Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1906-11-03 / 45. szám

1906. november 3. 20 napig tartó testisértést okozott, s azután megszökött. A lelketlen fiú után a esendőr- ség a nyomozást megindította. — Jönnek a színészek. Szilágyi Dezső színigazgató előleges színházi jelentésében tudatja, hogy a napokban Siklósról Szek- szárdra érkezik. — DÍSZÖrség. A Rákóozi illetve Tökölyi ravatalánál diszőrséget álló képviselők között vármegyénkből részt vettek Szabó Károly a szekszárdi és Szlllha János a szakcsi ke­rület országgy. képviselői is. — Lopott tárgyak a présházban. Decs-• ről írják lapunknak : A decsi szőlőhegyi vin- czellérek s a többi lakók gyakran panasz­kodtak a hegycsőszöknek, hogy különféle tárgyaik elvesznek. A csőszök éber figye­lemmel kiséi’ték a bejelentett eseteket s e hó 20-án sikerült a lopott tárgyakra ráakadni. Az egyik csősz jelentést tett a községi bíró­nál, ki azonnal kirendelt egy rendőrt a cső­szök segítségére. A kiküldött emberek egye­nesen id. Ivanizs István gazdag decsi pol­gár tanyájához hajtattak és ott megtalálták a lopott tárgyakat. Volt ott női felső ruha, ágynemű, papucs, méz, dió, egy Hagen- macher féle sörös hordó is tele borral stb. A kérdésekre azt felelte id. Ivanizs István, hogy ő nem érti, hogyan kerültek ezek a tárgyak az ő tanyájába, nem tudja elgon­dolni se, ki hordhatta ő hozzá. A sok hol­mit felrakták kocsira, beszállították a köz-t ségházára s itt az ügy további kutatás végett át lett adva a csendőrségnek. — Hű feleség. Engel Mihály dunaföld- vári lakost felesége elhagyta s magával vitte közös szerzeményüket képező ágyneműket. Az ágynemüek visszaadása miatt Engel fele­ségét feljelentette. — Csendélet Pakson. Fitzer György paksi lakos f. év okt 29-én éjjel hazatérőben találkozott Seikkert Pál, Trapp Pál, Stiner Ádám és Bene Ferencz ottani legényekkel, akik minden ok nélkül botokkal megverték és késsel összeszurk lták. Sérülése életve­szélyes. — Halálozások. Dr. Hevesi Gyula tb. vármegyei főorvos neje dr. Hevesi Gyuláné szül. Surgóth Cornélia hosszas szenvedés után f. hó 1-én csendesen elhunyt. Az evan­gélikus egyház szertartása szerint ma d. u. temetik Dunaföldváron. Halálát gyászolják r Dr. Hevesi Gyula, mint férje; Mészáros .Aurél, mint veje; Surgóth Miksa, mint fivére; Sur­góth Miksáné sz. Takács Ilona, mint sógor­nője ; Mészáros Aurélné sz. Kubányi Melánie, mint leánva; Mészáros Adrienne, Mészáros Melánie, Mészáros Aurélia, Mészáros Szeréna, Mészáros Gyula, mint unokái. Simon Lajos decsi II. jegyzőt és nejét súlyos csapás érte, e hó 2-án este 6 órakor 4 hónapos Józsika nevű kis fiukat a halál váratlanul elragadta. — Húsárak. A Tolnavármegye térületén levő községekben a marhahúsnak, de csak a közönséges levesféle húsnak az ára szep­tember havában legolcsóbb Tevelen volt, hol egy kilogramm ára 52 fillér; Gydrköny- ben 56, Madocsán 96, Bölcskén 104, Duna- szentgyörgyön 108, Bátaszéken 112, Nagy-t székelyben 116, Tamásiban, Szakályon, Du- naföldvárott, Tolnán, Hőgyészen 120, Nagy- kónyin és Szekszárdon 128 fillér, mely egy­úttal a legmagasabb ár. A völgy ségi és dombóvári járásban a húsnak az átlagos ára 112 fillér. — Meggyilkolt ember hullája a Sióban. Pálfán mint tudósítónk írja, az elmúlt hé­ten a Sióból egy ismeretlen férfi hulláját fogták ki. Közép, inkább magas termetű, jól táplált ember, egyszerű ruházattal, valószínű­leg gyilkosságnak esett áldozatul, mert a lá­bai össze voltak kötve. Az esetről a bírósá­got és a csendőrséget értesítették, s az ed­digi vizsgálat és bonczolás annyit derített ki, hogy az illető valószínűleg még Városhid- végnél került a Sióba, mert a zsebeiben ta­lált kis nyugta szerint Szántó J. város Jiid- végi lakosnak fizetett néhány koronát s a nyugtában Bárdi János neVe szerepel. Hogy neve tényleg az, bizonyítani látszik az ingébe vart B. J. monogram. Az orvosok megál­lapították, hogy a hulla fején repedés és a karján több ütés helye volt látható, melyből KÖZÉRDEK határozottan lehet következtetni, hogy ! gyil­kosságnak esett áldozatul. A további vizsgá­lat folyik. — Verekedés. Ezelőtt kétt héttel Por­teleki József és két bicskázó társa, pálfai legények vérezték be a korcsma szobáit, a mikor csekély haszontalanságért Bertalan Györgyöt súlyosan megszurkálták s rajta 20 nap alatt gyógyuló súlyos testi sértést ejtettek, a múlt héten pedig a hires legények bátyjai- nak jutott eszébe a bicskázás. Ugyanis az esteli órákban Tóth Ferenczet és fiával Por­teleki János pálfai lakos összeveszett s azon­nal bicskát rántva Tóth Ferenczczel meghics- kázta. Ekkor Tóth Ferencz fiával eggyütt fejszéért szaladt s az utczán végig rohanva, egyesült erővel Porteleki Jánost keresték, de megszökött s boszujukat nem tudták rajta kitölteni. A felbőszült Tóthok, erre egy az ut­czán végig haladó, teljesen ártatlan embert akartak leütni, kit valószínűleg ellenségnek néztek. De az ütés oly szerencsés volt, hogy a fejsze a megtámadott ember karján csak a ruhát érintette. A csendőrök a nyomozást megindították. Pálfán’ bizony nagyon gyako riak az agyonütések és verekedések, jó lenne egy csendörörsöt felállitatni. — A „csömöge“ ára. iQ Zlanginka János az ősz folyamán csömöge hordásért több, mint 500 korona fuvart kapott, ame­lyet lakásán helyezett el. Felesége múlt hó 15 én, mig Szlanyinka hazulról távol volt, az 500 koronát magához vette s kis gyer­mekével ismeretlen helyre szökött. Muzeum, köziutézetek ügyei. Felolvasások a múzeumban. A vár megyei muzeumegyesület választmánya múlt hó 29-én tartott ülésében elhatározta, hogy a múzeumi felolvasásokat az idén is folytatja s az ifjúság, az ipartestületi- és polgári olva­sókörök tagjai részére ingyenes felolvasáso­kat is rendez. A felolvasások e hó 3-áa és 4-én megkezdődnek és ettől kezdve minden második szombaton, este 6—-'7-ig a tanuló­ifjúság részére, vasárnap este 6—7-ig az ipar- testületi és olvasóköri tagak részére ingyenes, vasárnap este fél 9-től fél 10-ig pedig az intelligentia részére a szokásos 50 fillér be­lépő díj -mellett lesznek megtartva. Az elől­felsorolt egyletek elnöksége részére, az egy­let nagysága szerint, megfelelő számú ingyen jegyek lesznek az előadás előtt néhány nap­pal kiosztva. E hó 3-án és 4-én felolvasásra kerül; A keletázsiai világforgalom útja; 1. rész Fiúmétól Japánig. Ez a következő felolvasásnak bevezető része. TANÜGYI HÍREK. Megszűnt magániskola, Hőgyészen Klein Ida magániskolája megszűnt. Korpótlék államsegély beszüntetés. Kábái Tani Ferencz medinai ev. ref. tanító 200 kor. korpótlék államsegélyét nyugdíjaz­tatása folytán a közoktatásügyi miniszter be­szüntette. Államsegély. A paksi állami polgári fiúiskolában a latin nyelv tanításának részben való költségére 180 kor. államsegélyt enge­délyezett a miniszter. Kinevezés. A dombóvári állami elemi iskolánál VI. és VII. tanitói állomás szer- veztetvén, ezen állomásokra Kovács Mária oki. tanítónő neveztetett ki és Cságoly Aranka ószentiváni áll. tanítónő helyezte­tett át. . Nyugdíjintézetbe felvétel. Bartók János sióagárdi róm. kath. tanító 1906. jan. 1-től kezdve 600 koronával az országos tanitói nyugdíjintézetbe felvétetett. Tanitóválasztások. A medinai gör. kel. iskolához Petrovics Irén tanítónő vá­lasztatott meg. — Keleti Márton kocsolai róm. kath. tanító a zombai róm. kath. isko­lához választatott meg. Y Iskola megnyitása. A betegség miatt hatóságilag bezárt tamási-i róm. kath. iskola és községi ovóda a betegség megszűnése folytán megnyittatott. 7 Államsegély 1906-ban. A tanitói fi­zetés kiegészítésére az egész országban 6,158 tanitó 2.127.855 korona államsegélyt kap. Korpótlék államsegélyben pedig 15,308 ta­nitó 1.530.800 koronában részesül. Uj segédtanfelügyelői állások. Az 1907. évi költségvetésben 9 uj segédtanfel- ügyelő» állás van felvéve, melyre csakis toll- nokokat neveznek ki és a tollnoki állásokat egyidejűleg be is szüntetik s valamennyit fokozatosan segédtanfeltigyelőnek nevezik ki. ‘ Üresedésben levő menedékházveze­tőnői állások. A medinai és felsőnánai községi állandó menedékházvezetőnői állomá- ‘ sok üresedésben, vannak. Gyermeknaptárak. A kir. tanfelügyelő 100 gyermeknaptárt osztott szét a tanítók közt terjesztés és megrendelés végett. Tanitóválasztás. A tamási i rk. isko­lához tanitóvá Mayer József oki. tanitó vá­lasztatott meg. Uj iskolaszék. A mázai községi iskola­szék újra alakult; Elnökké Brogli József körjegyzőt választották meg, ki a tanügy érdekében eddig is igen sokat fáradozott. A KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL* Tekintetes Szerkesztő Úr! A „Tolnavármegye“ heti lap legutóbbi számának hir rovatában egy czikk , jelent meg a járási írnokok kérelme czimén s mi­után ezen közlemény nagyfokú tájékozatlan­sággal Íratott, engedje meg tekintetes szer­kesztő úr, hogy becses lapjában ezen az ügyre vonatkozó tényállást röviden ismertessem. A vármegye összes járási írnokai egy közös kérvényt nyújtottunk be a törvényha­tósági bizottsághoz, melyben kérelmezzük, hogy tekintve azon körülményt, miszerint a vármegyei ügyviteli szabályzat ugyanazon munkakört állapítja meg a járási írnokok részére, mint amelyet a központi megyei ke­zelő személyzeti tagok végeznek, sőt a szo­rosan vett kezelési teendőkön kívül fogalma­zási szakban is működünk, az 1904 évi X. t.-cz. 11-ik §-ában foglalt jogával élve, já­rási irodatiszti állás szervezésével tegye le­hetővé, hogy a X. fizetési rangosztályba lép­hessünk elő. Kérvényünkben az ezzel kapcsolatos jogos és méltányos egyéb indokainkat is fel­hoztuk. Tehát nem czim adományozásért folyamodtunk, amint azt a ezikkiró ur köz­leményében helytelenül megjegyzi, hanem működési körünknek, illetve végzett mun­kánknak megfelelő dijjazását kérelmezzük, amely kérelem szerény nézetem szerint jo­gos és méltányos; mert bármely hosszú szol­gálati idő, szorgalom és használhatóság nem teszi jelen viszonyok között lehetővé azt, hogy ezen minőségünkben magasabb fizetési osztályba jussunk, a fokozatos előmenetel ilyen állások szervezése nélkül teljesen ki van zárva és e nélkül sorsunk javulása soha sem várható, pedig teendőnk, mint már em- litém, ugyanazonos és ép oly fontos, mint a X. rangosztályba sorozott, más megyei ke­zelő. személyzeti tagé. Ezen állások szeryezése, hogy mennyire kívánatos, leginkább igazolja a járási főszol­gabíró urak pártoló véleményezése, kik leg­jobban tudják : mennyire szükséges egy gya­korlott s állandó kezelő személyzeti tag a járásban. Egyébiránt ilyen állások már is vannak a bíróságoknál, sőt nem egy, más vármegye járásaiban. Bízunk vármegyénk bölcs vezetőiben és a tek. törvényhatósági bizottságban és hisszük, hogy kérelmünk meghallgatásra ta­lál annyival is inkább, mert az ezen uj állások szervezésével fölmerülő alig említésre méltó fizetés külömbözet, az állam terhére hárul. Gyönk 1906 október 29-én. Tekintetes szerkesztő urnák alázatos szolgája Laurencsits Gábor, járási Írnok. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom