Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-04-07 / 14. szám
1906. április 7. KÖZÉRDEK 3 csak négy kiskorú árvának juttat némi neveltetési segélyt1, többnek nem * Csuda-e aztán, ha a szegény gólyamadár igy elhessegetve mind ritkábban mutatja magát, midőn hivatalos hajtóvadászatot is rendeznek ellene ? Eltértem tárgyamtól, de némileg hozzátartozik annak kimutatása, hogy az anyagi bajoknál sokkal kiáltóbb az erkölcsi. A kivándorlás, a tapasztalat mutatja, szinte nem annyira anyagi, mint inkább erkölcsi tekintetben kárhoztatandó. Vagyontalan napszámos ember két-három ezer forintot küldöz haza egy pár óv alatt és megjön ép egészséges, jól táplált állapotban. Itthon a főszolgabirónak, talán az alispánnak sincs olyan fizetése, mint a mennyi keresete ott a napszámosnak van. Aztán, megtakarított pénzén tehertől mentesiti megterhelt kisbirto- kát, vagy vesz házat, nehány hold földecs- két, a mihez itthon maradva sohasem jutott volna. Oly tények ezek, melyet letagadni nem lehet. De már erkölcsi tekintetben más elbírálás alá esik a dolog. Fiatal férj évekre itthon hagyja fiatal feleségét: kell-e több? Hány paraszttragédia játszódik le az élet színpadán? Ilyeneknek elejét veendő, sokan feleségestől vándorolnak ki, sőt nem egy van, a ki hazajön és magával viszi feleségét, aztán az asszony mosással, kifőzéssel beszerzi bőven az élelemre valót, hogy a férj keresménye egészen meg legyen takarítható. Es nem igen kell félni, bogy ottkinn maradjanak : a női szívben élénkebb a honvágy, semhogy faluját, szülőföldjét, templomát elfelejtené. Ha van a falusi inteliigencziának, papnak, tanítónak, jegyzőnek erkölcsi befolyása és ha ez mégsem elég arra, hogy valakit a kivándorlástól visszatarthasson, érvényesítse ezt a befolyását oly irányban, hogy párosán menjenek, igy kisebb lesz az erkölcsi kár. Éppen talán a munkás, a cselédhiány és a munkabérnek nagysága indít sok nagy- birtokost arra, hogy birtokát felparczellázva, parasztkézre juttassa. Mesés mértékben felszökött a föld ára. Csak a kisgazda, a ki maga, családtagjaival végzi a munkát, képes belőle kihozni a föld árának kamatját. Én nem tartom népünknek ezt a földéhességét bajnak. Éppen az a körülmény, hogy az 50—100 holdas gazda is drága cselédtartásra * Ennek éppen megforditottja az, hogy az államnál két gyerek után nem iár nevelési pótlék. Ebben sincs igazság! A szerk. Feltűnő, hogy a vadászjeleneteket ábrázoló képeknél lovat sehol sem látunk; ennek magyarázata az, hogy ezt az egyiptomiak ebben az időben még nem ismerték; csak később a következő dynastia alatt, midőn Ázsiából idegen pásztornépek törtek be Egyiptomba, csak akkor terjedt el a ló ebben az országban. Ezek a pásztor népek meghódították Egyiptomot s királyaik a hyksosok azaz pásztorkirályok több száz éven keresztül uralkodtak Egyiptom felett. Farkasok városa. Tovább hajózva nem sokára egy népes nagy forgalmú városhoz Siuthoz érünk, melvet az ókorban Lycopolisnak azaz farkas városnak neveztek el a farkasok temetőjéről, mely fönnt a hegyoldalban van. A sziklába vágott sirüregekben százával találjuk még ma is a farkasoknak — ezeknek a szentnek tartott állatoknak mu-. miáit. Itt látjuk a sinti arab temetőt, mely kupolás épületeivel különösen holdfénynél festői látványt nyújt. Maga a város élénk kereskedelmi központ, itt gyártják azokat az égetetlen agyag korsókat, melyekből a viz folyton szivárog, de épen azért a legnagyobb hőségben is hűvös marad. Innen indulnak ki a karavánok a távol Afrika belsejébe, honnan elefántcsonttal és struccztollal megrakodva térnek vissza. A mai Beliana községtől nem messze állott a régi egyiptomiak idejében Abydus városa, melynek helyén egy templomnak szorul, száz erkölcsi prédikácziónál hathatósabban fog szólani az egy gyermek vagy a gyermektelenség rendszere ellen. Végül a szövetkezetek, különösen a hitelszövetkezetek örvendetes módon ápolják népünkben a takarékosság iránti hajlamot. Öröm egy-egy napszámos ember betét- könyvecskéjébe bepillantani, mily óramüszerü pontossággal vannak abba bejegyezve a heti betétek ! Mily pontossággal fizetik a fölvett kölcsönök kamatait és törlesztéseit! Az egyszerű földmivelőkből alakult igazgató választmány mily gondos óvatossággal jár el a kölcsönök megszavazásánál, az anyagi biztosíték mellett főként az erkölcsi biztosítékra fektetve fősulyt. Nem kaphat ott kölcsönt olyan ember, a kit úgy ismernek, hogy azt a korcsmára vinné, de nem kap az ilyen ember kezeseket sem, hanem. igenis kap az, a ki mint józan, munkaszeretŐ ember ismeretes. Bár minden faluban alakulna ilyen hitel- szövetkezet ! Egy népbarát. Cógnacgyár Szekszárdon. E lap ez évi márczius hó 10-iki számában „Ipari részvénytársaság“ czim alatt egy hir jelent meg a Szekszárdon tervezett cógnacgyár létesítése iránt megindult mozgalomról. Nincs módomban vizsgálni, hogy a mozgalom mily arányokat öltött s hogy a terv mennyire közeledett a megvalósulás felé, de érzem, hogy milyen nagy érdeke fűződik városunknak egy ilyen ipartelep létesítéséhez s teljes meggyőződéssel hiszem, hogyha volna Szekszárdon vállalkozási szellem és ha nem lennénk kényelem szerető keleti nép ivadékai s magyar „urak“ akiknek derogál geseftelni, ipart tizni — még akkor is, ha ezt a köz java s magyar véreinknek létérdéke kívánja és ha ebből a tevékenységből szükebb hazánk felvirágo- zása, népünk boldogulása és anyagi megerősödése nyer tápot, — valószinüleg túljegyezve volnának már a részvények s a részvénytársaság alakuló gyűlését is megtartotta volna már. Az egész országban magyar ipar létesítésének szükségességétől visszhangzik minden falu. Mérges czikkeket eresztünk meg annak szükségéről, hogy a kivándorlás ellensúlyozásául keresetet kell adni a népnek s hogy ezt csak ipartelepek létesítésével lehet elérni; hangzatos szónoklatokban dörögjük el hazafias lelkünk keserveit a felett, hogy maradványait láthatjuk. Ezen templomot» mely Memnoniumnak neveztetik, I. Seti király építtette Osiris, Isis és Horus istenek tiszteletére. Abydust ebben az időben szent helynek tartották s a királyok és előkelők igyekeztek itt maguknak örök nyugvóhelyet biztositani, hogy már haláluk előtt megszerezzék Osirisnek kegyeit, ki a lélek felett a másvilágon ítélni fog. Minden halott fölött, mielőtt eltemették volna, népitéletet tartottak; a közszemlére kitett bebalzsamozott holt testhez összegyűlt a nép, s mindenkinek joga volt elmondani a jót vagy rosszat, amit a megholtról tudott; dicsérni vagy vádolni őt az istenek előtt, akiknek bírói széke elé a lélek járulandó volt. Zsarnok királyok, kik a népet sanyargatták előre rettegtek a népitélettől, mert addig eltemetni senkit, még a faraot sem volt szabad, még a népitélet fel nem mentette. A templom szentélyébe senkinek, még a papoknak sem volt szabad belépni, egyedül a király mehetett csak oda, egyedül ő járulhatott csak az istenek közvetlen közelébe. A régi egyiptomiak vallása szerint még az istenek előtt sem volt egyenlőség, a királynak s a hatalmasnak lelke, kinek számára pyramisokat és templomokat építettek, még a másvilágon is előnyben részesült a szegény ügyefogyott ember lelke felett. A zsarnoki hatalomhoz és szolgai megalázkodáshoz szokott nép még a siron túli életben sem tudta elképzelni a jogegyenlőséget. — Folytatjuk. — nincs iparunk s hogy ennélfogva gyarmata vagyunk más nemzeteknek s azután a jól teljesitett kötelesség felemelő érzésével várjuk az alkalmat egy hazafias — szeretném mondani nemzetiszinü — szónoklat kivágására. Hogy senki félre ne értsen, ki kell jelentenem, hogy ezeket én már nem közvetlenül Szekszárda értettem, mert hisz ez közös magyar tulajdonság s kevés kivétellel így vagyunk ezzel a Kárpátoktól az Adriáig. Mindenki meg fogja nekem engedni, hogy Szekszárdot az ő falusi mivoltából csak a kereskedelem és ipar fellendülése, erős, öntudatos és müveit kereskedő- és iparos- osztály kialakulása fogja kiemelni. A kereskedelem és ipar, néhány életképes ipartelep fogja meghozni azt a forgalmat, elevenséget és valódi életetet, amely várossá tesz a valóságban. Egy pillanatra sem hiszem, hogy létesítendő cognacgyárunkkal elérjük Cognacot, amely székhely alatti járás 200 millió frank értékű cognacot készít évenkint s melynek elsőrendű gyártmánya „Fine Schampagne“ világhírre tett szert. De abból, hogy ily rengeteg értékű s tehát nagy mennyiségű készlet előállítható egy járásban, reményt meríthetünk, hogy az itt létesitendő gyár prosperálhatna. Egy hl. cognac előállításához, a bor szesztartalma szerint 5—8 hl. bor szükséges. Ha tehát a gyárnak csak közepes forgalom volna is biztosítható, Szekszárd bortermése- — 1905-ben 23509 hl. — nem fedezhetné- a gyár szükségletét. Milyen nagy előny lenne gazdáinkra,, ha helyben lenne egy biztos és nagy kereslettel fellépő vevőnk, ha nem kellene tavaszig, vagy másik szüretig várnunk, mig hprainkra vevő akad, ha a gyár egy kissé a vidéket is ide vonzaná. Igen helyes helyes megoldásul kínálkozik a bortermelők szövetkezetének megalakítása, amely tevékenységi körébe vonná a borértékesitési- tésen kívül a cógnacgyár létesítését, a törkölynek pálinkafőzés utján való jobb értékesítését, valamint esetleg az eczetgyár- tást is. Városunk vezető-férfíainak nagyon szép és hálás szerep lenne ennek a város fejlődésére nagy horderővel biró kérdésnek a megvalósítása. Az ide költözött jólét lehetővé fogja tenni, hogy a városfejlesztés terheivel megbarátkozzék a város köznépe is s a város fellendülése és sok szegény ember áldása fogja kisérni munkálkodásukat. K. B. VÁROSI ÉLET. Az első Ülés. A városi árvaszék folyó hó 3-án d. u. tartotta első ülését, melyen dr. Hirling Ádám polgármester elnökölt, mint ülnökök pedig résztvettek dr. Hilbert István tanácsnok és Janosits Károly főjegyző. Bizottsági gyűlés. A rendőrség szervezési szabályrendeletének átvizsgálására kiküldött bizottság folyó hó 2-án tartott gyűlésén tárgyalta a rendőrök fizetés javítás iránti kérvényét s a rendőrök fizetését 36 koronában javasolja megállapítani. HÍREK. — Bírói vizsga. Szungogh Zoltán szekszárdi és Bubics Károly kanizsai kir. törvényszéki aljegyzők a bírói vizsgát letették. A vármegyei közigazgatási bizottság april havi ülését tekintettel az april 11-iki nemzeti és a húsvéti ünnepekre, e hó 7-én tartja. — Uj kir. közjegyző. A m. kir. igaz- ságtigyminiszter Petricli Elemér nyíregyházai lakos, kir. közjegyző helyettest, Petrich Fe- rencz kölesdi volt országyülési képviselő fiát, Tenkére kir. közjegyzővé nevezte ki. — Esküvő. Dr. Haggmássy Károly központi járási szolgabiró, folyó hó 17-én
