Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1906-02-24 / 8. szám

8 1906. február 17. Gyuláné (Tápé), Bakai] Deasőné (Nagy- dorogh), Kurz Istvánná (Györköny) és dr. Stollár Jánosné (Nagydorogh). Leányok: Adamecz Vilma, Gizi és Ella. Bakui/ Ilonka és Juliska, Dobrovszkij Erzsiké (Űzd), Stollár Margitka és Helenia. A sikerült mulatságról az ifjak igen kellemes emlékek­kel távoztak és sokáig jól emlékeznek Ada­mecz Gyu’a és Kurz István magyaros ven­dég szeretetére, no meg azokra a fáradhatat­lan kis tánezos nőkre, akikért biz máskor sem sajnálják a homok tengeren való fárad­ságos utazást. — Lakoma. A „Dunaföldvári Polgári Takarékpénztár“ e hó 10 én lakomát rende­zett. Az est fényének emelésére az intézet elnöke, Baumgárten Sándor magy. kir. alapítványi igazgató is leutazott Budapestről szülővárosába, Dunaföldvárra. A több, mint 100 teritékü társasvacsorán az első fel­köszöntőt Baumgárten Sándor elnök mondta. Tartalmilag gazdag beszédben az egybe- jöttékét, mint az intézet támogatóit, párt­fogóit köszöntötte fel. Csernyánszkg Imre vezérigazgató egyszerű keretben, de annál találóbb s szívből jövőbb szavakban a szépért, jóért és nemesért lelkesedő Duna- földvár közönségét köszöntötte fel. Dr. Pár­tos Sámuel Dunaföldvár tudós főrabbija az elnökre és vezérigazgatóra, mint az intézet lelkesebb ügyvivőire kéri az Isten áldását. Dr. Lévai Dezső talpra esett s minden izé­ben magyaros beszéd kíséretében az intézet elnökére ürité poharát. Dr. Strausz Zsigmond humoros beszédben az intézet tisztviselőit élteti. Végül Márkus Sándor az intézet könyvelője rövid, hazafias beszéd kíséretében ürité poha­rát a hölgyekre, mint a három legjobb magyar érzés, a bit, a szeretet s e hazáért való igazi lelkesedés s ragaszkodás legönzöttebb apos­tolaira. A bankettet jól sikerült táncz követte s a hajnal pirkadása még a táncz mellett üdvözölte az ifjú párokat. A Baranya« Somogy« Tolna« megyei erdészeti és vadászati egyesület. „ Baranya—Somogy—Tolnamegyei erdé­szeti és vadászati egyesület“ czimen alakuló­ban van egy egyesület a Dunán túl, mely alakulásnak vadászati szempontból főindoka : az apróvad vadászatát és okszerű elszapo­rodását ezen vidéken felettébb veszélyeztető ama körülmény, hogy a községi és v. úr­béres vadászterületek bérletei napról-napra nagyobb mértékben avatatlan kezekbe, község­beli földmivclőkből álló vadásztársaságok kezébe jutnak. Közismeretü tény az, hogy a földmivelő ha a vadászatot megizlelte, az rendszerint szenvedélyévé válik, szenvedélyének kielégí­tésére éjjelt, nappalt feláldoz, teendőit el­hanyagolja, gazdasága elpusztul, utóbb szenvedélyéből keresetforrást igyekszik terem­teni a mindennapi kenyér megszerzésére, ott keresi a vadat a hol több van — a máséban, orvvadásszá válik és előbb-utóbb ő, családja is tönkre megy a bűnös szenve­dély miatt. Azt pedig minden vadász tudja, hogy egy vadászterület, mely ily parasztpuskás társulat kezére kerül, már rövid 2—3 év múlva is mily szomorú képet mutat. A rendszerint nagyszámú társaság tagjai egyen­ként, vagy kétesével hármasával gyakorolják a vadászatot; legkedvesebb vadászati módjuk a les és a hurok, fogolyra és fáczánra is, mert a repülő vadat nem jól lövik. A törvé­nyes tilalmi idők betartása az ily társaság­nál ismeretlen fogalom, a vad kézi’ekerité- sére minden alkalmat és módot kell fel­használni, — úgy gondolkodnak a társaság tagjai — mert ha én nem használom fel, felhasználja a társam a szegény vad folyton nyugtalanítva, hajtva, űzve, pusztítva, az ily területen kipusztul néha az utolsó darabig. Szembeszökő példa erre Baranya- és Somogy vármegyék összehasonlítása az apró­KÖZÉRDEK vad állományát és vadászatát illetőleg. Mig Somogybán, hol a földbirtok jelentékeny részét középbirtokok alkotják, melyek tulaj­donosai úgy saját birtokaikon, valamint sok esetben bérelt községi területeken a vadá­szatot törvény szerint és okszerűén gyako­rolják — az apró vad, őz, nyúl, fáczán, fogoly állománya szépnek mondható: addig Baranyában, hol a földbirtok nehány lati­fundium és sok kisbirtok közt oszlik meg, — az apróvad állománya igen-igen silány, mert a vadászterületek túlnyomó része a fentebb említett paraszttársaságok kezében van. Mig Somogybán nem ritkaság, hogy egy községi vadászterületért, melyen csak apró vad van: 800—1500 korona évi bért fize'nek és hajtópénzek, fuvardijak stb. fejében majdnem ugyanakkorra összeget keres a népnek éppen legszegényebb rétegje, addig Baranyavármegye túlnyomóan legtöbb községe ettől a jövedelemtől és keresettől elesik. S kivált oly helyeken történik vissza­élés, hol az u. n. úrbéresek és kisbirtokos- ságok területét nem a község, de maga a kisbirtokosság adja ki bérbe. Ki ellenőrzi azt, hogy az óriási magasra felvert árverési összeg be is folyik a kisbirtokosság pénz­tárába. így — mint Somogy sok helyein magesett a vadászatot a birtokosok egy i’észe gyakorolja az összesség rovására és kárára — ingyen, sőt haszonnal! A vadászat iránt érdelkődő és a föld mivelő néppel sűrűn érintkező vidéki erdő­tiszteknek legtöbb alkalma van a fent emlí­tett körülmények úgy társadalmi, mint nemzetgazdasági tekintetben romboló hatásá­ról meggyőződést szerezni, egyúttal azonban legtöbb alkalma is van ezen visszaéléseket leleplezni és a bajokon segíteni. Azért Baranya-, Somogy- és Tolnavármegyék erdő­tisztjeinek tekintélyes része, a mikor elhatá­rozta azt, hogy a három vármegyére kiter­jedő vidéki erdészeti egyesületet alakit, egy­úttal elhatározta azt is, hogy ezen egyesület működését a nevezett vidék vadászati ügyei­nek előmozdítására, nevezetesen a fentebb vázolt visszaélések, a tilalmi idők be nem tartására vonatkozó törvénysértések és a vadorzás lehető meggátlására, a vadóvás és a vadtenyésztés előmozdítására is kiterjeszti és az ezen czélra való kölcsönös támogatásra, szövetkezésre a vadászattulajdonosokat, bér­lőket, vadászattal foglalkozókat és a vadá­szatot pártolókat is felhívja és nemcsak erdészeti, de egyúttal vadászati egyesületté is alakul. A taggyüjtő iveket és alapszabály­tervezetet a pécsi kir. erdőfelügyelő vezetése alatt működő előkészítő bizottság az emlí­tett vármegye érdőtisztjeinek már megküldte azzal, hogy azokat ez év február végéig az előkészítő bizottsághoz visszajuttassák. A kezdeménvezők megvannak győződve arról, hogy az érdekeltek ezen annyira üdvös és szükséges czélt az egyesületbe való tömeges belépésük által támogatni fogják, s hogy ezen társulati együttműkö­désből a hazai ügyet érintő kimaradhatatlan eredmények, az ország többi vármegyéinek intelligens vadászait is, mihamar hasonló szervezkedésre fogják ösztönözni. Közérdekű felszólalások.* Tekintetes Szerkesztő Ur! A napokban, mérnök által irt könyv­ben olvasom, hogy az utczákat állandó burkolattal nem czélszerü addig ellátni, mig nincs csatornázás. Minthogy városunkban az utczák ki­kövezésére vonatkozó előmunkálatok folya­matba tétettek s igy magának a kövezésnek elhatározása is csak rövid idő kérdése lehet, de a csatornázás létesítéséről eddig szó még nem esett, polgári kötelességet vélek telje­síteni, ha erre a tárgyra a figyelmet felhívom. * E rovatban közérdekű felszólalásokat díj­mentesen közlünk, a felelősség azonban a bekül­dőt terheli. Magam e téren laikus vagyok s igy a munka szerzőjének tételét szakszerű érvek­kel sem támogatni, sem czáfolni nem tudom, de ha ezzel a felszólalásommal alkalmat adok a szakértő mérnök uraknak, hogy e kérdést megvilágítsák, már szolgálatot tettem az ügynek és városomnak, melynek felvirá- gozását, azt hiszem, mindnyájan óhajtjuk. Szekszárd, »906. február 7. Kitűnő tisztelettel r K. B. Nyilt kérdés a pénzttgyihatósághoz. Ilyenkor, midőn a politikai és egyházközsé­gek számadásai készülnek, és a kiadás téte­leihez a nyugtákat elő kell szedni, rendezni, valami háthorsóztató dolog az eggenértéki adó fizetési iveinek kezelése. Nagy lepedőnyi ivek azok, melyek 10 évi cziklusra szólanak, de oly rossz minőségű papírból készülnek, hogy a második esztendőben már az össze­hajtások nál 2—4—8 darabra szétmállanak. És ezeket a szétmállott iveket kell negyed­évenként az adóhivataloknál szétteregetni, darabjaikat összeválogatni, hogy rajtuk a. befizetett összegek nyugtáztassanak. Tiszte- kérdem : miért nem ad ki a pénzügyminisz­térium az egyenértéki adókról könyvecské­ket, a közönséges adókönyvecskékhez hasonló formában, melyeknek tagjai könnyeb­ben forgathatók s az elrongyolásnak kevésbé alávetettek lennének ? — Kérdi: egy lelkész. A KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Tekintetes Szerkesztő Ur! Nagyon kérem, engedje meg, hogy be] esés lapját egy pillanatra igénybe vehessem. Határozottan valótlannak jelentem ki azt a reám vonatkozó, érthetetlen módon ke­letkezett és minden alapot nélkülöző hirt, hogy én akár Beszterczebányára, akár Ri­maszombatba, vagy Zólyomba avagy más­hová kormánybiztossá neveztettem vona ki. Ilyen terveim nem voltak, ma sincse­nek és a jövőben sem lesznek. Tisztelettel vagyok Szerkesztő Urnák kész hive Molnár Lajos. rendőrkapitány. HIRDETÉSEK. sáéjyyyyyyyii »» U zlet-áthely ezés. Van szerencsém a n. é. közönség szives tudomására hozni, hogy fodrász üzletemet a Hivert-féle házból a Kaszinó Bazár-épületébe helyeztem át. A n. é. közönség pártfogását kérve, maradtam kiváló tisztelettel Grószbauer Béla 2_3 fodrász.

Next

/
Oldalképek
Tartalom