Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-01-20 / 3. szám
1 906. január 20. KÖZÉRDEK 3 HÍREK. Engel Mihály.* Hűvös szellő fujdogál Bécsből, Az ördög azt a híís szelet, Megdermeszt és faggaszt itt mindent, Az sem arathat, ki vetett . . . Jég verte egg ország vetését Átgázolt rajta vad vihar . . . — Politikát ne érts alatta, Más baj van itt most, ebugatta, Most légg csak résen óh maggar! Jön, megjön ő, ki jön meg ? ■— kérded, Hát ő, a nagg ön-számüzött, Ki ngolcz évé bujdokol Bécsben, Ki voltakép odaszökött, Mert elüldözte »zsarnok önkéng« őt meg nem értő policzáj — Ki jön meg hát ? ki? — hál a ngüstjit. Ki előre veti már — füstjil, Nem más, a nagy, dicső — Mihálg f Mihálg ? de mék ? — vizet fakasztó Mózesnél is, a ki naggobb ! Kit megszállottak Pécsett eggkor Ál-Messiás gondolatok: jviinden vizet bot>i<á csinált ott. — S üté zseuét sok millió, Kinek nem volt elég a Tettge S hordáiba anngit ereszte, Menngit nem ád száz Torlgogó! Ez ő, ez ő! lám, ismered már, Hát van még, ki nem ismeri ? Hisz a félország szeme nedves, Ő miatta: könnyel teli, Ma is érzi Pécs, Szekszárdi Villáng, 'Azért olg hősek a szelek; Mindén gazda dideregve, fázik S alig jut el tiz forint árig, Bora, igg is ngakán reked! S ő jön, igen, meg is jött már tán f — Te meg pakolj atgámfia / Fiaméban oefütve vár rád Világjáró Caronia, Vándorolj ki, mit ér a vinkód ? Ki jön, vízből aszút csinál, Vengigére nincsen szüksége, Megvan még hires reczipéje, — Jajajaj, jön — Engel Mihálg ! GYUTACS. * Ez a tréfás vers a „Kakas Márton“ holnapi számában is megjelenik. — A kalocsai érsek székfoglalása. Dr. Várossy Gyula kalocsai érsek e hó I 15-én vonult bo székhelyére Kalocsára, hol igen nagy és szép fogadtatásban részesítették. I Este a várost fényesen kivilágították, az érsek tiszteletére a tűzoltó- és ezigányzene | karok szerenádot adtak. Másnap a székes- j egyházban volt ünnepi mise, melyen a Csanádi, | nagyváradi és székesfehérvári káptalannak valamint Pest és Bácsmegye, továbbá Zoinbor, Baja, Újvidék és Zenta városok küldöttségei is résztvettek. Délután két órakor az érseki palotában disz ebéd volt, este pedig a Jézus társaságbeli atyák növendékei „A vértanú alvása“ czimü történeti színmüvet adták elő. — Ritkay László üdvözlése. Nagyszo- ! koly község hazafias polgársága levélben üdvözölte a kerület szeretett képviselőjét Rátkay Lászlót, a kiváló poétát, az alkotmány védelmében kifejtett eddigi hazafias I tevékenységéért s neki köszönetét s elisme- | rést nyilvánított s biztosították rendületlen bizalmukról. A levélre, melyet 100-nál többen írtak alá, Rátkay László M. Fejes Lajos nagyszokolyi földmives polgárhoz, mint a levél beküldőjéhez és értelmi szerzőjéhez meleg hangú választ intézett, a melyben többek közt ezeket írja: „Büszke vagyok erre a levélre! Ez csakugyan aczélozza lel- ! kémét. Mint a kilőtt nyíl, oly egyenesen j megyek czélom felé, a mely nem egyéb, ] mint megszerezni az elnyomott magyar nem- : zetnek szabadságát és függetlenségét.“ — Nyilvános köszönet. Főméltóságu ! galanthai Eszterházy Miklós herczeg ur a | regölyi r. k. leányiskola és óvódénak 2000 korona segélyt és egy gyönyörű óvóda felszerelést kegyeskedett ajándékozni, amiért ! nem mulaszthatjuk el itt is a nagy jótevőnek hálás köszönetünket kifejezni, hogy a jó Isten magas családjával együtt éltesse ! soká. Regöly közönsége nevében: Regöly 1906. január 12. Heindl Vilmos vikárius. — Bartha Miklós síremlékére. Dr. I Mayer Gyula szekszárdi ügyvéd egy társaságban 39 koronát gyűjtött Bartha Miklós síremlékére s azt a „Magyarország“ szerkesztős' gének küldte el. Az összeghez adakoztak : Mayer Gyula dr. 20, Herczegh Gyula dr., J..nősíts Károly, Mirth László, Szeghy báudor, Rácz József, Freytag Arthur dr., Matzon Kálmán, Mirth Gyuláné, Steinfeld Belané, Mayer János (Bátaszék) 1—1 koronát. — A főgimnázium műkedvelői estélye. I A főgimnázium az idén is rendez műkedvelői mint ma a barmokat, vásárra hajtottak. A | vevő a piaczra menvén, előadta a kereskedőnek, hogy szüksége van ilyen és ilyen munkához értő rabszolgára. Ekkor a vevő a kiszemeltnek ruháit rendesen lehúzta, hogy egészségéről és erejéről a maga szeméivel meggyőződést szerezzen. Ezután megkezdődött az alku. A rabszolga árát emelte életkora, azután a foglalkozás, a mdiez értett, valamint a vidék és nemzetiség, a honnan kikerültek. Öreg vagy gyenge, beteges rabszolga értéke csekély volt, akár mint ma a vásái’on, hogy a gyenge vagy beteges jószágot nem igen szokták keresni. Foglalkozásuk I szerint legkevesebbet értek a pásztorok, ér-, fékben ezekkel egy fokon állottak a hegyi munkások. Ezeknél jóval nagyobb értékűek voltak a kézművesek. Legdrágábbak voltak a közönséges rabszolgák felügyelői, a bányák es a gyárak vezetői. Több helyen voltak ilyen vásárok, de leghíresebb vásár Delosban volt, a hol volt olyan nap, hogy 10 ezer rabszolga is került eladásra. Hasonlóképen Athénben, Rómában is állandó rabszolgavásárok voltak. A vásártéren kalitkaszerü bódékban tartották őket, többnyire mezítelenül, összelánczolt kezekkel és homlokukon egy irattal, mely jó és rossz tulajdonságukat foglalta magában. A mig az emberek cserekereskedést űztek, addig ezeket a szerencsétleneket is valami állattal vagy targygyal cserélték be; igy pl. a régi Görögországban egy szép rabszolganőért 10 ökröt is adtak; később azonban árszabást állapítottak meg az életkor és foglalkozás szerint; adtak pedig pl. egy orvosért 60 arany pénzt, egy Írnokért 50 aranyat, i Azouban Afrikában nagyon olcsón adták ezeket a szerencsétleneket, mert-miut a hogy föl van jegyezve — egy fiatal leányt néhiuy marok sóért vagy egy kevés borért is lehetett kapni Ha az eladó és vevő közt az alku megtörtént, akkor a rabszolga a vevő tulajdonába ment át, I azavitte és azt tehette vele, a mi neki tetszett. Ellátásuk a legszánalomra méltóbb volt. A legtöbb ur csak annyit .adott nekik enni, hogy éppen éhen ne haljanak. E mellett a legterhesebb testi munkára szorították őket. A rabszol gák végeztek minden munkát a háznál: földmi velők, pásztoruk, szakácsok, borbélyok, szabók, vargák, szóval minden valának. Némelyeket a kapukhoz lánczoltak és az ide- geuek érkezésekor kutyamódra úgatniok kellett; mások mint élő órák, az órát kiáltották. Kiképeztek őket minden kigondol ható foglalkozásra, hogy eladás alkalmával áruk annál nagyobb légyen. Voltak közöttük ügyes orvosok, sebészek, színészek, énekesek, meg kereskedők is. Uraik nevében és megbízásából üzletet folytattak. De felhasználták őket legundokabb szenvedélyük kielégítésére is -i-s némán kellett tűrniük minden bánásmódot, mert elh.nszegüiés vagy nem tetszés esetén uruk akár agyonkorbácsolhatta őket. , — Folytatjuk. — estélyt. Herczeg Mariska kisasszony közreműködésével február hó 1-én előadja Suppe rendkívül kedves operettjét, a „Pajkos diákokat“, a melyben a főgimnázium növendékei közül Kramolin Vilmos, Babits Sándor*, Stolpa József és Mácsik József szerepelnek. A nyitányt az ifjúsági zenekar játszsza, a kíséretet zongorán Leopold Elemér. Legközelebb közöljük a részletes programot is. — Uj követségi tanácsos. Ö Felsége sárvári és felső vidéki gróf Széchenyi Lajos másodosztályú követségi ta.nácsosi czimmel felruházott követségi titkárt, gróf Széchenyi Sándor v. b. t. t. volt főispánunk fiát másodosztályú követségi tanácsossá nevezte ki. — Nagy bál Szekszárdon. A szekszárdi fiatalság f. évi február lü-ére nagy bált tervez. A bál védnökéül gróf Apponyi Gézát szándékoznak felkérni. A tiszta jövedelmet a póttartalékosok családjainak felsegélésére óhajtják forditani. A mulatság részleteiről egyébként még csak most tárgyalnak, igy bővebbet csak a következő számunkban Írhatunk. — Hitközségi elnökválasztás A szekszárdi izr. hitközség f. hó 1-én tudvalevőleg Leopold Sándort a Tolnarmegyei takarék és hitelbank vezérigazgatóját, a kongr. hitközségek országos irodájának érdemes al- elnökét választotta meg elnökévé. Leopold Sándor magas korára való tekintetből azonban kitért a megtiszteltetés elől s' az általa 15 évem keresztül oly fényes eredménynyel viselt elnöki tisztről, a hitközségi tagok általános sajnálkozására lemondott. Hasztalan igyekeztek maradásra birni, elhatározása megmásithatlan volt, igy a hitközség megválni kényszerült szeretett elnökétől, ki évtizedeken keresztül szellemi irányitója volt az egyház a beléletében előfordult minden jelentős mozgalomnak. Az ő fáradhatatlan működésének szép eredménye a várost-is diszitő izr. templom, s még tán ma sem lenne a szekszárdi izraelitáknak rendes lelkészük, ha annak idején Leopold Sándor lelkes agitácziót nem kezd hivei körében. A távozó elnök ezen kivül, mint a X-ik izr. hitközségi kerület elnöke, a magasabb vezető- képességet igénylő tisztségben is általános elismerésnek és népszerűségnek örvend már hosszabb időn keresztül. Az ő sok érdemét akarta némikép meghálálni az e hó 14 én összehívott rendkívüli választó közgyűlés, amidőn kiváló érdemeit jegyzőkönyvileg is megörökítő, örökös diszelnökévé választá s a mikor végül elhatározta, hogy arczképót a hitközségi tanácsterem számára megfesteti. Ezután az uj elnök megválasztásé’ érült a sor s az egyházközség egyhangú bizalmából dr. LeopoldKornél ügyvédet, a „Tolnavármegye“ c.zimü lap szerkesztőjét választotta meg, ki hosszabb beszédben a hitélet s uj iskola építés eszméjének mielőbbi meg- valósitásával, a kulturális intézmények fejlesztését vallotta jövendő programmjának. — Iskolaszék megalakulása. A polgári fin- és leányiskola ügyeinek vitelére megválasztott iskolaszék dr. Hirling Ádám polgármester összehivására és elnöklete alatt f. hó 18-án tartotta alakuló ülését. Jelen voltak Kovácsáé Nagy Luiza, Halász Gézáné, Boda Vilmos, Bodnár István, Föglein Márton, dr. Hirling Adám, Holub János, Krammer János, Kis Károly, László Lajos, Mehrwerth Ferencz, Nagg György Han- gonyi, Rubinstein Mátyás, Schneider János és Uj János. Az eskületétel után megválasztattak: elnökké Boda Vilmos, aki hosszabb idő óta tevékeny elnöke volt az iskolaszéknek ; alelnökké Kis Károly; jegyzőkké — miután Krammer János a 29 év Óta nagy kötelességtudással viselt tisztet el nem fogadta, — Holub János és Schneider János; gondnokká ^ Stokinger János. — Az ovódakra felügyelő hölgybizottságba beválasztattak: Ágoston Istvánná. Döry Pálné, Holub Jánosné Kövessy Ádámné, Leicht Lajosné, Nit's Istvánná, dr. Sass Istvánná, Stokinger Jánosné, Tékus Vilmosné, Tihanyi Domokosné, Török Béláné és Tribler Ilma. — Jogszigorló. Mathis Ferencz, Mathis Kálmán szekszárdi számtanácsos^6a e hétén sikerrel tette le a jogi doktorátus első szigorlatát Kolozsvárott.
