Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-08-25 / 35. szám
1906. augusztus 25. KÖZÉRD E ^ h°gy az 1907. évi közgyűlés 'Szakoson tartassák meg'. Ennek ellenében a dunaföld- vári tűzoltó főparancsnok is kérte a jövő évi közgyűlésnek Dunaföldváron leendő megtartását. Indokolja pedig azzal, hogy ők az 1907. évben ülik meg egyletük 30 éves fennállásának jubileumát. A két kérelem mellett élénk vita tamadt, mig végre az elnök ‘ elrendelte a titkos szavazást. A szavazás eredménye: Szakos mellett szavazott 6, Duna- földvár mellett 7 egylet és igy Dunáföldvár 1 szavazattal győzött. A szakcsi főparancsnok azonban kijelentette, hogy daczára annak, h®8y leszavazták, azért mégis megtartják a jövő évben az idén átengedett zászlószentelést, még az esetben is, ha csak csupán a .szomszédbeli tűzoltóságok jelennek is meg. Kilátás van tehát arra, hogy jövő évben két helyen is fognak gyűlést tartani. Góczy N. János bátaszéki főparancsnok már előre kijelentette és kérte a közgyűlést, hogy 1908 ik évben Bátaszéken tartsák meg a közgyűlést. Ezen kérelem tudomásul vétetett. A következő tűzoltó testületek voltak képviselve: Dombóvár 14, Paks 8, Duna- földvár 4, Agárd 10, Szekszárd 27, őcsény * 17, Bonyhád 23, Szakcs 2,, Bátaszék 11, Simontornya 9, Báta 11, Tolna 18 és Fadd 6 taggal, összesen 160 vidéki tűzoltó. «-Délután megkezdődött a 350 teritékes ebéd. A pecsenyénél Boda Vilmos mondott szép felköszöntőt a zászlóanyára. Koman- dinger Kálmán decsi főparancsnok nagyszabású beszédet mondott a zászlóról és annak jelmondátairól, melyek igy hangzanak: „Istennek dicsőség, egymásnak segítség“, ,,Közveszélyben tettre kész“. Ezen jelmondatokat szépen köi'vonalozva, -a zászlót ünnepélyesen átadta a tűzoltóságnak azon kijelentéssel: „A becsületet óvjátok meg és tartsátok tisztán.“ Ezután poharát Boda Vilmosra és a vendégek egészségére üritette. Szabó Károly orsz. képv. Dőry Pál alispánra mondott szép fölköszöntőt. Dőry Pál alispán szívélyesen üdvözölte Decs község közönségét, később pedig visz- szaemlékezett gyermekkori idejére, a mi ezelőtt 38 — 40 évvel Volt, t. i„ akkor volt ő gyönki tanúló és ott ismerkedett meg Bús Lajos tanul ótársával. Gyermekkori és jelenlegi barátja Bús egészségéért üritette poharát. Bús Lajos decsi ev. ref. lelkész a tűzoltó testületre és Boda Vilmos, mint a tűzoltó szövetség elnökére mondott köszöntőt. Felköszöntőt mondtak még: Csík József bonyhádi főparancsnok a decsi holFEKETE HUGO röviiám-, 3 gyekre, fyomandinger Kálmán, K. Szél Mihály a decsi tűzoltó egyesületi elnök és i§. Dénes Sándor alparancsnokokra,- Horváth László szakcsi jegyző és főparancsnok Decs község közönségére és azösszes tűzoltóságra, Nagy István dombóvári főszolgabíró és főparancsnok, Szabó Károly orsz. képviselő egészségéért ürített poharat. Ebéd után a társaság előkelősége a közönség közé vegyült, kikkel egypár pohár bort barátságosan megittak, e közben az alsónyéki dalárda szebbnél-szebb dalokat énekelt, többek közt kitünően adták elő a ,,Kapitány és Pepi tante“ c. dalt, melyet többször kellett ismételniők. Délután 5 órakor megkezdődött a tánc, melyen Garay Ferkó zenekara játszott.- A mulatság reggelig tartott. VÁROSI ÉLET. Képviselőtestületi gyűlés. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete folyó hó 21-én dr. Hirling Ádám polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott,, melyen a következő határozatokat hozták. 1. A gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére dr. Albersz Rezső és Steiner József képviselőket kérték fel. 2. Az ártézi kút, fúrására egy ajánlat érkezett be, Máj zik Imre temesrékási kútfúrótól, de ez is-bánatpénz nélkül. Az ajánlatot az árak elfogadhatósága tekintetében adandó szakvélemény nyilvánítása végett az orsz. vízépítési igazgatóság közegészségügyi mérnöki osztályához felküldeni, Majzik Imrét pedig bánatpénz letételére felhivni határozták. 3. Az újvárosi menedékház részére való telekvásárlás ügyében nem határozhattak, mert a képviselők nem jelentek meg a törvény által megkívánt számban. Ebben az ügyben újabb gyűlést október 8-ára tűzték ki. 4- A mészárosoknak annál a kérelménél, hogy a vágóhídi dijakat szállítsák le, érdekes tárgyalás folyt. Mehrwerth Ferencz a vágóhíd tisztátalansága ügyében szólal fel és a vágóhíd tisztaságának ellenőrzését kéri. Dr. Kramolin Gyula utal arra, hogy nálunk a közönség teljesen ki van szolgáltatva a mészárosoknak. A mészárosok kizárólag tehén húst árulnak, melynek tápereje pedig 20°/o-kal kevesebb, mint az ökör húsé s mig a csont- a tehénnél 8—12°/o, tehát rendezett viszonyok között a nyomaték (magyarul czuvag) sem lehetne több, nálunk ez nem ritkán 30°/o-ra rúg s mégis olyan drága vagy drágább a hús, mint a hol jó ökörhust árulnak. Indítványozza, hogy a mészárszékeknek a tisztaság és helyes mértékadás tekintetéin való szigorú megvizsgálására a rendőrkapitány felhivassék. A polgármester felszólalása után, melyben kijelenti, hogy a vágóhídnak a vágás után való megtisztítása a mészárosok kötelessége, hogy fokozottabb tisztaság fen tartása érdekében a város ott külön szolgát tart s hogy a vágásnál jelenlevő hatósági állatorvos a tisztasági követelmények teljesítését is ellenőrzi, a képviselő- testület a mészárosok kérelmét elutasította és a rendőrkapitányt a Mehrwerth és dr. Kramolin javaslata értelmében felhívta. 5. Halász Márton kérelmét, melyben kőkerítés építéséhez, a Sédpatak kiöntése elleni védekezésül segélyt kér, elutasították. 6. Taksonyi József és társainak a csendes utczai záporjárás után adandó kártalanításért benyújtott kérelmét elutasították. 7. A szekszárdi temetkezési egyletnek dr. Fent Ferencz elnök által előterjesztett kérelmére dr. Albersz Rezső, ellenző és dr. Steiner Lajos pártoló felszólalása után az egylet halottas kocsijának a városházán való elhelyezését és a kocsis és lovak igénybevételét I megengedték. Az egylet ezért . évenkint 100 I K.-t, minden temetés után 4 K.-t fizet a városnak és 1 K.-t a kocsisnak. 8—13. Jóváhagyták a következő 1905. évi számadásokat : Ferdinánd Ádámné alapét 351-60 K. bevétellel, ugyanennyi kiadással és 10046-40 K. cselekvő hátralékkal, a szegény alapét 4023’91 K. bevétellel, 2236 80 K. kiadással, 1787T1 K. pénztári maradvánnyal és 40552-17 K. cs. hátralékkal; a községi közmunkáról szólót 5267-66 K. - bevétellel, 254-70 K. kiadással, 5012*96 K. cs. hátralékkal; a tűzi pénztárét 4044*64 K. bevétellel, 1024-98 K. kiadással. 1019-66 K pénztári maradványnyal és 71027 K. cs. hátralékkal; a báró Augusz alapítványét 171603-70 K. bevétellel, 5579*32 K. kiadással és 166024-38 K. 1 pénztári maradvánnyal; a régi fogyasztási adó számadást 836-23 K. bevétellel és kiadás nélkül ugyanennyi maradvánnyal. 14. Éber Márton házánál a szabályozási vonal kitűzését elhatározták. 15 és 19. Heizler József és Kunczer János és társai ingatlan eladás iránti kérvényének tárgyalására okt. 8-ára tűztek ki közgyűlést. 16. Rein Józsefné, Ponitz Ottó, Kalmár Anna, Rácz Antalné Sürü könny ár lepi el arczát. A kemény, zord ember sir, keservesen sir. A másik szobában a felesége még mindig beszél a halottnak lágy hangon, néha szemrehányóan, néha mélységes fájdalommal. A mester fejében egymást kergetik a gondolatok, arczán egymásután peregnek le a könnyek. Az ég alján lassan pirkad a hajnal és bedereng a szobába. A faluban megkezdődik az élet. Ostoi'pattogás, szekerek zörgése veri fel a csendet. A mester felriad, bemegy a szobába. Az asszony is bent van még. Csak néha megránduló válla mutatja, hogy sir. Hangtalanul gyötrődik. A lány pedig ott fekszik az ágyon fehéren, némán. A hajnal rózsás fénye ráveti első sugarát a halottra és a megcsukló térddel az ágy mellé roskádt, hörögve zokogó mesterre. „Hajnal van, szép piros hajnal. Halott van, szép fehér halott!“ az iskolatáskák s 15 krajczártól kezdve kaphatók. Nagy raktár gyermek-harisnyákban és kötényekben i_52 disz- és játékáru üzletében Szekszárd, Kaszinó-bazár. ott feküdnék egy hatlábnyi keskeny gödörben. Hogy ez nem jutott eszébe, hogy erre nem gondolt tegnap, mikor a lánya könyör- gött, hogy ne válasszák el a Györgytől. De ő hajthatatlan maradt. Neki már befejezett terve volt, hogy a lányát Nagy Pistához adja. ügy beszélték meg az öreg Nagygyal és a mester nem az az ember volt, a ki határozatától eltér. Meg Nagy gazdag is volt, az a másik legény pedig szegény. Hiába mondta az ő szép gyöngyvirága, hogy nem baj, ha földhöz ragadt szegény is György, majd megélnek a maguk emberségéből; nem kér azért semmit az öregtől. Hiába volt a könyörgés, durván utasította el azt a könnyes’ szemű leányt. „Ahhoz mész, a kihez én kivánom, különben fél is ut, le is ut, többé a szemem elé se kerülj“ ... A lány aztán az egész éjszakát sirva töltötte. Hallotta jól a mester a szobájából elfojtott zokogását, de nem gondolt vele. Kisirja magát, azután majd hozzá megy a Pistához. Ilyen minden lány. Fejeskedik, duzzog, de végre enged és elfelejti a kit szeretett. Még senki sem halt bele a szerelmi bánatba . . . Legalább a mester akkor széntől azt hitte. Másnap reggel elment a lány és most hazahozták halva. Hej ha ezt ő tudja, ha erre gondol, milyen szívesen adja beleegyezését, hogy a Györgyhöz menjen ! De hát hogyan is' tudott az a lány ilyen kegyetlen lenni . . . Vádolta a mester önmagát, a leányt, Györgyöt ; még a halászokat is, miért nem vették előbb észre. Aztán megrohanták a mestert az emlékek. Milyen kedves és jó leány volt. Hányszor vette ki, mint kis lány,- mikor ő a műhelyben dolgozott, a pipát a szájából, a kalapácsot a kezéből és ezer meg ezer csókot nyomott szurtos képére. Hát mikor bájos gyermek hangján a szép verseket mondta el a hosszú téli estéken. Fölkapaszkodott a térdére ... A tisztelendő ur -is mindig őt dicsérte legjobban és sokszor betért a mesterhez, hogy ezt megmondja neki. i Es most ott fekszik halva! A mester arczán lassan legördül egy könnycsepp, utána a második, harmadik . ..
