Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-05-19 / 21. szám
Szekszárd, II. évfolyam». 21. szám. Szombati 1906. május 19 TOLNAVÁRMEGYE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS GAZDASÁGI ÉRDEKEIT KÉPVISELŐ HETILAP. AZ ORSZÁGOS Hl. KIR. SELYEMTENYÉSZTÉSI FELÜGYELŐSÉG HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden szombaton. Kiadóhivatal: Báter-nyomda, Kaszinó- Bazár épület. Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők, legjutányosabb számítással, díjszabás szerint. A gazdasági evolutió küszöbén. A mily reménységekkel néz a politikai nemzet a várható politikai átalakulások elé, nem kevesebb reménységgel és bizodalommal eltelve tekint a jövó' elé' a gazdatársadalom is. Úgy látszik, hogy a nemzet, melyet szerencsétlen közjogi helyzete arra kény- szeritett, hogy négy évtizeden át idejének legnagyobb részét az alkotmány és «a jogokért folytatott küzdelmekben pocsékolja el, rátért a nagy Széchenyi által kijelölt nemzeti munkálkodásnak útjaira! A mily mértékben fog megerősödni a nemzet a jogokat illetőleg, kell, hogy abban a mértékben erősödjék és izmosodjék a javakat illetőleg is. Nem lehet kétségünk semmi tekintetben a felől, hogy a mostani minisztérium ebben az értelemben fogja vezetni és irányítani a munkálkodást. Mert nemzeti, társadalmi és gazdasági életünket irányitó nagy eszméknek arra hivatott képviselői ülnek együtt most a magyar kormányzásban, Az uj átalakulások küszöbén te hozzád szólunk magyar gazdatársadalom, földbirtokos magyar úri osztály! Kérdezzük, hol állasz ma űzött gazdasági rendszereddel ? Nagy kérdés előtt állasz, szakitanod kell a múlttal és áttérned egy intensiv gazdálkodási rendszernek útjaira! A kialakulásnak, a kifejlődésnek gyermekkorában állasz gazdatársadalom ! Avagy ma sem akarod belátni hova vezetett elavult, külterjes gazdasági rendszered? Nézz csak szét egy kicsit az országban! Az a sok ősi, nemesi kúria, melyet az uj gazda munkaházzá alakított át, — a melyeken ma már sok helyütt füstös gyárkémények disztelen- kednek, — a nagy kiterjedésű uradalmak, melyek ügyes vállalkozók prédáivá lettek, mind tanulságai a múltak bűneinek, a mulasztásoknak és vétkes könnyelműségnek! Kérdezzük csak magunktól, mi volna ma Magyarország, ha 1848-ban egy a tulipánéhoz hasonló mozgalomnak szelleme járta volna át a magyar közéletet! Ma gazdagabb, erőteljesebb volna a magyar közélet, virágzóbb a gazdaság azzal a tönkrejutott 30—40 ezer magyar földbirtokos úrral, a kik elmerültek a gazdasági Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Belmunkatársak: JANOSITS KÁROLY. KOVÁCH ALADÁR. Kiadja Báter János nyomdája Szekszárdon. verseny áradatában! Ma talán ők egy virágzó mezőgazdasági ipar üzésével munkálkodnának az ország anyagi boldogulásán! Kárhozatos letargiában szenvedsz magyar gazdatársadalom! Ebből uj életre kell kelned, de, hogy életre kelj, meg kell értened az uj korszak szellemét ! S ki nem értette meg ezt közülünk ? Csak két jelenséget állitok eléd, a ki még most sem akarod belátni, hogy tenni kell valamit! Egyik a magyar nagybirtokoknak nagy mértékű deczentralizáczi- ója, másik a magyar szocziológiának rohamos kifejlődése! A kik eddig közönyös mosolylyal fogadták a hangosan rájuk rivalló jelszavakat, hogy jogot és kenyeret a népnek, azok előtt ma talán megdöbbentőnek látszik, hogy a magyar törvényhozás az események kényszerítő hatása alatt rövid időn belül kénytelen kiterjeszteni a jogokat azokra is, a kik abból eddig kizárva voltak ! Jog lesz tehát, dehát hol van a kenyér ? Ezt tőled kéri magyar gazdatársadalom ez országnak földet mivelő munkásserege! S mig rá nem térsz az intensiv gazdálkodásra, addig katasztrófa előtt állasz, ha megadád, ha nem! így boszulja meg magát egy ge- nerácziónak vétkes könnyelműsége! Mert, ha Magyarország gazdasági evo- lucziója a rendes törvények szerint mehetett volna végbe, akkor ma nem állanánk ezek előtt a kérdések előtt! Vagyis, ha a magyar gazdatársadalom idejében meglátta volna annak szükségszerűségét, hogy a népesség szaporodásával és a fokozódó gazdasági igényekkel szemben egyenes arányban kell nőni a munkakereseti alkalmaknak és azok jóságának is, a kenyér kérdése előre tolakodott volna. Éppen ezért öltött ránk nézve a szoczializmus fenyegető alakot, azért zuditott. ránkr arató és cselédsztrájkot, mert szűk gazdasági látókörünkkel nem gondoskodtunk uj munkakereseti alkalmakról, nem gondoskodtunk arról, hogy e nemzetnek minden munkára termett gyermeke folytonos foglalkozásban álljon egész éven által! Micsoda ut vezet a munkakereseti alkalmaknak szaporítására, jól tudjuk! Szerkesztőség: Széchenyi-utcza 1085. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. Ellő FIZETÉS : egész évre 10 kor., félévre 5 kor., negyedévre 2 kor. 50 fiH. NÉPTANÍTÓKNAK, ha az előfizetést egész érre előre beküldik : 5 kor. A mezőgazdasági ipar! Ez a gazdasági életnek mozgató szerve! Ipart teremtsetek tehát magyar gazdák! Teremtsétek meg a magyar mezőgazdasági ipart, abban az értelemben, a mint az meg van annak klasszikus hazájában, Németországban! Hol van a mi mezőgazdasági iparunk ? Mindenütt, csak idehaza nincs! Exportáljuk a nyerstermelvényeink javarészét, a helyett, hogy magunk feldolgoznánk! Jól jegyezzük meg, hogy a melyik ország mezőgazdasági ter- melvényeit exportálja, abban az országban szó sem lehet modern gazdálkodásról, s az ilyen ország előbb- utóbb saját gyermekeit exportálja! Vájjon hány magyar földbirtokos tudna eldicsekedni azzal, hogy ter- melvényeit nem exportálja, hanem maga dolgozza fel? Melyik magyar gazda dicsekedhetik azzal, hogy a termelő és kereskedő közé beállt iparosnak! Hány nagy bortermelő vidék van az országban, s azok közül csak nagyon kevés a melyik helyben, odahaza dolgozza fel ezt a fontos gazdasági termelvényét, s mint konyakot, pezsgőt vagy likőrt adja át a forgalomnak ! A szeszgyártásnak is mintegy 250 ezer hektóliterjét átengedte a magyar gazdatársadalom a nagyiparnak! Itt az ideje, hogy a gazdatársadalom a törvényhozás segélyével ezt az ipari kontingenst kisajátítsa magának! Hol vannak, az uradalmi czukorgyárak, sörgyárak, keményítőgyárak, malátagyárak ? Ipart teremtsetek magyar, gazdák! A mig ezt meg nem teremtitek — gyarmat állam leszünk — s a természeti törvények kérlelhetetlen logikájánál fogva el kell pusztulnia minden nagy és középbirtoknak! Kirchner József. Jegyzetek a hétről. A főispán programja. Immár előttünk s a nagyközönség előtt fekszik az uj főispán programja. — A képviselő választással járt izgalmak, szenzácziók, az utólagosan felmerült pikantériák sem vonhatják el róla figyelmünket. Nem az a fontos, hogy kik voltak meghíva, kik nem a főispán teritett asztalához, de az, hogy mit adott elénk az uj főispán szellemi eledelül. Mindenekelőtt konstatáljuk, hogy meglep a főispáni programnak szerény hangja.
