Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-09-22 / 39. szám
4 nyújtottak gyönyörködtető képet, hanem mindegyik darab, külön-külön is, kisza- lajtotta belőlem az elismerés szavait, melyek a formás magyaros díszítésű ízléses tárgyak tervezőjének, ÁCS tanár úrnak tudását, az egyes tárgyak készítőjének Steig Flórián úrnak pedig ügyességét méltán megilletik, annélkül, hogy esak némileg is honorálni képesek lennének. ' Ez a 150—160 darabból álló gyűjtemény már harmadik, mely a milánói kiállításra megy; az első küldeményt rövid pár nap alatt elkapkodták, a második a kiállítási magyar osztálynak aug. elején történt, leégése alkalmával semmisült meg. Árusittat- nak még a Steig féle gyártmányok hazánk nevezetes fürdőiben, a budapesti tanszer- kereskedésekben, s Belgiumban is, s mindenütt élénk keresletnek örvendenek. A „gyár“ eddig 150 féle mintával rendelkezik, különféle vázák, edények előállítására azonban a „gyár“ berendezésének egyszerűsége, s hozzáértő munkások hiánya miatt, csak keveset produkálhat. A kezdet nehézségének legyőzéséhez egyfelől kétségtelenül állami segélyre van szükség, a „gyár“ nagyobbitása, gépekkel való felszerelése czéljából, másodsorban azonban mi szekszárdiak, tolnamegyeiek, s általában magyarok támogatására. Bizonynyal mondhatom, hogy méltó helyet foglalhatnak el a „Steig-gyár“ készítményei a Zsolnay és a külföldi hasonló gyártmányok mellett, s a ki a „Steig-gyár“ gyártmányait pártolja, nem kevésbé használ a magyar iparnak, s általa a magyarságnak! Minden darab ízléses, s a mi fő : magyaros, a népies motívumok felhasználásával sablon nélkül készült kézi munka. Fejlődése ezen művészi iparnak gazdászati szempontból is kivánatos. A fejlődést pedig ezen müipar pártolásával segithetjük elő 5 jótékony czélra rendezett tombola nyeremény tárgyául bizonyára alkalmasabbak a gyári készitményü ócskaságoknál! Vásároljuk tehát a „Steig-gyár“ készítményeit, s járuljunk ez által hozzá, hogy az egyszerű fazekas műhely mielőbb igazi gyárrá fejlődjön. így tesszük lehetővé, hogy a most még csak általában „magyaréként ismert gyártmányok, tolnamegyei, szekszárdi gyártmányokként legyenek ismeretessé a külföldön is. B—6 János. Szekszárd r. t. város közterei. Arról a köztérről akarok szólani, a mely a Magyar-utczában, helyesebben Lász- ló-utcza végén, keletről Molnár István takarékpénztári főkönyvelő háza, északról Molnár, Pécsi és Kunczer pinczéje, a harmadik oldalról pedig egy rendes forgalmú utcza által van határolva, tehát háromszög alakú, 40—50 □ -öl térnagyságu s alig 250 m. távolságra esik a piacztól. A tér közepén egy kerekes kút áll. Kunczer János és társai azon kérelemmel fordultak a városi képviselőtestülethez, engedtessék meg a pinczeajtók előtt egy öl szélességben a köztér elfoglalása és szükség esetén a hordók kirakása, szárítása. Nem tudom milyen álláspontra fog helyezkedni a hatóság ? Czélszerü azonban e csekélységnek látszó dolgot a város szépészeti szempontjából, a képviselőtestületi gyűlés megtartása előtt megvilágítani. A városnak belterületén ugyanis más nagyforgalmu utczákban is vannak ilyen pinczék (pld. a Perszina, Vesztergombi házak alatt, azután a Végess János, Albersz és Mikula KÖZÉRDEK ház előtti partban, illetve házsorban stb.) s hogyha a hatóság Kunczer János és társainak enged területet hordók elhelyezésére, akkor a többi, hasonló körülmények között levő pinczetulajdonosok is terület engedéséhez fognak jogot formálni ; pedig ha már nem is szépészeti, de közegészségügyi tekintetek is ellene szólanak, hogy városi közterek penészes hordók szárogatására engedtessenek át. Gondolni sem lehet tehát az említett területnek ily czélból leendő átengedésére. Különben is a város szépészeti bizottságának (Ilyen is van ? A szerk.) módot kellene kieszelni, hogy ezek az utczát eléktelenitő pinczék idővel eltűnjenek a szem elől, vagy legalább oda kéllene hatni, hogy a pinczék homlokfala,. ha nem is úgy, mint a kaszinói bazáré, de díszesebbé tétessék, s a jelen esetben a pinczék elé vont fal a pinczék felett elvonuló utczával egyenlő sziuvonalba felemeltessék s a terület, illetve pinczék teteje a mennyiben be nem aszfaltiroztatnék, legalább befásittassék. Oda kellene hatni a szépészeti bizottságnak, hogy a régidivatu kerekes kút helyett csinos szivattyús kút készítessék és az egész tér megfelelően befásittassék, hogy az, a közel lakó családok gyermekeinek játszótérül szolgáljon. Ha azonban a Tek. Hatóság jobban bele mélyed a dologba, úgy azokat a pinczéket kisajátítja s közeli és alkalmas fekvésüknél fogva másra használja fel. Ugyanis a tűzoltó kocsik és halottas kocsik maholnap nem férnek el a városház udvarán (utóbbiak nem is oda valók) azoknak egy igen alkalmas helyiséget lehetne a pinczék és köztér egy részének telhasználása mellett létesíteni. Ott egy igen díszes homlokzatú kocsi félszert vagy tűzoltó szertárt lehetne építeni, a melyben a kocsik nyáron össze nem száradnának, télen pedig el nem nedvesednének. !á minthogy a rendőrség helyiségei elégtelenek és a városi mérnöknek is lesz szüksége helyiségre, a mostani tűzoltói szertárból kevés költséggel hivatalos helyiséget lehet készíteni. Ezzel egy-két évre elhalaszt- I ható a nagyobb mérvű és több kiadással járó építkezés. H. 1 VARMEGYE. Az igazoló választmány ülése. A legtöbb adót fizető vármegyei bizottsági tagok 1907. évre szóló névjegyzékének kiigazítása végett a törvényhatósági igazoló választmány a vármegyeház kisebb üléstermében szeptember 25-én ülést tart. KÖZSÉGI ÜGYEK. A tolnamegyei községi és körjegyzők egylete Szekszárdon, a vármegyeház gyüléstermében folyó hó 25-én délelőtt 10 órakor tartja meg évi rendes közgyűlését és ugyanott a Szekszárd Szálló 2. számú helyiségében szeptember hó 24-én délután 6 órakor a választmány tart ülést. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Elnöki jelentés. 2. Kerbolt István elnök lemondása. 3. Áz egylet 1905. évi számadásának előterjesztése. 4. A mille- niumi ösztöndíj-alap 1905. évi számadásának előterjesztése. 5. Számvizsgáló bizottsági jelentés az 1904. évi egyleti számadásról. 6. Számvizsgáló bizottsági jelentés » milleniumi ösztöndíjalap 1904. évi számadásáról. 7. Az 1906. szeptember^22. 1907 évi költségvetés megállapítása. 8. A jegyzői nyugdijszabályrondelethez készített magyarázat és kezelési szabályzatnak tárgyalása. 9. A völgységi járás jegyzői egyletének indítványa a községi és körjegyzők, úgy a segédjegyzők szabadságidejének rendezése tárgyában. 10. A központi járás jegyzői egyleiének szabályrendelet-tervezete a községek utczáinak megvilágitásáról. 11. Vélemény- adás ifj. Lágler Sándor által a türvh. bizottsághoz jegyzői fizetési alap letesitese iránt előterjesztett indítványára vonatkozólag. 12. Az országos központi jegyzői egylet uj alap- szabáíytervezetének tárgyalása. 13. Ludvig József kérelpae felvételi dij törlésé iránt. 14. Csornai János szemcsédi jegyzőnek az egyletből való kilépése. 15. Az orsz. központi jegyzői egylet f. évi közgyűlésére megbízottak kiküldése. 16. Időközben érkezett tárgyak. HIBEK. — Személyi hir. Apponyi Géza gróf főispán, ma este városunkba érkezik. — Küldöttség KÓssuth Ferencz kereskedelemügyi miniszternél. A kereskedelmi miniszter a paks — adony7szabolcsi h. é. vasút törzsrészvényei értékének biztosítása, és a Szekszárd — Sárbogárd közt közlekedő személyvonatok menetrendjének előnyösebb megváltoztatása érdekében gróf Apponyi Géza főispán által eléje vezetendő küldöttséget szeptember hó 26-án délben fogadja. A törvényhatóságot képviselendő küldöttség megalakítása végett Dőry Pál alispán a következő bizottsági tagokat kérte fel: Széchenyi Sándor gróf, Madi Kovács István, Bezerédj Pál, Bartal Béla, Csapó Vilmos, báró Schell József, Rátkay László, gróf Benyovszky Rezső, Szabó Károly, Bernrieder József, Bezerédj Ándor, Jeszenszky Andor, Szeniczey Géza, Kovács S. Endre, Wosinsky Mór, Sztankovánszky János, Sass László, Gőzsy Tibor, Szévald Oszkár, Fördős Dezső, Parti József és Fekete Ágoston. Egyúttal felkérte az alispán Szekszárd r. t. város polgármesterét, hogy a városi képviselőtestület tagjainak soriból 8—10 tagú küldöttséget alakítson. Találkozás helye szeptember 26-án délelőtt 10 órakor Budapesten az Angol királyné szállodában, főispánunk lakásán. A küldöttségben a város részéről résztvesznek: Dr.' Hir ling Ádám polgármester, Janosits Károly főjegyző, Török Ottó városi ügyész. Ezenkívül a polgármester által felkértek közül a küldöttségben való részvételüket eddig kilátásba helyezték: Boda Vilmos, Bodnár István, Krammer János, Mehrwerth Ferencz, Orffy Lajos, Szeghy Sándor, Szondy István, Török Béla és Wosinsky Mór. — Szaktanácskozmányok a minisztériumban. Dőry Pál vármegyénk alispánja kedden es^e Budapestre utazott. A kereskedelemügyi miniszter a tolnamegyei útépítés ügyében e hó 19 éré táviratilag hívta fel tanáoskoz- mányra, 20-án pedig az anyakönyvi törvény végrehajtása ügyében tartott szaktanácskoz- mányon vett részt a belügyminisztériumban. Az anyakönyvezés ügyében tartott ankétten alispánunk többször felszólalt és a közigazgatási szakférfiak nevében ő mondott köszönetét az államtitkárnak az ankettra' való meghívásukért, kiemelve azt, hogy ez idő alatt mily sok és gazdag tapasztalatokat szereztek e téren. — A járási számvevők kinevezése. A pénzügyminiszter azon rendelete a melyben a járási számvevőket kinevezi, tegnap érkezett Szekszárdra. A központi járás számve^ vői teendőivel Schneider János számellenőr Most jelent meg Nagy Magyar Atlasz mely úgy tartalmasságánál, mint kiállításánál fogva minden tekintetben felülmúlja a külföldi hasonló munkákat. Tartalmaz 158 színes főtérképet és 257 színes melléktérképet. Ára díszes félbőrkötésben 48 korona. Két koronás havi részletre is kapható. — Megtekinthető és megrendelhető Bátor János könyvkereskedésében Szekszárd, Kaszinó-Bazár.
