Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-02-17 / 7. szám
1906. február 17. 9 Mariska, Katona Juliska, Seszták János és Lengyel Gyula. — A mulatság nagyon jól sikerült s a nagyszámú közönség a reggeli •órákban oszlott szét. Nagyban fokozta a sikert Parragh Sárika szereplése, ki az előadás előtt s a felvonásközökben kellemes hangjával magyar dalokat énekelt. — A mulatság rendezése körül nagy érdemeket szerzett Haiszer Henrik ág. hitv. ev. tanító. — Felülfizettek: Schneider Géza 50 fill., Kardos János 80 fill, Schwertl Nándor 40 fill., ■Cseh József 60 fill., Yinczellér Lajos 20 fill., Berecz László 1 kor., Asztalos Ferenez 20 fill, Mandl Mór 50 fill., Gutimann Miksa 50 üli., •Stern László 50 fill., Szikora Béía 50 fill., Demetrovits István 30 fill., Büttl Gusztáv 1 kor., Grísz Lipót 40 fill., Löwi Aladár 40 fill., Steiner Vilmos 80 fill., Mikuscsák Géza 40 fill, Boros Miksa 80 fill., 'Rosenbaum Miksa 2 kor. Tánczestély Tamásiban. Tamási és vidékének fiatalsága folyó évi február Hó 24-én, a Tamásiban felállítandó Kossuth- szobor alapja javára, a kaszinó összes helyiségeiben tánczestélyt rendez. Kezdete 8 órakor. Belépő dij: személyenkint 2 korona, •családjegy 5 korona. A hölgyek kéretnek egyszerű ruhában megjelenni. Felülfizetések a hazafias czél érdekében köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. GAZDASÁG. Az olasz seprficzirok termelési módja. Hazánkban a cziroknak több faját termelik. melyek közt legelterjedtebb és leghasznosabb a seprű vagy olasz czirok {Sorghum vulgare Pers). Jól termő és jól munkált földet kiván, mely ősszel szántandó meg, esetleg vetés előtt újból csekélyen. Grubberozni mindenesetre kell és lehetőleg apróra fogasolni. Vetőmagul csakis eredeti florentini mag használandó. Az olasz czirok a melegebb éghajlat növénye lévén, az utófagyok iránt nagyon érzékeny. Nem tanácsos tehát nagyon korán vetni; vetése egy héttel előzheti meg a tengeri vetését. A vetés sorvető géppel történik 45 cm. sortávolságban, kát. holdanként 10 kgr. Rendesen 8—10 nap alatt kikéi. Mindjárt kikelése után sekélyen megkapálják, ezt követi az egyelés mégpedig úgy, hogy a növény tenyésztávolsága a sorokban egymástól 15—20 •cm. legyen. Művelése az egyelés után egy mélyebb kapálásból és a töltögetésből áll. A 45 cm. sortávolu vetés lóekével is művelhető, de ha elegendő munkáskéz kapható a kézimunkával való művelés ajánlatosabb, mert ez utóbbi jobb eredménnyel jár. A töltöge- tés még kézi előmunkálat mellett is, elen- gedbetlenül szükséges, mivel a hosszúra nyúló száron lévő nehéz, lehajló fejű növényt a szél, vihar, könnyen ledönti. Érése nálunk szeptember közepétől •október közepéig terjedő időre esik, az aratása pedig akkor kezdődik, amikor a czirok sárgulni kezd, azaz, ha még egy kissé zöld ugyan, de magja már keményedik. Vágása nádvágóval történik földszint, azonban a szakái, a rajta lévő maggal még a földön levágatik és pedig úgy, hogy, amely szakái 50 cm., vagy ennél hosszabb, ahoz 8—10 •cm. szár hagyandó, az 50 cm.-nél rövidebb szakái pedig a szárral együtt legalább 50 cm. legyen. ’ Legfontosabb tudnivaló a levágás után a maghozam és szakái kezelése. A szárítás vagy a levegőn, vagy mesterségesen történik. A levegőn való szárításnál a levágott szakáit, előre lerakott kalásztalan czirok- , szárra kell kiteríteni, hogy a nap süsse és szárítsa. Ha eső mutatkozik, a kiterített czirokszakált szárral le kell takarni, ez mindannyiszor ismétlődik, ahányszor az idő változik. A mesterséges szárításnál a szárról levágott szakáit kévékbe kötjük és kereszt* Örömmel közöljük ezt az uj termelési ágat ismertető közleményt, amely válasz Láglér Sándor árnak lapunk mait évi egyik snámábaiTfelvetett kérdésére. A szerk. | Í^ÖZ É.í* DHí^ be fektetve a szárból készítendő kúpok alá rakjuk. így védjük az esőtől s a mag meg is szárad. Napközben, ha derült száraz idő van, a kúpokat elterítjük s ezekre rakjuk a kévéket, hogy hamarabb száradjanak. Vigyázni kell, nehogy nedvesen, harma'tosan kössük kévékbe a szakáit. Amint a szakái teljesen szikkadt, kissé meg is fonnyadt, helyezzük száraz, szellős épületbe. E czélra a pajták és színek igen alkalmasak. Azonban semmiesetre istálló, padlás, hova . a gőz felhatöl. A puszta földre való helyezés sem czélszerü, mert a szakái a föld nedvességét magába vévén, megftilled. A ki nagyban való cziroktermelósre szánja magát, helyesen teszi, ha a szárításhoz egy állványos rekeszekre beosztott szint rendez be, melyben a kévéket a szárítás folytatása végett feloldozhatják. Mihelyt a mag annyira megszáradt, hogy a szakáiról letakaritható, le kell magvazni, még pedig nagyban való termelésnél, vagy a direkt e czélra készített gépekkel (kaphatók Kühne E. gépgyárosnál Moson, Budapest), vagy az átalakított tengeri mor- zsolóval, kicsinyben való termelésnél pedig fazsindellyel vagy fakésekkel. Cséplés után a magot vékonyan elteregetjük és gyakran forgatjuk, nehogy megfülledjen. A magtól megtisztított szakáit 1—2 klg.-os kévékbe kötözve mesterséges szárítás alá vesszük. Az e czélra berendezett, légmentesen elzárható helyiség, melyben lóczekkel 3—4 rekeszt (egymás fölött) készítünk, hogy ezekre a czirokkévéket kétfelényitva felállíthassuk — 60° Celsiusra legyen hevíthető. Mikor a helyiség ezt a hőfokot elérte, minden berakott 100 kgr. szakáira 1 kgr. kén- rudat (megtörve) helyezünk el a száritó pádlóján tepsikben és azt meggyujtva 4—6 óráig hagyjuk égni a gondosan elzárt helyiségben. Ezután a gőz és füst eltávolítása czéljából az ablakokat és az ajtót kinyitjuk, s a mikor a levegő a munkásokra türhetővé válik, a szakáit onnét kihordatjuk és szellős helyre (tengeri górékba) tesszük néhány napra, mig a gőztől kiszikkad. Ezután a szakáit az e czélra szolgáló préssel (melyet házilag is előállíthatunk) 20—25 kgramos bálokba szorítjuk és két helyen lekötözzük, vagy sodronnyal, vagy erős spárgával. így aztán mint áru szállítható. A mag igen jól helyettesítvén a zabot, lovakkal és marhával is jól értékesíthető, sőt darálva sertéshizlalásra is kitünően bevált. Ára rendesen egyenlő azjárpáéval, vagy zabéval. Termése kát. holdanként 10—20 mm. között váltakozik. A szakái elég jól értékesíthető, akár a Maudler Vilmos czégnél (Budapest, Elemér- utcza 40.), akár a „Magyar czirok ipar Részvénytársaságnál (Budapest, Váczi-körut 32). Ára prima, jól kezelt árunak 20—40 korona között váltakozik métermázsánként. Termése kát. holdanként 6—10 métermázsa. A czirok szára kerítésnek, sőt fedőanyagnak is jól használható, talcarmányszük évben pedig szarvasmarhával, főleg azonban birkákkal etethető, úgy mint a tengeri szár. Ha jól kiszáradt, igen jó tüzelő anyag s mint ilyen főleg téglaégetésnél használható fel. Tájékozásul bátorkodom a kajdacsi uradalomban 1905. évben próbaképpen termesztett 12 kát. hold czirok tiszta jövedelmének kiszámítását bemutatni. Bevétel. 64 20 mm. szakáiért k 32 K. 2054 40 K. 15120 mm. czirokmag k 13 K. 1965-60 P 3100 kéve czirokszár a 4 fii. 12400 )) Bevétel összesen 414400 K. Kiadás. Föld előkészítés, vetés 9200 K. Vetőmag 4000 ) y Első kézikapálása, egy elése lóval, kapálás és töltögetése 189-20 Aratása 33000 yy Szár felkötése és elhordása 7200 >/ Cséplése 106-00 ü Osztályozás, bálozás, szárítás 141-60 Szén, kéü, spárga 9240 yy Kiadás összesen 1063 20 K, Mérleg. Terményért bevétel 4144’00 K. Termelési költség 1063-20 „ Tiszta jövedelem 3080-80 K. Vagyis kát. holdanként: 256 66 K. Kajdacson, 1906. január hó 25. Blascsok Gyula urad. intés#. Kiállítás Pécsett. A bavanyavárme- gyei és Pécs szab. kir. város mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi körei az 1907. évben Pécsett általános ipari- és mezőgazdasági kiállítást rendeznek, melynek tájékoztató szabályzatát a rendező bizottság már széjjel küldötte az érdeklődő köröknek. Kissé merész vállalkozásnak tartjuk ugyan a mostani viszonyaink; között az ilynemű nagyobbsza- básu kiállítás rendezését, mégis örvendünk azon, hogy szomszédvármegyénk ipari- és mezőgazdasági körei tespedő ipari és gazdasági viszonyainkat a kiállítás rendezésével iparkodnak felélénkíteni, őszintén óhajtjuk a kiállítás sikerét és részünkről is mindent el fogunk követni, hogy az érdeklődők figyelmét a kiállításra gyakrabban felhívjuk. A kiállítás iránt gazdasági egyesületünk szívesen ád felvilágosítást. Szerkesztői üzenetek. n—v. s—v. unnak. Hálás köszönet. Levelet irtunk. O—y lx. unnak Jiémedi. Nagyon köszönjük. Levél megy. Gyönki. Igaza van. A póttartalékosok felsegité- sének eszméjét, talán az országban is legelőször, báró F. E. és S. E. pendítették meg, felhívásukat ki is szedettük még deczember közepén, de bizonyos okokból félbe maradt a dolog. Ez azonban most már mellékes. Fő, hogy a dolog anyagilag jól sikerült, s a legfőbb az, hogy hazafias érzésben — egyek vagyuhk ! Üdvözlet. Sz. Gyöpgy Szekszáud. Erre a számra már későn jött. HIRDETÉSEK. Táncziskola megnyitás! Rákos Lipót, ismert nevű táneztanitó a „Korona-kávéház“ mel- léktermében, öt hétre terjedő tanfolyamot nyit. Tanitja a modern tánezokat és külön órát is ad az „Angol- Boston“ tánczból a nap bármely szakában. Jelentkezni lehet Eisler Rezső ur üzletében (Kaszinó bazár), ahol mindennemű báli és divatezikkek legolcsóbb áron kaphatók. T Értesítés. Van szerencsém Szekszárd és vidéke n. é. közönségét értesíteni, miszerint Sfcekszárdon Széchenyi- utcza Tóth mérnök-féle házban szoba-, czimfestő és mázoló műhelyt nyitottam. Tapasztalatomat kizárólag külföldi városokban szereztem, melyet ezen szakmában mindennemű szoba-, dísz-, templom-, czim és czi- mer festéseket, aranyozást, tapettázást, épület- és bútor mázolást Ízlésesen és jutányosán elvállalok. Szives pártfogásunkat kérve maradtam tisztelettel Polgár Ignácz, 1_5 szobafestő.
