Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1906-03-03 / 9. szám

1906. márczius 3.

7

a kihallgatás alkalmával tagadták, hogy ők verték volna meg Fábián Gergelynét. Az asszony azonban tovább is megmaradt állítása mellett és azt mondta, hogy bántalmazói fiát, Lajost keresték, akit meg akartak boszulni azért, hogy délután á kis Sándor fiút meg- szurta. A csendőrség a tett szinhelyén talált botokat bűnjelként lefoglalta és úgy Fábián Lajos, mint Fábiánná bántalmazói ellen a följelentést megtette.

— Véres tánczmulatság. A városi elöljáróság által farsang vasárnapján, a szegényalap és az , önkéntes tűzoltó-egylet javára rendezett u. n. álarczos bálon a szekszárdi legények megint megmutatták, ki a legény a csárdában. Az étkezőnek szolgáló kis teremben Ktézli Ferencz és Durgonics Mátyás újvárosi legények összeszólalkoztak és régi szokás szerint előkerült a bicska s előbb Klézli ejtett ellentelén könnyebb sérülést, mire Durgonics kését Klézli mellébe döfte.

A súlyosan sérült legényt a kórházba szállították. A sebesülés nem életveszélyes.

— Éjjeli verekedés. F. hó 27-én éjjel Sümegi Ferencz és Kern Ferencz tolnai lakosokat Szabó György, Nagy Vendel, Potgondi Vendel, Vas János, Tóth József, Horváth István és Kovács József tolnai lakosok megtámadták és rajtuk súlyos testi sértést okoztak.

— Két dudás egy csárdában. Rein Ádám tolnai lakos, Balog Ferenczet és édesanyját Balog Istvánná tolnai lakosokat, kik véle egy házban laknak, előzetes szóváltás után a szobából kihurczolta, Balog Ferenczet az ajtófélfához vágta, minek következtében orrát és ajkát összetörte és igy súlyos testi sértést okozott rajta.

— Hirtelen halál. Tatai Antal döbrö- közi lókupecz a szakcsi vásáron összeveszett egy kollegájával és verekedés közben hirtelen összeesett és rögtön meghalt. A megejtett vizsgálat kiderítette, hogy halálát agy- szélhüdés okozta bizonyára erős felindulásból kifolyólag.

— Vásár kérés. Dombóvár nagyközség a meglevő 4 vásárjához még 2 állatvásár engedélyezését kérelmezte.

— Árva J. könyvkereskedésére felhívjuk a n. érd. közönség figyelmét (Szekszárd, Dr. Hangel-féle ház), hol szükségletét bárki jutányos árak mellett fedezheti. Igen nagy raktár levélpapirosokban képes levelező lapokban és eredeti solingeni zsebkésekben. Zenemű újdonságok zongorára, hegedűre és czimbalomra igen nagy választékban.

— Öngyilkosság Vincze Ferenczné ta- másii lakos öngyilkossági szándékból múlt hó 27-én éjei az udvarán levő kútba ugrott s reggelre megfulladt, tettének oka valószínűleg életuntság volt.

— Honvednyugdij. Far kas József ódom- bovári lakos I848/49-iki honvéd közvitéz 1906. márczius 1 - tői kezdődőleg évi 96 ko rónával nyugdijazt'atott.

Temetési járulék. Sárköri Mihályné dunaföldvári lakos néhai atyja, Szabó Mihály, nyugdíjazva volt 1848/40-iki houvéd köz i- téz után M0 korona temetési járulékban ré- szesittetett.

— Betörési kísérlet. A dunaföldvári postahivatalba e hó 24-én éjjel azon idő alatt, mig a posta szolga a vasútnál járt, ismeretlen tettesek betörést kíséreltek meg, melyben azonban idejekorán megzavartattak. Utóbbi időben Dunatüldvárott a személy és vagyon biztonság gyenge lábon áll, aminek oka a rendőrség és csendőrség csekély létszámában keresendő. Igen kívánatos volna S írja levelezőnk —| ha e sorokat az illetékes tényezők megszívlelnék.

Borszék.

Ha Székelyföldül! jársz — fenyvesek aljában — Hol tündértől népes ragyogd világ van,

Megejt hines vizű Borszéknek forrása,

Hely már Atillát is vendégül traktálta.

JUt pedig1 Tolnában, bikavér honában,

Korivóktól népes, venyigés világ van,

Melynek lángborából — ha megtelik' gyönggyel A magyar néplólek ősereje tör fel . . .

€sak borszéki vizet igyunk hát ily boiral: Magyar virtust nevel, életkedvet forral . . .

Közéhdhk;

Dunaföldvári levél.

Tisztelt szerkesztő ur! ^Panaszszal kell kezdenem soraimat, oly panaszszal, melyre orvoslást sok oldalról kerestünk már, de mindez ideig hiába. Talán b. lapja révén sikerül majd az illetékes körök figyelmét ráirányítani a mi abnormis állapotainkra, melyek hovatovább tűrhetetlenekké válnak.

A sok viszásság közül ezúttal csak egy kettőt akarok toliam hegyére venni.

Itt van pl. piaczunk rendészete, illetve a rendészet teljes hiánya, amely egymaga is jelentékenyen befolyásolja nemcsak a már- már elviselhetetlenné fejlődött drágaságot, hanem még botrányosan devalválja piaczimk erkölcsiségét is elannyira, hogy tisztességes urinőnek már szinte lehetetlen bevásárlásait a piaczon személyesen eszközölnie. S ez anyagi existencziánkra s megélhetési viszonyainkra nagy baj. Mert nemcsak hallatlan drágasággal kell megküzdenünk (igy pl. I kiló hal 2 kor. 40 fill., egy pár tyuk 6 kor., égy liba 10—11 kor.), hanem még azzal a sok kofával is, kik brutalitásukkal és erkölcstelen trágárságaikkal a tisztességes vevőket teljesen elriasztani akarják. Mint a kányák az áldozatukra, úgy csapnak le ezek a kofák az eladóra s trágár beszédeikkel, ocsmány kifakadásaikkal s ide oda való lökdösésekkel teljesen elrémitik a bevásárolni akaró tisztességes úri nőket, kik pirulva és megbotrán- kozva meg is fogadják, hogy többé nem mennek a piaczra. így azután a piaczot egyedül a kofák dominálják, kik kényelmes helyzetüket szabályrendelet hiányában alaposan ki is aknázzák. Nem frázis, ha ebbeli állapotainkat tűrhetetleneknek minősítem.*

Igen kívánatos volna, ha a megyegyülé- sen pl. valamelyik* megyebizottsági tag részé ről indítvány tétetnék az ilyen állapotok szanálására vagy egy alkotandó szabályrendelet utján, vagy pedig más módon. Vármegyénk alispánja bizonyára készségesen meg fogja ragadni az alkalmat, hogy ebből kifolyólag végre a piaczi ügy is rendeztessék.

S ez sokkal messzebb kiható jolentőséggel bir, mintsem ahogy az az első pillanatra látszik, mert ez a lakosság életszükségletével szoros kapcsolatban áll, éppen úgy mint az egészséges ivóvíz kérdése.

Ez a kérdés is sürgős megoldást követel. Hogy az egészséges ivóvíz fontosságát fejtegessük, azon már túl vagyunk; a leg- laikusabb is tudja ma már, hogy a fertőző betegségek nagy részét az egészségtelen ivó- viz okozza. Kétszeresen megszívlelendő ez oly városban, mint Dunaföldvár, melynek halálozási statisztikájában a fertőző bajoknak, de különösen a hasi liagymáznak oly nagy számbeli szerep jut. Műszakilag is rendezve van már tervezett ártézi kutunk ügye, a földmivelésügyi miniszter kiküldötte geológus alkalmasnak minősítette a talajt, a pénz is megvan a kivitelhez — és pedig azt dicsekedve konstatálhatjuk, hogy a polgárság minden külön megadóztatása vagy adófelemelése nélkül — mégis bizonyos >körök folytonos nehézségeket támasztanak ezen közérdekű és nekünk életbevágó ügy megvalósítása elé. Azért e helyütt is felkérjük a vármegye intéző köreit, tegyék meg ők városunk iránt való rokonázenvből saját hatáskörükben is azt, hogy ez a kérdés ne váljék tengeri kígyóvá s ne halogattassék ad grae- cas cale’ndas. Mert ártézi kutunk létesítésének lehetővé tételével nemcsak Dunaföldvár- nak, a vármegye második legnagyobb városának tesznek kedves szolgálatot, hanem szolgálják ezzel az egészségügyet, 1 nép ér-/ dekét is. Kétszeresen fontos ez ma, mikor egyrészt szomorú statisztika adja hírül a magyar nép fogyását s másrészt, mikor ma minden tényezőt — legyen az bár a leg- | kisebb is |— meg kell ragadni, mely a magyar nép számát, erejét, egészségét s jólétét előmozditani képes.

De ha eddig még csak a jövőben m*g- I valósítandó dolgokat pendítettem meg, befejezésül egy már bevégzett örvendetes hírről is számolhatok be. Dunaföldvár ugyanis telefont kap, de nem városközit, mely a mi

I Vigasztalódjanak a dunaföldvári urinők, Szék- szárdon tökéletesen ilyen az állapot. A szerló.

czéljainknak csak részben fülelne meg, hanem városunk bekapcsoltatott a budapesti helyközi forgalomba. A mi közismert tevékenységű s a város érdekét igazán szivén viselő főjegyzőnk, Niefergall Nándor ugyanis az elmúlt napokban egy küldöttséggel felkereste a kereskedelemügyi minisztert, akinek szép beszédben meggyőzően bizonyította be, hogy Dunaföldvárnak, ennek a hanyatlásnak indult nagy városnak ^érdekei azt kivánják, hogy ne városközi telefonja legyen csupán, hanem, hogy bekapcsoltassék a budapesti helyközi hálózatba. S Niefergall főjegyző ékes szólása és nyomós érvei hatottak, a miniszter kivételt tett s különös tekintettel Dunaföldvár specialis viszonyaira megengedte, hogy Dunaföldvár bekapcsoltassék a budapesti helyközi hálózatba. S ezzel iparosainknak, de különösen kereskedőinknek egy régi vágya valósul meg, olyan, mely városunk egész közgazdasági életére és jövő fejlődésére is kgdvezőleg fog kihatni.

Vajha ezt a telefonhálózatot követné nemsokára a megyénk egyes városai közti összeköttetés is, melynek nemcsak a közgazdaság, az ipar és kereskedelem, de főleg a közigazgatás látná praktikus hasznát, ami közvetve is, közvetlenül is megint csak a lakosság, a nép érdekét szolgálná.

Dunafö'dvár, 1906 február 28.

Aliquis

Muzeum, köziutézetek ügyei.

Felolvasás a múzeumban. Múlt hó 25-én dr. Tanárkg Árpád igazgató főorvos tartott érdekes felolvasást Egyiptomról. A közönség ez alkalommal kiváló érdeklődést tanúsított, talán csak Wosinsky első felolvasásán voltak ennyien. .Az érdekes, mindvégig nagy élvezettel hallgatott felolvasás közlését mái tárczarovatunkban kezdtük meg.

EGYLETEK, TÁRSULATOK

A „Sióagárdi Polgári Olvasókör“ ben az általános tisztujitást f. hó 18-án tartották meg, mely alkalomnál elnökké: Virányi Ká,- roly közs. jegyzőt, alelnökké: Nagy Istvánt, jegyzővé: Csól'y Ferencz sióagárdi segédjegyzőt, pénztárnokká : Takács Mihály Túliért, gondnokká: Szűcs József községi bírót, könyvtárnokká: Bognár István Malmgert választották meg.

TANÜGYI HÍREK.

Felhívás a tanítókhoz. Felhívom tan kerületem azon tanítóit, akik a folyó évben nyugdijaztatni óhajtják magukat, hogy nyudijaztatási kérvényükat kellően felszerelve hozzám április hó 1-ig terjesz- szék be. mert ellenkezőleg kérvényük a kellő időben elintéztetni nem fog.

Szekszárd, 1906. márczius 1.

Tihanyi

kir. tanfelügyelő.

Taui tó választás.' A nagydorogi községi tanitói választást múlt hó 26-án ejtették meg Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő elnöklése mellett, amikor is Imreh Károly okleves tanítót választották meg.

Kinevezett állami tanító. Ocsény község közkedvelt és már tiz év óta önfel- áldozó munkát végző rom. kath. kántor- tanítóját, Kiss Béla Istvánt, a vallásügyi miniszter az Ozsáki pusztai iskola tanítójává nevezte ki. Az őcsényiek sajnálják távozását.

Iskolaszék választása. A németkéri rk. iskolaszék 1906. január 20 án újra alakult. Egyházi elnök: dr. Onczag Géza; világi elnök Gungl József; jegyző: Welsch Károly és gondnok: Rodenbneher János és Bart a László lett.

Államsegély. A dombóvári úparos- tanoncz-iskolának az 1905/6. tanévre az országos tanoncz iskolai alapból a miniszter 800 korona segélyt engedélyezett. — A szekszárdi kereskedő-tanoncziskola 1905/6.