Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1906-03-03 / 9. szám

1906. márczius 3. 7 a kihallgatás alkalmával tagadták, hogy ők verték volna meg Fábián Gergelynét. Az asszony azonban tovább is megmaradt állítása mellett és azt mondta, hogy bántalmazói fiát, Lajost keresték, akit meg akartak boszulni azért, hogy délután á kis Sándor fiút meg- szurta. A csendőrség a tett szinhelyén talált botokat bűnjelként lefoglalta és úgy Fábián Lajos, mint Fábiánná bántalmazói ellen a föl­jelentést megtette. — Véres tánczmulatság. A városi elöl­járóság által farsang vasárnapján, a szegény­alap és az , önkéntes tűzoltó-egylet javára rendezett u. n. álarczos bálon a szekszárdi legények megint megmutatták, ki a legény a csárdában. Az étkezőnek szolgáló kis te­remben Ktézli Ferencz és Durgonics Má­tyás újvárosi legények összeszólalkoztak és régi szokás szerint előkerült a bicska s előbb Klézli ejtett ellentelén könnyebb sérülést, mire Durgonics kését Klézli mellébe döfte. A súlyosan sérült legényt a kórházba szál­lították. A sebesülés nem életveszélyes. — Éjjeli verekedés. F. hó 27-én éjjel Sümegi Ferencz és Kern Ferencz tolnai lakosokat Szabó György, Nagy Vendel, Potgondi Vendel, Vas János, Tóth József, Horváth István és Kovács József tolnai lakosok megtámadták és rajtuk súlyos testi sértést okoztak. — Két dudás egy csárdában. Rein Ádám tolnai lakos, Balog Ferenczet és édes­anyját Balog Istvánná tolnai lakosokat, kik véle egy házban laknak, előzetes szóváltás után a szobából kihurczolta, Balog Feren­czet az ajtófélfához vágta, minek következ­tében orrát és ajkát összetörte és igy súlyos testi sértést okozott rajta. — Hirtelen halál. Tatai Antal döbrö- közi lókupecz a szakcsi vásáron összeveszett egy kollegájával és verekedés közben hirte­len összeesett és rögtön meghalt. A megej­tett vizsgálat kiderítette, hogy halálát agy- szélhüdés okozta bizonyára erős felindulásból kifolyólag. — Vásár kérés. Dombóvár nagyköz­ség a meglevő 4 vásárjához még 2 állat­vásár engedélyezését kérelmezte. — Árva J. könyvkereskedésére felhív­juk a n. érd. közönség figyelmét (Szekszárd, Dr. Hangel-féle ház), hol szükségletét bárki jutányos árak mellett fedezheti. Igen nagy raktár levélpapirosokban képes levelező lapokban és eredeti solingeni zsebkések­ben. Zenemű újdonságok zongorára, hege­dűre és czimbalomra igen nagy választékban. — Öngyilkosság Vincze Ferenczné ta- másii lakos öngyilkossági szándékból múlt hó 27-én éjei az udvarán levő kútba ugrott s reggelre megfulladt, tettének oka valószínűleg életuntság volt. — Honvednyugdij. Far kas József ódom- bovári lakos I848/49-iki honvéd közvitéz 1906. márczius 1 - tői kezdődőleg évi 96 ko rónával nyugdijazt'atott. Temetési járulék. Sárköri Mihályné dunaföldvári lakos néhai atyja, Szabó Mihály, nyugdíjazva volt 1848/40-iki houvéd köz i- téz után M0 korona temetési járulékban ré- szesittetett. — Betörési kísérlet. A dunaföldvári postahivatalba e hó 24-én éjjel azon idő alatt, mig a posta szolga a vasútnál járt, ismeret­len tettesek betörést kíséreltek meg, melyben azonban idejekorán megzavartattak. Utóbbi időben Dunatüldvárott a személy és vagyon biztonság gyenge lábon áll, aminek oka a rendőrség és csendőrség csekély létszámában keresendő. Igen kívánatos volna S írja le­velezőnk —| ha e sorokat az illetékes té­nyezők megszívlelnék. Borszék. Ha Székelyföldül! jársz — fenyvesek aljában — Hol tündértől népes ragyogd világ van, Megejt hines vizű Borszéknek forrása, Hely már Atillát is vendégül traktálta. JUt pedig1 Tolnában, bikavér honában, Korivóktól népes, venyigés világ van, Melynek lángborából — ha megtelik' gyönggyel A magyar néplólek ősereje tör fel . . . €sak borszéki vizet igyunk hát ily boiral: Magyar virtust nevel, életkedvet forral . . . Közéhdhk; Dunaföldvári levél. Tisztelt szerkesztő ur! ^Panaszszal kell kezdenem soraimat, oly panaszszal, melyre orvoslást sok oldalról kerestünk már, de mindez ideig hiába. Talán b. lapja révén sikerül majd az illetékes körök figyelmét ráirányítani a mi abnormis állapotainkra, melyek hovatovább tűrhetetlenekké válnak. A sok viszásság közül ezúttal csak egy ket­tőt akarok toliam hegyére venni. Itt van pl. piaczunk rendészete, illetve a rendészet teljes hiánya, amely egymaga is jelentékenyen befolyásolja nemcsak a már- már elviselhetetlenné fejlődött drágaságot, hanem még botrányosan devalválja piaczimk erkölcsiségét is elannyira, hogy tisztességes urinőnek már szinte lehetetlen bevásárlásait a piaczon személyesen eszközölnie. S ez anyagi existencziánkra s megélhetési viszo­nyainkra nagy baj. Mert nemcsak hallatlan drágasággal kell megküzdenünk (igy pl. I kiló hal 2 kor. 40 fill., egy pár tyuk 6 kor., égy liba 10—11 kor.), hanem még azzal a sok kofával is, kik brutalitásukkal és er­kölcstelen trágárságaikkal a tisztességes vevő­ket teljesen elriasztani akarják. Mint a kányák az áldozatukra, úgy csapnak le ezek a kofák az eladóra s trágár beszédeikkel, ocsmány kifakadásaikkal s ide oda való lökdösésekkel teljesen elrémitik a bevásárolni akaró tisztes­séges úri nőket, kik pirulva és megbotrán- kozva meg is fogadják, hogy többé nem mennek a piaczra. így azután a piaczot egyedül a kofák dominálják, kik kényelmes helyzetüket szabályrendelet hiányában alapo­san ki is aknázzák. Nem frázis, ha ebbeli állapotainkat tűrhetetleneknek minősítem.* Igen kívánatos volna, ha a megyegyülé- sen pl. valamelyik* megyebizottsági tag részé ről indítvány tétetnék az ilyen állapotok szanálására vagy egy alkotandó szabályren­delet utján, vagy pedig más módon. Vár­megyénk alispánja bizonyára készségesen meg fogja ragadni az alkalmat, hogy ebből kifolyólag végre a piaczi ügy is rendeztessék. S ez sokkal messzebb kiható jolentőséggel bir, mintsem ahogy az az első pillanatra látszik, mert ez a lakosság életszükségletével szoros kapcsolatban áll, éppen úgy mint az egész­séges ivóvíz kérdése. Ez a kérdés is sürgős megoldást köve­tel. Hogy az egészséges ivóvíz fontosságát fejtegessük, azon már túl vagyunk; a leg- laikusabb is tudja ma már, hogy a fertőző betegségek nagy részét az egészségtelen ivó- viz okozza. Kétszeresen megszívlelendő ez oly városban, mint Dunaföldvár, melynek halálozási statisztikájában a fertőző bajoknak, de különösen a hasi liagymáznak oly nagy számbeli szerep jut. Műszakilag is rendezve van már tervezett ártézi kutunk ügye, a földmivelésügyi miniszter kiküldötte geológus alkalmasnak minősítette a talajt, a pénz is megvan a kivitelhez — és pedig azt dicse­kedve konstatálhatjuk, hogy a polgárság minden külön megadóztatása vagy adófel­emelése nélkül — mégis bizonyos >körök folytonos nehézségeket támasztanak ezen köz­érdekű és nekünk életbevágó ügy megvaló­sítása elé. Azért e helyütt is felkérjük a vármegye intéző köreit, tegyék meg ők váro­sunk iránt való rokonázenvből saját hatás­körükben is azt, hogy ez a kérdés ne váljék tengeri kígyóvá s ne halogattassék ad grae- cas cale’ndas. Mert ártézi kutunk létesítésé­nek lehetővé tételével nemcsak Dunaföldvár- nak, a vármegye második legnagyobb váro­sának tesznek kedves szolgálatot, hanem szolgálják ezzel az egészségügyet, 1 nép ér-/ dekét is. Kétszeresen fontos ez ma, mikor egyrészt szomorú statisztika adja hírül a magyar nép fogyását s másrészt, mikor ma minden tényezőt — legyen az bár a leg- | kisebb is |— meg kell ragadni, mely a ma­gyar nép számát, erejét, egészségét s jólétét előmozditani képes. De ha eddig még csak a jövőben m*g- I valósítandó dolgokat pendítettem meg, be­fejezésül egy már bevégzett örvendetes hírről is számolhatok be. Dunaföldvár ugyanis tele­font kap, de nem városközit, mely a mi I Vigasztalódjanak a dunaföldvári urinők, Szék- szárdon tökéletesen ilyen az állapot. A szerló. czéljainknak csak részben fülelne meg, hanem városunk bekapcsoltatott a budapesti helyközi forgalomba. A mi közismert tevé­kenységű s a város érdekét igazán szivén viselő főjegyzőnk, Niefergall Nándor ugyanis az elmúlt napokban egy küldöttséggel fel­kereste a kereskedelemügyi minisztert, aki­nek szép beszédben meggyőzően bizonyította be, hogy Dunaföldvárnak, ennek a hanyat­lásnak indult nagy városnak ^érdekei azt kivánják, hogy ne városközi telefonja legyen csupán, hanem, hogy bekapcsoltassék a buda­pesti helyközi hálózatba. S Niefergall fő­jegyző ékes szólása és nyomós érvei hatot­tak, a miniszter kivételt tett s különös tekintettel Dunaföldvár specialis viszonyaira megengedte, hogy Dunaföldvár bekapcsol­tassék a budapesti helyközi hálózatba. S ezzel iparosainknak, de különösen kereskedő­inknek egy régi vágya valósul meg, olyan, mely városunk egész közgazdasági életére és jövő fejlődésére is kgdvezőleg fog kihatni. Vajha ezt a telefonhálózatot követné nemsokára a megyénk egyes városai közti összeköttetés is, melynek nemcsak a köz­gazdaság, az ipar és kereskedelem, de főleg a közigazgatás látná praktikus hasznát, ami közvetve is, közvetlenül is megint csak a lakosság, a nép érdekét szolgálná. Dunafö'dvár, 1906 február 28. Aliquis Muzeum, köziutézetek ügyei. Felolvasás a múzeumban. Múlt hó 25-én dr. Tanárkg Árpád igazgató főorvos tartott érdekes felolvasást Egyiptomról. A közönség ez alkalommal kiváló érdeklődést tanúsított, talán csak Wosinsky első felolva­sásán voltak ennyien. .Az érdekes, mindvégig nagy élvezettel hallgatott felolvasás közlését mái tárczarovatunkban kezdtük meg. EGYLETEK, TÁRSULATOK A „Sióagárdi Polgári Olvasókör“ ben az általános tisztujitást f. hó 18-án tartották meg, mely alkalomnál elnökké: Virányi Ká,- roly közs. jegyzőt, alelnökké: Nagy Istvánt, jegyzővé: Csól'y Ferencz sióagárdi segéd­jegyzőt, pénztárnokká : Takács Mihály Túliért, gondnokká: Szűcs József községi bírót, könyvtárnokká: Bognár István Malmgert választották meg. TANÜGYI HÍREK. Felhívás a tanítókhoz. Felhívom tan kerületem azon tanítóit, akik a folyó évben nyugdijaztatni óhajtják magukat, hogy nyudijaztatási kérvényükat kellően felszerelve hozzám április hó 1-ig terjesz- szék be. mert ellenkezőleg kérvényük a kellő időben elintéztetni nem fog. Szekszárd, 1906. márczius 1. Tihanyi kir. tanfelügyelő. Taui tó választás.' A nagydorogi köz­ségi tanitói választást múlt hó 26-án ejtették meg Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő elnöklése mellett, amikor is Imreh Károly okleves tanítót választották meg. Kinevezett állami tanító. Ocsény község közkedvelt és már tiz év óta önfel- áldozó munkát végző rom. kath. kántor- tanítóját, Kiss Béla Istvánt, a vallásügyi miniszter az Ozsáki pusztai iskola tanítójává nevezte ki. Az őcsényiek sajnálják távozását. Iskolaszék választása. A németkéri rk. iskolaszék 1906. január 20 án újra ala­kult. Egyházi elnök: dr. Onczag Géza; világi elnök Gungl József; jegyző: Welsch Károly és gondnok: Rodenbneher János és Bart a László lett. Államsegély. A dombóvári úparos- tanoncz-iskolának az 1905/6. tanévre az országos tanoncz iskolai alapból a miniszter 800 korona segélyt engedélyezett. — A szekszárdi kereskedő-tanoncziskola 1905/6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom