Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1906-06-09 / 24. szám

4 eszmemenete azt a meggyőződést érlelték meg bennem, hogy tévedtem. Én egy olyan emberhez adreszáltam nyilatkozatomat, aki rosszhiszeműen, szán­dékosan elferditi intentiómat, s félre magya­rázza beszédem azon értelmét, melyet én annak adni akartam. Álltaimul szolgált ne­kem erre az, hogy a czikk névtelenül jelent meg, meg az, hogy legutóbb annyi rossz­hiszemű névtelen támadás ért, hogy azt kellett gondolnom, hogy ez is egy a sok közül. De kijelentem, hogy amikor én azt a nyilatkozatot a legnagyobb felháborodásban megírtam, a közéletnek egészen más típusa lebegett szemeim előtt, s hogy ha csak sejt­hettem volna is, hogy az i. t. clerusnak egy tagja áll velem szemben, ha még oly sértő lett volna is az a nyilatkozat, azt a hangot, amelyet alkalmaztam, semmi körülmények között nem használtam volna. így állván a dolgok, minthogy Főtisz- tclendőséged utóbbi nyilatkozatában engem semmiféle retorzióval nem fenyeget, tehát elhatározásomra saját lovagias érzületemen kívül semmiféle kényszer nem hat, s igy eljárásom nem tűnhetik fel abban a színben, mintha engem valamely veszélytől való me­nekvés czélzata vezérelne, szóval meghátrál­nék, vagyis elhatározásom teljes szabadságá­nak birtokában cselekedhetem: kijelentem, hogy én önt sérteni nem akartam, Főtisz- I telendőségedre nyilatkozatomnak egyetlen egy sértőszavát sem vonatkoztatom, s kérem, hogy mindazt, ami nyilatkozatomban sértő, nem létezőnek tekinteni méltóz'tassék. S minthogy satisfactiót Főtisztelendő- ségednek csak úgy adhatok, ha ezen levele­met nyilvánosságra is hozom, ennélfogva gon­doskodni fogok róla, hogy ugyanazon lapok­ban, melyekben nyilatkozatom megjelent, ez a levelem is közzé tétessék. Kelt Szekszárdon, 1906. junius hó 5-én. Simontsits Elemér, Tolnavármegye főjegyzője. Tulipán mulatság. Hosszas készülődés után végre megtart­hatták a szekszárdi tulipán-majálist. A hosszas előkészület csak előnyére vált a mulatság­nak, mert az, igazán szép, kedves, a tulipán hazafias eszméjéhez minden tekintetben méltó volt. Pünkösd másodnapjára alig ismerhettünk a vármegyeház kertjére. Még szebb lett. Fel- zászlózták, «liszitették, keresztbe-kacsba meg­drótozták villanyhuzalokkal, minden egyes ivlámpa tartója egyúttal lobogó díszben pom­pázó diadalkapu volt. Csak az idő nem akart sehogysem kedvezni. Délelőtt is esett, délután is, bár estefelé kiderült, hideg csí­pős szél fújt, mintha csak Lueger papa akarta volna elfujni onnan Bécs tájáról az egész majálist. De ez sem volt akadály. Délután 5 órakor már sürü rajokban hullámzott a kö­zönség a várkert előtt. A bejárónál, mint a lelkektől Charon a csónak pénzt, Rácz József és Ferdinánd János szedte el a belépésért járó koronás obulusokat, bennt pedig Dőry Pál alispán és Dőry Pálné úrnő házi gazdai szívélyességgel fogadták az érkező vendégeket. Nemsokára benépesült a kert, díszes hölgyközönség ült a hosszú széksoron, s hosszú asztaloknál vagy elrejtettebb bokrok fedezete alatt pedig a férfisereg szemelte ki magának a jobb helyet, hol egy kis jó bo­rocskával, vagy keserű árpalével áldozhat majd Bachus apánknak és saját testi egész­ségének. Az ünnepség megnyitásául Szabó Géza fiatalos hévvel „Tulipán“ versét szavalta el. ^ÖZÉÍ^DEK A közönség tapssal honorálta a verset és előadóját. S ezután következett (a szép lányok és asszonyok után) a mulatság látnivalóinak legérdekesebbje. Az apró gyerek sereg vo­nult be pompásan felvirágozott kocsikkal, vagy azok kíséretében. Voltak kis bobóczok, gnómok, tündérek. A menetet egy parányi csöppség Lovich Laczika nyitotta meg ko­csin, patyolat, magyar ruhában. Nem volt nagyobb, mint az öklöm, találó szimbóluma a magyar iparnak. Acs Lipót főgimnáziumi tanár igazán remekelt, ötletes, kedves felvo­nulást rendezett. Az Árva által ott csinált •fénykéD felvétel adhatja vissza csak azt a kedves tarka-barkaságot, meg sem kisértjük tehát az egyes kocsik leírását, kiemelését, szép volt valamennyi, itt csak a pompásan festő gyermeksereg névsorát közöljük, meg­említve a kocsi és ruhadiszitéshez használt virágot. Gyermek kocsi-korzó: Lovich Laczika magyar ruhában, kevert rózsa, Dőry Gabi fehér rózsa, kísérői: Spányi Pali és Gyuszi, Kohn tíözsike, nefelejts, Tóth Laczi, rózsa, Volf Ellike, búza virág, Káldy Ernesztin, rózsa, kísérői: Perlaky Józsika és Valló Al­bert, Kovács Lujzi, mezei virág, Géczy Li­liké, fehér rózsa, Simon Veruska, kevert rózsa, Alacs Lili, búza virág és margaretta, Bajó Dórika és Kláricza jázmin, Straub Ju- czika, rózsa, Ács Klárika, búza virág, kísérői: Beichl Laczi és Gyurka, Strasszer Rózsika, mezei virág,, Kozacsek Margit, rózsa. — Kísérő leánykák virágkosarakkal: Bod­nár Miczi, Szeghy Margit, Géczy Margit, Lovich Ilonka, Mariska, Etel, Alacs Edit, Böhm Aranka, Leopold Magda, Spitzer Mar­git, Kovács Juliska, Tóth Ilonka, Kovács Joli és Ágoston Bözsike. Fiuk: Hoffman Lajkó, Rácz Józsika és Palika, Ery Béla és Laczi, Schneider Elemér, Kozacsek Lajos, Böhm Guszti, Hor­váth Józsika, Miculescu Zenó, Áldor Laczi és Gyuri, Molnár Bandi, Pirnitzer Laczi, Goldberger Ödön, Szondy Gyurka, Haidekker Károly, Kovács Zolika és Ferdinánd Tibor. A gyermekkorzó bemutatása után el- széledt a közönség. Egy része asztalok mellé ült, hallgatni Garay Ferkó muzsikáját, más része pedig ott hullámzott az utakon, vagy ellepte a sátrak elejét. Három ilyen sátor volt felállítva. Az első sátorban Tihanyi Domokosné vezetése mellett, Klieber Gizi, Belle Jolán, Szondy Erzsi, czukrász, azaz jó házi készítésű édes süteményeket s kugler- kákat árultak. A második sátorban Dőry Nakszi, Braun Renée és Margit a férfiak dohányzási szenvedélyét csillapították jó szi­varokkal és czigarettákkal ; Szendrői kolléga versei árusításával pedig az irodalom párto- lási hajlamot akarták felébreszteni. Itt is el kelne egy kis Tulipán mozgalom. A harma­dik sátorban a torták nagy mestere Holnb Jánosné és Tékus Vilmosné úrnő forgolódott, Wigand Hedvig, Schwalm Hermin Pancso- váról, Seiner Margit, Gyergyai Margit ur- hölgyekkel s csakhamar kiárulták az össze­adott rengeteg torta mennyiséget. E közben jött a tombola játék, melyet Rácz József rendezett kevesebb nyeremény- tárgygyal, de annál több ügyességgel és szak­értelemmel. Szürkülettel aztán kigyultak a villany­lámpák. A kert bejáratánál pompás villany- tulipán ékeskedett, melynek összeállítása s általában a kert, udvar gyönyörű kivilágí­tása Engelbrecht Ede villanytelepi igazgató érdeme. Ezután asztalok mellé ült a közönség ott maradt része s hideg vacsorához látott, amelyet Reinprecht János kaszinó vendég­lős szolgáltatott mérsékelt árban s elég jó kiszolgálással. 1906. junius 9. A majálisra este felé megérkezett gróf Apponyi Géza főispán is. Jó kedvvel me­rült társalgásba, vacsora alatt pedig oda ment egyes asztalokhoz, felkereste ismerőseit, többekkel megismerkedett s kedélyesen elbe­szélgetett. A tulipán estélynek ez is egyik sikere E fajta eljárással lehet csak ebbe a mi gőgtől illatos társas életünkbe egy kis elevenséget, demokratizmust belevinni. ^ Később megjelent az estélyen Szabó Károly képviselő is. Este 10 óra után aztan Jasek Sándor, az egyik főrendező biztatására tánczra vonult vissza a fiatalság s éjfeli 2 órág maradt együtt a nagyteremben. A tiszta jövedelem körülbelül 500 korona. Jegyüket megváltottak és felül fizettek : Leitesdorfer Aurél 2 K, Goldberger Arnold 1 K, Leitersdorfer Ignácz 1 K, Straub Ödön 1 K, Czirják Frigyes 5 K. Wolf Arnold 2 Plank Gyula 40 fill, Döry Pál 2 K, Molnár Mór 1 K, Lederer Gábor, 1 K, Fleischer Jakab 60 fill., Adametz Gyula Tápé 2 K, Reichl Sándor 1 K. Pick Béla 60 fill., Vil- czek Sándor 1 K, Krammer József 1 K, Ágoston István 2 K, Wosinsky Mór 5 K, Bodnár István 2 K, Seiner Lipót 1 K, Mül­ler testvérek 1 K, Sverteczky István 5 K, Beöthy Károly 5 K, Id. Hajpál Sándor 1 K, Ifj. Hajpál Sándor 1 K, Fónagy József 8 K, Fekete Hugó 50 fill., Kohn Mór 1 K, Dr. Steiner Lajos 5 K, Weiner Jakab 1 K, Witt József 2 K, O üszü Erzsiké 50 fill., Schle­singer István 1 K, Szabó Károly 19 K, Tomcsányi Lajos 1 K, Fusz Ferencz 1 K, Gróf Apponyi Géza 19 K, Gözsi Tiborné 10 K, Borzsák Boda Sarolta 2 K, Markovics Lajos 2 K, Bulyáky József 2 K, Csapó Vil­mos 10 K, Gróf Apponyi Sándor 5 K, Je- szenky Andor 10 K, Grünwald Lajos 5 K. Ilj. Müller Ignáczné 60 fill. Tombola tárgyakat adományoztak: Bá ter-nyomda, Gauszer Ádám, Tüskei kertészet, Fekete Hugó, Eisler s Pick, Müller testvé­rek, Fritz Gyula, Seiner Lipót, Schlesinger Ignácz, Pirnitzer testvérek, Elkán Ármin, Krammer Vilmos, Molnár Mór, Márkus test­vérek, .Raberhofer Antal, Glantz Miksa, Sa­lamon testvérek, Kohn Mór, Schultz Gusztáv, Fusz Ferencz, Straub Árva Jolán, Szeghy Sándor, Ferdinánd József fiai, Mehrwerth Lajos, Fischóf Mór, Schulczer Oszkár, Le­ner Károly, Krón Salamon, Hradek Lajos, Mayer János, Baksitz Károly, Mehrwerth Ferencz, Salamon Jakab, Goldberger J. Mór, Braun René, Braun Margit, Almássy Ká- rolyné. Jó indulatu támogatók: Engelbrecht Ede, Pirnitzer czég, Molnár Mór nyomda, Reich Ármin fakereskedő, Almási Károlyné, Gál és Tánczos borbély czég, Fusz Ferencz czég, Ferdinánd János, Straub Ödön. HÍREK. — Személyi hírek. Gróf Apponyi Géza főispán, folyó hó 4-től kezdve városunkban időzött, 8-án délután hazautazott Hőgyészre, 12-én ismét visszatér Szekszárdra, hogy a 13 iki közigazgatási bizottsági ülésen el­nököljön. Döry Pál alispán, julius 1-től kezdve •6 heti szabadságra megy, mely idő alatt az alispánt Simontsits Elemér főjegyző helyet­tesíti. Kurz Vilmos árvaszéki elnök, szabad­ságidejét Herkules fürdőn tölti. — Szabó Károly képviselő ünneplése. E lap múlt számában közölve volt, hogy a szekszárdi ev. ref. olvasókör Szabó Károly országgyűlési képviselőt disztaggá választotta. A díszoklevelet e hó 3-án délután nyújtotta AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER.

Next

/
Oldalképek
Tartalom