Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-03-04 / 9. szám
8 közérdek 1905. márczius 4. csak egy-két szót kívánok még a borforgalom külső akadályairól felhozni. Sokszor halljuk, hogy nincs a bornak ára, nem kell a bor már senkinek, mivel túltermelés felé haladunk. Magyarországnak a régi időkben a legnagyobb termése 5‘2 millió hectoliter volt. Hol vagyunk még a régi termelés arányaitól? kik ha majd ott leszünk is 20—25 év múlva, hol vagyunk akkor még a túltermeléstől ? Elvégre a túltermelés is relativ fogalom. Sírva még most is sírva vijgad ugyan, de már nem iszik a magyar! És még hozzá óh szent alkoholellenes mozgalom ! Jól Írja valahol a modern Quintus, azok az alkoholellenes urak azt gondolják, hogy ők eddig ittak. De hát miért nem iszik a magyar ? Talán még mindig orrában van az Engel-féle borok zamata! A pálinkát pedig azért iszsza a magyar, mert belakik avval a kevéssel is, a mit meg bir fizetni, bor pedig drága neki. Hiszen meggyőződhetünk erről, ha bármelyik bora szati góczpont statistikáját megnéznők, melyik esztendőben mennyi termett, mennyit szállítottak el, tehát mennyi maradt még benn, vagyis helyi fogyasztásra mennyi került. A nyáron, sőt még a télen is, a föld- mivelésügyi miniszter megbízásából Erdélyben a Maros és a Nyárád mentén dolgoztam. Szőlő ott természetesen már nincs, még a fajtája is kiveszett, de van helyette minden községben italszövetkezet; természetesen mint községi, sőt mint erkölcsi testület. Bort szerettem volna inni az italmérésben, de csak pálinka volt mindenütt. És minő pálinkái Kérdéseimre magyaros alföldi phlegmával felelt meg épen úgy a székely, mint az oláh. „Adj uram pénzt, hogy igyák bort, csináld a szőlőket, hogy legyen bor.“ Szóval több ok miatt nem iszunk itthon annyi bort, mint a mennyit innunk hazafi- ságból is lehetne. A túltermelést nem a termék nagy mennyisége, hanem a mi lapos erszényünk idézi elő. Énnek okai pedig a társadalom bármelyik gazdasági rétegét illetőleg nem csak a borral kapcsolatos vámok, törvények, rendelkezések keretében keresendők, hanem általános gazdasági nyomorúságunkban gyökeredzik. Idézett tételek a külföldi fogyasztásra igenis hatást gyakorolhatnak, a mi meg viszont némi nyomással a belföldi fogyasztásra is lehet, de bizony csak nagyon némi. Miért ? Mert az export anyaga minden esetben vagy qualitás anyag, vagy pedig óriási mennyiségben készen álló termék. Az első már létezik hazánkban, de redacált a fogyasztás a hamisítástól való félelem és szinte halálcsapást mért rá maga a külföldi hamisítás, a mely az eredetit feleslegessé teszi. A quantum borok pedig hazánkban világkereskedelmi értelemben soh- sem existáltak. Hogy miért nem, a múlt alkalommal volt szerencsém előadni. Vagyis feltételezve a külföldi fogyasztás fellendülését, ez csak a qualitás borok forgalmát emelheti, mig a rosszabb minőségű bor itthon vár fogyasztásra. A régi időben, ezen nem qualitás, de millióféle bort egyszerűen megittuk, mert fogyasztása igen-igen olcsó volt; manapság mivel mindenféle fogyasztási sallangjaival állandó keresletre drága, a nyakunkon maradt s azt gondoljuk, hogy a saját borunkba fulladunk. Természetes dolog, hogy az ezen belföldi megivásra váró készletek, tehát pin- czékben várakozó borok összege annál na gyobb, minél előrehaladottabb azon a vidéken a szőlőconstrukció, azaz, minél jobban megközelíti valamelyik borvidék a régi termelés arányait. A szekszárdi borvidék az országnak legnagyobb mérvben reconstruált és jól re- construált területe, tehát a borbőség itt a legijesztőbb. Egyik borvidéken sincs tán annyi bor a pinczékben felhalmozva, mint pen S zekszárdon. Közleményem elején idézett czikk igen tisztelt szerzőjének mondása szerint a szekszárdi szőlősgazdák mint megalakítandó szövetkezeti tagok, abban nem értenek egyet, hogy a terméket, mint szőlőt, vagy mint j mustot szolgáltassák be a szövetkezetnek. Szerény véleményem szerint itt az az eset i forog fenn, a midőn, ha mindegyik fél i 50% ot enged, mindegyik 100%-ot nyer, 1 ! se nem szőlő, se nem bor, hanem must lehetne a beszállítandó anyag. Mert mit fogunk majd azzal a száz meg százféle rangu-rendü j jellegű borral elkezdeni, micsoda házasitási monstrumok fognak abból kijönni ? Ha pedig szőlőt méltóztatnak beszállítani, hogyan fogja az értéket elbírálni. Egységes árral nem lehet ennél a czikknél boldogulni. A szőlő reálisan meg nem Ítélhető* Egyedüli phazis a must, a melynek viszony- í lagos értéke reális számokban kifejezhető, minthogy a must czukortartalma (hamis! tani nem fizeti ki magát) rendesen a többi jellegekkel arányos, e minőséggel csaknem minden vonatkozásban kapcsolatos. S ki érti a szőlőbogyó fejlődésének életkémiáját, a bor összetételének, kifejlődésének törvényeit, az tudni fogja, hogy a must czukortartalma, bár nem tökéletesen, de mégis elfogadható mértékben a bor minőségével arányos. A belföldi fogyasztás emelésének még egyik nagy kerékkötőjéről lehetne szólani a tisztességes reklámozásról, a melyhez a magyar termelők, fájdalom nagyon keveset értenek. Erről azonban máskor. Die zent y Dezső. Állattenyésztésünk. A tamási járásban magántulajdonosok tenyészállatai közül az 1905. évi tenyésztésre hatóságilag megvizsgáltak 66 drb. bikát, 60 drb. sertéskant és 29 drb. kost. Vadászokat érdeklő elvi jelentőségű határozat. A minisztertanács legutóbb kimondotta, hogy a szabadon élő vad uratlan jószág és igy a lopás, vagy jogtalan elsajátítás tárgya nem lehet. Vadnak kézzel való elfogása a törvénybe ütköző kihágás, a melynek elbírálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik. Tenyészállatvásár. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület márcz. 25 én és 26-án tart tenyészállatvásárt. A vásárrendező bizottság részére a földmivelésügyi miniszter márez 28-tól április 5-ig a budapesti keleti pályaudvart marharakodó állomásul engedélyezte, igy a vásárra érkező, vagy onnan elszállítandó tenyészállatokat a Tattersal közvetlen közelében lehet a vasúti kocsikba berakni. A fejér megyei gazdatiszt! kör e hó 22 én Székesfejérvái'ott szakelőadást rendezett. Fiáth Pál főispán, a kör védőjének üdvözlő beszéde után Jablonovszky Sándor, a a m. kir. állami rovartani állomás főnöke tartott szakelőadást a drótféregről és a luczer- natermelésre káros rovarokról és az ellenük való védekezésről. Fantusz Fülöp ezután előadást tartott a kettős termelésről, melyben elméletileg bemutatta, miképp lehet egy és ugyanazon a területen a föld termőképességének megtámadása nélkül két termést produkálni. Lóvásár. A nagykanizsai lóavató bizottság, ez évi márczius, április, május és juoius hónapokban, továbbá ősszel szeptember és októberben katonai pótlóvásárokat fog tartani. A tavaszi vásárokon 4—7 éves pótlovak és nemesebb származású 3 éves csikók, az őszi vásárokon pedig csakis pótlovak lesznek megvéve. A tervbevett lóvásárok helye és napja legalább is 14 nappal a megtartandó vásár előtt lesz kihirdetve. Tenyészbikáknak és kanoknak vásárlásánál állami segély megvonása. A földmivelésügyi miniszter ezentúl apaállatokat a községek részére nem adományoz; az állami közvetítéssel szerzett apaállatok vásárlási árából engedményt nem ad, sem pedig az elvállalt fizetési lcöteleőettségeket akár egészben, akár csak részben is, el nem engedi. Szerkesztői üzenetek. soKssatyra. Difficile est satyram seribere. ibolya. Ön levelezőlapon, névtelenül küld verset, a szerkesztőnek ajánlja, és azt kívánja, hogy »a kellő jelekkel ellátva a legközelebbi számba« közölje is a szerkesztő Bizony ez az ibolya szerénységéhez nem illik. Egyébként a vers rossz és a kellő jelekkel sem közölhető. Dr. V. Személyeskedéssel nem foglalkozunk, küldeményét nem használhatjuk. R. I*. Levélben bővebben. Addig is köszönjük Érdeklődő. Közölni fogjuk. HIRDETÉSEK. DEBULAY IMRE lakatos üzlete SZEÜSZA-EDO^T. Ajánlja raktáron levő hordó-emelő szerkezeteit, amely a bor tiszta fejtésénél nélkülözhetetlen. Készít borpréseket, szőlőzuzó- qépeket, vasrácsokat, villanyos csengőberendezéseket stb. 1-6 Egy jó házból való fiú tanonczul fölvétetik Báter János könyvnyomdájában. 1RDETESEK C li IMI IIIMBBMMHKMgnm——KBS—■ jutányos áron vétetnek fel lapunk kiadó- hivatalában. 5. sz. ~~19Ö5~ Hirdetmény. 2_3 A szekszárdi kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság 1905. évi február hó 14-én 993. sz. a. kelt végzésével kiküldött bizott- J ság ezennel közhírré teszi, hogy Alsónána i községre vonatkozólag az 1886 : XXIX., 1889: XXXVIII. és az 1891: XVI. t.-czikkek értelmében szerkesztendő telekkönyvi betétek készítésének munkálata folyamatba tétetvén, a nevezett községben a helyszíni eljárás és pedig az 1891 : XVI. t.-cz. 9. §-a értelmében | első sorban az azonosítás 1905. évi márczius hó 13-áu és ennek befejeztével a további | bizottsági eljárás fog kezdődni. Ennélfogva felszólittatnak: 1. mindazok, a kik a telekjegyzőkönyvekben előforduló bejegyzésekre nézve ok- adatolt előterjesztést kívánnak tenni, hogy a bizottság előtt a kitűzött határnapon megkezdendő eljárás alatt jelenjenek meg és előterjesztéseiket igazoló okirataikat mutassák fel; 2. mindazok, a kik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, hogy a tulajdon
