Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-14 / 2. szám

7 1905. január 14. KÖZÉRDEK 48-as honvéd pedig egy 1849-ből való kard­kötő övét és egy régi képet ajándékozott a múzeumnak, a Tolnavármegye és Tolname­gyei Közlöny kiadóhivatala pedig az emlitett lapok 1904-iki évfolyamát. Tánczninlatság. A szekszárdi ipartes- ttilet f. hó 10-én tartott ülésén elhatározta, hogy a rokkant iparosok segítő alapja javára február hó 4 én a Szekszárd tízállóban táncz mulatságot tart. A szekszárdi nöegylet és a róm. katli. óvoda tánczestélye. Az egyesült szekszárd-tolnamegyei nőegylet és a róm. kath. óvoda és gyermekmenhelyet fenntartó egylet vezetősége e hó 12-én Dory Pálné alis- pánné elnöklésével értekezletet tartott. Elha­tározták, hogy a két egylet f. évi febr. 1-én jótékonyczélú tánczestélyt rendez. A család­jegy árát 8, a személyjegy árát pedig 3 ko­ronában állapították meg. A rendező bizottság szervezésére báró Fiáth Elemért kérték fel Egyletek és társulatok. A szekszárdi fürdő egyesület csekély érdeklődés mellett múlt vasárnapon tartotta rendes évi közgyűlését. A számadások jóvá­hagyása után elhatározták, hogy a kintiévé tagdijhátralékokat pür utján hajtják be. A decsl polgári olvasókör, decz. 31 én tartotta tisztújító közgyűlését Bus La- jes korelnök vezetésével. Elnök lett T. Szél István, jegyző Kutnyánszky István, gazda Lukácsi Sándor, könyvtárnok Dénes Sándor. Választmányi tagok : Bus Lajos, Komandin- ger Kálmán, Simon Lajos, Sebők János, Császár János, dr. Pécsvárady József, E. Kara János, Pltcsök János, Majsai Sándor, D. Szél István. A választás megtörténte után T. Szél István az újabban megválasz­tott elnök szép beszéddel az ülést berekesz­tette. A József fölierczeg Szanatórium egyesület, ma egy hete tartotta alakuló gyű­lését Döry Pál alispánná elnöklésével. A hölgy tagok megbízást nyertek 1000 drb. jótékony sorsjegy eladásra. A hölgy bizott­ság elnöke: Döry Pálné. Tagjai: Ágoston Istvánná, Ács Lipótné, Bezerédj Pálné Uidja, Bernrieder Jánosné Zomba, Boross Gyuláné, gróf Benyovszky Rezsőné Tengelicz, Beöthy Károlyné, Braun Margit, Bajó Pálné, Csapó Vilmosné Tengelicz, Döry Józsefné Dombó­vár, Döiy Vilmosné Lcperd, Döry Jenőné, Döry Etti Tüske, Döry Dénesné Zomba, Döry Natália, Forster Zoltánné, dr. Hangéi lgnácznc, dr. Haidekker Béláné, dr. Horváth Jenőné, dr. Kramolin Gyuláné. Rresmarik Pálné, Kiss Károlyné, Kövessy Ödönné, Ko­vács Dávidnó, Leopold Kornélné, Leopold Sándorné, László Lajosné, Leicht Lajosné, Máuyoki tíái^i, dr. Müller Ferenczné, Nits Ist­vánná, Ováry Ferenczné Gyönk, órffy La­josné, Perczel Lajosné Kajdacs, Perczel Jó­zsefné Bikács, Pirnitzer Mariska, Rácz Jó­zsefné, Rubinstein Mátyásné, Simontsits Ele­mérné, Szeghy Sándorné, Száváid Oszkárué, Szondy Istvánná, Selcz Józsefné, özv. Sass Istvánná, Sztankovánszky Jánosné Kajdacs, Sztankovánszky Mária Kajdacs, Szilágyi Er- nőné, dr. Spányi Leóné, Tihanyi Domokosné, dr. Török Ottóné, Triebler Irma, Török Béláné, Tekus Vilmosné, Vizsoly Ákosné, Peél és Wigand Jánosné. A szekszárdi r. k. olvasókör mű­kedvelő előadása. Múlt vasárnap jan. 8-án meglepő erkölcsi és anyagi sikerrel adták elő a r. k. olvasókör gyakorlott műkedvelői Ga- bányi Árpád kitűnő humorral megirt fel­von ásos népszínművét: /tA munkácsi ra- bok“-at. Az előadás összes jövedelme 246 korona. A darab szereplői mind egytől-egyig ritka ügyességgel játszották meg szerepeiket. A siker oroszlánrésze: László Ánnuskáé, a ki a nótás Juliska eleven szerepében ugyan­csak otthonosan érezte magát a szinpadon s kellemes szép énekével zajos tapsokat ara­tott. Horváth Orzsike a házsártos és örökké perlekedő Sárát élénk mozdultaival általá­nos derültség közt alakította. Móricz Annuska kitünően bevált mint a lomha csapiáros fris­sen sürgő-forgó leánya. §zabó Juliska a bör­tönben hát felkereső megtört anyát érzéssel jele­nítette. Tiger Annuska a babonás Katát hivatott komi kai tehetséggel adta. A darab férfi sze­replői közül különös elismerés illeti: Kardos Józsefet mint, az ártatlanul rabságra Ítélt jellemes parasztlegényt, Szűcs Mihályt mint kitűnő kortest és kosárfonó rabzsidót, Tak­sonyi Jánost, mint a munkától irtózó, életét elpipáló csapiárost, a legkiválóbb komikust Ujj Jánost mint szép hangú betyár gyereket, kinek dalait többször megujrázta a közönség ; Vincze Imrét mint a feleségétől folyton re­megő pityókos kortest, Bencze Jánost mint nyugtalan lelkiismeretű gyilkost; Takács Istvánt mint büszke, módos parasztgazdát. Mint kortesek jó alakok voltak: Bodri Fe- rencz és Runyai Fererez mint falusi czigá- nyok igen jól festettek és játszottak: Szabó József, Czank Lajos és kompánistái. Sikerült börtönőröknek bizonyultak: Lengyel Sándor Henger Béla, Dán Béla és Csabai József. A jelen volt szép számú közönség a darab végén lelkesen megéljenezte a rendezőséget és még jó hosszú ideig maradt Garai ban­dája mellett a kör díszes nagytermében. Szép kőnyvajándék. Prantner Ferencz himesházi esperes, mintegy. 150 koronát érő könyveket ajándékozott a szekszárdi r. k. olvasókör könyvtárának. Isten fizesse meg! Vivant sequentes ! A szekszárdi temetkezési egylet f. hó 15-én délután 4 órakor a községháza nagytermében tartja évi rendes közgyűlését. Tárgysorozat: 1. Közgyűlés megnyitása. 2. A múlt közgyűlés jegyzőkönyvének felolva­sása és hitelesítése. 3 Elnöki jelentés az 1904. évről. 4. Felmentés. 5 Az elnökség, számvizsgáló bizottság és választmányi tagok leköszönése. 6. Korelnök választása és ennek vesetése alatt. 7. Elnök, atelnük, számvizs­gáló bizottság és választmányi tagok válasz­tása. 8. Netáni indítványok s e feletti hatá rozás. 9. Elnöki zárszó s a közgyűlés bere­kesztése. A számvizsgáló bizottság és pénz­táros által kiadott 1904. évi zárómérlegből kiemeljük, hogy az 1904-ik, évben bevétel i volt 17874 K. 01 fill', kiadás 17396 K. 50 fill, pénztári maradvány 477 K. 51 fill, a bevétel tételei közt a tagok által befizetett 20 filléres járulék 16445 K. 40 fillérrel sze­repel; a kiadások közt nevezetes a múlt évben kifizetett temetkezési járulékok összege mely 10230 koronát tesz ki, takarékpénztárba helyeztetett 4400 korona. Az egylet vagyon mérlege szerint pénsztári készlet 477 kor. 51 fill, takarékpénztárban elhelyezve van 70/43 kor. 05 fill, s igy az egész tiszta készpénzvagyon 70621 kor. 16 fillér. A szekszárdi róni. katli. óvoda ka­rácsonyfája. A szekszárdi róm. kath. óvoda karácsonyfájára : z egylet lelkes nőtagjai 425 kor. 70 fillért gyűjtöttek. Ezen összegből 381 kor, 81 fillért fordítottak karácsonyi ajándékok vásárlására, ig^ a maradvány 43 kor 99 fillér. A jószivü adakozóknak hálás köszönetét nyilvánítja az egylet elnöksége. GAZDASÁG. Budapest, 1904. decz. 31. A bortermelő hibái. — Borbodegák. Irta: Dlczenty Dezső. A múltban bizony édes keveset törőd­tünk az egyöntetűséggel. A legkisebb szőlő- parezellában is, legalább 15 fajta (azt hiszem, keveset mondtam) állott annak kedvtelésére, kit a varietas semper delectat. Mit csináljon most már az a szegény kereskedő ezzel a borgyüjteménnyel, lehet ezzel állandó piaczot teremtve, állandó keresletet támasztani! így kell azután belátnunk, hogy a kereskedő keze alá játszani, annyi mint a partner keze alá huzni, haszon itt is, haszon ott is, amely ha a termelők elméjében nagyobb periphae- riákban istápolásra talál, hallgatagon bár, de hatásosan, mint felfogás, aranyra válva, közgazdasági tényezővé fejlődik. A termelőnek saját maga anyagi érde­keivel szemben való kedves kötelessége még ezzel nem játszotta le teljesen programmját. Egyöntetűen kell eljárni még a borkészítés alapmunkálataival. Áz egy es borfajoknál leg­jobbnak bizonyult hosszú tapasztalások sikeres eredményével szentesitett elvek, vagy szoká­sok alapján kell végrehajtani a munkálato­kat a szürettől kezdve az erjesztésen keresz­tül az átadásig. Az egyöntetű kevésszámú fajtákból szűrt bor, világos, hogy annál job­ban közeledik tulajdonaiban egymáshoz, mi­nél egyformább kezelésnek volt alátvetve. A megfelelő helyes kezelésnek módjai ne legye­nek egy-két termelőnek privilégiumai, hanem szétterjedve, eljutva a legkisebb, legszeré­nyebb pinezébe is, szolgáltassanak az egyöntetűségnek biztos alapot. Ehhez termé­szetesen összetartás és becsületes ellenőrzés szükséges. Az egyforma jellegű, megegyező ter­mészetű, ugyanazon kezelésben részesült borok a kereskedő munkáját rendkivül meg­könnyítik. Nem kell még sokféle fogásnak alávetve anyagát az általános kiképzéshez praeparálnia, hanem egyszerűen a kezelést csak folytatja. Hogy mennyivel szivessebben veszik azután az ilyen jó alapokon készített bort, hogy mennyivel nagyobbak az ilyen anyaggal rendelkező borvidékek kilátásai, azt nem szükséges bizonyítgatni. A jobb minőséget, nagyobb hirt nélkülöző borvidékek csakis ezen az alapon, az egyöntetű quautlim alapján biztosíthatnak maguknak állandó keresetet, állandó kiegészítő részéül küzdvén fel magát egy másik megfelelő jellegű, ille­tőleg természetű borvidéknek, a melylyel a nagykereskedő pinezéjében kellemes harmó­niába lép. És ne gondoljuk azt, hogy az egyöntetű kezelés egy egész borvidéken, köz­ségben lehetetlenség; talán lehetetlenné teszi a közmondás, hogy a hány ház, annyi szokás. Vannak szokások, a melyek s/.éles körben élnek, szinte mcgmásithatatlanok, örökség­képen szállanak apáról fiúra. Eddig terjedne a termelő czéltudatos termelésének programmja. Ezen körben képes a termelő a maga keretében anyagának nagyobb forgalmat biztosítani. Természetesen a becsületes alapon megindult munkának, itt emelkedik ismét egy barrikád, a legbecsü­letesebb utón kellene járni a közvetítő, a kereskedő terrénumaira is. A nehézségek, a melyek borforgalmunk lendületes megindu­lásának nyakát szegik, kétségkívül jó rész­ben a kereskedők múlt és jelen idejű hibás húzásainak tudliátók be. Es hogy e húzások igen sokszor a legmesszebb menő önzés bé­lyegével rinak ki az egészséges üzletek tisz­tességes hangulatából, az ismert dolog, és minthogy erkölcsi hiba volt, van, meg lesz is, bizonyos határon alul, minden ellen­őrzés nélkül, de még e mellett is, úgy hazai belső, mind pedig, sőt különösebben külföldi borforgalmunkat illetőleg, az anyag feltétlen tisztasága, a jelleg megőrzése tekintetében a kereskedő lelkiismeretére vagyunk utalva, tiltassék bár ki az olasz bor utolsó csöppje a honi területről, és legyen a bortörvényünk tüzes vassal Írva. A fennálló, külső, nemzetgazdasági politika korlátái között a belső borforgaí- munkat szabályozó, törvényes viszonyok mesgyéjén a tisztességtelen kereskedés által tönkretett becsületes névnek örvendő boraink hírét felemelendő, ennek messzehatásu reac- tióját szükebb térre szorítandó és küzdve a jelenben is existáló csalárd manipulációk ellen, a termelőknek moguknak kell össze fogniók. Saját kebelükből kerüljön ki a ver­senyre utalás minden eszközének alkalmazása, a melyek mintegy rákényszeritenék a most még ellenfelet, hogy ő is hasonló, tiszta anya­gokkal operáljon. Nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy a fogyasztási szövetkezetek mintájára mindenik termelő csapjon fel ke­reskedőnek és a nagybani vállalkozás haszná ban legyen concurrense a kereskedőnek, hanem igenis, a rendelkezésre álló boranyag bármikori bemutathatása által, állandó tiszta anyag forgalomba hozása révén kifejlődő Ízlés által, legyen a kereskedő anyagának lelkiismeretes ellenőrzője. (Folyt küv.) FARSANG

Next

/
Oldalképek
Tartalom