs portómentesség. A kereskede­lemügyi m. kir. miniszter 90.708/V. számm rendeletével értesítette a „Tolnamegyei álta­lános Tanítóegyesület“ elnökségét, hogy az egyesület könyvtárából tagjainak küldendő könyvek és levelezésre portómentességet nem adhat, mert annak megadására a szabályok nem nyújtanak alapot. Házi ipari tanfolyam. Duna- földvárott 5-907. január 2-től kezdődőleg ta­nulók és felnőttek részére háziipari tan­folyamot tartanak. Tanulni fogják a szalma- gyékény- és vesszőfonást,* továbbá seprükötést. A tanítás ingyenes. Jelentkezni lehet Niertit Béla gyógyszerésznél. Nyugdijpótló államsegély. Thaly Endre elaggott szedresi rk. volt tanító részére 1907. évre 200 korona nyugdijpótló államsegélyt utalványozott a val. és közokt. miniszter. GAZDASÁG. „Nincs édesebb, mint a méz.“ Mint sok más üdvös és áldásos intéz­ménynyel, úgy áll a dolog a méhészettel is. Kipkedunk, kapkodunk, mindig csak pa­naszkodunk súlyos terheink, respective meg­adóztatásunk felett, de a sopánkodásnál to­vább egy tapodtat sem haladunk. Másokat kárhoztatunk anélkül, hogy megfognánk a dolog végét, ott, ahol kellene. Igaza volt Türr tábornoknak, mikor a vizek csatornázásának szükségessége iránt 1882. év november ha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom