Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-02-24 / 8. szám
8 1906. február 17. Gyuláné (Tápé), Bakai] Deasőné (Nagy- dorogh), Kurz Istvánná (Györköny) és dr. Stollár Jánosné (Nagydorogh). Leányok: Adamecz Vilma, Gizi és Ella. Bakui/ Ilonka és Juliska, Dobrovszkij Erzsiké (Űzd), Stollár Margitka és Helenia. A sikerült mulatságról az ifjak igen kellemes emlékekkel távoztak és sokáig jól emlékeznek Adamecz Gyu’a és Kurz István magyaros vendég szeretetére, no meg azokra a fáradhatatlan kis tánezos nőkre, akikért biz máskor sem sajnálják a homok tengeren való fáradságos utazást. — Lakoma. A „Dunaföldvári Polgári Takarékpénztár“ e hó 10 én lakomát rendezett. Az est fényének emelésére az intézet elnöke, Baumgárten Sándor magy. kir. alapítványi igazgató is leutazott Budapestről szülővárosába, Dunaföldvárra. A több, mint 100 teritékü társasvacsorán az első felköszöntőt Baumgárten Sándor elnök mondta. Tartalmilag gazdag beszédben az egybe- jöttékét, mint az intézet támogatóit, pártfogóit köszöntötte fel. Csernyánszkg Imre vezérigazgató egyszerű keretben, de annál találóbb s szívből jövőbb szavakban a szépért, jóért és nemesért lelkesedő Duna- földvár közönségét köszöntötte fel. Dr. Pártos Sámuel Dunaföldvár tudós főrabbija az elnökre és vezérigazgatóra, mint az intézet lelkesebb ügyvivőire kéri az Isten áldását. Dr. Lévai Dezső talpra esett s minden izében magyaros beszéd kíséretében az intézet elnökére ürité poharát. Dr. Strausz Zsigmond humoros beszédben az intézet tisztviselőit élteti. Végül Márkus Sándor az intézet könyvelője rövid, hazafias beszéd kíséretében ürité poharát a hölgyekre, mint a három legjobb magyar érzés, a bit, a szeretet s e hazáért való igazi lelkesedés s ragaszkodás legönzöttebb apostolaira. A bankettet jól sikerült táncz követte s a hajnal pirkadása még a táncz mellett üdvözölte az ifjú párokat. A Baranya« Somogy« Tolna« megyei erdészeti és vadászati egyesület. „ Baranya—Somogy—Tolnamegyei erdészeti és vadászati egyesület“ czimen alakulóban van egy egyesület a Dunán túl, mely alakulásnak vadászati szempontból főindoka : az apróvad vadászatát és okszerű elszaporodását ezen vidéken felettébb veszélyeztető ama körülmény, hogy a községi és v. úrbéres vadászterületek bérletei napról-napra nagyobb mértékben avatatlan kezekbe, községbeli földmivclőkből álló vadásztársaságok kezébe jutnak. Közismeretü tény az, hogy a földmivelő ha a vadászatot megizlelte, az rendszerint szenvedélyévé válik, szenvedélyének kielégítésére éjjelt, nappalt feláldoz, teendőit elhanyagolja, gazdasága elpusztul, utóbb szenvedélyéből keresetforrást igyekszik teremteni a mindennapi kenyér megszerzésére, ott keresi a vadat a hol több van — a máséban, orvvadásszá válik és előbb-utóbb ő, családja is tönkre megy a bűnös szenvedély miatt. Azt pedig minden vadász tudja, hogy egy vadászterület, mely ily parasztpuskás társulat kezére kerül, már rövid 2—3 év múlva is mily szomorú képet mutat. A rendszerint nagyszámú társaság tagjai egyenként, vagy kétesével hármasával gyakorolják a vadászatot; legkedvesebb vadászati módjuk a les és a hurok, fogolyra és fáczánra is, mert a repülő vadat nem jól lövik. A törvényes tilalmi idők betartása az ily társaságnál ismeretlen fogalom, a vad kézi’ekerité- sére minden alkalmat és módot kell felhasználni, — úgy gondolkodnak a társaság tagjai — mert ha én nem használom fel, felhasználja a társam a szegény vad folyton nyugtalanítva, hajtva, űzve, pusztítva, az ily területen kipusztul néha az utolsó darabig. Szembeszökő példa erre Baranya- és Somogy vármegyék összehasonlítása az apróKÖZÉRDEK vad állományát és vadászatát illetőleg. Mig Somogybán, hol a földbirtok jelentékeny részét középbirtokok alkotják, melyek tulajdonosai úgy saját birtokaikon, valamint sok esetben bérelt községi területeken a vadászatot törvény szerint és okszerűén gyakorolják — az apró vad, őz, nyúl, fáczán, fogoly állománya szépnek mondható: addig Baranyában, hol a földbirtok nehány latifundium és sok kisbirtok közt oszlik meg, — az apróvad állománya igen-igen silány, mert a vadászterületek túlnyomó része a fentebb említett paraszttársaságok kezében van. Mig Somogybán nem ritkaság, hogy egy községi vadászterületért, melyen csak apró vad van: 800—1500 korona évi bért fize'nek és hajtópénzek, fuvardijak stb. fejében majdnem ugyanakkorra összeget keres a népnek éppen legszegényebb rétegje, addig Baranyavármegye túlnyomóan legtöbb községe ettől a jövedelemtől és keresettől elesik. S kivált oly helyeken történik visszaélés, hol az u. n. úrbéresek és kisbirtokos- ságok területét nem a község, de maga a kisbirtokosság adja ki bérbe. Ki ellenőrzi azt, hogy az óriási magasra felvert árverési összeg be is folyik a kisbirtokosság pénztárába. így — mint Somogy sok helyein magesett a vadászatot a birtokosok egy i’észe gyakorolja az összesség rovására és kárára — ingyen, sőt haszonnal! A vadászat iránt érdelkődő és a föld mivelő néppel sűrűn érintkező vidéki erdőtiszteknek legtöbb alkalma van a fent említett körülmények úgy társadalmi, mint nemzetgazdasági tekintetben romboló hatásáról meggyőződést szerezni, egyúttal azonban legtöbb alkalma is van ezen visszaéléseket leleplezni és a bajokon segíteni. Azért Baranya-, Somogy- és Tolnavármegyék erdőtisztjeinek tekintélyes része, a mikor elhatározta azt, hogy a három vármegyére kiterjedő vidéki erdészeti egyesületet alakit, egyúttal elhatározta azt is, hogy ezen egyesület működését a nevezett vidék vadászati ügyeinek előmozdítására, nevezetesen a fentebb vázolt visszaélések, a tilalmi idők be nem tartására vonatkozó törvénysértések és a vadorzás lehető meggátlására, a vadóvás és a vadtenyésztés előmozdítására is kiterjeszti és az ezen czélra való kölcsönös támogatásra, szövetkezésre a vadászattulajdonosokat, bérlőket, vadászattal foglalkozókat és a vadászatot pártolókat is felhívja és nemcsak erdészeti, de egyúttal vadászati egyesületté is alakul. A taggyüjtő iveket és alapszabálytervezetet a pécsi kir. erdőfelügyelő vezetése alatt működő előkészítő bizottság az említett vármegye érdőtisztjeinek már megküldte azzal, hogy azokat ez év február végéig az előkészítő bizottsághoz visszajuttassák. A kezdeménvezők megvannak győződve arról, hogy az érdekeltek ezen annyira üdvös és szükséges czélt az egyesületbe való tömeges belépésük által támogatni fogják, s hogy ezen társulati együttműködésből a hazai ügyet érintő kimaradhatatlan eredmények, az ország többi vármegyéinek intelligens vadászait is, mihamar hasonló szervezkedésre fogják ösztönözni. Közérdekű felszólalások.* Tekintetes Szerkesztő Ur! A napokban, mérnök által irt könyvben olvasom, hogy az utczákat állandó burkolattal nem czélszerü addig ellátni, mig nincs csatornázás. Minthogy városunkban az utczák kikövezésére vonatkozó előmunkálatok folyamatba tétettek s igy magának a kövezésnek elhatározása is csak rövid idő kérdése lehet, de a csatornázás létesítéséről eddig szó még nem esett, polgári kötelességet vélek teljesíteni, ha erre a tárgyra a figyelmet felhívom. * E rovatban közérdekű felszólalásokat díjmentesen közlünk, a felelősség azonban a beküldőt terheli. Magam e téren laikus vagyok s igy a munka szerzőjének tételét szakszerű érvekkel sem támogatni, sem czáfolni nem tudom, de ha ezzel a felszólalásommal alkalmat adok a szakértő mérnök uraknak, hogy e kérdést megvilágítsák, már szolgálatot tettem az ügynek és városomnak, melynek felvirá- gozását, azt hiszem, mindnyájan óhajtjuk. Szekszárd, »906. február 7. Kitűnő tisztelettel r K. B. Nyilt kérdés a pénzttgyihatósághoz. Ilyenkor, midőn a politikai és egyházközségek számadásai készülnek, és a kiadás tételeihez a nyugtákat elő kell szedni, rendezni, valami háthorsóztató dolog az eggenértéki adó fizetési iveinek kezelése. Nagy lepedőnyi ivek azok, melyek 10 évi cziklusra szólanak, de oly rossz minőségű papírból készülnek, hogy a második esztendőben már az összehajtások nál 2—4—8 darabra szétmállanak. És ezeket a szétmállott iveket kell negyedévenként az adóhivataloknál szétteregetni, darabjaikat összeválogatni, hogy rajtuk a. befizetett összegek nyugtáztassanak. Tiszte- kérdem : miért nem ad ki a pénzügyminisztérium az egyenértéki adókról könyvecskéket, a közönséges adókönyvecskékhez hasonló formában, melyeknek tagjai könnyebben forgathatók s az elrongyolásnak kevésbé alávetettek lennének ? — Kérdi: egy lelkész. A KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Tekintetes Szerkesztő Ur! Nagyon kérem, engedje meg, hogy be] esés lapját egy pillanatra igénybe vehessem. Határozottan valótlannak jelentem ki azt a reám vonatkozó, érthetetlen módon keletkezett és minden alapot nélkülöző hirt, hogy én akár Beszterczebányára, akár Rimaszombatba, vagy Zólyomba avagy máshová kormánybiztossá neveztettem vona ki. Ilyen terveim nem voltak, ma sincsenek és a jövőben sem lesznek. Tisztelettel vagyok Szerkesztő Urnák kész hive Molnár Lajos. rendőrkapitány. HIRDETÉSEK. sáéjyyyyyyyii »» U zlet-áthely ezés. Van szerencsém a n. é. közönség szives tudomására hozni, hogy fodrász üzletemet a Hivert-féle házból a Kaszinó Bazár-épületébe helyeztem át. A n. é. közönség pártfogását kérve, maradtam kiváló tisztelettel Grószbauer Béla 2_3 fodrász.
