Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-04-07 / 14. szám
1906. április 7. 7 fillér új beruházás áll. A nyugdíjalap 6300 kor. 23 fillérré emelkedett. A uyngdij-jogo- sultak • szánra 3. — /A úágy gonddal összeállított évi jelentésből egyébként a társulat lelkiismeretes vezetése tűnik ki. Az,,Esfye illtSzek*zárd-Tolnamegyoi NŐCffylet“ íulyó évi április hó 1-én a szekszárdi. róm. kath. óvoda nagytermében választmányi ülést tartott özv. Sass Istvánná elnöklete alatt. Jelen voltak: özv. Sass Istvánná, Tihanyi Domokosné, Ágoston Istvánne, Krcsmurik Pálné, Kiss Károlyné, Holub Jánosné, dr. '.Káldy Gyuláné, Steinsdörfer Józsefné, Terdinánd János pénztáros, Várkonyi Sándor jegyző Az elnök meg- nyüja az ülést és felolvastatja a múlt ülésről felvett jegyzőkönyvet, mely észrevétel nélkül hitelesíttetik. A számadások megvizsgálására kiküldettek: Tihanyi Domokosné, Ágoston Istvánná, Holub Jánosné, Steinsdörfer Józsefné és KrammT János titkár. A közgyűlés idejéül folyó évi április hó 29-ét tűzték ki. A jelén ülésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére az elnök Steinsdörfer Józsefnét és Holllb Jánosné.t kérte föl. A választmány 2—-2 korona rögtöni segélyt szavazott meg Auri Józsefné, Wirschinger Ferenczné, Csatt Jánosné, Tóth Józsefné és Balogh Jánosné házi szegényeknek. Az elnök bejelentette, hogy özv. Döry Dénesné Paradicsomból 24 koronát küldött a nőegyletnek, mely összeget kiosztották a szegények között. — A nőegylet ez évi rendes közgyűlését folyó hó 29-én d. u. 3 órakor tartja meg a róm. katlj.'óvoda helyiségében. Alakuló gyűlés. A szekszárdi általános ipartestület újonnan megválasztott elöljárósága folyó hó 2 án tartotta , meg André István elnöklete alatt alakuló gyűlését, melyen alelnökké Hahn Ferencz, pénztárossá Bőrösök József, jegyzővé Sziits Ferencz választatott meg. Közgyűlés. A Szekszárd-Tolname- gyei Ra segélyző-Egylet f. ’évi április hó 10-én, kedden, délután 3 órakor a kir. törvényszék polgári üléstermében közgyűlést tart Hazslinszky Géza kir. törvszéki elnök elnöklete alatt. A közgyűlés tárgysorozata a következő lesz: I) A választmány 1905. évi jelentésének fölolvasása. 2) Az 1905. évi számadás feletti határozat hozatal, és a felmentvény megadása. 3) Az 1906. évi költségelőirányzat bemutatása. 4) Általános tiszt- ujitás. 5. Esetleges indítványok tárgyalása. TANÜGYI HÍREK. A kir. tanfelügyelő jelentése. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 7-én,; délelőtti 9 órakor tartotta meg közgyűlését, mely I alkalommal a vármegye kir. tanfelügyelője bejelentette, hogy : márczius hónapbati 83 tanteremben 37 iskolát és 10 óvó-intézetet látogatott meg. Az elért eredményt kitűnőnek és elégségesnek találta. Megemlítette azonban, hogy a mindennapi tankötelesek nagy száma miatt a mucsi-i rk. iskolánál ' az V., a duzsi rk. iskolánál pedig a II. osztály; felállítása szükséges; — továbbá, hogy' a hogyészi gazdásági’ ismétlőiskola mindezideig szervezve nincsen; végül hogy a kurdi állami óvoda tanterme s/ük, alacsony, miért is ezen hiányok megszüntetése iráht külön javaslatot terjesztett a bizottság elé. Legvégül jelentette, hogy ahol a fono- mimikai, vagyis a, hangutánzó módszer lett alkalmazva, ott az olvasás tanításában kitűnő eredmény éretett el, nevezetesen a mucsi-i, a zombai, a döbröközi, a kisszékelyi, a koppányszántói, a pári-i, a szakcsinajori vegyes iskola és a hőgyészi rk. leányiskola első osztályában, ahol látogatásakor már az első osztályosok az idei olvasási tananyagot elvégezték és a növendékek 90*/o-a jelesen olvasott. Sajnos, hogy egyes tanítók még nem ezen módszerrel tanítanak és még mindig a hangoztatással vesződnek, holott a bang^ÖZÉ^DHK utánzó módszernek előnye immár kézzel foghatólag bebizonyítva van. A tanitógyüléseken törekedni fog arra, hogy vármegyénk minden iskolájában az olvasás ezen módszer szerint tanittassék. A közigazgatási bizottság tanügyi határozatai Keszohidegkut község elöljáróságát utasította a vármegye közigazgatási bizottsága, hogy a nyári menedékházvezetőnői állomást töltse be, dajka kiküldéséért pedig Mattioni Jánosné szekszárdi állami óvónőhöz forduljon, kinél képesített dajkák ajánl- kozás végett fel vannak jegyezve. Ozora község képviselőtestülete kérte a vármegye közigazgatási bizottságát, hogy gazdasági ismétlő iskolájának fentartásától mentse fel, mert alkalmas területet e czélra nem szerezhet. A közigazgatási bizottság a kérelmet nem teljesítette, mert a faiskola e czélra felhasználható, s ilyen Ozorán is van és ott a gyérmekek gyakorlati tanítása minden akadály nélkül teljesíthető. A váraljai ág. hitv. ev. egyházközség kimondotta, hogy a jelenlegi iskolájának tantermét a kor követelményeinek megfelelően átalakítja és hogy a II. tanitói állomást szervezi, azonban a II. tanterem és II. tanitói lak felépítésére egy évi halasztást kért. Ez utóbbit a vármegye kivételesen megengedte. A szekszárdi községi menedékház tervét és költségvetését a közigazgatási bizottság jóváhagyta és utasította a város polgármesterét, hogy az építés iránt az építészeti hivatal kiküldöttjének bevonásával árlejtés utján azonnal intézkedjék. A kurdi állami óvoda terme nem megfelelő, miért is a közigazgatási bizottság utasította a község elöljáróságát, hogy egy 2 tantermü óvoda és 2 szoba, 1 konyha, valamint megfelelő mellékhelyiséggel ellátott óvónői lakás fellállitása iránt intézkedjék. A duzsi rk. iskola tanterme alacsony, nem elég világos és abba 94 mindennapi tanköteles gyermek van beirva, miért is megkereste a közigazgatási bizottság a pécsi rk. püspököt, hogy a duzsi rk. iskola jelenlegi tantermének sürgős átalakítása és a második tanteremnek 190b. szept. lére való felépítése iránt intézkedjék. Mucsi rk. hitközség nemrégiben épített IV. tantermet és oly örvendetesen szaporodnak a gyermekek, hogy most már az V. tanterem felépítése kívánatos, mert a 4 tanteremben 42 vei több mindennapi tanköteles gyermek van beirva, mint a mennyit az 1868 évi 33. t.-cz. 34. §-a megenged, miért is a közigazgatási bizottság megkereste a pécsi püspököt, hogy az V. tanteremnek folyó évi szept. l ére való felépítése iránt intézkedjék. Hpgyész község az 1903. évben elrendelt gazdasági ismétlő-iskolát most sem állította fel, miért is azt a közigazgatási bizottság megsürgette. Ezen iskola üdvös, hasznos és a nép jövő boldogulását hozza magával, mert az megtanítja a népet a föld szakszerű művelésére, a szőlő okszerű kezelésére, a méhészet, selyemtenyésztés, és gyümölcsfák termelésére, miből nagy hasznot húzhatnak az emberek Ajánlatos tehát felállításuk. Nagykónyi községet a közigazgatási bizottság állandó menedékház felállítására kötelezte. Ezen véghatározatot a község megfelebbezte. Most érkezett le a közoktatásügyi miniszter rendelete, mely a köz- igazgatási bizottság véghatározatát helyes indokainál fogva jóváhagyta és a községet felebbezésével elutasította, miért is a „köz- igazgatási bizottság utasította a tamási-i járás főszolffabiróját, hogy a nagykónyi-i mendékház elhelyzése ügyében intézkedjék és eljárásáról jelentést tegyen. Nyudij intézet be felvétel. Polster Ernő györkönyi ág. bitv. ev. tanító 1905. decz. 16-tól 800, Németh István tolna némedi-i ág. hitv. ev. tanító 1906 február 16 tói 800, Réder János udvari-i rk. tanító 1906. márczius í-től 684, Kircz Berta teveli rk. tanítónő1 1906. május 16-tól 800, Fent Blanka pári-i rk. tanitő 1906. január 16-tól 600, Geiger János mözsi rk. tanító 1906. márczius 1-től 632 és Hochsinger Nelli bonyhádi izt. tanítónő 1906. szept. 1-től 920, Serényi József szekszárdi Máyer- Arlow-féle magániskolái tanító 1906 márczius 1-től 800, Szíjártó László szakcsi rk- tanító 1906 márczius 1-től 800, Klementik János uzdi községi tanító 1906 április 16-tól 800 és Csató Klára pálfai ev. ref. tanítónő 1905 okt. 1-től 600 koronával az országos tanitói nyugdijintézetbe felvétetett. Bezárt menedékhÁz. A medinai községi állandó menedékházat Tolnavármegye alispánja a gyermekek között fellépett betegség miatt bezáratta. Nyugdijigény felemelés. Szabó Gyula hátai rk. tanító nyugdíjigénye 910 koronáiul 1194 koronára emeltetett fel. Iskolaszék újjászervezése. A nagy- mányoki rk.‘iskolaszék 1906 április 1-jén újjáalakult. Elnök : Weisz János, világi elnök: Lovászy Gábor, jegyző: Straub János és gondnok Steiger Péter lett. Uj gazdasági ismétlő iskola. Zomba község gazdasági ismétlő-iskolát állított fel. Személyi pótlék Szenkouits Katalin gyúlaji állami óvónőnek 1906. julius 200 korona személyi pótlékot utalványozott a miniszter. SFOST. Lóverseny Pécsett. A vidéki verseny- egyesületek január 7-én tartott értekezletén, mint erről lapunk folyó évi 3-ik számában már hirt adtunk, a pécsi lóverseny határnapját április 29-ére és 30 ára állapították meg. A versenyek sikerültének érdekében, melyek iránt vármegyénkben is nagy az érdeklődés, a pécsi lóverseny egyesület buzgólkodik. GAZDASÁG. Vetőmag a kincstári birtokokról. A ménes birtokok, valamint a gödöllői uradalom termény készletéből alkalmas minőségű vetőmagokat adnak el a gazdák részére. Gabonafélékből 100 métermázsáig, egyéb magvakból 10 méter mázsáig terjedő mennyiséget kaphat egy-egy gazda. Az eladási ár a napi tőzsdei ár, a fuvar-költség levonásával és két korona métermázsánkint való hozzászámitással. Ugyanily feltételek mellett 5 métermázsáig terjedő vetőmagot lehet beszerezni a gazdasági akadémiák ésr tanintézetek által termelt vetőmagból is minden gazdának. — Kártékony rovarok irtása. A mezőrendőrségről szóló törvény rendelkezése szerint a gyümőlcsfatenyésztők és általában az összes birtokosok kötelesek a hernyófészkeket leszedni, a lepketojásokat, vértetüt és darázsfészkeket irtani. Felhívjuk erre a kötelességre a birtokosok figyelmét annnál is inkább, mert az irtást elmulasztók azonfelül, hogy az irtást a mulasztó fél költségére a hatóság végezteti, 100 koronáig teijedhető pénzbírsággal büntetendők. Magyarország 1905. évi bortermése. Magyarország területén a földmiveléstigyi minisztérium ideiglenes kimutatása szerint az 1905. évben összesen 3,193.500 hektólitér bor termett. Az 1904. évi termés 3,471.460 hektóliter volt. Az 1905. évi termés a következőleg oszlik meg: fehér bor termett összesen 2,254.160 hektóliter, ebből közönséges fehér bor 2,145.985 hektóliter, fehér pecsenyebor 111.175 hektóliter. Vörös bor termett 258.656 hektóliter, ebből közönséges vörös bor 241.730 hektoliter, vörös pecsenyebor 16.926 hektóliter. Sillerbor 655.828 hektóliter. Fehér csemegebor 22.147 hektóliter, vörös csemegebor 2.224 hektóliter. Aszubor 485 hektoliter. Az idei termés tehát jóval alatta marad eredményében az 1904. évi termésnek.
