Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-04-14 / 15. szám
1906. április 14. KÖZÉRDEK volt, elemi kár, vagy közlekedési akadály nem fordult elő. . . ^Pl^®sre alkalmatlan, változó télies időjáias folytán a múlt évről visszamaradt építkezési munkálatok szüneteltek, kivéve a sz^kszárd keselyüsi tvh. közúti kiskőburkolati munkálatokat, amelyek a hó vége felé ugyan megkezdettek és folyamatban is vannak, de az állandóan rossz időjárás miatt nagyon lassan haliadtak előre. Az utak rendbehozása megkezdődött és a mujt évről fenmaradt kavics beágyazása is eszközöltetett. A közutak mentén a szederfák folyó évi kiültetése is megtörtént. Beke Ferencz kir. aliigyész jelentése szerint a szekszárdi kir. törvényszéki fogházban marczius havában 149 egyén volt letartóztatva. A fogházi kórházban 15 egyén kezeltetett. Feltételes szabadságra 3 egyén bocsáttatott. Az élelmezés az egész hó folyamán* kifogástalannak találtatott; a fogházi rend es tisztaság, úgy a fegyelem kielégítő volt. Kurz Vilmos árvaszéki elnök jelentőse szerint az árvaszék ügymenete rendes volt. Márczius havában 2521 beadvány érkezett be az iktató hivatalba. A szekszárdi illetőségű egyének gyámpénztári vagyonának a Szekszárd városi árvaszék részére megkezdett átadása miatt az ügyforgalom emelkedett. Az átadás április hó folyamán befejezhető lesz. Tihanyi Domokos kir. tanácsos tan- felügyelő és Fink Kálmán kir. tanácsos pénzügyigazgató hivatalos jelentéseit már múlt számunkban közöltük. Rendkívüli közgyűlés. Tolna vármegye április hó i9-én csütörtöki napon tartja rendkívüli közgyűlését, amelyen a vármegyénkben megejtendő képviselőválasztás határidejét tűzi ki. KÖZSÉGI ÜGYEK. Tamási. Tamási nagyközség csendőrszakasz- parancsnokságot kap; az ide kivezényelt csendőrhadnagy a maga számára már lakást is vett ki. Hagy megnyugvással vesszük ezt, — Írja tudósítónk — nem mintha Tamásiban a közbiztonsággal nem volnánk hál’ Isten teljesen megelégedve, hanem azt hisszük, hogy ezzel is emelődni fog Tamási. * Tamási nagyközség képviselőtestülete, amint tudósitónk írja, f. hó 7-én látogatott közgyűlést tartott. A tárgysorozat egyik főpontja volt egy községi végrehajtói állás szervezése. Sajnos azonban, hogy egynéhány í akadékoskodó polgártárs meghiúsította ezen j állás szervezését, pedig a községre semmi uj ! anyagi teher nem háramlott volna. Az elől járóság megmenekült volna az éppen nem kellemes végrehajtások teljesítésétől, az adószedő jegyző pedig kapott volna egy segítséget, melyet a községnek előbb-utóbb úgy is meg kell adni, ha máskép nem tehát rendeleti utón. Akkor elválik, hogy melyik hoz ! majd a községre nézve nagyobb megterhelte- I tést. ITgy tudjuk, hogy a kik a végrehajtói ] állás szervezése, mellett vannak, azok feleb- I bezéssel fognak élni. x—y. Tulipán mozgalom. Szekszárdon. Mégis csak van költészet az életben és a magyar. szivekben. Ezt bizonyítja az a mozgalom, mely a tulipán jegyében indult I meg s a mely hadüzenet minden ellen, ami nem magyar s legkivált a nemzet fejlődését akadályozó osztrák ipar ellen. Ügy terjed, mint a vízcsepp az itatóson, a szomjas, földben. Alig néhány hete, hogy női agyban megszületett ez a gyönyörű gondolat, már is egy nagy „Tulipán-kert“ az egész ország. S e mozgalomban nemcsak résztvesz- nek Szekszárd szép asszonyai, hanem bizonyos tekintetben jópéldával is járnak elől. I A „Tulipán-kert“ megalakulása alkalmával, amely csütörtökön délelőtt ment végbé a j róm. kath. ovoda termében Dőry Pál alis- i pán né összehívására és elnöklete alatt sok szép gondolat került a szőnyegre. Az alis- J pánné, mint a központi bizottság tagja és I megbízottja járt el. Lelkes fáradozásával Szekszárd előkelőségét hozta össze a „Tulipán-kert“ hölgybizottságába, amelynek tagjai a következők : Ágoston . Istvánná, Ács I Lipótné, Alács Zoltánná, Bodnár Istvánná, Borzsák Endréné, Dőry Lászlóné, Forster j Zoltánné, Fejős Imréné, Gyergyai Dezsőné, mentesen gondosan bepólyázták. Végre keményített vászonból vagy festett fából készült, emberi arezot utánzó koporsóba helyezték s az egészet még egy másik kőkoporsóba tették be.. Kosfej ü Spliinxek. A luxori templomtól egész Karnakig egy hosszú egyenes ut vezet, melyet jobbról- balról kosfejü sphynxek szegélyeznek.. Összesen vagy JíjO ilyen sphynx látható, de fájdalom, csaknem valamennyi megcsonkított állapotban van; legtöbbnek a feje hiányzik s látszik, hogy szándékosan valami eles eszközzel van levágva. Valószinüleg az arabok cselekedték vallási fanatizmusból ezt a vandalizmust. Ez a két kilométer hosszú sphynx allé a régi egyiptomiak vallási körmenetei számára épült egyik templomtól a másikig; közben egynéhány pylon is van, mely alatt a menetnek el kellett vonulni. A karnaki templom. A sphynx-alle a karnaki templomig vezet, egy még nagyszerűbb s még pompá- sabb épület-tömkeleghez. Karnak ma egy kis arab íalu 2—3 kilométernyire Luxortól, de az ókorban ez is Thebaehez tartozott, ehhez az óriási világvároshoz, melynek — kiterjedéséből ítélve — legalább másfél millió lakosa lehetett. Lépjünk most be ezen a pyIonon keresztül ebbe az egész város kiterjedéssel biró épületbe, melynek számos oszlopcsarnokában a szobrok, faragványok, obeliskek s az érdekes rajzok és feliratok egész kincses bányáját találjuk. Először is egy előcsarnokba jutunk, melynek oszlopai romokban hevernek. 3 Györbiró Benőné, Hazslinszky Gézáné, Hoffman Sándorné, Holub Jánosné, Kiss Károlyné, dr. Káldy Gyuláné, Kövessy Ödönné, Kovács Dávidné, Krammer Jánosné, Krcsmarik Pálné, László Lajosné, Leicht Lajosné, dr. Müller Fercnczné, dr. Mayer Gyuláné, Nits Istvánná, dr. Oszoly Károlyné, Pirnitzer , Manóné, Perlaky Józsefné, dr. Pesthy Pálné, Rácz Józsefné, dr Rubinstein Mátyásné, özv. Sass Istvánná, dr. Spányi Leóné, Szeghy Sándorné,Schinkovits Gézáné, Szondy Istvánné, dr. Szabó Gyuláné, Triebler Irma, Tihanyi Domokosné, Tékus Yilmosné, Tomcsányi Lajosné, Tóth Henrikné, Tóth Károlyné, Vi- gand Jánosné, dr. Zipser Jakabné, E bizottság teljesen magáévá tette azokat az eszméket és czélokat, melyek a központi bizottságnak Batyhányi Lajos grófné aláírásával az alispánnéhoz intézett levelében és felhívásában benne foglaltatnak. Azon eszmék terjesztésére és azon czélok szolgálatára a hölgybizottság felhívja Tolnamegye valamennyi női egyesületét, felkérve azokat, hogy szintén alakitsák meg körükben a „Tulipán-kertet.“ Maga a bizottság kimondotta, hogy a honi ipar érdekében minden tőle telhetőt megtesz, e tagok a honi iparczikkeket fogják fogyasztani. Hogy ezen felfogásnak minél több híveket szerezzenek, elhatározták egyhangú lelkesedéssel, hogy a jelvényeket terjeszteni fogják, legtöbben személyesen. Továbbá május 1-én „Tulipán-estélyt“ rendez a hölgybizottság, amelyen lehetőleg tulipános honi ruhában kell megjelenni. Ez estély tiszta jövedelmét a központi bizottság rendelkezésére bocsátják, a nemzeti-alap számára. Ennek kimondása után Kovács Dávidné, a polgári leányiskola igazgatója emelt szót és bejelentette azt a nemes elhatározását, hogy növendékeivel egy hazafias matinét rendez, melynek tiszta jövedelmét szintén a nemzeti alapnak adja. Gyönyörűség volt látni azt a lelkesedést, mely a lelkeket eltöltötte: mindenki tudott valamit, mindenkinek volt valamelyes indítványa a Tulipán mozgalom érdekében. De a sok kedves részlettől eltekintve, maga az esemény a figyelemre méltó és fontos. A lelkek szövetkezésének a kezdete, mely szövetkezés Tolnamegye határain sorompókat akar és fog felállítani, nemcsak a fejlődésünket akadályozó osztrák ipar ellen, hanem minden nem a haza javát ezélzó áramlatok ellenébe is. Még csak azt jegyezzük meg, hogy a Tnli'v\/n íoonvn V Ír Arnno 1007 í'iwrA nKa Innen egy második pylonon keresztül egy kolosszális oszlopcsarnokba, a hypostytbe lépünk, melynek tetőzetét 134 hatálmas oszlop tartja. A tetőzet jórésze leomlott, de az oszlopok még álianak s oly bámulatos látványt nyújtanak, melyhez foghatót semmi más nép építészetében nem találunk.' Az oszlopok különböző nagyságúak, a középen állók 21 méter magasak s 10 méter kerületüek, az oldalt állók, hogy a boltozatos tetőt tarthassák, kisebbek. Itt látjuk külön a középső harangfejü oszlopsort, mely a legnagyszerűbb benyomást teszi a nézőre. Micsoda erőt és hatalmat fejeznek ki ezek az örök időkre épült óriások s hogy eltörpülnek e mellett a mi modern világvárosaink legmonumentálisabb alkotásai is. Az oszlopok és falak feliratai elregélik nekünk, hogy kik által és mikor épült ez a templom. Megtudjuk, hogy nem máról holnapra tákolták össze, hanem évszázadok munkája volt, hogy a legtöbb király építtetett hozzá valamit, hogy nevét megörökítse. Alap ját már a 11-ik dynastia uralkodói tették le, a többiek folytatták. Legtöbbet alkotott a hóditó I. Seti s a nagy Ramses, de még a ptolomeusok idejében is építettek hozzá egyes csarnokokat, úgy, hogy el lehet mondani, hogy a kabnaki templom ezer évig épült. Itt látjuk a hypostil csarnok oldaloszlopait, .melyek a középsőknél kisebbek, de azért még mindig óriás nagyok. Sok ledőlt már közülök s a Nílus áradása, mely újabban idáig is eljut, évről-évre nagy pusztítást okoz a romokban. Lehetetlen a karnaki templom minden érdekes részletét bemutatni, oly óriási kiterjedésű ez, hogy ha benne járunk, szinte eltévedünk a csarnokok, oszlopsorok s pylonok labyrinthusában. A falakat a legérdekesebb rajzok födik, melyek a kőbe vannak bevésve s amellett kék vagy vörös színnel befestve. A festés néhol még most is olyan élénk szinü, mintha tegnap festették volna. A képek természetesen a kiiályok tetteit dicsőítik. Különösen érdekes ezen képek közül egy, amely azt a bibliából is ismert eseményt örökíti meg, midőn Sisák egyiptomi khály hadjáratot indított Juda ellen. Jeruzsálemet bevette és Salamon templomát kifosztotta. „Lön pedig Rehabóam királynak 5 ik esztendejében, feljőve Sisák, az egyiptombeli király Jeruzsálem ellen. És élvévé az Ur házának kincseit, mindeneket elvitt, elvivé mind az arany pajzsokat is, melyeket Salamon csinált vala.“ így olvassuk ezt a bibliában. Itt látható Sisák király, amint kardját feltartja, mintha ellenségét akarná levágni s előtte számos hátrakötött kezű alak áll, nyakukon kötéllel, melyet a király tart kezében. Ezen alakok jelképezik a meghódított városokat, melyeknek, neve oda van írva az illető alakhoz. Ezen alakok egyikének erősen sémita jellegű arezvonásai vannak, s oda van Írva a kép alá Jadeh Melek, azaz Juda királya. A fal többi képei Ramses király har- czait ábrázolják. — Folytatjuk. —
