Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-06-30 / 27. szám
4 KÖZÉRDEK zönségére bizta, hogy a fizetések javításával és a korpótlékokkal emelkedő illetményeknek megfelelően, a magasabb nyugdijak fedezéséről a vármegyei szabályrendelet módosításával gondoskodjék. A vármegyei községjegyzői egyesület kezdeményezésére vármegyénk törvényhatósági bizottsága 443/905. sz. alatt hozott határozatával alkotott szabályrendeletében az eddig fennállott szabályrendeletét módosította is, mely most van kormány hatósági jóváhagyás alá felterjesztve. A mint tehát ez a szabályrendelet jóvá- hagyatik, megnyílik az időközben nyugdija- zottaknak igénye a törvény életbeléptetésének idejéig visszamenőleg is. De hálátlanná válnék állásomhoz, — a hozzánk olyannyira közel eső tárgyhoz, — ha egy általános, bár rövid visszatekintést nem szentelnék a községi jegyzők nyugdíjaztatásánál eddig fennállott gyakorlatnak, és az újabb szabályzattal statuált eljárásnak. A községjegyzői nyugdíjalapra felügyelő választmány, a jegyzők évi nyugdíj összegének megállapításánál úgyszólván jó- hiszemüleg járt el. Ez az eljárás azonban vagy a kérelmező vagy a nyugdij.alap érdekeire lehetett sérelmes. S hogy a nyugdíjalap ne szenvedjen a kérvények előkészítésénél, évekre kellett vissza menni a vármegyéknél levő számfejtő könyvekben, hogy a szolgálati idő kezdetét s az állással kapcsolatos jövedelem körül beállott változásokat s azoknak szintén kezdődő idejét meg lehessen állapítani. Ez az állapot az 1904. évi XI. t.-cz. rendelkezéseihez simuló nyugdijszabályzatuuk életbe léptetésével, hogy úgy szóljak, — egy csapásra meg fog szűnni. A felsőbb hatósági jóváhagyás ideje alatt el fog készülni a jegyzőknek és segédjegyzőknek pontos törzskönyve, melynek segítségével a törvény alapján származható igények mindenkor, nehézségek nélkül megállapíthatók lesznek; a jegyzők és segédjegyzők állományában szolgálati viszonyaiban és járandóságaiban bekövetkező minden változás pedig a főszolgabíró úr utján a számvevőséggel való közlés czéljából alispán úrnál be fog jelentetni. El lehet képzelni, hogy a vármegye területén élő 176 jegyző és segédjegyző szolgálati viszonyaira, járandóságaira vonatkozó . adatok összegyűjtése és rendezése mekkora munkába került. És ezt a nagy munkát kiváló körültekintéssel és lankadatlan szorgalommal a mi kartársunk Klim.es Antal végezte. Szóljak-e még többet az uj nyugdijsza- bályzat magyarázatáról írott 10 nyomott íves munkájáról ? Vagy a jegyzői magán munkálatok iránt fennálló szabályrendelet revisiójával kapcsolatos harmadik nagy munkájáról ? Nem lehet ki nem terjeszkednem t. közgyűlés a községi közigazgatás iránt mutatkozó változásokra, habár azok ma még csak politikai vonatkozásukban jelentkeznek is. Az országos politikai pártok egyesüléséből alakított kormány feje, f. évi május 29-én a parlamentben a belügyi feladatokra nézve programját a következőkben adta elő: A belügyi igazgatás terén a törvény- hatóságok és községek erősítése, önkormányzati tevékenységük élénkítése és életképessé tétele, a választási rendszer fenntartása, úgy a törvényhatósági és helyhatóságok, mint az állami igazgatási jogköröknek pontos meghatározása, a felmerülő vitás kérdéseknek független bíróság elé való utalása, az állami, törvényhatósági, községi tisztviselők anyagi és erkölcsi helyzetének emelése és ezek pragmatikus intézkedések által való biztosítása, a kormányzati szellem tekintetében pedig a tiszta és pártatlan közigazgatásnak biztosítása, a nép érdekeinek fokozottabb gondozása. Ezek természetesen a törvényhozási tevékenységre vonatkozó tervek, • a melyeknek egy jogállamban már teljesülteknek kellene lenniük és ha a hozzávaló feltételek meg lesznek, bekövetkezésük áldásos lenne az országra és annak alkotó részeire egyaránt. Mert az már mégis visszatetsző állapot, hogy a természetes személy, — miveltségére való tekintet nélkül, — szabadabban mozoghasson, mint a jogi személy község. A községi törvényben meglevő nehézkesség, mondhatnám, gyámoltsági viszony miatt, nem tudtak a községek szocziálpoli- tikai czélokat szolgálni, ezen a réven vesztették tekintélyüket, életképességüket. Hogy az újabb községi törvény miféle szervezeti változásokat fog statuálni, azt habár tudni nem is, de gondolni lehet és az nem lehet más, mint a jobbágysági időből reánk maradt községi szervezet gyökeres átalakítása. A községek tehetetlenségét elég tisztán láthattuk az alkotmányért folytatott legutóbbi küzdelemben is, a mikor az ellentálló törvényhatóságok olybá tűntek fel, mint a lábait vesztett és karjaival védekező katona. S ugyan mi lett volna, hova jut ez az ország, ha a választási rendszer nyomán tisztviselőink közelebb nem érezték volna magukat választóikhoz 'í Nincs is tán olyan messze az idő, a mikor bizonyosokká leszünk a felől, hogy a választási rendszer mellett lehet jó közigazgatást teremteni, csak legyenek meg azok a garancziák, melyek a köz- igazgatási tisztviselőt eljárásában az ellentétes erős érdekekkel szemben is megvédelmezik. Jelentem továbbá, hogy a mai közgyűlésünkre kitűzött tárgyakat f. hó 9-én Uzdon megtartott választmányi ülésünkön előkészítettük, ugyanakkor egyesületünk házi pénztáráról valamint az ösztöndíj alapról vezetett 1905. évi számadásokat is megvizsgáltuk. A rendben talált számadás szerint: I. A házi pénztárnál készpénzben 302 korona 38 fillér, ^követelésbeli hátralék 30 korona — fillér. Összesen 332 kor. 38 fillér. — II. Az ösztöndíj alapnál készpénzben 113 kox*ona 30 fillér, követelésbeli hátralékban 2164 korona 77 fillér. Összesen 2278 korona 07 fillér mutatkozik. Bátor vagyok ezzel összefüggőleg bejelenteni, hogy a Fonciére pesti biztositó intézet az 1905. évben a járás területén kötött újabb biztosítások utáni jutalék czimén 13 korona 22 fillért, a tolnanémedi-i községi hitelszövetkezet 5 koronát juttatott kezeinkhez, a nagyszékelyi anyakönyvi hivatalban kitett perselyben pedig 3 korona 47 fillér folyt be, igy tehát 21 korona 69 fillért tesz ki azaz összeg, mellyel az alap, kamatain kívül gazdagodott. Mindezek után kérem a tisztelt közgyűlést, hogy jelentésemet tudomásul venni és felhatalmazást adni szíveskedjék arra nézve, hogy a Fonciére pesti biztosi tó intézet és a tolnanémedi-i községi hitelszövetkezet adományát az egyesület nevében megköszönhessem. — Folytatjuk. — VARMEGYE. A vármegyei útfelügyelők. Az alispán a földmunkával fentartott törvényhatósági közutak felügyeletére 1906-ra a következő megyebizottsági tagokat kérte fel s kezükhöz utfentartásra az alábbi összegeket folyósította: 1. A szekszárd—simontornyai közutnak a simontornyai járás határától Sárszentlő- rinczig terjedő szakaszára Sass Lászlót (567 K). 3. Simontornyától Czecze község határáig Lövi Ignáczot. 4. A szekszárd—lengyéli közútra dr. Sztankovánszky Imrét (1015 K). 5. A bonyhád—zombaira Szentiványi Miklós főszolgabírót. (201 K 50 fill.) 6. A tamásii—darányi kiépítetlen közútra Kovarcz Józsefet. 7. A felsőireg—k^nya—tabódira Kovarcz Józsefet. (950 K 50 fill.) 8. A paks—sárszentlőrinczire Rassovszky Juliánt (500 K). 9. Ugyanazon közút 10—13 km. szakaszára Széchenyi Domokos grófot (155 K). 10. A varsád—uzdira Pesthy Endrét (591 kor. 50 fill.) iy(j6. junius 30. 11. A hőgyész—dombóvárira Jeszneszky Andort. (I3y3 K 50 fill.), 12. A paks—köhsdi első szakaszára Szeniczey Gézát (450 K). 13. Ugyanazon közút II. szakaszára Bernrieder Józsefet (378 K 50 fill.) 14. A paks—németkérire Kovács E>. Endrét. (698 K 65 fill.) 15. A gyünk—hőgyészi közútra a csicsoi elágazás’ felől kezdődőleg Bévárdy Lajost (490 K). 16. A lengyel—kurdira Gróf Apponyi Sándort. (509 K 50 fill.) 17. Bölcske községet az államvasuttal összekötő közútra Hanzély Jánost (450 K). 18. A tamási—dombóvári közút Tamásitól Nagykónyiig terjedő szakaszára Reizner Bélát. (396 K 50 fill.) 19. Ugyanazon közutnak Kocsolá- tól Dombóvárig terjedő szakaszára Hainrikffy Pált (549 K). 20. A kónyi—szántó—törökkoppányi közútra Dr. Kämmerer Ernőt (550 K). 21. Az ozora-—pinczehelyire Cholnoky Lajost (420 K). 22. Medinától — Szedres községben — Apáti pusztán át a hidja-apáti-i állomásig vezető közútra Bezerédj Pált. (337 K 50 fill.) 23. A Madocsától—Dunakömlődig terjedő közútra Forster Arthurt. 24. Györkönytől—Nagydorogig Kurz Istvánt (70 K). 25. A fadd—gerjenire Bartal Bélát (571 K 50 fill.) 26. A szekszárd—agárdira dr. Sztankovánszky Imrét. 27. A dunaföldvár—herczegfalvaira Forster Arthurt (317 K). 28. A kovácsi-tevel-murgaira Schweitzer Mártont (421 K 50 fill.) 29. A lápafő;—szakcs—kocsolaira Nagy Istvánt (515 K). 30. A többi kiépítetlen közutak felügyeletével pedig az államépitészeti hivatalt bizta meg. . • Előfizetési felhivás. A nagyközönség nem remélt szives támogatása kísér rövid pályafutásunk alatt. Ezt a jóindulatot, lelkes pártfogást kérjük jövőre is. Folyó év julius elsejével uj előfizetést nyitunk lapunkra. Lapunk előfizetési ára: egész évre . . 10 kor. — fill, fél évre ... 5 „ — „ negyed évre . 2 „ 50 „ Néptanítóknak, ha az előfizetési pénzt egész évre előre beküldik, 5 koronáért küldjük a lapot. A hirdetést mérsékelt árakon, olcsó díjszabással közöljük Hátralékos előfizetőinket kérjük az előfizetési pénzek szives beküldésére. Hazafias üdvözlettel: a, „ezözéedek:“ szerkesztősége és kiadóhivatala. HÍREK. — Személyi hírek. . Gróf Széchenyi Sándor v. b. t. t. főrendiházi alel nők, mint a delegáczió tagja, e héten részt vett Bécs- ben az udvari ebéden. ,*Áz ez után való cerclén vele a király családi ügyekről beszélgetett. Bezerédj Pál országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazott marienbádi tartózkodásából a múlt héten haza érkezett. — Kinevezés. * Az igazságügyminiszter dr. Kramolin Gyula szekszárdi fogház orvost a kir. törvényszéki orvosi teendők ellá-
