Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1906-09-22 / 39. szám

/ 6 — Tisztáid atyádat és anyádat. Ezt a parancsolatot, a mely pedig az egyetlen, a melyhez már ezen a földön élvezendő' juta­lom ígérete fűződik, elfeledte már Szalánczi István kisgyánti szőlőhegyi lakos, a ki édes anyját, g-zért mert ez gabonájának vételárát követelte tőle, karóval úgy megverte, hogy a szegény asszony több hétig tartó sérülést szenvedett. Az elvetemedett íiut a szekszárdi kii\ ügyészségnél feljelentették. — Mindennemű friss felvágott és tormás vírstli megérkezett és kapható Schön Mór fűszer és csemege kereskedésében Széchenyi- utcza, Szeghy gyógyszertára mellett. — Névváltoztatások. Waldmann Zsig- mond, szekszárdi lakós, pénzintézeti tiszt­viselő vezetéknevének „Erdős11-re, Nagy Já­nos ugyancsak szekszárdi lakos a saját és kiskorú leánya Julia vezetéknevének „Kai- máru-ra, leendő megváltoztatását kérik. — Kóhn Ármin faddi magániskola tulajdonos- családnevének Kertészre való magyarosítá­sáért folyamodott. — A légzőszervek megbetegedésénél felette fontos azonnal, mihelyt az első jelek mutatkoznak, óvóintézkedéseket tenni, miért is ajánlatos, mindenkor egy hatásos szert készletben tartani, még pedig nem köhögés elleni cseppeket vagy. czukorkákat, hanem egy feltétlen segítő háziszert. Mint ilyen legjobban ajánlható a „Sirolin-Roche“, mely számos kórházban lett kipróbálva és a lég­zőszervek, valamint bronchial-hurut ellen a legjobb hatásúnak ismertetett el. „Sirolin Roche“ kevesbíti a köpetet, gyógyítja a gyuladást és egyben előmozdítja az étvágyat is. Minden gyógyszertárban kapható. — Gyengéd férj. Nagy Ferencz volt szekszárdi, jelenleg egregyi lakos itt járt feleségével a múltkori szekszárdi vásáron, haza azonban csak egyedül tért vissza. Gyer­mekeinek azt mondta, hogy az asszony ve­szekedett vele az utón, ő megütötte, mire az asszony leugrott a kocsiról. A gyermekek anyjuk keresésére indultak és az u. n. part­alatti csárdában össze-vissza verve meg is találták. — Vérboszu. A múlt évben nagy há­borút rendeztek a döbröközi falubeli legények a szőlőhegyiekkel, amikor is Apáti István egy Fata nevű legényt úgy megszűrt, hogy az sérüléseibe belehalt. Az elmúlt vasárnap aztán Fata Vendel, az agyonszurtnák öccse megleste Apátit a templom ajtóban és bics­kájával vállon szúrta. A vérboszu áldozatát súlyosan sebesülten vitték el a templomajtóból. — Gyilkosság az erdőn. Farkas Mihály Simon szekszárdi 55 éves napszámos vasár­nap í’eggel elment a szálkai erdőbe iszalagot szedni. Minthogy aznap nem tért haza, csa­ládja, rosszat sejtve keresésére indult, de eredmény nélkül. Végre szerdán egy őcsényi ember az erdőben megtalálta Farkast átlőtt testtel, holtan. Valószinüleg valami vadorzó lőtte meg s nem tudván magán segíteni, ebbe a sérülésébe halt bele. — Rendőri hírek. Tolvaj molnár segéd. Csajranyig János bátai molnár segéd f. hó 5-én Jeszenovics József bátai korcs- máros ládájából ellopott 12 koronát, de nem vehette hasznát, mert rajtacsipték s a bíró­ságnál kell számolni tettéért, — Betörés. A tamásii szőlőhegyen Munkáési János lakását feltörték s onnét az ágyba eldugott 22 K. pénzt és 2 marhalevelet ellopták. A tettest a csendőrség Zámbó Andrásné sz. Sándor Teréz ugyanottani lakos személyében kinyo­mozta. — Lopás. Folyó hó 9-én virradóra Héjus András őcsényi lakos, Szilágyi Ist­ván szintén őcsényi lakos udvarából ellopott 1 zsák búzát, miért is feljelentették a bíró­ságnál. Mindennemű bel- és külföldi lapok előfizetése felvétetik Báter János könyvkereskedésében Szekszárd, Kaszinó-bazár. Közérdek Előfizetési felhívás. A küszöbön lévő uj negyedév kez­detén uj előfizetést nyitunk lapunkra. A nagyközönség nem remélt szi­ves támogatása kísér rövid pályafutá­sunk alatt. Ezt a jóindulatot, lelkes pártfogást kérjük jövőre is. Lapunk előfizetési ára: egész évre . . 10 kor. — fill, fél évre ... 5 f — „ negyeij évre 2 „ 50 „ Néptanítóknak, ha az előfizetési pénzt egész évre előre beküldik, 5 ko­ronáért küldjük a lapot. A hirdetést mérsékelt árakon, ol­csó díjszabással közöljük, Hátralékos előfizetőinket kérjük az előfizetési pénzek szives beküldésére. Hazafias üdvözlettel: a, „KÖZÉRDEK“ szerkesztősége és kiadóhivatala. Borszék. Ha Székelyföldön jársz — fenyvesek aljában — Hol tündértől népes ragyogó világ van, Megejt hipes vizű Borszéknek forgása, Mely már Atillát is vendégül traktálta. Itt pedig Tolnában, bikavér honában, Borivóktól népes, venyigés világ van, Melynek langborából — ha megtelik gyönggyel A magyar népiélek ősereje tör fel ... Csak borszéki vizet igyunk hát ily borral: Magyar virtust nevel, életkedvet forral . . . Fiakkerló sztrájk Szekszárdon. A szekszárdi fiakkerlovak a napokban sztrájkgyülést tartottak, lapunk egy barátja, ki ért egy kicsit az állatok nyelvén, a kö­vetkező „szűkszavú“ tudósítást küldte be a gyűlés lefolyásáról. Korelnök választás. Egy ló: Tisztelt lógyülés, éu ki sze­rencsés voltam már 30 évvel ezelőtt, a szek­szárd—rétszilasi vasút megnyitásakor hullatni el a csikó fogakat, mint korelnök . .' . Második ló: Abczug, eláll, tacskó ül­jön le, akarom mondani feküdjön le. Ne tolja fel magát. Vannak itt érdemesebbek is ... Ajánlom Szellő barátomat, a ki 1878 ban Boszniába, mint utolsó éves póttartalékos — ágyús ló vonult be s a ki . . . (Éljen, éljen ! általános nyerítés között az elnöki emelvény­hez viszik.) Szellő: Bocsánatot kérek, de tudom a Fiakkeresek lapjából, hogy a korelnökség elfogadásánál úgy a kaszinók, mint a kép­viselőház madarászai szerénykedni szoktak, én tehát, igaz, hogy ott voltam 1878-ban a magláji esetnél Paczona százados nr alatt, de1 szerénységem s a nagyobb érdemek . . . eh, száz nyerítésnek is legfeljebb egy abrak a‘vége — vannak itt régebbi korosztálybe­liek is, ajánlom az én veterán Szellő bátyá­mat, a ki 1866-ban magával Benedekkel együtt törte át a chlumi ködöt . . . (Éljen a chlumi köd, éljen a korelnök, külön depu- táczió felvonszolja az öreg csatalovat.) Villám korelnök : Hálám mély hangú elnyeritésével mondok köszönetét. ÁmbáP ha firtatnám, volnának itt még nálam öregeb- becskék is, a kik holmi házasodási remény­ségek miatt eltitkolják éveiket. De/jó, meg­hajtok a közakarat nyerítése előtt s mint a t. ház, akarom mondani sztrájkgyülés Szap­panos bácsija a gyűlést ezennel megnyitom. A gyűlés. (Tovább folytatja.) Legelőször is kör­jegyzőnek ajánlom azt a boldog fiatal bará­tomat, a ki csak a szekszárd rétszilasi vasút megnyitásakor hullatta el . . . (Hangok: na ez már más, éljen a csikófogas!) S miután körjegyzőnk már van, de a múlt ülés jegy­zőkönyve' hiányzik, akárcsak a kaszinókban szokás, indítványozom, tekintsük ezt felolva­sottnak s e helyett a jegyző nyerítse el az előkészítő bizottság memorandumát, illetve határozati javaslatát. (Éljen). A határozati javaslat. (A jegyző olvas) Nagytekintetü fiák­ig érié gyűlés! Az átkos emlékű darabont kor­mány (Abczug) csúfos bukásá szebb jövőn­ket hajnalpirba mártott ecsettel festé szemeink élé (Egy hang : bocsánat, stiláris módosítást jelentek be. Egyetlen egy lókollega sincs itt közöttünk, ki többes számban beszélhetne a szemekről, elég lesz tehát szemeink elé he­lyett: szemünk elé. (Helyes! Elfogadjuk. A jegyző folytatja) Igen, a remény színig telt abrakos tarisznya alakjában bizalommal integetett felénk. S mi left a vég ? Rut ki­játszás, ismét az átkos bécsi kéz . . . Haza­fias kormányunk gyanútlanul megszavazván a költségvetést, ismét megkezdődött a nem­zet rut kijátszása, a véradó beszedése lóbán és emberben. Legnemesebbjeinket pvoskribál- ták a lóayató bizottságok s az éltető zabot pedig száz meg száz vaggon számra szedték össze a hadsereg burzsoái számára (Abczug ! le a szoldateszka uralommal!) Igen ezek a kiváltságosok emésztenek fel mindent. Csonttá és bőrré aszott már egész' testünk, avagy ki volna az a szemérmetlen gaz, hazug, alávaló hazátla'n bitang, a ki még csak állítani is merné, hogy mi egy félesztendő lefolyása alatt egyetlen egy szem zabot is láttunk ? Indítványozzuk tehát: fejezzék ki mély meg­vetésünket a katona uralom, vagyis inkább a mi vérünket elszívó, zabot zabáié katona lovak iránt s mondjuk ki az általános sztráj­kot. (Éljen, éljen, le a hadsereggel!) Elnök: Meghajolok a lónemzet nagy­sága előtt, tehát ezennel kimondom a sztráj­kot. Egyébként békefeltételeiuk a követke­zők : 1 - szőr naponta 2 órai munka -r- (Sok, ab­czug, le véle). Megjegyzem: sebesebb lépés nem kívánható tőlönk, mint a pompes funeb- res lovaitól (így már igen. Helyes). 2-szor: félóránként egy-egy abrak (Kevés). A póko- sok, kehesek egy-egy fluid mosást is kap­nak, a vakok pedig szemborogatást . . . Egy ló : Éljen, igy elfogadjuk, de utolsó patkómmal rugóm egyon, ki, 'ha Pécsre kell menni, Nádasánál tovább megy . . . Második ló: Vagy, a ki Paksra me­net Tolnán már ki nem dűl. Harmadik ló: Eh, mit? gyökeres re­form kell itt: Esküszöm, én a vasúthoz me­net, már a főgimnázium előtt kidülök . . . Mind: Ez az, éljen, ez a mi emberünk, akarjuk mondani a mi lovunk. Élje*h a sza­badság és a'munkanélküli — munka (Körül hordják). Elnök: Tehát ily irányban kimondom a sztrájkot. Aggódom azonban, hogy a ható­ság beleavatkozik .a dologba s kemény bír­ságot ró gazdáinkra mi'miattunk s ipig az lefogy, nem csak a zabot, de a szénát is elvonják tőlünk . . . Harmadik ló: Eb, mit nekem a ható­ság ?! Ismer eugem még a rendőrkapitány ur is. Nézzék lovaim ezt a pókot, (lábára mutat) miatta vagyok koldus, az én gyors futa­mom mentette meg ama bizonyos futáskor és nem Mérő János ... Inkább jegyzőkönyvi köszöne­tét indítványozok részére, hogy ilyen igarí lébaráti szeretettel s elnézéssel viseltetik sa­nyarú helyzetünk és zörgő csontjaink iránt... Elnök: Tehát ezt is kimondom és most lovaira, a gyűlést bezárom, indítványozom: menjünk a sztrájk tanyára, a Szekszárd Szál­lóba s kérjünk hitelbe egy — piccoló zabot... ,(— Kit elvisznek, ki saját lábán —• el. —) Gyutacs. 1906. szeptember 2,2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom