Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-01-20 / 3. szám
1906. január 20. I^ÖZÉ^DE^ 7 Batthyány Tivadar gróf, Rátkay László, Kacskouics Géza, Simonyi-Semadam Sándor, Bauer Mihály. Bejelentette az elnök, hogy a most lebonyolított tárgysorsjáték 25.500 korona nyereséggel végződött. Örvendetesen tudomásul vette a választmány, hogy többen uj alapitó és rendes tagul jelentkeztek. Az 1906 évi költségelőirányzat megállapítása 8 az utolsó évi jelentés elfogadása után kimondotta a választmány, hogy az évi rendes közgyűlést ezúttal Budapesten tartja meg február 28-án 11 órakor és felkérte az igazgatóság Széli Kálmán diszelnö- köt, hogy az üDnepi megnyitót a közgyűlésen megtartsa. Majd Antal Gábor dunántúli püspök tett jelentést hatalmas lendületet vett iskolaügyi akcziójáról. A korcsolya egylet közgyűlése. A szekszárdi korcsolya egylet f. hó 15-én tartotta évi közgyűlését Széwald Oszkár elnöklete alatt. A folyó ügyek elintézése után a tisztujitást ejtették meg, amikor is elnökké: Szévald Oszkár, alelnökké: dr. Sonnevend Frigyes, pénztárnokká Rácz József, jegyzővé : Háry Béla, ügyésszé: dr. Spányi Leó választmányi tagokká: Dőry P. br. Fiáth E- Forster Z., Hazslinszky G.,* Kurcz V., dr. Örffy Gy., dr. Tanárky A., Török B., Vágner A. és Vigand J. választattak meg. Egyleti közgyűlés. A szekszárdi polgári olvasókör január 28-án d. e. 10 órakor közgyűlést tart, melyen a házépítésre beérkezett ajánlatokat bontják fel s határoznak az építés vállalatba adása iránt. Tűzoltó gyűlés. A „ Szekszárdi Önkéntes Tornász Tűzoltó-Egylet 1906 január h'ó 21-én délután 3 órakor a városháza nagytermében évi rendes közgyűlést tart. Tárgy- sorozat : 1. A jegyzőkönyv hitelesítésére két tag kiküldése. 2. Elnöki és főparancsnoki jelentés. 3. Számvevőknek az 1904 évi számadásra vonatkozó jelentése. 4. Pénztárnoknak az 1905 évi számadásra vonatkozó jelentése. 5. Távbeszélőnek“ az állami hálózatba való P bekapcsolása. 6. Tisztujitás. 7. Egyéb indítványok. Tisztujitás. A dombóvári „Kereskedelmi Kaszinódban f. hó 14-én rendkívüli közgyűlést tartottak. Elnöknek: Veszelei Zsig- mondot, alelnöknek: Fried Sándort. Pénztárosnak : Spitzer Józsefet, titkárnak: Sas Lajost választották meg. PÉNZINTÉZETEK. A Szegzárdi Takarékpénztár 59-ik mérlege. Vármegyénk és városunk legrégibb pénzintézetének, a „Szegzárdi Takarékpénztárinak 1905 évi mérlege fekszik előttem. A mérleg egyszerűsége és mégis csinos és ízléses volta, a mely kerüli a rikitót és feltűnőt, külső jellemzője az intézet működésének, amely szintén nem hangzatos, lármás, hanem higgadt és megtontolt. A vezérelv nem a mindenáron való üzlet kötés és hitel nyújtás, hanem a hitelezésnek a valószínűség szerint lehetséges, biztos alapokra való fektetése. A reális és szolid üzlet képe tárul elém, amint a mérleg vizsgálatába bocsájt- kozom. A 240.Ö00 kor. alaptőke, a 314.876 kor. 43 fill, tai'talók tőkék, a szilárd alapnak, a 4.988.761 kor. 04 fill, betét állomány a feltétlen bizalomnak, a 2 781.676 kor. 76 fill, jelzálog kölcsön, úgy a jelzálogilag és értékpapírokkal biztosított 879.645 kor. 69 fill, folyószámla kölcsön az elhelyezés biztosságának, az 523.226 kor. 81 fill, rendelkezésre álló és kamatozásra elhelyezett tőke az elővigyázó gondoskodásnak a tanúbizonyságai. A 77. i?29 kor. 28 fill, nyereség egy jól vezetett évnek kielégítő és szép eredménye, amelyet csökkentett a hosszasan húzódó és áldatlan politikai váltság, amely értékpapírjaink érfolyam értékét apasztja. Ezen körülmény a takarékpénztár eredmény számlájában 5142 kor. 31 fillér látszólagos veszteséget tüntet fel. Az 1905 évi nyereségből az alapszabály szerű, összeg levonása után rendelkezésre álló 61493 kor. 87 fill, felosztását a következőleg javasolja az igazgatóság. Adassák : a) 1200 drb. részvény osztalékára á 30 kor. 36000 kor., b) 1200 drb. részvény szelvény bélyegére 153 kor. 60 fill., c) tiszteletdijra 1000 kor., d) kegydíjra 600 kor., e) jótékony czélokra a már évközben kiadott 175 koronán felül 1000 kor.j f) rendkívüli tartalékalapra 7000 kor., g) osztalékalapra 3000 kor., h) intézeti szolgák jutalmazására 180 kor., i) nyeremény átvitel új számlára 12560 kor. 27 fillér. Az intézet reális vezetéséne.k képe tárul azon jelenségből elénk, hogy 1895 év óta, tehát tiz év alatt a tartalék, rendkívüli tartalék és osztalék alap, annak daczára, hogy az 1899 ben Dőry Andornál elveszett összeg fedezésére a tartalék alapból 40000 korona fordittatott, 156.042 kor. 62 fillérről 199.630 kor. 29 fillérre, tehát 43587.67 fillérrel szaporodott. A törekvés ezzel az, hogy az intézet minél szilárdabb alapra helyeztessék, másrészt a részvényesek, ne az utolsó fillérig kiosztott nyeremény osztalékban, — mint a régebbi időkben, — hanem a részvények valódi értékének emelkedésében találják meg jövedelmük egy részét. Tekintve azt, hogy a 100 frt. névértékű részvények 270—280 írtjával vásárolhatók, a rendes-évi 30 koronás osztalék mégis a befektetett tőke 5V2 °/o kamatoztatásának felel meg. A tartalék alapok fokozatos fejlesztésére irányuló törekvés élén Örffy Lajos igazgatósági elnök áll, akinek körü'tekintő tevékenysége eme reális irányzat megteremtését nagyban elősegítette. A Takarékpénztár közgyűlését február hó 6-án délelőtt 10 órakor tartja meg saját helyiségében. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank 21 -ik évi mérlege. Az intézet alapítása gyors elhatározás eredménye volt. 1885 év elején a szekszárdi öregtakarék mellett egyesek még egy másik pénzintézetet akartak alapítani teljesen „demokrata“ alapon s mig a tervezett intézet alapitói közül ketten hírlapi polémiát folytattak, hogy melyiküknek volt az uzsora törvény előtt magasabb összegre elhelyezve pénzük és ezzel megakasztották a demokrata és politikai irányzatú intézet létesülését, addig a másik politikai párton levők, élükön néhai dr. Szigeth Gáborral, megalakították hirtelen a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankot. Gyors volt tehát a keletkezése, de a mint az előttem fekvő mérlegből látom, gyors a fejlődése is. A három évtizedes pénzintézet, bár működésének idejére a filoxera pusztítást követő gazdasági pangás egy évtizede esik, mégis igen szépen haladt előre. A 400000 kor. alaptőke mellett 161691 kor. 09 fill, tartalék tőkéje van, betétei 2997.557 kor. 51 fill.-re emelkedtek, tőkéjéből váltókban 1073.701 kor. 22 fill, jelzálogilag biztosított kölcsönökben 2.040.549 kor. 27 fillér van elhelyezve. Az 1905 évi nyereség 83.003 kor. 44 fillér volt, amelyre kedvező eredménynyel volt az, hogy értékpapír állománya nem nagy és az általános depresszió folytán árfolyam veszteség, illetőleg külömbözet czi- mén, csak 882 kor. 69 fillér látszólagos veszteség jelentkezik az eredmény számlán. A vezetés ügyes, gyors, a hitelnyújtás szabad szellemű, de azért elég megfontolt, mint az eredmény mutatja reális és körültekintő. Az alapszabályszerü levonások után rendelkezésre álló 63345 kor. 17 fillér felosztására az igazgatóság a január hó 29-én tartandó közgyűlés elé a következő javaslatot terjeszti. Adassék: a) 1000 drb. részvény után osztalék gyanánt á 30 korona, 30000 kor., b) jutalmazásokra 1100 kor., c) tisztviselők drágasági pótlékára 600 kor., d) jótékony czélra 1000 kor., e) Bezerédj-szobor-alapra 100 kor., f) ártézi kútra 200 kor., g) házfenntartási alapra 500 kor., h) nyugdíjalapra a szabályszerűn felül még 2000 kor., i) általános tartalékalapra a szabályszerűn felül raég^ 5000 kor., j) osztalékalapra 10000 kor., k) nyeremény átvitelre 12845 kor., 17 fillér. Az osztalék, tekintettel, hogy a részvények vásárlási értéke körülbelül 540 kor., a befektetett tőke 5Va °/o-nak felel meg. A Dunaföldvári Takarékpénztár 37-ik évi mérlege. A gondos és lelkiismeretes vezetés képe tárul elém a „Danaföldvári Takarékpénztár“ 1905 évi mérlegéből és ha tekintetbe veszem, hogy a közel múltban megalakult a dföldvári 4-ik pénzintézet, ami tekintve a községet, bizony sok, azt találom, hogy az erősen kifejlett üzleti verseny mellett is, a község és a vidék honorálja a reális és gondos vezetést, a bizalom |és az üzleti forgalom emelkedik. A múlt- évvel szemben a betét állomány 189.739 kor. 90 fillérrel, a kölcsönök 223.733 koronával emelkedtek. A pénzintézet alap tőkéje 80.000 kor., tartalékalapjai 85405 kor. 96 fillért tesznek ki, betétekben 1.494528 kor. 01 fillért kezelt. Az 1905 év nyeresége 20.052 kor. 36 fill, volt, amelyet az igazgatóság következőleg javasol felosztani. Adassék tartaléktőkére 2080 kor., külön tartalékra 313 kor. 36 fill., jutalékokra 6063 kor , 400 részvény után 28 koronával számított osztalék fejében 11200 kor. és jótékony czélra 400 korona. Niefergall Nándor az intézet elnök-igazgatója, akinek lelkiismeretes tevékenységét olvasom ki a számokból és az intézetnek évről-évre való‘fejlődéséből, január hó 28-ára hívta össze az évi rendes közgyűlést. TANÜGYI HÍREK. Pályázatok ösztöndíjakra. A Kincstári Mária-Terézia-íé\e ösztöndíj közül egy 240 koronás betöltendő. Erre kizárólag pénzügyi hivatalnokok fiai, kik r. kath. vallásuak s a középiskola I, osztályát jeles előmenetellel végezték, — pályázhatnak. A kérvények a m. kir. pénzügyminiszterhez, mint pártfogó hoz czimzendők s az iskola igazgatójához 1906 febr. 10-ig nyújtandók be. A Bésán- féle alapítvány ösztöndijaiból < gy 400, egy 300 és két 200 koronás állomás töltetik be, erre valláskülönbség nélkül pályázhatnak jeles előmenetelü tanulók, a magasabb helyre csak azok, kik már egy alacsonyabb Bésán- ösztöndijat élveznek. Kérvények a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez czimzendők és az illető középiskola igazgatójához nyújtandók be 19Ö6 február 10-éig. A tolnai állami tanítók lakbére. A közoktatásügyi miniszter a tolnai állami tanítók lakbérét 1905. január 1-től 300 koronára emelte fel. Miután ezt a szerződés értelmében Tolna község tartozik fizetni, a képviselőtestület elhatározta, hogy azt ki is fogja szolgáltatni. Államsegély. A tolnanémedi-i ev. ref. iskolához megválasztott Faragó Mihály okleveles tanítónak alkalmazását a közoktatás- ügyi miniszter jóváhagyta és egyben megengedte, hogy a már folyósított 606 korona államsegély 1905. okt. 1 6-tól számitó fizetésének kiegészítésére fordittassék. Eskűletétel. Klementik János uzdi áll. seg. községi tanító a hivatalos esküt f. hó 18-án a kir. tanfelügyelő kezeihez letette. Derék képviselőtestület. A Bátaszék községhez tartozó Dolina pusztán 15 és Le- perd pusztán 7, tehát összesen e két helyen 22 mindennapi tanköteles gyermek van, kiknek számára iskolát építeni nem lehet, mert a törvény legalább is 30 tankötelest ir elő, akik részére a község tartozik községi iskolát állítani. De mert az a két puszta Báta- székhez tartozik, oda fizet adót, Bátaszék község kiván ezen tankötelesek iskoláztatásáról gondoskodni. E két pusztáról a kis gyermekek ugyanis mindennap nem járhatnak be gyalog Bátaszékre, azért Bátaszék község képviselőtestülete 1905 deczember 24-én 162 sz. alatt elhatározta, hogy a már említett pusztai tankötelesek szülőit éven- kint 354 koronával segélyezi avégből, hogy a szülők tanköteles gyermekeiket Bátaszékre adják, ahol akadály nélkül iskoláztathatók. E derék, szép cselekedet felemlitésre méltó. Államsegély. A közoktatásügyi miniszter a tolnai áll. elletni iskolával kapcsolatos gazdasági ismétlő-iskola vezetésével megbízott tanító, Máté Károly tiszteletdijára 1905/6.
