Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1906-03-24 / 12. szám

1906. márczius 24. Közehcek 5 a helyes mederbe, utalva a határozat mindent megmagyarázó szövegére. Ezzel a vita véget ért s az alispán határozatként azt a határo­zatot hirdette ki, hogy a törvényhatóság, ha a szükség úgy kívánja, tőle telhetőleg anyagilag is fog gondoskodni tisztviselőiről. Ezután a Iíésmárky Dezső lemondásá­val megürült szolgabirói állás betöltésére ke­rült a sor. Egyhangúlag dr. Hagymássy Zoltánt választották meg, ki úgy szakkép­zetsége, mint szorgalma révén kiválóan ér­demes a törvényhatóság megnyilatkozott bi­zalmára. Dr. Bernáth Béla paksi szolgabirót pedig I. oszt. szolgabiróvá léptették elő. Ezután Simontsits Elemér főjegyző és dr. Szentkirályi Mihály lemondási kérvé­nyének tárgyalására került a sor, de neve­zettek az állandó választmány felkérése foly­tán visszavették lemondásukat. Simontsits Elemér főjegyzőt a közgyű­lés viharos éljenzése és halljuk, halljuk ki­kiáltása szólásra is készteté. Röviden kifejté álláspontját. 0 annak idején férfias egyenes- séggel kijelenté, hogy abszolutizmus alatt szolgálni nem fog, de mert egyes tényekből ennek bekövetkezését tapasztalta — le kellett vonnia a konzekvenciákat. Mivel azonban az előző napon az állandó választmány rend­kívüli lekötelező módon kérte fel reá, hogy győzze le férfiúi önérzetét, az esetleges ke­serűséget, a melyeket a történtek lelkében visszahagytak, meghajlik vármegyéje óhaja előtt s helyén marad mindaddig, amig kí­vánják. A vármegyei főjegyzőnek rendezett ováczió után a közgyűlés erélyesen tiltakozott Mérő Jánosnak kormánybiztossá történt, egyébként már tárgytalan kinevezése ellen s óvást emelt a képviselőház feloszlatása, a rendeletileg életbe léptetett kereskedelmi szerződések, valamint a kir. és kormánybiz­tosi intézmény meghonosítása ellen. Ezután áttértek a tárgysorozat gyors letárgyalására. Gróf Széchenyi Sándort a Kovács Seb. Endre lemondásával a központi és állandó választmányban, megürült helyekre egyhangúlag megválasztották. Görbő községnek megszüntetését és Pinczehely községbe beolvasztását elhatároz­ták. Bölcske községnek a tűzrendészeti sza­bályrendelet módosítása iránti kérelmét, a törvényhatósági utmesterek és jitkaparók illetményeinek felemelését a közigazgatási szakosztályhoz tették át. Szászi Imre ut- mestert a kereskedelmi miniszter leírásához képest az utmesteri iskola látogatása alól felmentették. A törvényhatósági úthálózat megállapítására vonatkozó kereskedelmi mi­niszteri leiratra elhatározták, hogy az eddigi határozatot fenntartják és attól nem térnek el. Az ezzel kapcsolatos 717000 koronás közúti kölcsönre nézve pedig azt határozták, hogy a kölcsönügyletet függőben tartják mindaddig mig a törvényhatósági kiépítendő úthálózat teljesen meg nincs állapítva. A községjegyzői magánmunkálatokról szóló sza­bályrendelet módosítása tárgyában a vár­megyei jegyzőegylet által tett dijfelemelése- ket egész terjedelmében elfogadták, ellenben ar 4-ik pontja ellen irányult felebbezést eluta­sították. Ezek után következett mintegy/30 vármegyének és városi törvényhatóságnak az alkotmányvédelmét és a nemzeti ellenállást tárgyaló körlevele, melyeket mint már ide­jét múlt és túlhaladott dolgokat egyszerűen tudomásul vették. A vármegyei gazdasági egyesületnek a 4000 kor. állandó évi segélyt, valamint a vármegyei lótenyésztési bizottság­nak az 1000 korona segélyt az ebadóalapból utalványozták. A Pakson felállítandó Tl-ik és Decsen felállítandó gyógyszertár iránti kérvényeket elutasították, a Délmagyaror­szági közművelődési Egyletnek és a vako­kat gyámolitó orsz. egyesületnek segély iránti kérvényét alap hiányában tudomásul vették a 10-ik nemzetközi alkoholellenes kongresszus­nak a kormányhoz és képviselőházhoz intézendő feliratát hasonló szellemű felirattal támogatják. Schulz Gusztáv szekszárdi lakosnak, kézi zálogház felállítására az engedélyt megadták 4000 korona biztosíték mellett. Szekszárd városnak aszfaltjáró építése és alapitó ok­levél kiállítása, Kismányok községnek korcsmaépitése, Gindlicsalád községnek a központi járáshoz csatolása, Bátának utfen- tartásra pótadó kivetése, Dunaszentgyörgy- nek tulajdonjog átengedése, Dőrypatlannak kölcsön felvétele, Ozorának rendőrök fel­szerelése, Dunaföldvárnak az utczakövezés és ártézi kút biztosítása tárgyában hozott határozataikat jóváhagyták. Ellenben Bátának épitési hátralék leírása, Agárdnak fertőtle­nítő gőzgép beszerzése, Szakosnak iskola felállítása, Szakálynak szülésznők fizetésé­nek felemelése, Bédeghnek a rom. kath. tanítók illetményének beszedése tárgyában hozott határozatait érvényen kívül helyezték. Tamási községnek a gazd. iskolát vezető tanítók segélyezése és kölcsönfelvételre vonatkozó határozatot jóváhagyták. Mucsi községnek azt a határozatát azonban, a melyben a pécs—szászvár—szakály-hőgyészi helyi érdekű vasút segélyezésére 30 ezer koronát szavazott meg, mivel a községnek 78°/o a pótadója — érvényen kívül helyez­ték. A Simontornyai hiróválasztást oly for­mán hagyták jóvá, hogy az először válasz­tott Bongor Isfván marad a biró, az erő­szakkal kikiáltott Lénárddal szemben. Dr. Berki József dunaföldvári és dr. Kertész Mór váraljai orvosok orvostudori oklevelét kihirdették Dr. Schwetz Antalnak a válság­ból való kibontakozás ügyében beadott javaslatát, saját kérelmére levették a napi­rendről. Csepke Gábor volt vármegyei állat­orvosnak, mivel nyugdíjigénye felujult 580 kor. nyugdijat folyósítottak, Finkman Vilmos állatorvos nyugdiját pedig — mivel uj állásba lépett, beszüntették. Ifj. Lágler Sándornak jegyzői fizetési alap létesítése ügyében beadott indítványát véleményezés végett kiadták a jegyzői egyletnek, Döring Frigyes udvari jegyzőt betegsége miatt hivatalból nyugdíjazták. Koleszár József 2100 koronás jótékony adománya ügyében Fadd község határozatát jóváhagyták, a nemesszivü adományért a közgyűlés köszö­netét szavazott. Bisitz Mór családja 6000 koronás alapítványáért szintén köszönetét nyilvánított a közgyűlés s jóváhagyta Ozora község erre vonatkozó határozatát. Letár­gyalta még a közgyűlés a beérkezett községi költségvetéseket és számadásokat a vár­megyei tiszti ügyész véleményes javaslatait s miután a jegyzőkönyv hitelesítésére, Kurz Vilmos, dr. Leopold Kornél, Bodnár István bizottsági tagokat kiküldte, délután fél kettőkor véget ért. Nemzeti ünnep. A hazafias bánat úgy látszik enyhet keresett, még egyre vesszük a tudósításokat márczius 15-ének megünnepléséről. Égő lelkesedés lobogott mindenütt a mély haza­fias érzés kigyuladt csipkebokra messze el­szórta fényét a borús éjszakába... De talán nem is éjszaka az, hol a borulatból is ennyi fény szűrődik össze ! ? A márcziusi lezajlott ünnep­ség azt mutatja, hogy ennek a nemzetnek még van reménye . . . Akkor lenne csak nagy baj, ha már ez a fény is kialudnék! A múlt héten már felsoroltakon kívül hazafias ünnepségeket tartottak : Szekszárdon. A rom. kath. olvasókörben. Hazafias, szép ünnepéllyel ülte meg múlt vasárnap a rom kath olvasókör a szabadság hajnalhasadásának évfordulóját. Az ünnepély a Hymnus eléneklésével kezdő­dött mely után Szabó Géza főgymn. hit­tanár, a kör . buzgó alelnöke, hazafias szép megnyitó beszédet intézett az ünneplő közön­séghez. Lengyel Sándorné és Hahn Annuska „Kesergője“ és „Tavasz elmúlt“ duettje nemcsak a szép előadással, de a dalok szövegé­vel is mélyen meghatotta a jelenlevőket.* Sike­rültén szavaltak Török József és Wendl Gyula, mely utóbbinak kitűnő orgánuma és kiváló tehetsége van a szavaláshoz. Varga Ferencz, főgymn. történelem tanára hosszabb lelkes beszédben ismertette a 48-as esemé­nyeket és annak előzményeit. A lélekemelő ünnepség a „Szózat“ és a „Kossuth Lajos azt üzente“ lelkes éneklésével ért véget. Ozorán. Az ozorai polgári olvasókör márczius 15-én diszgyülést tartott, melyet Dely Gyula elnök szép és lelkes beszéddel nyitott meg. Utána Hegyi Károly a kör jegyzője tartotta meg szépen sikerült felolvasását: „Vissza­emlékezés 1848. márczius 15 éré“, — mely“ nagy hatást keltett. Ezután Kézler Antal szavalt egy alkalmi költeményt, melyet a közgyűlés élénk tapssal jutalmazott. A disz­gyülést társasvacsora követte, melyen az. első felköszöntőt Dely Gyula elnök mon­dotta, éltette a kör tagjait, buzditva őket az összetartásra és a hazaszeretetre. Beszédet mondottak: Cholnoky Lajos, Ozota község közszeretetben álló főjegyzője, magas szárnya- lásu, szép beszédjében a jelenlegi szomorú viszonyok között annyira kívánatos haza­szeretetre buzdított; felköszöntőt mondott még Sothy István, Hegyi Károly, Szüc& István. Sothy István indítványára a rikkan­csok segélyezésére gyűjtés történt, melynek eredményét: 7 kor. 10 fillért az elnökség illetékes helyre jutatta. Hymnus, Szózat és sok más magyar énekek és dalok eléneklésé­vel, késő éjjeli órákban ért véget a társas- vacsora. Pakson. A paksi kaszinó márczius 15-én társas halvacsorát rendezett Bálint Lajos vendéglő­jének nagytermében. A lakomán megjelent az összes paksi és a környékbeli intelligenczia, sőt akadt még néhány lelkes honleány is, kik az ünnepséget megjelenésükkel díszítették. Ünnepi szónokul Molnár Sándor paksi református lelkészt kérték fel, ki előbb e nap nagy történeti jelentőségével foglalkozott,, majd áttért az ország jelenlegi szomorú állapotának ecsetelésére s végül azzal fejezte be * szép, hazafias beszédét: hogy most, a mikor a haza alkotmánya veszélyben van, minden magyar ember legyen egy-egy védőbástya, melyet az erőszaknak külön- külön kell bevenni s legyőznie. Molnár lelkész szép és tartalmas beszéde után a polgári iskola énekkara Huni József zenetanár vezetése alatt legelőször a Hymnust énekelte, melyet a közönség állva hallgatott meg, majd a „Ne sírj, ne sírj Kossuth Lajos . . .“ s „Hazádnak rendületlenül“- hazafias énekeket dalolta el a lelkes, kisded diák sereg. Ugyancsak a „Paksi iparos olvasókör**- is megünnepelte márczius 15-ét, mely alka­lommal Páráié György polgári iskolai igazgató mondott szép, hazafias buzdi tó- beszédet számos hallgatója előtt. Pálfán. Az igazi 48-as pártiak ugyancsak nagy lelkesedéssel tartották jneg márczius* tizenötödikét. Reggel 8 órakor a rom. kath. templo­mot töltötte meg a hazafias nép vallás­különbség nélkül, hol is Szánthó Ignácz plébános szép lelkesítő beszédet tartott. Utána a szokásos misét tartotta s közbe- . közbe a Himnust és Szózatot énekelték. A rom. kath. templomból kijövet mindnyájan az ev. ref. templomba vonultak, hol márczius 15-ének emlékére szintén isteni tisztelet volt. Itt Perécsényi Sándor tanító mondott gyönyörű beszédet s énekeltetett hazafias dalokat. Az utczákat végig lobogók díszítették, s mozsár-ágyú dörgött. Mórágy németajkú közönsége d. e. tiz órakor ünnepi istentiszteletre gyűlt össze. Az alsó és felső­olvasókör tagjai az iskolás gyermekekkel együtt testületileg vonult a templomba. Az istentisztelet vegével a templom előtt össze gyűlt népnek Szakács Imre ev. ref. lelkész gyönyörű beszédben méltatta a nagy nap jelentőségét. Magyar érzelemre s a magyar föld iránti szeretetre buzdította a németajkú lakosságot. Az ünnepi beszéd előtt a hely­beli énnekkar a Hymnust s végével pedig a Szózatot énekelte. Este mindkét olvasókör­ben társasvacsora volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom