Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1906-12-29 / 53. szám

Szekszárd, II. évfolyam. 53. szám. Szombat, 1906. deczemSser 29. feíadóhivatal: Báter-nyomda, Kaszinóbazár épület Az előfizetési pénzek és hir­detések ide küldendők. flIRDETÉSEK legjutányosabb számítással, díjszabás szerint.' ÉRDÉK .•Szerkész tőség: Széchenyi-utca 1085. szám Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. EUŐpiZBTÉ* : egész évre 10 kor., félévre 5 k., negyedévre 2 kor. 50 fill. NÉPTANÍTÓKNAK, ba az előfizetést egész évre előre beküldik : 5 kor. Megjelenik minden szombaton. . TOLNAVÁRMEGYE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÉRDEKÉIT KÉPVISELŐ HETILAP. AZ ORSZÁGOS M. KIR. SELYEMTENYÉSZTÉSI FELÜGYELŐSÉG HIVATALOS LAPJA. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Beírnunk atársak: JANOSITS KÁROLY. KOVÁCH ALADÁR. Kiadja: RÁTÉR JÁNOS NYOMDÁJA. Olvasóközönségünkhöz. Lapunk következő számával alll-ik „évfolyamba lép. Olvasóközönségünk eddig tapasztalt, igazán nem is remélt támogatása felment bennünket attól, hogy a lapoknál ilyenkor szokásos, hosszadalmas öndicsérettel újra meg­ismételjük $zt a programot, amely ét úgy látszik nagyközönségünk is helyes­nek tart. Egyszerűen utalunk tehát csak reá, hogy maradunk a régiek, a vármegyei közélet minden jelenségének elfogulatlan krónikása, minden igaz, becsületes ügy szószólója s ez alapon mint tárgyilagos, sem párt, sem más tekintetektől nem függő, irodalmi szin- vonalra törekvő láp, teljes bizalommal fordulunk továbbra is a nagyközön­séghez, kérve, hogy eddig tapasztalt szives jóindulatát ezutánra se vonja meg tőlünk. Lapunk előfizetési ára s egész évre . . 10 kor. fill, fél évre ... 5 „ — „ negyed évre . 2 „ 50 „ Néptanítóknak, ha az előfizetési pénzt égész évre előre beküldik, 5 ko­ronáért küldjük a lapot. A hirdetést mérsékelt árakon, ol­csó díjszabással közöljük. Hátralékos előfizetőinket kérjük az előfizetési pénzek szives beküldésére. m Hazafias üdvözlettel: a, „KÖZÉI5IDEH“ szerkesztősége és kiadóhivatala. TARCZA. Pegazus bitangságban. Irta : Longfellow H. W. Az eredeti angol német fordítása után. Kis falu békés határán Gondtalan ballag tova, Pirkadó hajnal ködében A költők szárnyas lova. Őszre jár, — az asztagok közt Vígan szól a pitypalaty, — Bibjor almák mosolyognak Hervadó lombok alatt.. A falucska vézna tornyán Ridegen kong a harang, Nem a Pegazust fogadja, — Csak munkára hív e hang. Mégis kedvvel néz a ló á Rezgő párás tájon át, S mohón szívja a halottá Vált virágok illatát. így akad rá a legelőn Egy vidám gyerekcsapat, S a kupáktanács befogta, Mint talált „bitang lovat“. Néphivatal. Ismét egy uj hivatal. Ne tessék azonban megijedni,„ nem állami, vár- megyei, még csak nem is városi pén­zen. A társadalom állt össze, hogy a szocziális nyomor sebeit úgy, a hogy bekötözze. Nagyvárad városában ala­kult meg az első olyan egyesület, amely a „néphivatal“ czimet viseli. Feladata, hogy a vagyontalanoknak teljesen díjtalanul szolgáljon tanácscsal, útbaigazítással* sőt, hogy a gyámolta­lanoknak a szükséghez képest ügyes­bajos dolgaikban segédkezet is nyújtson. Szocziális bajaink megsokasodá- sának legfőbb oka a szegényebb nép elhagyatottságára vezethető vissza. A népnek nagyon megszaporodtak a' „ba­rátai“, csakhogy kevés az igazi barátja. A szegény ember panaszának össze­írására mindaddig akad vállalkozó, amig fizetni tud, de a teljes '■ földhöz ragadtság úgyszólván, majdnem nélkü­lözi azt a köteles jogvédelmet, amelyre a gyámoltalan, legalább ein béri szem­pontból jógot formálhatna. A hivata­lokból hamar kisöprik a szegény em­bert. A magyar bürokrácia sok tekin­tetben büszke, gőgös, de meg talán fizikai ideje sincsen reá, hogy kis em­berek apró-cseprőnek látszó, volta­képpen azonban életbevágó ügyeivel bíbelődjék. Falun a papban, jegyzőben még inkább megtalálja a szegény em­ber tanácsadóját, a városok, kivált nagyobb városokban azonban nagyon drága a jogvédelem ; ügyvéd, közjegyző természetesen csak a fizetni tudó em­berek tanácsadója lehet, ingyen nem igen futkoshatnak senki ügye után. nekik is él­niük kell; meg aztán a földhöz ragadt em­bernek sokkal több és nagyobbá baja, minthogy pörlekednék, de e helyett száz meg száz oly an panasza van, amely ben tanácsra, utbaigazitásra, után­járásra van szüksége. Szép, humánus, igazán nemes fel­adatra vállalkozott tehát a már meg­erősített, alapszabállyal működő nagy­váradi „néphivatal“, amely Írástudó szakembereknek a jobb móduakkal, vagyonosabb osztályuakkal való egye­sülését azért hozta létre, hogy a maga erejével és maga lábán járni nem tudó szegényeknek segítségül legyen. Nemesebb hivatással társadalmi egyesület nem egyhamar alakult. Létre­hozásában nem csak a magasabb érte­lemben vett emberszeretet, de a szo­cziális bajok iránt való kiváló érzék nyilatkozott meg. De hogy nemes czéljával tüzete­sebben is megismerkedjünk, jóváha­gyott alapszabályaiból adjuk a követ­kezőket : A „Néphivatal“ czime és székhelye. Czime: „Néphivatal“. Székhelye: Nagy­várad. Czélja.' A „Néphivatal“ Vagyontalanok- nak teljesen dijtalan tanácscsal és útbaiga­zítással szolgál és a szükséghez képest eljár, illetve közbenjár, igen sürgős esetekben be­adványt is készít a szegények adó , katona-, rendőri-, iskola és tandijmentességi ügyei­Dob pereg, s nagy kiabálva Hirdeti a kisbiró : „A ma befogott bitang ló Olcsó áron eladó !8 Ámde, hol bűvös patája A fűben nyomot hagyott, lm egy édesen üditő Tiszta csermely fakad ott. Ifjú s agg tolongva bámul, Nézi gazdag és szegény, Szárnyas lovat egy se látott, S rajt’ mily aranyos sörény ! Este lön,---nedves, hideg kod Sz áll le s kiki hazatér, Csak szegény Pegazusunknak. Nem jut abrak, sem fedél. Nem apadhat sohasem ki, , — Sóvár szivünk mindene — Hűvös habja locsogása A leglelkesebb zene ! . . . Kramolin Vilmos.. Néhány kép a régi világból. — Irta: Zsigmond János. — Rácsozat mögé bezárva Vár türelmesen szegény, — "S im felkél a hold, a fényes • . Csillagrajnak közepén. Börtönéből tompa hangon Zúg a harang éjfelet, Nyersen hangzik a kakasszó : „Hajnalodik ! Ne feledd !8 Most prüszkölve tépi szét a Ló fékét, mi kötözé,-. S 'szárnyait kibontva rebben ITel a csillagok közé. És midőn eljött, a reggel, És a munka, s gond vele, Eltűnt rég a ló a földről, , Nem maradt, — csak hült helye. Folytatás és vége. A szeDt helyekre, melyeket, a vallás- annyi kegyelettel s az ő élénk képzelniük és titokzatos felé hajló vallásos lelkűk annyi varázszsal vett körül, már az első kereszté­nyek idejétől - kezdve seregestül tódultak a zarándokok. Minden évben leginkább a hús­véti ünnepek előtt egyT-egy ájtatos karaván indult el Európa mindenféle országából, meg­gyónva előbb 'és megáldozva aá oltár előtt. Sok helyen az egyház körmenetfel kisérte el a csapatot egész - az országutig, melyet megáldott, mig a testvérek, rokonok, szülők szeretettel és .szomorúság közt karolták át a messze, bizonytalan és veszélyes útra induló­kat. Egy durva szőrruha, bőrövvel átkötve, oldalukon tarisznya, a legszükségesebb éle­lemmel, a fejen széles, elül fölütött karimáju

Next

/
Oldalképek
Tartalom