Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1906-06-09 / 24. szám

KÖZ ÉRDHR 2 zeteknek karöltve kell ipari részvény­társaságokat teremteni. Hány százezer vándorbot kerülne a sutba és nem fogna a télen munkanélküli éhezd nap­számos a legnagyobb munka idején kezet azokkal, a kik ó'ket romlott lel­kűkkel a börtönbe, családjukat pedig a még kinzóbb éhségbe kergetik. Tolnamegyében is lezajlottak a tulipán ünnepélyek. Lelkes, szép beszé­dek voltak bőven. De vájjon az erköl­csi sikertől eltekintve származott-e mindabból valami reális dolog a ma­gyar iparra? Az ünnepélyeknek vége s mi élünk ismét úgy, mint eddig. Gron- dolt-e valaki arra, hogy ebben az egész vármegyében néhány szeszgyárt ki­véve, nincs egyetlen más gyár sem, pedig földrajzi fekvése, gazdasági ter­ményei erre egyenesen predestinálják. Senki sem ! A nagy kiterjedésű Eszter- házy birtokok bérbe vannak adva, többi nagybirtokosaink megelégesznek mezőgazdasági produktiójukkal, pénz­intézeteinknek pedig eszük ágában sincs a kényelmes pénzüzleten kívül valamely ipari vállalkozásba bocsájt- kozni, azokat financzirozni, vagy egy- egy ily vállalatot kezdeményezni, an­nak alapításában résztvenni. Eme helyzetünkben örömmel ér­tesültünk, hogy szomszéd vármegyénk székhelyén Kaposváron, egy gépgyár részvénytársaságot alapítanak és az alapításban a „Magyar Általános Hi­telbank“ 500 részvénnyel — 100.000 koronával vesz részt. Egy éve annak, hogy Betnár Nándor és Tokajy Nagy Imre, két vállalkozó szellemű és ügyes szakember gépgyárat és gépjavító üz­letet alapított ott. A gyárnak szüksé­ges volta és az ügyes vezetés követ­keztében beállott élénk kereslet szük­ségessé tették a vállalat kibővítését és az érdekeltség szélesebb körű kiter­jesztését. A részvénytársaság’ 300.000 korona alaptőkével alakul meg, a melyből 500 drbot az alapítók, 500 drbot a Magyar Általános Hitelbank tart meg, 500 drb pedig Somogy és Tolnamegyében egyeseknél fog elhe­lyezést nyerni. A részvénytársaság megalakulása közelről érdekli várme­gyénk gazdáit is, gazdasági gép szük­ségleteik legalább jó részét szomszédos helyről előnyösebben szerezhetik be, mint a messze távolból s könnyebben javitathatják gépeiket. A részvények kibocsájtási értéke 200 korona, elője­gyezni lehet „Betnár és Tokajynál“, a „Somogymegyei Takarékpénztár­nál és a „Gazdasági és Ipari Takarék- pénztárinál Kaposváron. Kívánatos, ha már nekünk nincs, úgy legalább a hozzánk közelállót pártoljuk. Mindezek elmondása után, felbuz­dulva a kaposvári példától, lelkesítve a magyar nagyipar megteremtésnek hazafias eszméjétől, felteszem a kérdést, vájjon nem volna-e időszerű akármily alapon, nekünk, tolnamegyeieknek is gondolkozni a földrajzi viszonyaink­nak és gazdasági terményeinknek meg­felelő gyáriparról ? Aki az ilyen mozgalomnak élére állana, akik ily mozgalomhoz csatla­koznának, hazafias kötelességet telje­sítenének, ha nem is nemesebbet, mint a tulipán mozgalom vezetői, de czél- ravezetőbbet. . s. A bérmálás Szekszárdon. A pécsi egyházmegye uj főpásztora, dr. Zichy Gyula gróf püspök bérmálási kőr­útjában folyó hó 6-án érkezett Szekszárdra. A püspököt, ki a papi erényekben való tökéletesség, lángoló hitbuzgóság és a sziv- jóság hire előzött meg, Szekszárd katholikus hívei a föpásztort megillető dísszel és meleg­séggel készültek fogadni. És ámbár a ked­vezőtlen időjárás, az egész nap szakadó eső a fogadás külsőségét, a tervezett ünneplés külső fényét nem engedte érvényre jutni, sőt a politikai hatóság részéről a város végén szándékolt fogadás e miatt el is maradt, a híveket a Szentlélek erősítő malasztjában részesíteni jött egyházfőt a hívek bensőséges meleg szeretete, tisztelete és hódolata fogadta. Szünetelt a munka, az élő hit boldogító melege örőmteljes érzéssel tölté meg a szive­ket, mert amint a kath. vallás törvénye ünne­peket rendel az Urnák imádására és szent­jeinek tiszteletére, vallásosságunknak és hit- hűségünknek megvallására ünnep nekünk az apostolok utódjának szentség kiosztása czél- jából végzett látogatása is. Es a kiosztott szentség malasztjának hatásán kívül Zichy Gyula gróf püspök látogatása maradandó nyomot hagy itt a lelkekben: a valóban vallásos lélek arro- ganczia nélkül való nemes egyszerűségének és a hitbuzgóságnak ragyogó példáját. A püspök, akit Várdombról a közigaz­gatási hatóság részéről Bajó Pál főszolgabíró kisért, Hanny Gábor kanonok, pápai prae- latus és dr. Mosonyi Dénes ceremonariussal d. u. félnégykor érkezett városunk határára, ahonnét Molnár Lajos városi rendőrkapitány és a püspök elé ide kivonult 70 banderista 1906. junius 9. kisérte be a városba. A város végén Szekszárd szépen díszített diadalkaput állított fel,, ® róm. kath. olvasókör zöld gályákká!, élő­virágokkal, rózsacsokrokal és virágfüzérekkel mesteri módon, igen Ízlésesen volt díszítve s a menet irányába eső házak lobogódiozt öl­töttek. A menet a Széchenyi-utczán, Garay- téren és Vár-utczán vonult a belvárosi tem­plomba, ahol a papság élén Wosilisky Mór apátplébános fogadta, a kóruson pedig fel­hangzott a Wölfel Ferencztól vezetett eSY' házi énekkartól az „Ecce Sacerdos Magnus. Ennek hangjaitól kisérve és áldást osztva^ a püspök a főoltárhoz ment, imádkozott, majd, miután a rossz idő miatt a temetőbe menni nem lehetett, rövid beszédben felhívta a tem­plomot teljesen megtöltő híveket, hogy vele halottakért imádkozzanak. Ima után kísére­tével’a plébániára vonult, ahol a küldöttsé­Szekszárd r. t. város tisztikarát dr. Hír liny Ádám polgármester, az őcsényi róm. kath. hitközséget Simrák Károly tanító, a szekszárdi kath. legényegyletet Wölfel Fe- rencz segédlelkész, Tolnavármegye tisztikarát Dőry Pál alispán, a szekszárdi ált. ipartes­tületet André István elnök, a közalapítványi uradalom tisztikarát l'omcsányi Lajos fel­ügyelő, a polgári fiúiskola tanári karát Kram- mer János igazgató, a rk. hitközségi tanácsot és tanítói kart Wosinsky Mór apátplébános, a szekszárdi kir. törvényszéket Hazslinszky Géza kir. törvényszéki elnök, a m. kir. posta és távirdahivatal tisztviselőit Ács Vendel főtiszt, a kir. tanfelügyelőséget Tihanyi Domokos kir. tanácsos, a kir. ügyészséget Beke Ferencz alügyész, a nőegyletet özv. Sass Istvánná, a rk. ovoda egyesületet Döry Pálné, a pénzügyigazgatóságot Fink Kálmán kir. tanácsos perizügyigazgató, a polg. leány­iskola tanárnőit Tihanyi Domokos kir. taná­csos, tanfelügyelő, a kath. olvasókör 100 tagú küldöttségét Wosinsky Mór apátplébános, elnök, a fögymnazíum tanári karát Wigand János igazgató vezette a püspök elé. Külön tisztelegtek dr. Káldi Gyula kir. közjegyző és Rácz József pénzügyi számvizsgáló, a róm. kath. ovodaegyesület pénztárnoka. A küldöttségek fogadása után a püspök a templomba ment s gyóntatott. Csütörtökön reggel nyolcz órakor a szertartáshoz öltözködve s a helybeli és vidéki papságtól kisérve vonult a templomba, ahol Wosinsky Mór mondott szentbeszédet a bér­málás jelentőségéről; a püspök pedig mi­sézett, mely alatt az egyházi énekkar, majd a hívek énekeltek, mise után pedig a bérmálás szentségének hatásáról tartott rövid szentbeszédet. Utána megkezdte a bérmálást, megbérmált 1700 gyermeket s ennek be­fejeztével áldást osztott. A püspök fárad-, hatatlanságát, s apostoli buzgalmát fényesen világítja meg az a cselekedete, hogy a beteg gyermekeket a háznál is megbérmálta, igy Szekszárdon Fink Kálmán kir. tanácsos és Panla János kovács beteg gyermekéhez egész kíséretével elment s otthon bérmálta meg őket. Délben Wosinsky Mór apátplébános 40 teritékü ebédet adott a püspök tisztele­tére, melyen a papságon kívül a hivatalok főnökei vettek részt. Ebéd után a püspök Apponyi Géza gróf főispánnal megtekintette a kórházat, ahol dr. Tanárky Árpád főorvos bemutatta az orvosi és hivatalnoki kart, út­közben meglátogatta a beteg Hirling Károly plébánost s a kath. körbe tért be, ahol a tagok nagy száma várta. Majd a kath. óvo­dát és gyermekmenhelyet szemlélte meg, ahol az óvót fentartó egyesület választmánya fo­gadta Dőry Pálné elnök vezetése mellett. Az óvodában a kis Géczy Margitka szép beszéddel üdvözölte, Vajda Ilonka pedig Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszök­teti a kfihOgést, váladékot, éjjeli iwrfa-t 5 C- ’■ Tiidöbetegsegek, Hurutok, szamár­köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolást. F. Hoffmann-La Roche A Ce. Basel (Srájc)L jRoehe“ M Kapható orvosi rendeletre ■ gyógyszertárak­ban- — Ara flvegenkint 4.— korona. maga is tudta, hogy a kiejtésben a két szót megkülönböztetni nem tudja. Felirta tehát a két szót krétával a táblára s úgy mutatott rá az egyikre vagy a másikra, a mint az egyiket vagy a másikat akarta mondani. .A kik németajkú gyermekek számára írnak vagy szerkesztenek magyar olvasó­könyvet, jó! tennék, ha egyes olvasmányokat a nyelv- és fülgymnasztika érdekében állíta­nának össze. Például: »A kocsis sok port nyelt az utón, leöblítette egy fólliter borral. A pap konyháján is főznek néha bablevest. Tíz hizó disznónak sok kukoricza kell. A mész fehér, a méz sárga. Kata babáját a papája vette a vásárban. Kedden ketten szá­moltunk a táblánál. Esztendőn át egyszer van csak tél, de háromszázhatvanötször van dél. Verekedtél, ne tagadd, lám az orczád feldagadt. Az adós szive nagyot dobban, mikor a végrehajtó betoppan. Dobszóval buz­dítják a gazdákat, hogy pusztítsák a férge­ket. A faggyugyertya homályosan ég. Mi kék az ég, mi zöld a föld! Zsíros étel meg- nyomja a gyomort. Béketürés enyhíti a nyo­mort. A polyváról lecsúszott a ponyva. Az én kezem sebes, a kötényem zsebesa stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom