Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-07-14 / 29. szám
4 I 1906. j üli us 14. kedések megtétele a közel jövő feladata lesz.“ De nemcsak Baja főispánja, hanem maga a miniszterelnök is úgy nyilatkozott ama küldöttség előtt, mely f. hó 5-én átnyújtotta neki Baja város diszpolgári oklevelet, hogy a baja—bátaszéki hid a beruházási kölcsön tételei között legelső helyen szerepel. E körülmény és Tolnavármegyének nagyfokú érdekeltsége ad annyi aktualitást e kérdésnek, hogy a megyei sajtó sem zár- kózhatik el előle. Fejtegetéseinket ama reményünknek kifejezésével zárjuk, hogy e régóta kontémplált, de évtizedeken át mostoha elbánásban részesült terv végrevalahára csakugyan meg fog valósulni, nemcsak a szomszédos 5 törvényhatóságoknak, de magának Tolnamegyének is nagy hasznára. Magyarász Ferencz. A pécsi kiállítás. A szomszédos vármegyei törvényhatóság székhelyén, Pécs szab. kir. városban a jövő évben, május 1-től szeptember végéig nagy arányú ipari és mezőgazdasági kiállítást rendeznek. Az a szives szomszédi viszony, amely a kiállítást rendező vérmegye és vármegyénk közönsége között fennáll, kedves dsötelessé- günkké teszi, hogy a tervezett kiállítással foglalkozzunk. Lelkünk sugallatát követve tesszük ezt azért is, mert minden ügyünk iránt élénk érdeklődést tanúsító főispánunknak védnöksége révén a kiállítással, hogy úgy mondjam, lelki rokonságba jutottunk. De, hogy egészen őszinték legyünk, része van ebben az önzésnek is, mert a kiállítás rendezéséből, annak tanulságaiból a mi iparunk fejlődésére is nyereséget remélhetünk. Az első formális kiállítást 1569-ben Nürnbergben tartották. A kiállítások tulaj- donképeni czélját szolgáló kiállítást azonban Franczia országban rendezték. 1797-ben Franczia országon egy vészkiáltás zúgott végig „Nincsenek képzett munkaerők“. Erre a vészkiáltásra de Nau- chateau azt a kérdést vetette fel: a gazdasági tevékenységnek, melyik ágait kellene leginkább javítani, melyik hanyatlott legjobban, melyiknek van leginkább szüksége a sürgős segélyre és miből álljon ez a segítség ? És mind e kérdésekre rögtön maga adta meg a választ abban, hogy erre a feleletet csak egy általános iparkiállitás oldhatja meg. Hazánkban az első kiállítást (213 kiállító 298 tárgyat állított ki.) 1842-ben, az országos magyar iparegyesület kebelében Kossuth Lajos rendezte a Redout termeiben, abból indulva ki, hogy „a honi müipar előmozdítására, szükséges mindenekelőtt a jelen állapot ismertetése." Napjainkban is, a mikor a tulipán-mozgalom felszínre vetette a termelő erő kifejtésének kérdését, jó „a jelenlegi állapot ismerete.“ A kiállításoknak általában arra a vidékre nézve, melyre hatásuk van, „czélja a termelés megerősítése, a hiányok felkutatása és javítása, az előnyök felismerése és értékesítése, valamint alkalomadás arra,' hogy a kiállítást rendező vidék szellemi és anyagi téren való elhaladásáról tanúságot tegyen, és hogy a kiállítás más vidék fejlettségi fokával való összehasonlításnak szolgáljon alapul. A pécsi kiállítás fővédnökei Frigyes kir. herczeg és neje Izabella kir. herczegnő. A védnökök között van vármegyénknek minden közügy iránt melegen érdeklődő főispánja Apponyi Géza gróf is. A kereskede^ÖZERDEK lem , földművelés-, pénz- és közoktatásügyi minisztériumok a kiállítást anyagi és erkölcsi támogatásban részesítik. A jövő évi nevezetesebb magyarországi kongressusokat és nagygyűléseket a kiállításra való tekintettel, Pécsett tartják. A kiállítás keretében az országos magyar Kertészeti Egyesület május 5-től szeptember 15-ig állandó kertészeti kiállítást rendez, négy időleges kiállítással egybekötve. Baranya vármegye számottevő férfiai valamennyien fáradhatatlanul tevékenykednek a kiállítás sikere érdekében. Ezek az adatok jórészt biztosítják a kiállítás sikerét és ezért fölöttébb kívánatosnak mutatkozik, hogy vármegyénk iparosai, megértve az uj korszak gazdasági föllendülésére törekvő irányzatát, tömegesen jelentkezzenek a részvételre s a kiállításon minél nagyobb számban és minél több tárgygyal résztvegyenek. A szekszárdi általános iparlestület f. évi közgyűlésén már felhívta a tagok figyelmét a kiállításra s ezt vármegyénk többi ipartestületei bizonyára szintén nemcsak megteszik, de a kellő buzdítással fognak oda hatni, hogy vármegyénk ipara kellőképpen és jó híréhez méltóan legyen a kiállításon képviselve. Szekszárdpak is s általában vármegyénknek olyan fejlett ipara van, hogy bátran beállhat a versenyezők sorába s joggal remélhetjük, hogy Tolnavármegye ipara dicsőséggel fogja ott helyét megállani. Iparunk fejlődése érdekében is kívánatos a kiállításra kifejtett versenyben való részvétel, mert a kiállítások az ipar fejlődésére és a formákban és kivitelben látható ízléstelenségek megszüntetése tekintetében jelentékeny és mondhatjuk jótékonyan ható befolyást gyakorolnak. A kiállításon való szereplésünk felhívja a figyelmet iparunkra, alkalmat nyújt összeköttetések létesítésére és elismerést szerezhet eddigi munkálkodásunknak; magunk pedig tanulságot szerezhetünk, ízlésünket fejleszthetjük és tudásunkat gyarapithatjuk, kiegészíthetjük a mások tökéletesebb készítményeinek vizsgálata, tanulmányozása és a kínálkozó összehasonlítás révén. És én hiszem, hogy iparosainknak a kiállításon való részvétele, iparunk fejlődésére jelentékeny előnynyel fog járni és bőven megtermi gyümölcsét és úgy vármegyénknek, mint iparosa inknak elismerést és dicsőséget fog szérezni. K. B. VARMEGYE. A közigazgatási bizottság ülése. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága gróf Apponyi Géza, főispán elnöklete alatt f. hó 11 én tartotta rendes havi ülését. Jelenvoltak Forster Zoltán tb. főjegyző, Kurz Vilmos árvaszéki elnök, Győr- biró Benő h. pénzügyigazgató, Nagy Béla tanfelügyelői tollnok, Beke Ferencz kir. al- ügyész, gróf Széchenyi Sándor, Perczel József, id. Bernrieder József, Jeszenszky Andor, Sass László, Orffy Lajos, Boda Vilmos és Török Béla. A felolvasott jelentésekből adjuk a következő fontosabb részleteket: Az alispán jelentése. Az elmúlt hóban a közbiztonság állapota kielégítő volt, sem fegyelmi, sem rend- birságolás alkalmazása nem fordult elő. Az alispáni hivatalhoz a múlt hó folyamán beérkezett 1069 ügydarab. A kir. tanfelügyelő jelentése. A kir. tanfelügyelőt helyettesitő Nagy Béla tollnok a következő havi jelentést terjesztette a bizottság elé : Tekintetes közigazgatási Bizottság! Junius havi jelentésemet a következőkben terjesztem elő: Ezen hónapban csakis a szekszárdi polgári leányiskola magánvizsgálatain elnököltem, melyen a 14 jelentkező tanuló közül eredménnyel vizsgázott 11, elbukott 3. Továbbá jelentem, hogy az 1905/6. tanévi iskolalátogatásokat május végén befejeztem, s ezen idő alatt megvizsgáltam 69 nap alatt 244 tanítónál 254 tanteremben összesen 120 iskolát és óvóintézetet, nevezetesen 3 államit, 11 községit, 59 róm. katholikust, 4 gör. keletit, 14 ev. reformátust, 19 ág. hitv. evangélikust, 8 izraelitát, 2 magániskolát, 9 kis- dedovodát, 17 állandó menedékházat, 1 nyári menedékházat és 2 iparostanoncziskolát. Azonkívül résztvettem 2 tanító gyűlésen és 6 ta- nitóválasztáson. A meglátogatott iskolák fokozat szerint a következők: 1 állami polgári fiú, 1 községi polgári fiu> 1 községi polgári leány, 1 rk. polg. leány,' 1 magán polg. leány 115 elemi iskola. A 120 iskola közül 116-nak tisztán magyar a tannyelve, csakis a 4 görög keletinek magyar-szerb, de a tanítók mind oklevelesek és magyarul jól tudók. Az 1905. évben saját ügykörömben 2631, azonkívül 909 közigazgatási bizottsági darabot intéztem el. Közegészségügy. Dr. Hangéi Ignácz főorvos jelentése szerint a közegészségügyi állapot a lefolyt junius hónapban határozottan kedvező volt, kedvezőbb ez óv bármely hónapánál. Hevenyfertőző betegségek közül difte- ritisz volt 4, kanyaró 46, vörheny 8, szamár hurut 7, hagymáz 8 és gerinczagylob 1 esetben. Simonmajor községben a gazdasági munkások között 8 trachoma beteg találtatott, kik a szekszárdi „Ferencz“ közkórházba szállíttattak. A szokásos félévi gyárvizsgálatokat a központi, simontornyai és dunaföldvári járások orvosai bevégezték. Megvizsgáltattak továbbá a szikvizgyárak is. Hét éven alul elhalt gyermek gyógykezelésének elmulasztásáért 12 esetben lett feljelentés téve. A szekszárdi „Ferencz“ közkórházban ápoltatott összesen 461 beteg. Elbocsáttatott gyógyultan 72, javultan 60, gyógyulatlan 11, meghalt 11. Ápolás alatt maradt 307 beteg. illategészségügy. Sigora Lajos állatorvos nagyfontosságu, gazdáinkat közelebbről érdeklő jelentéséből kiemeljük, hogy az állategészségügy a le- folyt“hónapban csakúgy, mint májusban kedvezőtlen volt. A sertésvész ismét nagyobb elterjedést vett, felléptét újabban 12 községben állapították meg. A haszonállatok tavaszi összeírása szintén befejeztetett. Juh van összesen 141.203 drb, 16.530 darabbal kevesebb mint 1905. évben. Ebből 13.377 felnőtt és csak 3153 drb növendék. Sertés van összesen 130.512 drb. A jelen évben 5419 felnőttel kevesebb és 4478 drb növendékkel több van, mint a múlt esztendőben. A hiány tehát 941 drb, ami nem lenne sok. Csakhogy a felnőtt sertések feltűnő megfogyatkozása arra enged következtetni, hogy gazdáink a nagy koczkázattal járó sertéstenyésztéssel mindinkább felhagynak. Ezt főleg kisgazdáinknál lépten-nyomon tapasztaljuk. Számtalanjhelyen, hol ezelőtt 30—40 Most jelent meg Nagy Magyar Atlasz mely ú&y tartalmasságánál, mint kiállításánál fogva minden tekintetben felülmúlja a külföldi hasonló munkákat. Tartalmaz 158 színes főtérképet és 257 színes melléktérképet. Ára díszes félbőrkötésben 48 korona. Két koronás havi részletre is kapható. — Megtekinthető és megrendelhető Báter János könyvkereskedésében Szekszárd, Kaszinó-Bazár.
