Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1906-01-06 / 1. szám

8 ^ÖZÉ^DEK rencz 4 kor., dr. ITolndoüer Adolf 2 kor, Streicher Péter 3 kor., Dubniczky László 2 kor., Strobl Izidor 2 kor., ilj. Stuker János 1 kor., összesen 45 kor., levonva a besze­dési költséget 2 koronát, marad 43 korona. Izraeliták: Ransburg Ede 1 kor., Weltman Mór 1 kor., Krausz Géza 2 kor., Ungár Dávidné 1 kor., Weisz Bernát 2 kor., Engel- man Jenő 1 kor., Oppenheim Salamon 2 kor., Kaufman Samu 1 kor., Fleischman Jónás 1 kor., Fleischman Adolf 1 kor., Neubauer Jakab 1 kor., Lővenstein Bernát 1 kor., Goldschmidt Armin 1 kor., Goitein Salamon 1 kor., dr. Kohn Ármin 2 kor., összesen 20 kor., kiadás gyűjtésért 1 kor., marad 19 korona. A keresztények által befizetett összeg a leendő liőgyészi keresztény nuegylét, az izraeliták által befizetett összeg az izraelita nőegyletnek adatott ál. Hőgyész, 1906 jan. 3. tisztelettel: Fiedler Gyula, jegyző. Az átázó álma. Kalauz : Debreczen tíz perez, tessék felkelni; azt mondta keltsem fel. Utazó: Igen, csakhogg mást álmod­tam. Debreczenben hátha főispánnak néz­nek ? Inkább Piispökladángba utazom. (Befordul.) EGYHÁZI ÜGYEK. A szekszárdi er. ref. egyház a mai napon tartja évi közgyűlését melyen a múlt évre szóló egyházi számadást tárgyalják, to­vábbá gondnokot, algondnokot és hai’angózót választanak. A szekszárdi kongressista izra­elita hitközség ez év január 1-én tartotta közgyűlését dr. Müller Ferencz választási elnök elnöklésével, melyen képviselőkké: Dr. Rubinstein Mátyás rabbit, dr. Aldor Ödönt, dr. Horváth Jenőt, Lichtenberg Miksát és Pauszig Adolfot választották meg. TUDOMÁNY, IRODALOM. Aulik Dávid Péter: Virágszálak. A könyv egy része már megjelent, egy vallásos folyóiratban, s „egyesek biztatására“, mint a szerző Írja, jónak látta könyv alak­jában is kiadni, megtoldva és kibővítve az Oltári szentségről szóló dogmatikus tudniva­lókkal. E szerint a mű két részből áll : a dogmatikus részből és a virágokról szóló elmélkedések csoportjából. A szerző tizenkét virágot köt csokorba (ibolya, nefelejcs, liliom, rózsa stb.) munká­jában, s mikor virágjait az oltárra helyezi, minden egyes szálhoz vallásos elmélkedéseket fűz. Egyébként a könyv iránya tisztára val­lásos, vallásos czélt szolgál, de a felekezeti körön kívül is számot tarthat bizonyos érdek­lődésre, egyrészt, mert nem költői lendület nélkül íratott, másrészt szerzője megyebeli, s igy Tolnavármegye irodalomtörténetének gyarapításához hozzájárult ügyesen megirt könyvével. A kis munkában leginkább meglep az a melegség, a mely a szerzőt művének Írá­sakor áthatotta; ennél a melegségnél csak a mély, meggyőződésből fakadó, szinte rajongó vallásosság nagyobb, s ez a vallásosság ma­gával ragadja az olvasót is. A virágszálak csokorba gyűjtése ma­gában véve is ügyes gondolat, poetikus szí­nezetet kölcsönöz a műnek, ámbár a könyv­ben hiányzik az az egység, a mi az ilyes­mit e8Zthetikailag érdekessé teszi. Maguk a virágok szinte mellékszerepet játszanak, s néha alig tudja a szerző magasztos czéljai- val vonatkozásba hozni őket (Mezei katang), máskor ügyesen beilleszti elmélkedésének keretébe (Liliom). De általában úgy tetszik, hogy nem a virág készteti a reflexióra, ha­nem a virág csak diszesiti az elmé kedést. Az elmélkedés majdnem végig emelke­dett hangú, csak ritkán. laposodik el.'Stílusa, nyelve, ha nem is kifogástalan, de nem is közönséges. Némely furcsa szavai: röpima, égedelem, töprély; némely magyartalan ki­fejezése: szépen veszi ki maglát (213. 1.), uralni fogja a világot (15. 1.) stb., bántóan ri ki az egyébként csinosan megirt sorok­ból. Sajátságos módon használja a „meg­imádja“ szót. Kétségkivtil tudatosan írja, mert sokszor előfordul, de-úgy tetszik, hogy a kifejezés nemcsak szokatlan, hanem „sike­rületlen“ is. Mindazonáltal el kell ismerni tollának ügyességét, s e toll nem csupán a próza terén jeleskedik, hanem verselni is tud. A 190. lapon olvasható egy négy strófás val­lásos költemény, a mely épen úgy tanúsko­dik a poetikus lélekről, mint arról, hogy a szerző a verselés technikáját is jobban érti, mint számos lantpengető kortársa. A könyv itt jelent meg .Szekszárdon, Báter János könyvnyomdái intézetében. Kiál­lítása csinos, Ízléses; illustrácziói általában sikerültek és stílszerűek (csak a rezeda nem). Nagyon helyén való dolog, hogy a vidéki írók a vidéken nyomatják ki könyveiket, s nem a fővárosban iparkodnak föltünést ke­resni. A jó könyv a vidéken is jó, még ak­kor is, ha a fővárosi sajtó agyonhallgatja csupán azért, mert „vidéki.“ (dr.) EGYLETEK, TÁRSULATOK A szekszárdi róni. kath. olvasókör a mai. napon rendes évi közgyűlést tart, melynek főbb tárgyai : évi számadás, alap­szabály módosítás és tisztujitás. A gőzfürdő részvénytársaság köz­gyűlése. A szekszárdi gőzfürdő részvénytár­saság múlt vasárnapra hirdetett közgyűlése, mert a tagok kevés számban jelentek meg, elmaradt; helyette e hó 7-én d. e. 11 órakor lesz a közgyűlés Boda Vilmos orsz. kép­viselő elnök lésével. A tamási-i „Társas Kör“ mint tudó­sítónk írja, tisztújító rendes évi közgyűlését 1905. deczember hő 31-én tartotta meg, mely alkalommal elnöknek: Spcttl Imre, alelnök- nek: Piringer JA nos, jegyzőnek : Slockinger Rezső ifj., Il-od jegyzőnek: Heringh Andor, háznagynak : Posszert Pál; könyvtárosnak : Hirsch Simon és pénztárosnak : Iíhiesz Hen­rik Jön egyhangúlag megválasztva. Az igaz­gatósági tagok száma 12. Ezen, többnyire iparosokból álló egyesület derekasan meg­állja a helyét. Vezetői rajta vannak, hogy a' tagok fáradságos munkájuk után az egye­sület helyiségeiben, kellemes szórakozást találjanak. Az önképzésre van szép könyv­táruk 386 kötetben és járatnak 3 napi és 2 heti lapot. A docsi polgári olvasókör közgyű­lése. A decsi polgári olvasókör múlt hó 30-án tartotta évi rendes közgyűlését és tisztujitá- sát. Elnök lett: Komandinger Kálmán, pénz­tárnok : Dr. Szél István, jegyző: Komáromi Ferencz, könyvtárnok : Dénes Sándor, gazda : Cs. Könczöl András. Választmányi tagok: Dr. Pécsvárady József, Bús Lajos, Adorján Mihály, Császár István, Simon Lajos, ifj. Dani János, ifj. Szél Mihály és Tikos Péter. Póttagok: Lévai Ferencz és Ifjú Jáaos. TANÜGYI HÍREK. Taniíóválasztás. Az alsótengeliczi ta- nitói állomásra Királg Pált választották meg tanítóvá. Iskolafenntartói díj kirovása. A kö- lesdi újonnan szervezett ev. ref. uiásodtanitói állás után, a tanítói nyugdíjalapra 24 korona évi fentartói díj rovatott ki. A keszőhideg- kuti újonnan tervezett ág. hitv. ev. másod- tariitói állomás után 24 korona iskolafentar- tói dij vettetett ki.: — A faddi magán is kola után Kóhn Ármin tanitó terhére 24 korona iskolafenntartói dijat rovott ki a közoktatásügyi miniszter. 1906. január 6. Nyugdíjintézetbe felvétel. A követ­kező tolnavármegyei tanítók vétettek fel az; országos tanítói nyugdíjintézetbe e héten : 1. Klein Ármin görbői izr. elemi iskolai ta­nító 1905.. szept. 1-től 800 koronával*. 2. Szabó Ilona felsőireghi ev. ref. tanítónő l905^ évi január 1-től 600 koronával, 3. Csekei Sándor nagykónyi-i rk. tanitó 1905. szept. 1-től 600 koronával, 4. Brückler Gyula felső- iregi rk. tanitó 1905. szept. 1-től 600 koro­nával, 5. Pinkeezer Károly mórágyi ev. ref. tanitó 1905. okt. 16-tól 800 koronával, 6.. Nagy János gyulaji rk. tanitó 1905. június- 16-tól 650 koronával, 7. Keller Rozália pári-i rk. tanítónő 1905. szept. 16-tól 656 koroná­val, 8. Róder Kamilla szemcse-pusztai köz­ségi tanítónő 1905. okt. 1 - tői 825 koronával, 9. Fricker Ede hőgyészi rk. tanitó 1905. május 1-től 8o0 koronával, 10. Hochsteiger József zombai rk. tanitó 1905. évi február 16-tól 750 koronával, 11. Steind Mária hő­gyészi rk. tanítónő 1905. évi január 1-től 800 koronával, 12. Lex József apari rk. tanitó J8u5. évi január 1-től y00 koronával, 13. Reitzi Péter döbröközi rk. tanitó 1904. évi okt. 1-től 600 koronával, 14. Németh Gizella bedegi'rk. tanítónő 1905. évi január 1-től 660 koronával és végül 15. Pfeiler Lajos nagy székely i ev'. ref. tanitó 1905. évi október 16 tói 840 koronával. XyugdijigéKfy felemelés. Fodor Róza siraontornyai rk. taniténő nyugdíjigénye 800" koronára emeltetett fel. Lemondás. Buggies Ignácz okleveles tanitó naki rk. kántortanitói állomásáról le­mondott. Államsegély. A paksi áll. polg. isko­lánál az énektanítással megbízott Hum Jó­zsef rk. elemi iskolai tanitó részére az 1905—' 906. tanévre 160 korona tiszteletdijat utal­ványozott a közoktatásügyi miniszter. Tananyagbeosztás és Órarend nyom­tatvány. Ggerkes Mihály székelyudvarhelyi igazgató tanitó az új tanterv értelmében tananyagbeosztási és órarend nyomtatványo­kat szerkesztett. Mintát szívesen küld azok­nak, kik eziránt hozzá fordulnak, a mikor bővebb felvilágositással is szolgál. Félebbezés. A tolnai rk. hitközségi pénztár megvizsgálása tárgyában hozott köz- igazgatási bizottsági véghatározatot meg- felebbezték Halálozás Pólh Sámuel gyönki ev. ref. német tanitó meghalt. Nevezett 42 éves volt, 21 éve működött a tanítói pályán, öz­vegyét és kiskorú gyermekeket hagyott hátra. Nincs pénz. A m. kir. vallás- és köz- oktatásügyi miniszter a szakcsi rk. iskolaszék államsegély kérvényét azzal küldte vissza,. hogy megfelelő fedezet rendelkezésére nem áll, hanem a költségvetés törvényerőre emel­kedése után újbóli folyamodás esetén érde­mileg fogja ázt elintézni. Vájjon tnikor lesz költségvetés, mikor fog az törvényerőre emel­kedni ? Tolnavármegyében 1905 ben 93 tanitó- személyváltozás fordult elő. MULATSÁGOK. A szekszárdi kaszinó szilveszter- estélye. A szekszárdi kaszinó Beke Ferencz buzgólkodása mellett jól sikerült szilveszter­estélyt tartott. Aránylag kévésén voltak ugyan jelen, de az ott levők kitűnő hangu­latban búcsúztak.el az ó évtől és köszöntöt­ték az újat. Jelen voltak: Leányok: Geren­da y Margit, Kocsis Kata, Marcsekényi Ma­riska, Nászay, Irén ke, Nászay Palika, So­mogyi Paula, Wigand Hedvig, Wigand Janka/. Urbanics Sárika. Asszonyok: Gerenday La-- josné, dr. Káldi Gyuláné, Kövessy Ödönné, özv. Marcsekényi Miklósné, örffy Lajosné, Sass - Lászlóné, Szeghy Sándorné, Wigand Jánosné és Wilczek Sándormé. Tánczv.igalom Bátaszéken. A bátaszéki önkéntes tüzoltó-iestület f. évi január hó 20-án. a „Korona“ vendéglő helyiségeiben, saját pénztára javára zártkörű táncvigalmat rendez. Belépő dij: személycnkint I kor,, családjegy- 3 korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom