Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-01-27 / 4. szám
7 1906. január 27. KÖZÉRDEK — Megnyílt iskola. A betegség miatt bezárt dombóvári iskolákat megnyitották. Nincs pénz. A mözsi rk. iskolaszék az újonnan szervezett és 1906 január 1-én megnyílt negyedik tanitói állomás javadalmának 800 koronáig való kiegészítésére az .államtól 400 korona évi segélyt kért. Ma érkezett le a közoktatásügyi miniszter elutasító határozata, nem veheti a kérvényt tárgyalás alá, mert nincs ily czélra már fedezete, de kilátásba helyezte, hogy a költség- vetés letárgyalása után teljesiti a község kérelmét. IJj községi iskolák. Gerjenben és Vár- .alján a mindennapi tankötelesek nagy száma miatt községi iskola felállítása rendelteti el. Nyugdíjigény felemelés. Máté Ignácz várongi rk. tanító nyugdíjigénye 634 koronára emeltetett. Jóváhagyott, választás. A m. kir. közoktatásügyi miniszter a bátaszéki községi iparostanoncziskolai tani tó választást jóváhagyta. Félévi ellátás. Hőnigsberg Márk paksi volt állami polgári iskolai tanító özvegyének félévi ellátás czimen a közoktatásügyi miminiszter 1435 korona 83 fillért utalványozott az 1905. évi november 17-től 1906. május 16-ig terjedő időre. BÍRÓSÁGI ügyek. Esküdtszéki tárgyalások a szekszárdi kir. törvényszéknél. Február 12-én. Ifj. Czigáng Márton ellen szándékos emberölés büntette miatt, a ki Dunaföldváron múlt év október havában Rivligák Józsefet szúrta agyon. Február 13-án. Boros András ellen szándékos emberölés bűntettének kísérlete miatt, a ki Tolna- némediben múlt év aug. 23-án reggel feleségét baltával súlyosan megvagdalta. Február 14-én. Vicsik István ellen gyilkosság kisérlete miatt, a ki múlt év szept. 20-án a nyílt ut- -czán feleségére rálőtt. Február 15-én. Szántó István ellen szándékos emberölés miatt, a ki múlt év szept. 28-án fiát agyonlőtte. Február 16-án. Békés József ellen szándékos emberölés miatt, a ki múlt év nov. 12-én Pátii Sándort agyonszurta. MULATSÁGOK. A szekszárdi állami főgimnázium mulatsága. Megírtuk már, hogy a szekszárdi állami főgimnázium az intézet ifjúsági segitő- alapja javára 1906. évi február hó 1 én, a „Szekszárd Szálló“ nagytermében műkedvelői előadást rendez. Ez érdekes előadásra belépő dij: Személyjegy 3 kor., családjegy 7 kor. Kezdete este 8 órakor. Jegyek előre válthatók Pirnitzer J. és fiai, Krammer Vilmos, Molnár Mór és Áru a J. üzletében, Felülfizetéseket köszönettel fogad az intézet. Előadás után táncz. Ez alkalommal előadják a „Pajkos diákok“ czimü operettet. Személyek: Kánya Zakariás, uzsorás Babits Sándor VII. o. t. Czinke, Balog, Gál, vén diák, Keleti, Hamary, Lángos, Huszka, Keserű, Nádas, Csuka, Pajzán, Bokros akadémiai hallgatók Stolpa József VIII. o. t., Wágner Lőrincz VIII. o. t., Kovács Jakab VIII. o. t., Kiss József VI. o. t., Tóth Gyula VIII. o. t., Parrag Tibor VIII. o. t, Hirschfeld Alajos VIII. o. t., Szabó Dezső VIII. o. t., Finta János VII. o. t., Schwarcz János VII. o. t., Princz János VII. o. t., Stockinger János VII. o. t.; Anti, mesterlegény Mácsik József VIII. o. t. Liszka, polgárleány Herczegh Mariska k. a. Kefe, a diákok csizmatisztitója Kramolin Vilmos VIII. o. t. Korcsmáros a „Sánta kakas“ hoz Guttján Ignácz Vili. o. t. Diákok, pinezérek, borfiuk. A darab Sel- meczen történik egy a városon kívül eső korcsma előtt. A darab nyitányát a főgimnázium ifjúsági zenekara adja elő. A többi részek zongorakiséretét Leopold Elemér Vili. o. t. A díszleteket festették: Szabó Dezső és Molnár Sándor' VIII. o. t. Rendező: Somogyi Zsigmond VIII. o. t. A faddi kath. ifjúsági egylet folyó évi február 4 én, saját, könyvtára javára, műkedvelő előadással egybekötött zártkörű táncz- mulatságot rendez. Belépő dij személyenkint 40 fillér. Szinre kerül ez alkalommal „A rablók» czimü 1 felvonásos bohózat. A szekszárdi újvárosi r. k. olvasókör és ifjúsági egyesület holnap, vasárnap este 8 órakor a Szekszárd Szállóban a „Titok“ czimü népszínművet adja elő. A jól betanult darab iránt, mint értesülünk, nagy az érdeklődés. Belépő dij: I. hely 1 kor. 40 fill., II. hely 1 kor., állóhely 80 fill., kazat 40 fill., deák- és gyermekjegy 30 fillér. A tolnai jótékonysága nőegyesület 25 éves fennállása alkalmából a „Tolnai Kör“ helyiségében folyó évi február hó 1-én táncz- mulatsággal egybekötött társasvacsorát rendez. Kezdete este 8 órakor. Belépő dij személyenkint 3 kor. 50 fillér, mely összegben a vacsora ára is benne foglaltatik. Jegyek előre válthatók Taubner Adolfné úrnő, egyleti pénztárosnál és este a pénztárnál. A sárbogárdi „Tinódy Sebestyén Kör“ folyó évi február hó 3-án Sárbogárdon, a „Magyar Korona“ összes termeiben, saját pénztár-alapja javára társasestélyt rendez. A decsl polgári olvasókör mulatsága. A decsi polgári olvasókör, saját könyvtára javára, e hó 24 én tánczmulatságot rendezett, melynek anyagi eredménye a következő: (40 filléres személy- és 1 koronás családjegy mellett) bevétel 26 kor. 70 fill. Kiadás 14 kor. Mai'adt tiszta jövedelem a könyvtár részére 12 kor. 70 fill. Felülfizettek: Babits Géza 1 kor. 40 fill., K. Szél Mihály 1 kor., Ifjú János, Damakos Ferencz 60—60 fill., Simon Lajos, Vay Ferencz 40—40 fill., K. Szél Mihály ifjú 30 fill., Kecskeméti András, Dani János, ifj. Szél István, D. Komáromi Ferencz, Komandinger Kálmán 20—20 fill. — A jókedvű mulatság, mint rendesen, reggelig tartott. Iparosbál. A „Tolnai iparosok olvasó egylete“ 1906. évi február hó 3-án saját helyiségében egyleti bált rendez. Belépő-jegy személyenkint 1 kor. Olva-óköri mulatság. A „Tolnai rom. kath. olvasókor“ f. évi január 28-án saját helyiségében tánczmulatságot rendez. Beléptijegy személyenkint 80 fillér. GAZDASÁG. A műtrágya a szőlőben. Irta: Dicenty Dezső. (Folytatás.) Amint értem ezen tételt Tóth Károly ur mellett a szekszárdiak általános véleményével szemben, úgy értem a részletkérdéseket illetőleg vele szemben is. Ugyanis T. K. ur a kísérletek eredményekép kijelenti, hogy a szekszárdi hegyekben a nitrogéntrágyák sikerrel alkalmazhatók. Itt is csak azt mondom, hogy talaja, ennek természete válogatja. A szekszárdi talajok pedig ugy-e nem mind egyformák ? Sőt éppen a nitrogéntrágya az, a melylyel szőlőnél, gabonánál nagyon csínján kell bánni. Azután meg óriási különbség van abban, hogy honnan, illetve hogyan kapja a szőlőtő a nitrogént. 1. növényi részek, 2. ásványi vegyek (műtrágyák) utján. A növényeknél meg szintén különbséget kell tenni, hogy mint a fehérjenemü anyagokból kiszabaduló, de még assimilálandó nitrogént, tehát ammoniumot (NH3), avagy már éppen kész, a pillangós növények gyökerein tenyésző nitrogén - baktériumokkal élő salétromsav - baktériumok kész nitrogénjét veheti-e a gyökérzet fel. Az ásványiaknál meg ugyancsak különböző eredményű dolog, hogy kénsavas ammóniát, natron-salétromot, kálisalétromot alkalmazok-e, a mi, mint em- litém, természetes is, hiszen minden talaj a saját fizikai és kémiai természete szerint köt meg vagy hagy ki valamely tápanyagokat az absorptio matériái között. Azután meg figyelemre méltó még egy körülmény. Tapasztalati tény, hogy minden szegényebb talaj igen hálás a mérsékelt nitrogéntrágyázás iránt. A szekszárdi talajok egy része, a lösz vöröses és meszes vályogjai pedig általában kevés tápanyagu talajok. A lősz talajai (a typusosak) a legideálisabb talajnemek, de csak fizikai szempontból ; a legkitűnőbb anyagok ahhoz, hogy bennük a trágya nagy percentben értékesüljön (hogy miért, itt nem lehet kifejteni). A vörös agyagok meg, melyek csaknem igen-igen kötöttek, szintén meghálálják a nitrogén-trágyát, de belőlük nagyon sokat felemésztenek, mert fokozott ütemben nitri fikáinak ezek az u. n. éhes talajok. (Innen van, hogy a sötétvörös talajokban a legsötétebb a szőlőlevél.) Nincs tehát semmi különös abban, éppen ezért nem is lehet különleges és speciális eredménynek minősiteni, ha Szekszárdon a nitrogén-trágyák általánosságban használnak, mivel csak azon régi igazság jut benne érvényre, hogy a borágnak első sorban fára (nitrogén) van szüksége, hogy az ágnak bora is lehessen ; a nitrogén trágyák alkalmazásának részletkérdéseiről beszélni az első év után még nagyon korai dolog. A mi pedig a foszforsavtrágyákat illeti, mint olvasom : semmi hatásuk sem volt. Itt is igen sokféle körülményre kellene a szőlősgazdákat figyelmeztetni, hogy következtetéseikben ne legyenek igazságtalanok. A foszforsavtrágyák közül kettő van leginkább forgalomban: a superfoszfát és a thomassalak. T. K. ur czikkében (tán toll- hiba*) kifejezett légeny (N) trágyának mondja a thomassalakot. A thomassalak sehogy sem légeny, hanem nyelvújítói magyarsággal mireny (foszfor) trágya. Egymás ellentétesei, hogy egymást kiegészítsék. A superfoszfát azonnal, a thomassalak csak a második évben kezd hatni. Ezzel egyszersmind nagy általánosságban ki van jelölve alkal- mazhatási körük is. A superfoszfát tulkötött, nehéz agyagokban hatástalan és a vasdus vörös földekben szétbomolva, oldhatatlan vegygyé hasonulva, lekötődik, tehát itt sem működhetik; de úgy a homokos, mint a könnyű vályogtalajokban, melyek különösen, ha meszesek, hatásában kedvezően érvényesül. Ezekpt és egyebeket bizonyára mind elmondta Rázsó tanár ur a tavalyi értekezleten, nincs miért bővebben fejtegetni. Én csak annyiban jelezhetek egyet-mást, amennyiben Szekszárd szőlőterületeit általában ismerem, a szüretelés sem idegen előttem, de tán a mi a legfőbb, mint agro-geologus ismerem az efajta talajnemeknek általános összetételét, természetét s igy módomban van következtetés utján egy-két dolgot Szekszárd haladó szőlősgazdáinak figyelmébe ajánlani. — Azok a kénsárga, majd szürkés földanyagok, miket a geológusok lösznek hivnak, s a melyeknek typusait a szekszárdi hegyek szurdikjai kétféléi mutatják, mint már emlitém, igen értékes talajnemeket szolgáltatnak. Fizikai összetételük oly szerencsés, a milyent csak előírni lehet. Sohsem száradnak ki igen mélyen, bennük a viz lefolyatlan meg nem áll, kiszáradáskor a felszínen igen kemény rögöket képtelenek alkotni, s teljesen átnedvesedve nem folyósak. A legszebb arányban van meg a löszben a homoktartalom, mi a talaj összeállását ellensúlyozza, valamint a finom mésztartalom, mi a homokvázat kitölti. — És ez az eredet révén természetes is, mert hiszen a lősz nem más, mint a geológia legfiatalabb időiben a folytonosan hulló pornak egymás fölé rakodó, különböző vastagságú, összeüllepedett ré- tege. Bármely vidéken, igy Szekszárdon is mint talaj (kulturréteg) háromféle formában jelenik meg. 1. Mint tvörös mésztelt, vagy * Igen. A szerk.
