Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1906-12-01 / 49. szám

1906. deczembér 1. , I^öZÉ^DBK

S

3. Haydt Gábor í 270 39

4. Dr. Gulyás József 27o!oo!

5. Tolnamegyei Takarék és Hitelbank ,267.91.

6. Dr. Fent Ferencz 267 64*

7. Fekete Mihály 263,20!

8. Krammer Janos 258 26

9. Steiner Jáno$ 255 68

10. Krón Salamon 25210

11. Fleischer Ödön ' 250*63

12., Seiner Lipót 249.64!

13. Mehrwerth Lajos - 241.6L

14. Hirschfeld Ignácz 240.90.

15. Ifj. Tóth Pál . 240.26

Ezt a névjegyzéket a képviselőtestület közelebb tartandó gyűlésén fogja véglegesen megállapítani.

HÍREK.

— Főispánunk a királynál. Apponyi Géza gróf, főispán e hó 26-án kihallgatáson volt a királynál, hogy főispánná történt ki- neveztetéséL xnegk öszönj e.

— Gróf Apponyi Gézáné a szegényekért. Gróf Apponyi Gézáné, főispánunk neje. levélben tudatta az Egyesült Szekszáíd Tolnamegyei nőegylettel, hogy tagjai sorába évi 20 korona tagsági díjjal belép. Éz alkalommal 4 teljes gyermek kelengyét (mindegyik 16 darabból állj ajánlott fel a szegényebb szülők között való kiosztásra. A szép és praktikus ajándékot az egylet a legnagyobb köszönettel fogadta.

— Negyven éves házassági jubileum. Szép és megható családi ünnepély folyt le e hó 27-én Űzd Borjádon;szenczi Fördős Dezső ottani földbirtokos, nejével szül. Pesthy Kornélia úrnővel e. napon ülte meg házasságának 40 éves évfordulóját. A megyeszerte ismert s általános becsülésnek örvendő jubiláns úri házát, ez alkalommal számosán keresték fel. Ott voltak az összes testvérek, ezeknek gyermekei úgy hogy a rokonokkal együtt valami 32-en vettek részt a szép ünnepségen. Délben az ebéd alkalmával érzékeny, bensőségteljes jelenetek játszódtak le, sikerültnél sikerültebb felköszöntők hangzottak el a jubilálók egészségéért. Másnap, vasárnap reggel az ünnepeltek, a nagyszámú rokonság kíséretével a szentlőrinczi ev. templomba mentek, hogy hálát adjanak az eddigi jókért s Istennek rájuk adott áldásáért. Ez alkalommal Fördös Dezső fölbirtokos ur 50 koronát küldött az uzdi elöljárósághoz a szegények között leendő kiosztás végett.

— Jószítü főispán. A Pécsi Napló jóizü históriát mond el Benyovszky Móricz grófról, az ottani főispánról. Egy drávaszent- mártoni öreg sokácz állított be hozzá a napokban, elpanaszolta, hogy minden vagyona két kövér koczából állott, de a főszolgabíró elkobozta s levágatta. A főispán utána járt a dolognak s kisült, hogy az öreg sokácz zár alatt levő szlavonterületről csempészte át a hízott jószágokát, s a főszolgabíró -azért kobozta el a hízókat,' mert *a törvény igy rendeli. A főispán erre kijelenté, hogy nem segíthet a bajon,, mert a főszolgabíró hüsé- gésen járt el. De az; öreg paraszt zokogni kezdett, hogy mi lesz vele, hol és miből vesz ő most másik két malaczot! A főispán végre megszánta s igy vigasztalta meg:

— Ne sírjon szegény ember; törölje le könnyeit. A törvényt mindahyiónknak be kell tartanunk. Ez alól nincs kivétel. Majd intézkedem hogy, magának a siklósi uradalomból két szép malaczot adjanak.

A sokácz borús arcza egyszerre derűsre vált s durva, piszkos ingujjával letörölte könnyeit és mosolyogva kérdezte :

— Csókolom a kezét lábát ; mekkorák Lesznek azok a malaczok? . . .

Erre már a jószivü főispán is elmosolyogta magát s távozásra intve kezével, szólt;

— Csak menjen Isten nevében; majd otthon meg fogja látni.

— Esküdtbirósági elnökök. A pécsi kir. Ítélőtábla elnöke az 1897. évi XXXIII. t.-cikk 2. §-a értelmében az 1907. évre a szekszárdi kir. • törvényszéknél szervezett esküdtbiróság elnökévé Hazslinszky Géza kir. törvényszéki elnököt, helyettesévé pedig Ágoston István kir. ítélőtáblái biró czimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki birót jelölte ki.

' —: Tisztelgések. A járási számvevők múlt hó 25-én Dőry Pál alispánnál, Simont- sits Elemér főjegyzőnél, Fink Kálmán kir. tanácsos, pénzügy igazgató távol létében Győr- biró Benő pénzügyigazgató helyettesnél tisztelegtek. A járási számvevőket a vármegye főtísztviselőinek' Schneider János, a központi járás számvevője mutatta be és rövid beszédben kérte támogatásukat. Úgy az alispán, mint a főjegyző igen szívélyesen fogadták a járási számvevőket, mint a vármegyéhez közel álló és tartozó tisztviselőket, készséggel biztosították őket. hogy mint szónokuk kérte, a köznek és soha sem egyesek érdekének istápolásban kifejtett munkáikban segítségükre lesznek. Fink Kálmán kir: tanácsos, pénzügyigazgató távoliévén, nála a számvevők nem tiszteleghettek, de felkeresték GyŐrbiró Benő helyettes igazgatót, aki szintén a legszívesebben fogadta a tisztelgőket.

A tisztelgés után a járási számvevők érte*- kezletet tartottak, több, a községi közigazgatás és pénzkezelésre fontos dolgot megvitattak és elhatái ózták, hogy a teendők megbeszélésére két havonként összejönnek.. Örömmel értesülünk arról, hogry a tanácskozás alkalmával abban is megegyeztek a járási számvevők, hogy a teljesen világos és tökéletes pénzkezelés ügyében a község jegyzőivel együtt fognak munkŰlkddni és eljárásukban nem csak a törvények és szabályrendeletek rideg betűit, de a' gyakorlati élet tapasztalatait is irány elvül tűzik maguk elé.

— Jegyzői értekezlet. A központi járás jegyzői múlt hó^ 27-én Bajó Pál főszolgabíró elnöklete alatfc értekezletet tartottak, amelyen a járás összes jegyzői, dr. Sztankovánszky Imre ésHagymássy Zoitán szolgabirák és Schneidér János számvevő is részt vett. Elsőben a mezőrendőri törvény módosítása tárgyában kibocsátott miniszteri rendelet alapján a gyakorlati életben tapasztalt s a módosításnál figyelembe veendőnek Ítélt mozzanatokat vitatták meg, majd a járási pénzkezelés és ügymenet egyöntetűvé tétele ügyében tanácskoztak. Az értekezlet után a központi járás jegyző egylete Purth Adolf ejnöklésével tartott tanácskozást, hol az uj anyakönyvi törvényt beszélték meg. Az ily értekezletek kiválóan alkalmasok arra, hogy jó közigazgatás teremtessék.

— Kinevezések. A vallás- és közokt. miniszter dr. Hollós László kecskeméti áll.

"föreáliskolai tanárt, városunk szülöttét az országos pedagógiai könyvtár és tanszermúzeum tanácsába kültagul nevezte ki.

Dr. Rácz Ernő kassai kir. törvényszéki birót, Báez József városi alkapitány testvérét a király a kassai ügyészséghez ügyészszé nevezte ki.

A király Szunyogh Zoltán kir törvény- széki jegyzőt ugyancsak a kassai kir. járás- bisóságnál birónak nevezte ki.

— Eljegyzések. Szabó Ferencz főgimnáziumi tanár és neje Dömötör Julia úrnő leányát, Juliskát e hó 25-én eljegyezte Vas Ödön, magyar folyam és tengerhajózási ellenőr Budapestről

Perl János keszőhidegkúti ev. ref. lelkész eljegyeztete Fáy Erzsikét Pinczehelyről.

— A tanítók fizetése. A tolnai állami iskola tanítótestülete felkérte Szabó Károly országgyűlési képviselőt, hogy az állami tanítók országos bizottságának a tanítók méltányos fizetésrendezésére vonatkozó emlékiratát illetékes helyen jóindulatúan pártfogolja.* A Matejka Károly igazgató-tanító és- többi tanitótársa által aláirt kisérő levél befejező része ez:

Nagyságos Urunk! A vallásos és hazafias tanítói működés veszélyben forog. Az anyagi bájok, a nélkülözés, a mellőzés elkeserítik a tanítóságot; elkeserített lélekkel, zilált anyagi viszonyok között kötelességünket lelkiismeretesen teljesíteni alig tudjuk. Kérjük tehát, emelje fel Nagyságod szavát illetékes helyen érdekünkben, mert ezáltal nemcsak nekünk, hanem a hazának is hazafias szolgálatot tesz.

Tolnán, 1906. nov. hó 20-án.

— Bezerédj István] életrajzának bírálói. A Bezerédj Pál által Bezerédj István életrajzára kitűzött 2000 koronás jutalomra pályázott müvek bírálatára a Magyar Tudományos Akadémia Ballagi Gézát és Asbóth Jánost küldte ki.

— A pécsi ügyvédi kamarából. A pécsi ügyvédi kamara dr. Cseresznyés Jenő

ISÁGOK!!

■tói kezdve, valódi fránczia baba motorok, darabja 25 krajezár.

ronograTOK marsa nanggsi, ai-ujn iitnyerpel együtt 9 frt.

Karácsonyi dísztárgyak nagy választékban!! i§—58

1 tét vetett magára s mindketten megcsókolták ä forgácsokat.

— Hát mi ez ? — kérdezte Mihály

vitéz.

— Áh uram, ezek a forgácsok a Megváltó keresztjéből vannak. Ah, add vissza uram. . ..

— Krisztus urunk keresztjéből van ez ? — hebegte Mihály vitéz. A Krisztus keresztje. Nem, nem barátaim, ezt nem adom vissza, ez az enyém.

S ezzel a nyakába akasztotta a zöld bársony mente fölé.

— Hanem e helyett szabadok vagytok, mehettek.

— Uram, add vissza a keresztet, adok érte ezer márkát.

— Barátom, — felelte Mihály vitéz én kapzsi embér vagyok, szeretem a pénzt, vagyont. Menjetek tehát, áruig meg nem bá nőm, hogy elengedtem nyolezszáz márkát. Menjetek, kint . találjátok a lovaitokat. Isten hírével.

A kéf fogoly eltávozott.

Mindenki azt mondta, hogy a nagy vérvesztéstől a Mihály vitéz agyveleje meghibbant.

Elengedni nyolezszáz márkát !

Mihály vitéz csak mosolygott.

Megérkezett IV-ik Béla, a magyarok uj honalapítója, akinek midőn elmondották a

ivnnaiy vitéz cseteKeaetet, iáim asarta a Keresztet.

Csák Mihály eljött, megmutatta a keresztet, kinyitotta s megmondta, hogy honnan valók a kis forgácsdarabok.

— Csák Mihály, vitézem, — szólt a király — add el nekem e keresztet. Szabd meg az árát.

— El nem adom uram királyom semmiért sem, de mert királyom bírni szeretné, íme átadom.

S ezzel megcsókolta a forgácsokat, mint ahogy ő látta a két szerbtől s letette a király elé.

— Kérj valamit vitézem, — szólt a király.

— Nem, mert nem adtam el. Most e kereszt már királyomé.

Nemsokára kibocsátotta IV-ik Béla az oklevelet, amely szerint tanúsított vitézségéért Csák Mihályt, Péter fiát megajándékozta tiz faluval. Es kimondja az okmány, hogy „ha a király utódai közül valaki a Krisztus keresztjének megszerzéséért adományozott eme birtokokat visszavenni merészelné, úgy a mindenható Istentől, a boldogságom szűz Máriától, szent Péter és Pál apostoloktól, elődeiktől, szent István, szent Imre, szent László 'és szent Erzsébettől, de végre ő magától iö átkozott legyen.“