Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-01-20 / 3. szám
6 KÖZÉRDEK 1906. január 20 gálok, ha a községünkben keletkezett munkás és munkaadó-mozgalmat, annak kezdetétől mostani stádiumáig, kissé körülményesebben ismertetem. A szoczialisztikus irányú munkás-mozgalmak községünkben 1904. évi augusztus havában kezdődtek, a mikor az épitő munkások, kőmivesek és ácsok mintegy 30-an beléptek az orsz. szakegyesületbe és mint annak simontornyai fiókja szervezkedtek. A munkások követelése főleg az volt, hogy az eddigi hosszabb munkaidő helyett csak 10 órát dolgozzanak naponként és hogy fizetésüket óraszámra kapják. A munkaadók kezdetben nem akarták a munkások ezen követeléseit teljesíteni és pedig azon okból, mert a munkások követelése az újabban megállapított 10 órára többet tett ki, mint az eddig dívott 12—13 órás munka napra. Erre a munkások sztrájkba léptek, de 1 heti sztrájk után az ipartestület közbenjárása folytán kiegyeztek oly módon, hogy az eddigi átlagos 2 kor. 60 fill, napszám helyett a 2 éven aluli segéd óradija 22 fill.-ben, a 4 éven alulié 24 fill.-ben, a 4 éven íölülié pedig 30 fillérben állapíttatott meg. Ezen megegyezés érvénye azonban csak az 1905. évi márczius haváig tartott, a mikor az épitőmunkások — ismét több bért követelve — újra sztrájkba léptek. A 14 napi munkaszünet után kötött egyezségben oly módon állapodtak meg, hogy a 2 éven aluli segéd óradija 24 fill., a 2 éven felülié 30 fill., a 4 éven felülié pedig 33 fillér legyen Vidéken ezen felül óránkint 2 fill, pótlék jár, ha pedig a munkás bármi okból 10 óránál többet dolgozik, akkor 10°/0 pótlékot is kap. Az épitő munkások között ez idő óta nem volt semmi mozgalom. Ám a mezőgazda- sági munkások — aratók — 1905. évi julius 1-én megtagadták a munka teljesitését a helybeli uradalomban. Mivel pedig a községi elöljáróság közbenjárása nem egyenlítette ki az ellentéteket, az uradalmi tisztség kérelmére a járási hatóság képviselője katonasággal jelent meg a községben és ennek erélyes és tapintatos fellépésével, valamint az uradalmi tisztség engedékenységével sikerült egyezséget létesíteni olyformán, hogy az aratók 11. rész helyett a tizediket és ennek szalmáját, továbbá fejenkint 50 liter búzát kaptak. Az arató sztrájk azonban csak kezdete volt a mezőgazdasági munkások mozgalmának, 1905. évi máj. 1 éré gyűlést jelentettek be a munkások a járási hatóságnál, mely azonban a bejelentést nem vette tudomásul, nem látván elég garancziát a rend fenntartása tekintetében. Aug. 20-ára ismét gyűlést jelentettek be, de ez sem vétetett tudomásul, mert ezen a napon volt az uj község háza felavatása és a kérvényezők a gyűlést a községháza előtti téren akarták megtartani. Végre 1905. okt. 1 -én megtarthatták a munkások, rég óhajtott gyűlésüket, a mely alkalommal a nemzetközi szocziáldemokrata párt egy kiküldöttje szónokolt, azt hangoztatván, hogy munkásoknak csekély fizetésért sokat kell dolgozniok, hogy nincsenek politikai jogaik stb. Főleg pedig az általános titkos választói jogot követelte. Újabban a munkások — mintegy 120-an — „Munkásképző Egyesület“ czimen egye sületet alakítottak, alapszabályokat szerkesztettek és azokat a minisztériumhoz jóváhagyás végett fel is terjesztették. Az alapszabályok még eddig jóvá néni hagyattak. A felterjesztés után pár napra ki is nyomatták az alapszabályokat, úgyszintén munkarendjüket és munkadij szabályzatukat kinyomatva a községi elöljáróság elé terjesztették. 1. Minden munkánál az órarendszer hozatik be. 2. Általános mezei munka óradija 24 fill. 3. A munkaidő nyáron reggel 6 órától este 6-ig, téli évszakokban reggel 8-tól délután 4-ig. 4. Nő-munkások óradija 14 fill., de férfi munkát végző nők munkadija a férfiakéval azonos. 5. Szorosan vett mezei munkák dija: fű- és takarmány kaszálás óránként 40 fill., aratás és csépíés 50 fill. 6- Reggeli étkezésre fél óra, déli étkezésre 1 óra határoztatik meg, ozsonna idő nem jár. 7. Ha rész fejében dolgoznak, akkor ősziekből a 10-ik, tavasziakból pedig a 9-ik jár szalmával együtt, minden ellenszolgálat nélkül. 8. A munkások fölötti felügyeletet az általuk kiküldött bizalmi férfiak gyakorolják. 9. Vidéki munkások csak akkor alkalmazhatók, ha a helybeliek nem elegendők ; ez esetben pedig azok ugyanazon bért kapják, mint a helybeliek. A munkások ezen szervezkedésére a munkaadók is tömörüléssel feleltek. Nagygyűlést hívtak egybe, melyben a munkások követeléseinek megvitatása után egy 54 tagú bizottságot küldtek ki a „munka programm“-ra való válasz megszövegezése végett. E bizottság válasza, melyet az újból egybehívott nagy gyűlés egészében elfogadott, nagyjában a következő: A munkaadók az órarendszert — mint a mezőgazdaságra káros intézményt — határozottan visszautasítják ; egyrészt mivel egyes növények munkálása a korai harmatos időt igényli, másrészt a munkások munkaképességének minőségét véve tekintetbe, a munkaadók azon aggodalmuknak is kifejezést adtak, hogy az órarendszer mellett előfordulhatna, hogy a munkás már kifáradva és pihenésre vágyva állna munkába. Ragaszkodnak tehát a munkaadók az eddigi rendszerhez, vonatkozással az 1898. évi II. t. ez. 49. §-ra, mely szerint a mezei munkások munkaideje napfölkeltétől napnyugtáig tart. A napi és szakmány béreket pedig a nem szorosan vett mezei munkáknál eképpen állapítják meg. 18 éven fölüli munkaképes férfiak napszáma nov., decz., január és február hónapokban 1 kor. 20 fill és 1 liter bor, márczius, április, május, szeptember és október hónapokban 1 kor. 60 fill, és 1 liter bor, junius, julius és augusztus hónapokban 2 kor. és 1 liter bor. Étkezési és pihenési idő reggel mindenkor fél óra, délben az 1 60 és 2 koronás béreknél 1 és fél óra, az 1.20 koronás béreknél 1 óra, ozsonna idő fél óra. A borjárandóság csupán szőlő munkáknál adatik meg, azon kijelentéssel, hogy mind a munkásnak, mind a munkaadónak jogában áll a bort literenkint 30 fillérért megváltani. Munkaképes nőmunkások (14 éven felül) napszáma junius, julius és augusztus hónapokban 1 20 kor. és fél liter bor, az év többi hónapjaiban 80 fill, és fél liter bor a megváltási jog mellett. A szorosan vett mezei munkáknál; fü- és takarmánykaszálás 3 kor., | aratás 4 kor. Áltáljában vállalt munka aratásnál, 1600 Q öles holdanként 10 kor. Rész fejében ősziek és tavasziakból egyaránt a 10-ik, szalmájával künnt a földön. A munkások fölötti felügyelet jogát a munkaadók fenntartják maguknak. Elhatározták végül a munkaadók, hogy ők is kinyomatják ezen feltételeket és a munkásoknak tudomására hozzák. Ennyire vagyunk ez idő szerint az ismertetett mozgalommal; kívánatos és reméljük is, hogy a megegyezés békés utón mielőbb létre fog jönni. K. M. J. fiagyszokoly. Községi tisztujitás. Nagyszokolyban január hó 11-én ejtették meg a községi tiszt újítást. A választást Szévald Móricz főszolgabíró vezette. A községi birói állásra — melyre névszerinti szavazás kéretett — jelölve lettek: Biró Sándor, Németh Péter, Sütő István, Gaál Sándor, Sipos Ferencz, Balázsi Sándor és Sári József (gondnok). Az első szavazásnál senki sem kapott általános többséget, a második szavazásnál Németh Péterre 127, Balázsi Sándorra pedig 92 szavazat esett, igy Németh Péter lett 35 szavazattöbbséggel a biró. A többi állás betöltése közfelkiáltás utján történt. A megválasztottak következők : másodbiró: Nagy Ádám (uj), pénztárnok • Sziics István, közgyám: Vida Mihály (uj), esküdtek: Sipos István (uj), Sebők János (uj), Sebestyén József (uj), Papp Mihály (sós), Nagy István (gondnok) (uj), Kis Dobos István (uj), Kocsis József (boltos) és Sári József (gondnok) (uj). Nagy megelégedést keltett a nép között a választást vezető főszolgabiró eljárása, bogy t. 1. a birói állásra minden egyes párt jelöltjét kandidálta. Szép dolog az is, hogy a nagyszokolyi kétrendbeli protestáns és a római katholikus felekezet a biróválasztásnál a legteljeöebb egyetértéssel járt el s a község érdekét mérlegelte első sorban. Az uj elöljáróság felé bizalommal néznek, főleg azért, hogy végre-valahára sikeres megoldást nyer a rég húzódó községház épi- tési ügy, mi által ez a jómódú (a községi pótadó csak 22%) nagyközség megszabadulna azon szégyenteljes állapotától, hogy nincs egyetlen egy, a mai modern követelményeknek megfelelő középülete sem. — Adja Isten, bogy úgy legyen! Dombóvár. Elöljáróságok választása. Ujdombo vár község is megválasztotta elöljáróságát a következő eredménynyel: Biró : Hainrikffy Ádám. II. biró: Dőry József. Pénztáros: Pribay Ferencz. Közgyám: Veszelei Zsig- mond. Esküdtek: Veisz Sándor (Mászlony), László Antal (Szilfás), Arany Károly (Nosz- tán), Makai István (Borjád), Bischoff István (Leperd), Kohn Gyula (Szakcsi major), Makk Lajos (Ujdalmand). _ Molnár Pál (Sütvény), Károlyi János (Ürgevár), Stern Menyhért (Nagykonda). Dombóvár községben f. hó 16-án volt a biró és elöljáró választás, mely a legnagyobb rendben folyt le. Biró lett: Lexa Zenó, helyettes bíró: Farkas Vendel az eddigi biró, pénztáros: Klug János (régi), közgyám: Molnár János. Esküdtek : Német György Csörge, id. Farkas Ferencz, ifj. Bencze József, Schmied Medárd, Hujber Lajos, Scmieder György, Reiner Adolf. TUDOMÁNY, IRODALOM Egy 100 koronás ajándék. Kallós és Márkus nagynevű magyar művészek egy dombormüvet alkottak, mely valóban mesésnek mondható. Ezen dombormüvet kerettel együtt ingyen adja >Tolnai Világ Lapja« minden előfizetőjének, ki a lapot 4 trt eredeti ár helyett fél évre 3 forintért előfizeti, csupán a keretet számítja fel, a mi 2 frt 50 kraj- czárba kerül. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a keret csaknem kétszer annyit ér, mint a mennyit érte kérünk. Azon előfizetőink, kik a „Tolnai Világ Lapját“ nem ismerik, forduljanak a „Magyar Kereskedelmi Közlöny“ kiadóhivatalához Budapest, VII., Do- hány-uteza 16—18, a hol mutatványt, s egyéb felvilágosítást szívesen adnak díjtalanul. EGYLETEK, TÁRSULATOK Választmányi ülés. A szekszárdi polgári olvasókör választmánya Boda Vilmos elnöklete alatt folyó hó 16-án gyűlést tartott, melyen a tervezett építkezés biztosítása czél- jából tartandó árlejtés feltételeit állapították meg. Az árlejtésen résztvenni szándékozók zárt ajánlatainkaikat január 28. d. e. 9 óráig kötelesek beadni. A terv és költség- vetés a kör helyiségében közszemlére van kitéve. A „Dunántúli Közművelődési Egyesület44 múlt héten tartott igazg. ülésén Palla- viczini Ede titkostanácsos, elnök zajos tetszés mellett mondott köszönetét Széli Kálmánnak, hogy fölvette gondosságának körébe a D. K. E.-t, mely létezését elsősorban neki köszönheti s fölkérte, hogy a választmány ülését, vezesse. Széli Kálmán hosszabb meleghangú beszédben köszönte meg az ovácziót és kijelentette, bogy fokozott buzgalommal szándékozik ezután az egvesület javára működni. Pallaviczini Ede őrgróf elnök jelentette, hogy az igazgatóság uj tagjai lettek
